Napszúrás gyerekeknél
Napszúrás gyerekeknél

Napszúrás gyerekeknél

A nap barátunk vagy ellenségünk?

Napszúrás gyerekeknél: A legtöbb ókori nép természetfeletti tulajdonságokat tulajdonított a napnak és gyakran istenítették. A sumérok, aztékok, babiloniak, sőt még a rómaiak is emberáldozatokkal kísért ajándékokat ajánlottak fel a napnak. Hetente egy napot a nap tiszteletének áldoztak, amikor fényűző ceremóniákat tartottak. De napjainkban, amikor a tudományos információk, a világűr technológiájának és a korlátok nélküli kommunikáció századában élünk, nincs már szükségünk babonákra és csillagjóslásra. A nap még mindig nagyon fontos, de személytelen csillag marad az életünkben, ami pártatlanul árasztja melegét, függetlenül attól, hogy a saját tekintetünkben vagy a mások szemében jók vagyunk-e vagy rosszak.

Napszúrás megelőzése

Mit tehetnek a fiatal családok, hogy a másfél éves gyereknél megelőzzék a napszúrást? Vigyázni kell a személygépkocsival megtett hosszú utakra! Ahhoz, hogy egy másfél éves gyermeknél megelőzzük a napszúrást, mindig helyezzük őt árnyékos helyre, hogy ne legyen a tűző napon, könnyű és minél világosabb színű ruhába öltöztessük és a feje mindig legyen befedve. A nagy melegek gyakran okoznak napszúrást és kiszáradást, főleg a csecsemőknél, akiknél még nem alakult ki a hőszabályozó mechanizmus.

Napszúrás gyerekeknél

A kisbabát zavarhatja a nagy meleg, ami sírásban és idegességben nyilvánul meg. Megváltozhat az étvágya és az alvási rendje. Ha lehetséges, a gyerek tartózkodjon jól szellőztetett, nem huzatos, hűvös szobában. Ringassuk és beszéljünk hozzá csendesen, nyugodtan. Gyakran ellenőrizzük a súlyát. Napszúrás esetén a csecsemő nyűgös vagy apatikus (nem érdekli semmi), légzészavarai vannak, fejfájással járó magas láza, amit hányás is kísérhet. A kisbaba arca lehet sápadt, de vörös is.

A kánikula kiszáradást okozhat. Ez túl nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyag veszteséget jelent a szervezet számára, amit a nagy meleg miatti túlzott izzadásnak vagy a láznak (napszúrás) tulajdoníthatunk. Minél kisebb a gyerek, annál gyorsabban bekövetkezik a dehidráció, ami súlyos zavart idézhet elő, és ha idejében nem avatkozunk közbe, a gyerek életveszélybe kerülhet. A kiszáradt gyerek már egyáltalán nem mozog, ritkán és nagyon gyengén sír, nagyon kevés vizeletet ürít, a szemei pedig beesettek. Ez sürgősségi esetet képez, amikor is azonnal gyerekgyógyászhoz kell fordulni.

Mit tegyünk, ha a gyerek napszúrást kap?

Klinikai tünetek: lüktető erős fejfájás, hányás, fájdalomérzet a szemgolyókban, nyugtalanság és ingerlékenység, a szívfrekvencia megnövekedése, láz, arcpír. Ha továbbra is a napon marad, ez sugárhányáshoz, fotófóbiához, a nyak merevségéhez, spontán vérzéshez, sőt kómához vezethet.

ELSŐSEGÉLY:

1. A gyereket el kell távolítani a napról.

2. Hűvös, árnyékos helyen fektessük le úgy, hogy a feje magasabban legyen a testénél.

3. Láz esetén adjunk lázcsillapítót, és ezzel egy időben tegyünk hideg borogatást a homlokra és a fejre is. Ne tegyünk hideg borogatást a szív tájékára. Adjunk elegendő folyadékot inni, hogy megelőzzük a kiszáradást.

4. Keltsünk légáramlatot, hogy segítsük a termolízist (a szervezetben felgyülemlett hőség leadását).

5. Szakorvos javaslatára enyhe szedatívumokat adhatunk, a lázgörcs megelőzésére.

Ha a napszúráskor égési sebek is megjelennek a bőrön, tegyünk rá hideg vizes vagy lehűtött kamillateás borogatást. Ne fakasszuk ki a vízhólyagokat és ne dörzsöljük a bőrt. Hogyha lázas állapot, émelygés, hányás, az általános állapot romlása áll fenn és eszméletvesztés áll be, azonnal forduljunk orvosi sürgősségi szolgálathoz.

A nap – a gyermekeink barátja

A végére hagytam a nap jótékony hatásainak a bemutatását, mert a napfény megfelelő körülmények között jót tesz gyermekeinknek.

Napszúrás gyerekeknél

A napozás pozitív hatásai:

1. A szívhozam 40%-kal megnő egyszeri napozás után.

2. Fokozza a bőrben lévő erek hasznosságát és számát.

3. Csökkenti a vérnyomást (a fej legyen letakarva).

4. Javítja a vérkeringést és növeli a vörös vértestek számát.

5. Csökkenti a vér koleszterinszintjét és segíti a D-vitamin szintézisét.

6. Növeli a fehérvérsejtek számát és a fertőzésekkel szembeni ellenállást.

7. Segíti a sebgyógyulást és gyorsítja az oszteogenézis folyamatát.

8. Elpusztítja a szervezetben vagy a bőr felszínén levő mikrobákat, elősegítve egyes bőrbetegségek gyógyulását:

  • pattanás,
  • pszoriázis,
  • lábszárfekély,
  • szőrtüsző gyulladás,
  • egyszerű bőrgyulladások.

