Az Alzheimer-kór és a roston sült hús

Piros pecsenye és metabolikus szindróma

Sült hús: Avégglikációs termékek (AGE – advanced glycation end products) olyan kémiai vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az ún. nyugati étrendekben. Ebbe az étrendcsoportba sorolható a „fast food” típusú étkezés is, amely nagy arányban tartalmaz (telített, transz-, koleszterin- és omega-) zsírokat, finomított gabonaféléket és cukrot. Ezeket az AGE-vegyületeket összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegség kialakulásával, a korai öregedéssel és az Alzheimer-kórral. A New Yorkban lévő Ichan, Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy az AGE az Alzheimer-kórban és a prediabéteszes állapotban észlelhető sérülésekhez hasonló módon károsíthatja az agy anatómiáját. A mi szervezetünkben elenyésző mennyiségű AGE található, azonban nagyon nagy koncentrációban vannak jelen főleg a magas hőmérsékleten sütött húsokban, mint amilyenek a roston sült és a piros ropogósra sült pecsenye.

A Mount Sinai Egyetem kutatói kísérletek során kimutatták, hogy az egerek AGE-szintje nagyon megemelkedett az ilyen táplálékon (szabad tűzön sült hús és pirosra sütött pecsenye) alapuló étrend következtében, lecsökkent a SIRT1-fehérje szintje, melynek fontos szerepe van az Alzheimer-kór elleni védekezésben, valamint a metabolikus-szindróma, és ezzel együtt a diabétesz megelőzésében.

sült hús

Az Alzheimer-kór új terápiája

A kutatók véleménye szerint egy új terápiás stratégia volna az Alzheimer kór kezelésében, de a diabéteszében is, ha lecsökkentenék az AGE bevitelét. Az erről szóló tanulmányt 2014. január 14-én publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A Mount Sinai Egyetem keretén belül működő Diabétesz és Öregedés Tanulmányi Osztályának a vezetője, illetve a fent idézett tanulmány szerzője, dr. Hellen Vlassara kijelentette: „Jelenlegi társadalmunkban a diabétesz és az Alzheimer-kór járványszerűen van jelen, és e két betegség között nagyon szoros összefüggések vannak.”

Továbbá: „Kísérleteink, amelyeket mind állatokon, mind embereken elvégeztünk, rávilágítottak arra, hogy ezek az AGE-vegyületekben dús élelmiszerek a mai életstílusunk részét alkotják és jelentős hatással vannak egészségi állapotunkra.” E tanulmányok eredményei könnyen megvalósítható feladatokat helyeznek elénk, amelyek segítségével csökkenthetjük e két betegség (Alzheimer-kór és diabétesz) kialakulásának veszélyét.

A legfontosabb az volna, ha nem AGE-ban dús, hanem ezekben szegény élelmeket fogyasztanánk, vagyis olyanokat, amelyeket alacsony hőfokon és víz segítségével állítanak elő – évszázadok óta alkalmazott módszerekkel.

Ne kössük össze a kikapcsolódást a roston sütéssel

Lejárt az ideje annak, hogy össze kössük a kirándulást, az erdőt, a nyugalmat és a pihenést a roston sütéssel. Gondoljunk arra, hogy ez nekünk és barátainknak sem tesz jót. Vajon normális dolog, hogy kimegyünk pihenni, kikapcsolódni a természetbe, és közben olyasmit eszünk, aminek a hatása szándékunkkal ellentétesen hat ránk, vagyis betegségre, többek között cukorbetegségre és Alzheimer-kórra hajlamosít?
Vajon megéri annyira ragaszkodni a roston sütéshez, amikor tisztában vagyunk az ártalmaival? Illetve amikor sokkal egészségesebb és finomabb ételeket is fogyaszthatnánk?

Az is fontos, HOGYAN készítjük el, amit megeszünk

sült hús

A kutatások alapján nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, HOGYAN készítjük el az ételt, amit elfogyasztunk. Az AGE-vegyületek bevitelének csökkentésével saját szervezetünk védekező rendszerét támogatjuk az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében.