9. Erősíti a szervezet ellenállását a fertőzésekkel szemben és növeli az izomtónust.

10. Jelentősen csökkenti a negatív stresszt és szünteti a depressziót.

Napszúrás gyerekeknél

11. A következő betegségekben ajánlott: vérszegénység, túlsúly, túlterhelés, rachitis, ankiláló spondylitis, bénulások, poszttraumás és neurológiás maradványok, extra pulmonáris tbc, asthmabronchiale, gyakori hűlések (megfázás), hypothyreosis.

12. Az ultraibolya sugarak hatására a bőr egyes sejtjei melaninnak nevezett pigmentet szabadítanak fel, ami a bőr barnulását eredményezi.

Mikor nem javasolt a napozás?

Lázas betegségekben, bizonyos neurológiai betegségekben, vesebántalmak esetén, hyperthyreosisban, tüdő tbc-ben vagy bármilyen stádiumú rákban nem javasolt a napozás. Ilyenkor a napkúrához az orvos engedélye is szükséges.

Megelőző orvoslás

A jövőben egyre több szerephez jut a megelőző orvoslás. Emiatt, mint háziorvos nagyon örülnék, ha mind a gyerekpácienseim, mind a szülők beengednék a nap fényét és melegét a lakásba, ami jobb közérzetet biztosít. Tudományos bizonyítást nyert, hogy a nap jótékonyan hat az egészségre és az érzelmi állapotunkra is.

Ne feledje!
Legyen barátságosabb, mint általában és engedje be a napfényt a lelkébe, még ha mások néha borús hangulatban is vannak. Az eső és vihar után mindig kisüt a nap.

 

dr. Cristina Anca Dăscălescu
háziorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Napszúrás gyerekeknél

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

étvágy

398 Views0
étvágy
Éhség- és jóllakottságérzet

Éhség- és jóllakottságérzet
– a hormonok vagy az elme egyensúlya?

Étvágy: Még nem teljesen érthető az, ahogyan a központi idegrendszer összehangolja az energiaegyensúlyt szabályozó bonyolult és dinamikus folyamatokat. Azonban mégis feltártak a szervezet energia-háztartását szabályozó egyes folyamatokat. Ezek segítségével a szervezet felméri saját energiaraktárait és az elfogyasztott táplálék tápanyagtartalmát, és megállapítja, hogy pozitív vagy negatív-e az energiamérleg. Ennek függvényében a szervezet kiigazítja a hormonok szintjét, az energia felhasználást és a táplálkozási szokásokat úgy, hogy a test súlyát állandó szinten tartsa. A táplálékbevitelt, az étvágyat és a jóllakottságot speciális módon a bél-agy tengely szabályozza, amiben részt vesznek

  • a gasztrointesztinális hormonok,
  • a bolygóideg (nervusvagus),
  • az agytörzs,
  • a hipotalamusz
  • és az agykéreg felső központjai.

A továbbiakban megpróbáljuk nagy vonalakban vázolni, hogyan működnek ezek a táplálékbevitelt szabályozó bonyolult mechanizmusok.

étvágyA hipotalamusz – a táplálkozási magatartás szabályozásának központja

A hipotalamusz szerkezetében számos olyan terület van, amelyek egymással kölcsönhatásban működnek, és amelyek közül a legtöbb részt vesz a táplálékbevitel és a testsúly ellenőrzésében.

Ívelt mag (nucleus arcuatus) – az étvágy szabályozásának kulcsa – különféle módon vesz részt a táplálékbevitel szabályozásában. A jóllakottság vagy teltségérzet kialakulását stimuláló periférikus hormonokkal (amelyekről az alábbiakban még írni fogunk) való közvetlen kapcsolatuknál fogva az ívelt mag neuronjait „elsőrendű neuronoknak” is nevezik. Az ívelt mag szerkezetében két főbb idegsejt típust különböztetünk meg.

  • Az egyik típusú neuron az Y neuropeptidet termeli, amelyiknek a szerepe az étvágy növelése és az energiafogyasztás csökkentése. E neuropeptid koncentrációja a hipotalamuszban a táplálkozások közötti szünetekben megnő és táplálékbevitel után azonnal a normális szintre kerül.
  • A másik ideg sejt típus a proopio melanokortint termeli, amelyikből a melanokortinok szintetizálódnak; ezek a hormonok csökkentik az étvágyat és növelik az energiafelhasználást. A kísérletek kimutatták, hogy ezeknek a területeknek a pusztulása túltáplálkozáshoz és túlsúlyhoz vezet.

A „másodrendű” neuronok a hipotalamusz többi régiójából származnak. Ezek a bolygóideg leszálló rostjait ingerelve az agytörzzsel vannak kapcsolatban, hogy az ingerlés által késleltessék a gyomor kiürülését az összehúzódó és elernyedő mozgások gyengítésével. Ugyanakkor fokozzák a szervezet energiafelhasználását a testhőmérséklet emelésével és az agykéreg felsőbb központjait ingerlik, jóllakottságérzetet keltve egy kiadós ebéd elfogyasztása után.

Tehát végső soron ezek az ideghálózatok ellenőrzik a táplálékbevitelt és az energiafelhasználást az emésztőrendszerrel, a perifériás idegrendszerrel és a zsírszövettel kölcsönhatásban.