Az említett tanulmányban dr. Vlassara az egerek és az emberek kognitív egészségét követte figyelemmel a nyugati táplálkozáséhoz hasonló mennyiségű AGE-bevitelével, hogy kimutassa:

  • tud-e az AGE a SIRT1-fehérje lebontása által neuro degeneratív elváltozásokat okozni.

(A SIRT1-fehérje a deacetiláz nevű enzimekhez tartozik, és különféle neuronális, immun és endokrin funkciókat szabályoz.) A neuro degeneratív és metabolikus elváltozások (ami a diabéteszben is megtalálható), vagy az előrehaladott kor miatt az egyéneknél a SIRT1-fehérje mennyisége nagyon alacsony volt.

A következőt fedezték fel

A Mount Sinai Egyetem kutatói felfedezték, hogy azoknak az egereknek az eredményei, amelyek AGE-vegyületekben dús táplálékot fogyasztottak, összehasonlítva az AGE-szegény diétában részesült egerekével, az agyban magas AGE-szintet, a vérben és az agyban viszont alacsony SIRT1-szintet mutattak.

  • Az első csoportban a kognitív és a motorikus képességek bizonyos hanyatlását, valamint a β-amiloid (az Alzheimer-kórra jellemző plakkocskák egyik alkotó része) készletek csökkenését észlelték.
  • Ugyanakkor kialakult náluk a metabolikus-szindróma 1, olyan orvosi körülmények kombinációja, amely növeli a cukorbetegség, a koszorúér betegség és az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát.

Dr. Vlassara 9 hónapon keresztül figyelemmel követett egy csoportot, amelyhez 60 év feletti személyek tartoztak. Náluk az AGE-szint a vérben magas volt és nagy mennyiségű AGE-vegyület tartalmú étrend szerint étkeztek. Az egyének tünetei még ebben a rövid időszakban is kognitív romlásról, inzulinrezisztenciáról és SIRT1-fehérje veszteségről tanúskodtak. Eközben egy másik csoport tagjai, akiknek a vérében az AGE-vegyületek szintje alacsony volt, 9 hónapon át tartós egészségnek örvendtek.

Végkövetkeztetés

Tehát az emberre is vonatkozik, hogy az AGE-ben dús étrend miatt ezek a vegyületek nagy mennyiségben vannak jelen a vérben. Eközben a SIRT1-fehérje aktivitása csökken, ami idővel cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és demenciához vezethet.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az Alzheimer-kór és a roston sült hús
1. Metabolikus szindróma – egy csoport kockázati tényező, amelyek jelentősen emelik a cukorbetegség. Az iszkémiás szívbetegség. Valamint az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következőek: alacsony HDL-koleszterin, magas vértriglicerid szint, magas vércukorszint, magas vérnyomás, hastájéki elhízás. A metabolikus szindróma akkor is jelen van, ha a páciens gyógyszeres kezelést folytat a fentebb említett első négy tényező normalizálásának érdekében.

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0
Alzheimer – a rettegett kór!

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent:

  • A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
  • Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
  • A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
  • A beszédképesség érintettsége.

Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.

A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:

1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.

2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.

3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.

Alzheimer

Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.

4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.

5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.

6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.

Statisztikák és kilátások

Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.

Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák. A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.

Másfelől viszont, sok embernél 80-85 éves kor után sem fordulnak elő az erre a betegségre jellemző tünetek, sőt, a boncolás sem mutatja ki a jellegzetes neuro-degeneratív szerkezeti eltéréseket az agyban. Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a demencia az öregedés „természetes” velejárója.

 

Igen aggasztó tény, hogy a WHO nemzetközi statisztikái alapján az Alzheimer-betegség incidenciája 2050-ig legkevesebb 400%-os növekedést vetít előre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az életminőség növekedése folytán egyre több és több ember fogja elérni és meghaladni a 80-85 éves kort, azonban sajnos legtöbbjük agyát érinteni fogják az elbutulás tüneteitől kísért neuro-degeneratív elváltozások. Ez a betegek életminőségének katasztrofális mértékű romlását jelenti, annak minden rossz kihatásával a családi és társadalmi életre.