étvágy

A bolygóideg szerepe a táplálékbevitel szabályozásában

A bolygóideg a szervezetet a legnagyobb mértékben behálózó agyideg. Áthalad a nyakon, a mellkason és behatol a hasüregbe. Az emésztőcsatorna legnagyobb részét a bolygó-ideg hálózza be,

  • felelős az energiabevitelért,
  • a jóllakottságért és az emésztésért;
  • kapcsolatot teremt az agy, az agytörzs és a belek között.
A bolygóideg felszálló zsigeri ágai

(ezek a fonalak a belső szervek érző ingerületeit közvetítik) az étvágynak és a jóllakottságnak az ellenőrzésében vesznek részt. Ezeket az idegfonalakat közvetlenül ingerli a táplálék mechanikus tágító hatása, miközben áthalad a tápcsatornán, vagy közvetetten neurohormonális úton:

  • a leptin ingerli ezeket a fonalakat, jóllakottságérzetet idézve elő,
  • míg a grelin gátló hatást fejt ki, fokozva az étvágyat.
A bolygóideg leszálló zsigeri ágai

(ezek az idegfonalak a belső szervek mozgatásáért felelnek) az összehúzódást és az elernyedést ellenőrzik, valamint az emésztőcsatorna váladéktermelését; ezek a táplálék emésztésében és felszívódásában játszanak szerepet.

Úgy tűnik, hogy a bolygóidegnek az étvágyat gátló és ingerlő idegpályákkal való kapcsolatai érintettek az elhízásban.

A hormontényezők, az étvágy és a jóllakottság

A táplálékbevitel az emésztőcsatornából, a hasnyálmirigyből és a zsírszövetből az étvágyat és a jóllakottságot befolyásoló hormonokat szabadít fel. A táplálékbevitelhez kötődő hormonális és neuronális jelek a véren és a bolygóideg felszálló ágain keresztül az agyba jutnak. Fontos megemlíteni, hogy a bél képes befolyásolni az agyat abban, ahogy a kapott érzékelési információkat feldolgozza és a magatartást kialakítja.

A grelin a táplálékbevitel szabályozásának egyik fontos hormonja, amit elsősorban az üres gyomor választ ki, azonban más szervek is termelik: bél, hasnyálmirigy, petefészkek, mellékvesék, agy. Miután a gyomorból a vérbe kerül, a grelin (mint az egyetlen ilyen szerepet betöltő hormon) keresztülhatol a vér-agy gáton és a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő specifikus neuronokra hatva stimulálja az étvágyat. A grelin a gyomor ürülését gyorsítja és a szintje a vérben ciklikus változást mutat: az étkezések közötti időszakokban a legmagasabb, evés után pedig csökken. A szakirodalomban adatok vannak arról, hogy bariatrikus sebészeti beavatkozás (gyomorszűkítő műtét) eredményeként a grelin szintje csökken; ez az eljárás azonban kockázattal jár, így csupán betegesen elhízott pácienseknél alkalmazzák.

A kolecisztokinin a jóllakottságérzet egyik fontos közvetítője, gátolja a gyomor ürülését és a vékonybélben termelődik.

GLP-1, ami a bélben termelődik

A GLP–1 (glukagon like peptid–1) ugyancsak a bélben termelődik. A vércukorszintet szabályozza a glukagon szintézis gátlásával, az inzulintermelés fokozásával és az inzulin-érzékenység növelésével. A gyomor működésére ugyanolyan hatást gyakorol, mint a kolecisztokinin, késlelteti a gyomor ürülését, valamint émelygés és jóllakottság érzetét kelti. Megfigyelték, hogy a bariatrikus beavatkozás után az étkezések közötti időszakokban jelentősen megnőtt a GLP-1 és az inzulin szintje. Jelenleg a GLP-1-et a 2-es típusú diabétesz kezelésében használják.

A kutatások szerint az alvásmegvonás negatívan hat azokra a hormonokra, amelyek a táplálékbevitelt, az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a zsírszövetvesztés általi testsúly csökkenést szabályozzák.

YY Peptid, szintén bélben termelődik

Az YY Peptid (PYY) egy másik, bélben termelődő, a táplálékbevitel szabályozásában fontos szerepet játszó hormon. A vékonybél disztális részén termelődik, a táplálékbevitelre adott válaszként, és a hipotalamusz ívelt magjában lévő receptorokon át hat, késleltetve a gyomor kiürülését és a táplálék emésztőcsatornán való áthaladását. A PYY nagyon erősen gátolja a táplálékbevitelt, ugyanakkor fontos szerepet játszik a testsúly csökkenésében is. Megfigyelték, hogy az elhízottak PYY-szintje sokkal alacsonyabb a soványakéhoz képest, és csak étkezések után mutat enyhe növekedést. A PYY termelését mindenféle tápanyag bevitele ingerli, azonban bebizonyították, hogy elhízottaknál a szénhidrát-dús és zsírszegény étrend biztosítja a legmagasabb peptidszintet. Ugyanakkor észrevették, hogy a bariatrikus beavatkozás után megnőtt a PYY-szint, ami megmagyarázza, hogy leginkább ez a hormon a felelős a műtétet követő markáns és fenntartott súlyfelesleg-csökkenésért. A pankreász polipeptid a hasnyálmirigyben termelődik a táplálékbevitel következtében. Ez a peptid a hipotalamusz és az agytörzs receptoraira hat, csökkentve a táplálékbevitelt és lassítva a gyomor ürülését. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy elhízottaknál ennek szintje is alacsonyabb.

étvágy

Inzulin és glukagon

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek az a szerepe, hogy csökkentse a vércukorszintet a glukóznak a sejtekbe való bevitele által. A vércukorszint állandó szinten tartásának fontos szerepe mellett a jóllakottság érzetét kelti, főleg a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő inzulin receptorokra hatva. A glukagon a vércukorszintre az inzulinnal ellentétesen ható hormon, és ugyancsak a hasnyálmirigy termeli.

A glukagon a raktárakból glükózt szabadít fel, amikor ennek szintje lecsökken a vérben. Frissen végzett kutatások szerint ez a hormon is részt vesz a táplálékbevitel szabályozásában és a grelin-szint csökkentésével stimulálja a jóllakottság érzetét. Elhízott betegeknél megfigyelték, hogy eltűnik ez a jóllakottság érzetet indukáló hatás.

A leptint főként a zsírszövet sejtjei termelik, azonban kisebb mértékben a gyomor és más szövetek is kibocsátják. A táplálékbevitel befolyásolja a szintjét, ami reggel a legalacsonyabb, majd napközben emelkedni kezd és az éjszaka folyamán éri el maximumát. Miután a zsírszövet sejtjei a vérbe ürítik, ugyanúgy mint a grelin, a leptin is áthatol a vér-agy gáton, és a hipotalamuszban található receptorokra hatva gátló hatást fejt ki a táplálékbevitelre. A vérben lévő leptin koncentrációja arányos a zsírszövet tömegével. Ennek következtében az elhízottaknál magasabb leptin koncentrációval fogunk találkozni. Ugyanakkor a kutatások azt is kimutatták, hogy az elhízottaknál leptin rezisztencia alakul ki – a szervezet nem engedi a hormonnak kifejteni azt a hatást, ami normálisan jellemzi.

Negatív hatás a hormonokra

A kutatások szerint az alvás megvonása negatívan hat azokra a hormonokra, amelyek a táplálékbevitelt, az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a zsírszövetvesztés általi testsúly csökkenést szabályozzák. Az alvási szokásokkal kapcsolatban levő, legtöbbet tanulmányozott hormonok a leptin és a grelin volt. Így megfigyelték, hogy az alvásmegvonás a leptin szint csökkenését és a grelin szint növekedését vonta maga után.

Következésképpen, az éhség és az étvágy ingerlődött, főleg az energiadús és egészségtelen élelmiszerekre, ami testsúly növekedéshez és végül elhízáshoz vezetett. Mindezek ismeretében a kutatók fontosnak tartják a fogyni akaró páciensek figyelmét felhívni a megfelelő alvásidő betartására.

A B-típusú natriuretikus peptid és a szív-bél-agy tengely

A B-típusú natriuretikus peptid (BNP) a szív izomsejtjei által termelt neurohormon. Ennek koncentrációja szívelégtelenség esetén magas és a szívműködés romlásával egyenesen arányos. Szívelégtelenségben megfigyelték az étvágy progresszív csökkenését és a testtömeg index esését. Újabb kutatások szerint kölcsönhatás van a BNP-koncentráció és az étvágy szabályozása között. Ugyanakkor a szívelégtelenséget a grelin rezisztencia is jellemzi, és ennek adagolásával javul a szívműködés és kompenzálódik a testsúlyveszteség is.

Egy tanulmány szerint a BNP adagolása egészségeseknél csökkentette a keringő grelin koncentrációját, csökkentette az éhséget és növelte a jóllakottság érzetét. Ezek az adatok, a grelin ismert kardiovaszkuláris hatásaival együtt, egy szív-bél-agy tengely létezésére utalnak, amelyet terápiásan fel lehetne használni a szívelégtelenségben szenvedő, elhízott és más táplálkozási zavarokban szenvedő pácienseknél.

Összegzés képpen…

A fent leírtakból kitűnik, hogy az agy és a test nem két különálló egység, hanem kölcsönhatásban vannak és rendkívüli módon kommunikálnak, annak érdekében, hogy a szervezetet egységként szolgálják. Egy mondás szerint egy gramm megelőzés annyi, mint egy kilogrammnyi kezelés. Egészséges életmóddal, amelynek része a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres alvás és a testgyakorlás, megelőzhetjük az agy és az emberi szervezet többi része közötti bonyolult kapcsolatok felborulását.

 

dr. Erica Culiță
Táplálkozási betegségek

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Éhség- és jóllakottságérzet (étvágy)
1. Melmed S, Conn P. M., Endocrinology: Basic and Clinical Principles, Second edition, Humana Press, 2005.
2. DiBaise K. J., Foxx-Orenstein E. A., Role of the Gastroenterologist in Managing Obesity, Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2013;7(5):439-451.
3. Acosta A., Abu Dayyeh K. B., Port D. J., Camilleri M., Recent Advances in Clinical Practice Challenges and Opportunities in the Management of Obesity, Gut. 2014.
4. Troke C. R., BMedSci, MBBS, MRCP, Tan M. T., BSC, FRCP, Bloom R. S., MD, The Future Role of Gut Hormones in the Treatment of Obesity, Ther Adv Chronic Dis. 2014;5(1).
5. Arafat A. M., Weickert M. O., Adamidou A., Otto B., Perschel F. H., Spranger J., Möhlig M., Pfeiffer A. F., The impact of insulin-independent, glucagon-induced suppression of total ghrelin on satiety in obesity and type 1 diabetes mellitus, J Clin Endocrinol Metab. 2013 Oct;98(10):4133-42.
6. Klok M. D., Jakobsdottir S., Drent M. L., The role of leptin and ghrelin in the regulation of food intake and body weight in humans: a review, Obes. Rev. 2006, 8: 21-34.
7. Harmon K, How Slight Sleep Deprivation Could Add Extra Pounds, Scientifi c American 2012 Oct, http://www.scientifi camerican.com/article/sleep-deprivation/
8. Vila G., Grimm G., Resl M., Heinisch B., Einwallner E., Esterbauer H., Dieplinger B., Mueller T., Luger A., Clod M., B-Type Natriuretic Peptide Modulates Ghrelin, Hunger, and Satiety in Healthy Men, Diabetes.