Az Alzheimer-kór kifejlődése

A betegségre jellemző a lappangó kezdet, az első neuro-degeneratív elváltozások sok évvel a klinikailag észlelhető tünetek előtt már megjelenhetnek. A betegség első szakaszában az agy tanulásért, memorizálásért, a gondolkodásért és tervezésért felelős részei válnak érintetté. A köztes szakaszban ezek a kórfolyamatok kiterjednek az agykéregnek a beszédért és a térbeli tájékozódásért felelős területeire is. Ez már érinteni fogja a szakmai és társadalmi életet, a pénz kezelésének a képességét,valamint az érzelmek kifejezését is.

A betegség előrehaladott szakaszaiban az agykéreg nagy része már érintett, az agysorvadás jelentős mértékű, és a páciens gyakorlatilag elveszíti a kommunikációs, beilleszkedési és önellátó képességét. Ebből a szempontból nézve nagyon fontos idejében felfedeznünk a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezőket, valamint azokat a korai tüneteket, amelyek az agyban lezajló neuro-degeneratív folyamatok végzetes fejlődésére utalnak.

Alzheimer

Tünetek, amelyek segítenek a betegség korai felismerésében

Az AEÁ-beli Alzheimer Szövetség közzé tett egy tüneteket tartalmazó listát, amely segít a betegség korai felismerésében. A tünetek a következők:

1. Memóriavesztés, ami nagy mértékben befolyásolja a mindennapi életet. Ez a tünet már a betegség korai szakaszaiban jelentkezik, és az újonnan szerzett információkat érinti. Egyes szakorvosok ide sorolják a fontosabb dátumok és események elfelejtését is, egy kérdést többször megismétel, egyre gyakrabban kénytelen a jegyzeteire vagy a hozzátartozói segítségére támaszkodni. Néha az egészséges emberek is felejthetnek el neveket vagy eseményeket, de később ezek mind eszükbe jutnak.

2. Nehézség a feladatok szervezésében és megoldásában. Az Alzheimer betegeknek nehézséget jelent egy megszokott étel elkészítése, egy bizonyos dologra koncentrálniuk, és a megszokottnál sokkal több időre van szükségük egy feladat elvégzéséhez.

3. Nehézség a sajátságos munkahelyi vagy otthoni feladatok elvégzésében.

4. A hely és idő érzékelésében fellépő zavarok. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek elveszíthetik a napok, évszakok érzékelésének képességét, és nem érzik az idő múlását. Nehezen érthetnek meg bizonyos eseményeket, amelyek nem a múltban történtek. Néha elfelejthetik, hogy hol vannak és hogyan kerültek oda.

5. Nehézség a képek és a térbeli viszonyok megértésében. Ez az olvasási nehézségben, a távolság, a színek vagy a kontraszt megítélésében jelentkezik. Megtörténhet, hogy amikor a páciens elhalad a tükör mellett, azt hiszi, valaki más van a szobában.

6. Újonnan előálló problémák a beszéd- és az íráskészségben. A betegnek nehezére esik párbeszédet folytatni valakivel és a megfelelő szavakat használni, vagy bizonyos tárgyakat tévesen nevez meg.

alzheimer

..és még 4

7. Mindig keresik a dolgaikat, mivel nem teszik őket megszokott helyükre, sőt, teljesen szokatlan helyet találnak nekik. Nem emlékeznek, hol keressék, amit ők maguk raktak el. Gyakran gyanúsítanak másokat, hogy ellopják tőlük a dolgaikat.

8. Döntési nehézségek a józan ítélőképesség és ésszerű gondolkodás elvesztése miatt. Rengeteg pénzt költhetnek el teljesen értéktelen dolgokra. Gondjaik vannak a személyes higiénia és testápolás terén.

9. Lemondanak a munkahelyükről és kivonják magukat a társadalmi tevékenységek alól. Megszakítják kedvenc sportolási szokásaikat és tevékenységeiket, amelyekben addig örömet leltek.

10. A lelkiállapot és a személyiség megváltozása. Akik Alzheimer-betegségben szenvednek, odáig juthatnak, hogy elveszítik bizalmukat a közeli ismerősökben, családtagokban és ok nélkül dühösekké vagy ingerültekké válhatnak.

A jellegzetes tünetek észlelése esetén indokolt neurológushoz folyamodni a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében.

 

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Alzheimer – a rettegett kór!


Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

20,981 Views0