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

508 Views0
Az Alzheimer-kór és a roston sült hús

Piros pecsenye és metabolikus szindróma

Sült hús: Avégglikációs termékek (AGE – advanced glycation end products) olyan kémiai vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az ún. nyugati étrendekben. Ebbe az étrendcsoportba sorolható a „fast food” típusú étkezés is, amely nagy arányban tartalmaz (telített, transz-, koleszterin- és omega-) zsírokat, finomított gabonaféléket és cukrot. Ezeket az AGE-vegyületeket összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegség kialakulásával, a korai öregedéssel és az Alzheimer-kórral. A New Yorkban lévő Ichan, Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy az AGE az Alzheimer-kórban és a prediabéteszes állapotban észlelhető sérülésekhez hasonló módon károsíthatja az agy anatómiáját. A mi szervezetünkben elenyésző mennyiségű AGE található, azonban nagyon nagy koncentrációban vannak jelen főleg a magas hőmérsékleten sütött húsokban, mint amilyenek a roston sült és a piros ropogósra sült pecsenye.

A Mount Sinai Egyetem kutatói kísérletek során kimutatták, hogy az egerek AGE-szintje nagyon megemelkedett az ilyen táplálékon (szabad tűzön sült hús és pirosra sütött pecsenye) alapuló étrend következtében, lecsökkent a SIRT1-fehérje szintje, melynek fontos szerepe van az Alzheimer-kór elleni védekezésben, valamint a metabolikus-szindróma, és ezzel együtt a diabétesz megelőzésében.

sült hús

Az Alzheimer-kór új terápiája

A kutatók véleménye szerint egy új terápiás stratégia volna az Alzheimer kór kezelésében, de a diabéteszében is, ha lecsökkentenék az AGE bevitelét. Az erről szóló tanulmányt 2014. január 14-én publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A Mount Sinai Egyetem keretén belül működő Diabétesz és Öregedés Tanulmányi Osztályának a vezetője, illetve a fent idézett tanulmány szerzője, dr. Hellen Vlassara kijelentette: „Jelenlegi társadalmunkban a diabétesz és az Alzheimer-kór járványszerűen van jelen, és e két betegség között nagyon szoros összefüggések vannak.”

Továbbá: „Kísérleteink, amelyeket mind állatokon, mind embereken elvégeztünk, rávilágítottak arra, hogy ezek az AGE-vegyületekben dús élelmiszerek a mai életstílusunk részét alkotják és jelentős hatással vannak egészségi állapotunkra.” E tanulmányok eredményei könnyen megvalósítható feladatokat helyeznek elénk, amelyek segítségével csökkenthetjük e két betegség (Alzheimer-kór és diabétesz) kialakulásának veszélyét.

A legfontosabb az volna, ha nem AGE-ban dús, hanem ezekben szegény élelmeket fogyasztanánk, vagyis olyanokat, amelyeket alacsony hőfokon és víz segítségével állítanak elő – évszázadok óta alkalmazott módszerekkel.

Ne kössük össze a kikapcsolódást a roston sütéssel

Lejárt az ideje annak, hogy össze kössük a kirándulást, az erdőt, a nyugalmat és a pihenést a roston sütéssel. Gondoljunk arra, hogy ez nekünk és barátainknak sem tesz jót. Vajon normális dolog, hogy kimegyünk pihenni, kikapcsolódni a természetbe, és közben olyasmit eszünk, aminek a hatása szándékunkkal ellentétesen hat ránk, vagyis betegségre, többek között cukorbetegségre és Alzheimer-kórra hajlamosít?
Vajon megéri annyira ragaszkodni a roston sütéshez, amikor tisztában vagyunk az ártalmaival? Illetve amikor sokkal egészségesebb és finomabb ételeket is fogyaszthatnánk?

Az is fontos, HOGYAN készítjük el, amit megeszünk

sült hús

A kutatások alapján nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, HOGYAN készítjük el az ételt, amit elfogyasztunk. Az AGE-vegyületek bevitelének csökkentésével saját szervezetünk védekező rendszerét támogatjuk az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében.

Az említett tanulmányban dr. Vlassara az egerek és az emberek kognitív egészségét követte figyelemmel a nyugati táplálkozáséhoz hasonló mennyiségű AGE-bevitelével, hogy kimutassa:

  • tud-e az AGE a SIRT1-fehérje lebontása által neuro degeneratív elváltozásokat okozni.

(A SIRT1-fehérje a deacetiláz nevű enzimekhez tartozik, és különféle neuronális, immun és endokrin funkciókat szabályoz.) A neuro degeneratív és metabolikus elváltozások (ami a diabéteszben is megtalálható), vagy az előrehaladott kor miatt az egyéneknél a SIRT1-fehérje mennyisége nagyon alacsony volt.

A következőt fedezték fel

A Mount Sinai Egyetem kutatói felfedezték, hogy azoknak az egereknek az eredményei, amelyek AGE-vegyületekben dús táplálékot fogyasztottak, összehasonlítva az AGE-szegény diétában részesült egerekével, az agyban magas AGE-szintet, a vérben és az agyban viszont alacsony SIRT1-szintet mutattak.

  • Az első csoportban a kognitív és a motorikus képességek bizonyos hanyatlását, valamint a β-amiloid (az Alzheimer-kórra jellemző plakkocskák egyik alkotó része) készletek csökkenését észlelték.
  • Ugyanakkor kialakult náluk a metabolikus-szindróma 1, olyan orvosi körülmények kombinációja, amely növeli a cukorbetegség, a koszorúér betegség és az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát.

Dr. Vlassara 9 hónapon keresztül figyelemmel követett egy csoportot, amelyhez 60 év feletti személyek tartoztak. Náluk az AGE-szint a vérben magas volt és nagy mennyiségű AGE-vegyület tartalmú étrend szerint étkeztek. Az egyének tünetei még ebben a rövid időszakban is kognitív romlásról, inzulinrezisztenciáról és SIRT1-fehérje veszteségről tanúskodtak. Eközben egy másik csoport tagjai, akiknek a vérében az AGE-vegyületek szintje alacsony volt, 9 hónapon át tartós egészségnek örvendtek.

Végkövetkeztetés

Tehát az emberre is vonatkozik, hogy az AGE-ben dús étrend miatt ezek a vegyületek nagy mennyiségben vannak jelen a vérben. Eközben a SIRT1-fehérje aktivitása csökken, ami idővel cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és demenciához vezethet.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az Alzheimer-kór és a roston sült hús
1. Metabolikus szindróma – egy csoport kockázati tényező, amelyek jelentősen emelik a cukorbetegség. Az iszkémiás szívbetegség. Valamint az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következőek: alacsony HDL-koleszterin, magas vértriglicerid szint, magas vércukorszint, magas vérnyomás, hastájéki elhízás. A metabolikus szindróma akkor is jelen van, ha a páciens gyógyszeres kezelést folytat a fentebb említett első négy tényező normalizálásának érdekében.

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

431 Views0
A kortizol és a mindennapi stressz

A kortizol és a mindennapi stressz

A stressz – amelynek számos kiváltó oka lehet, hétköznapi, de életünk jelentős eseményeivel kapcsolatos dolgok egyaránt – mint fogalom Selye János endokrinológus révén került be az orvosi terminológiába, körülbelül 50 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a stresszt összefüggésbe hozták már mindegyik modern civilizációs betegséggel, többek között

  • a rákkal,
  • mentális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel,
  • a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel,
  • a diabétesszel,
  • a vérzsírszint zavarokkal,
  • az elhízással.
MELLÉKVESÉK – a vese felső részén elhelyezkedő endokrin mirigyek, amelyek kortizolt, adrenalint és nemi hormonokat termelnek
KORTIKOSZTEROIDOK – a mellékvesekéreg (cortex) által termelt stresszhormonok (pl. kortizol, aldoszteron, androgének, ösztrogének).
GLUKOKORTIKOIDOK – szintetikus biokémiai vegyületek (hidrokortizon, prednizon) vagy a mellékvesék által termelt és kibocsátott termékek (kortizol).
KORTIZOL – a mellékvesék által termelt stresszhormon, amely vészreakciókor segíti a szervezet alkalmazkodását, ugyanakkor többek között serkenti az energiaképzéshez fontos anyagok – glükóz és zsír – felszabadulását a raktárakból. Bármilyen típusú stressz – fizikai, kémiai, pszichológiai, traumás, sebészeti – vagy a hideg, a koplalás, az evés serkenti a kortizol elválasztást.

A szervezetünkben lezajló folyamatok

kortizol szint

Bár a kiváltó tényezők sokfélék lehetnek, a szervezet mindig ugyanúgy, ugyanolyan mechanizmussal válaszol:
stressz hormonokat – katekolaminokat és kortizolt – szabadít fel a mellékvese-mirigyekből. A stresszt kiváltó körülménnyel egy időben a felsőbb idegi központok a hipotalamuszt hipofízis-stimuláló hormon elválasztására utasítják (CRH), aminek eredményeként ACTH (adrenocorticotrop-hormon) jut a véráramba, ez pedig a mellékveséket kortizol termelésre serkenti. Mindez egy sor drámai elváltozást okoz a szervezetben, amelyek a vészreakcióra készítik fel fizikailag és pszichikailag a szervezetet.

Az alkalmazkodási reakció a következőket foglalja magában:

  • a pulzus felgyorsulása (tahikardia),
  • a szívizom-összehúzódás és a szívhozam növekedése,
  • a légzésfrekvencia emelkedése (tahipnoé),
  • a véráram hozamának az izmok irányába való átirányítása a hasi szervek felől, ami fokozott energiafelhasználást és oxigénellátást igényel,
  • a pupillák tágulása (midriázis), az izomtónus emelkedése,
  • erőltetett ébrenléti állapot,
  • az izzadás és a nyálkiválasztás fokozódása,
  • a fájdalom érzékelési szint csökkenése.

Biológiailag az összes biokémiai folyamat célja az egyensúly (homeosztázis) megteremtése, ami egy ideális állapot, amelyet környezeti tényezők, a külső és belső ingerületek gátolhatnak. Mivel a szervezet nem úgy van felépítve, hogy a nap 24 órájában, hetente 7 napon át stresszes körülmények között működjön – és ez nem is szükséges – , az esemény megszűnte után helyreáll az eredeti állapot.
kortizol szint

A cirkadián ritmus és a kortizol hatékonysága stressz esetén

Egyes hormonok a nap folyamán ciklikusan választódnak ki. A kortizol reggel éri el a legmagasabb szintet, majd fokozatosan csökken, a legalacsonyabb szint pedig éjfél körül mutatható ki. Ez a napi ritmus a hipotalamusz magvaiban elhelyezkedő, ún. „biológiai óra” működésének eredményeként jön létre, amely ellenőrzi a kortizol kiválasztásának a pulzusfrekvenciáját és amplitúdóját.

A kortizol – a melatoninnal együtt – az éjjel-nappali ciklus folyamán ellenőrzi a szervezet funkcióit. Erre jó példa az immunrendszer. A reggeli emelkedett kortizol szintnek kulcsszerepe van az éjjeli specifikus (sejtmechanizmuson alapuló) immunitásról a nappali immunitásra való áttérésben, melynek során antitest-felszabadító mechanizmusok dominálnak
(humorális immunitás).

kortizol szintVálaszként a stresszkeltő tényezőkre a szervezet minden felhasználható erőforrását mozgósítja: éhezés
esetén a kortizol biztosítja a vércukor szinten tartását – ezt hipoglikémia ellenes hatásnak nevezzük, melynek során a glukoneogenézis folyamata által a máj az aminosavakból glükózt szintetizál. Az energiaraktárak feltöltése és a glükóz kiválasztása a vérbe az újabb stresszhelyzetre való alkalmazkodást segíti elő. Ugyanakkor a zsírsavak mozgósításával és lebontásával (lipolízis) a kortizol energiát szabadít fel, valamint lehetővé teszi a zsírszövet raktárainak az átköltözését.

A krónikus stressz nem specifikus tünetei:

KOGNITÍV – memória- és koncentrálási zavarok
EMOCIONÁLIS – szorongás, ingerlékenység, ingerültség vagy elszigetelődési hajlam, depresszió
FIZIKAI – szédülés, hányinger, mellkasi fájdalom, felgyorsult szívverés, fulladás érzés, hasmenés vagy székrekedés
MAGATARTÁSBELI – álmatlanság, fokozott étvággyal járó táplálkozási zavarok, drogfogyasztás

A krónikus hiperkorticizmus „dominóhatása”

Az idegrendszer és az endokrin rendszer minden válasza, amelynek során stressz hormonokat szabadít fel, a fiziológiás cirkadián ritmus felborulásához vezet. E válaszok felszaporodása állandó kiegyensúlyozatlansághoz vezet (kéreghormon túltengés, krónikus hiperkorticizmus), ami negatívan hat az egészségi állapotra. Az agyban és a hipofízisben levő receptorok mérik a keringő kortizol szintjét, és a kortizolémia csökkentéséért felelnek napközben. Az ismételt kortizol kiválasztás következtében e receptorok érzéketlenekké válnak, ami a cirkadián ritmust befolyásolja.

A krónikus stressz miatt kialakult hiperkorticizmus kihat az egészségi állapotra. A növekvő étvágy és a zsírszövetek átrendezése túlsúlyhoz vezet. Akiknek öröklött hajlamuk van a diabéteszre vagy a családi kórtörténetükben diabétesz szerepel, a hiperglikémizáló hatás oly módon érvényesül, hogy a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulin fiziológiás hatására, így csökkent glükóztoleracia alakul ki. Ugyanakkor a vérnyomás ellenőrzése egyre nehezebbé válik, a pajzsmirigy működése enyhén romlik, ami fáradtsághoz és depresszióhoz vezet.

Csökkennek..vagy negatív esetben növekednek

A fehérjeszintézis csökkenése miatt az izomtömeg is csökken, ami a végtagoknál proximális izomgyengeséget eredményez, károsítva az ízületek mechanikáját. Hasonló módon, a csont felszívódási folyamatok erősödése következtében, romlik a csont képződés, ami csontritkuláshoz vezethet. Az immunitás krónikus elnyomása kedvez a fertőzések kialakulásának. A bőr és a kötőszövetek regenerálódása romlik – főleg éjszaka – az éjjeli hiperkorticizmus hatására.

kortizol szint

A túlzott kortizol-elválasztás enyhén elnyomja a nemi mirigyeket ellenőrző hipofízis-hormonokat, aminek a hatása a menstruációs ciklus, a termékenység, a libidó és a nemi dinamika módosulásához vezet. Úgyszintén akadályozza a növekedési hormon (GH) termelését, éspedig úgy, hogy az éjszakai kortizol többlet-termelődés aránytalanul erős GH-gátlást eredményez. Ez a folyamat gyerekeknél alacsony növést, felnőtteknél korai öregedést eredményez, mert tudvalevő, hogy a GH öregedést késleltető hatással bír.

A kortizol enyhe szint növekedés serkenti a memóriát és a tanulási folyamatot, azonban a krónikus kitettség gátolja a figyelmet, a gondolkodást, a térlátást és a beszéd folyamatosságát. Az érzelmi egyensúly felborulása pánikrohamokhoz és depresszióhoz vezet. Az alvás REM-fázisának (gyors szemmozgásos szakasz, a leghatékonyabb regenerálódás ilyenkor történik) a megzavarása

  • reggeli fejfájással,
  • krónikus fáradtságérzettel,
  • a kognitív funkciók enyhe zavarával,
  • a figyelem lankadásával jár.

Krónikus fáradtság-szindróma

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának, melynek tünetei: fáradtság, szédülés, alacsony vércukor szintre való hajlam. A mellékvesék csökkent működése autoimmun betegségekre hajlamosít, és erősíti a menopauza tüneteit.

Az alváshiány majdnem 45%-kal növeli a kortizol szintjét. A hideg évszak kissé felborítja a napi ritmust, amivel részben meg lehet magyarázni a szezonális hangulat- és viselkedésváltozásokat. Ugyanígy hat az alkoholfogyasztás és a depresszió is, több kortizol kiválasztását előidézve a hipotalamusz-hipofízis tengely ingerlésével, mint amennyit önmagában a stresszhelyzet okozna.

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának.

Mit tegyünk?

A stressz hatás mérése a személyiségbeli különbségek miatt nem mindig egyszerű. A kortizol biológiai stresszmarként való alkalmazását a nap folyamán való specifikus szintváltozásai korlátozzák.

A kortizolszint csökkentésére a testgyakorlás és a relaxációs technikák jelentik a megoldást. A sportolás növeli az endorfin- és a szerotoninszintet, ami csökkenti a szimpatikus tónust és ingerli a hipofízis-mellékvese tengelyt. A legjobb módszer stressz oldására, ha különféle viselkedésterápiákkal, masszázzsal, mély légzési technikákkal, a természetre figyeléssel eltereljük a figyelmünket a nyugtalanító tényezőkről. Finomítatlan élelmiszerek fogyasztása és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet. A mellékveséket az életmódra negatívan ható körülmények – mérgező környezet, toxikus élelmiszerek, ártalmas gondolatok és akár kapcsolatok – mellőzésével „pihentethetjük”. Ezen kívül próbáljunk változtatni a stresszhez – mint mindannyiunk által megtapasztalt mindennapi jelenséghez – való egyéni szemléletünkön.

Nem maradt más hátra, minthogy kellemes és pihentető időtöltést kívánjak a természetben, ahol a cikkben javasolt módszereket is könnyen ki lehet próbálni.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A kortizol és a mindennapi stressz
Leigh Erin Connealy, Stress and your hormones, Coast Magazine 2004
Jones and Bartlett Publishers, Physiology of stress Winn Chatam, Glucocorticoid effects on the immune system, UpToDate, 2014

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

2,006 Views0
A zenés vakáció

Zenés vakáció

Komolyzene: “A zene lemossa a lélekről a hétköznapok porát” – mondta Berthold Auerbach, német regényíró. Éppen erre van szükségünk a szabadság ideje alatt, nem igaz? A zene gyógyító hatására már az Ókorban felfigyeltek. Homérosz a kimerültség, a felgyülemlett negatív érzések, a harag, a keserűség, az aggodalom vagy a félelem gyógyítására ajánlotta, rámutatva, hogy „a zenének az egészséges, valódi pihenés részévé kell válnia, amely ellazítja és nemesíti a testet és a lelket”.

A 3. évezred tudománya is, a maga során állítja, hogy a zene csodálatos gyógyító hatással rendelkezik azon egyedi tulajdonsága miatt, mely dr. Oliver Sacks szakvéleménye szerint képes átszervezni az agyműködést. Kevesen értik igazán, hogy milyen hatalmas befolyást gyakorol a zene agyunkra, különösen az akarat, a megítélés, az értelem és az erkölcs központját képező homloklebenyre. Jó tudni, hogy a zene az érzelmi központon, vagyis a halántéklebenyen és a limbikus rendszeren keresztül jut az agyba, és a homloklebeny egy bizonyos válaszreakcióját váltja ki.

komolyzene

Nem minden fajta zenének van gyógyhatása az emberi szervezetre. A jótékony, gyógyító zene összetevői (dallam, harmónia, ritmus, hangerő) egyensúlyban vannak egymással, egymást kiegészítve hatnak. Egy jó irodalmi alkotáshoz hasonlóan a komolyzene is üzenetet hordoz, történetet foglal magában, elkülöníthető a bevezető, a tárgyalás és a befejezés, tehát miközben hallgatjuk, nyomon követhetjük a történések vonalát és érezhetjük, tapasztalhatjuk, ahogyan létrejön bennünk a rend, a beteljesülés, a béke.

Jó vagy rossz zene? Komolyzene? Rock?

A természetben minden – az emberi szervezet is – egy bizonyos természetes ritmus szerint működik. A szívverés, a légzés, a beszéd, sőt, az agy működése is követi ezt a ritmust. A jó zene ráhangolódik, és tiszteletben tartja ezt. Utánozza a levelek susogását, a csermely csobogását, a méhek zümmögését, a madarak csicsergését.

komolyzeneTulajdonképpen a jó zene és a rossz zene közötti különbség a ritmusból adódik, különösen ennek egyik tulajdonságából, amely az ütemek hangsúlyozásában nyilvánul meg, ugyanis ezek természetes módon nem hangsúlyozottak. A rockzenére jellemző szinkópás ritmus például, melyben a végtelenségig ismétlődik egy-két ütem és hang, ellentmondásba kerül az emberi szervezet és a természet fiziológiai ritmusával. Az ilyen jellegű zene hipnotikus hatással van az agyra. Ha hosszú ideig ilyen hatásnak tesszük ki magunkat, az jelentős mértékben károsítja emlékezőképességünket, agysorvadáshoz, a szürkeállomány visszafordíthatatlan csökkenéséhez vezet.

A jó zene, valamint a testedzés serkenti az endorfintermelődést, amely pihentet és jó közérzetet biztosít. Ugyanakkor a zene csökkenti a vér kortizolszintjét, melynek növekedése különösen a stresszhelyzetekben figyelhető meg.

Remélem, hogy a jó zene és annak gyógyhatásai melletti érvelésem mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy föltétlenül vezessük be mindennapjainkba a zenehallgatást. Pedig éppen a szabadságok ideje zajlik, zenés vakációt kívánok.

 

Valentina Dan, MPH

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Zenés vakáció

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

689 Views0
Egészségügyi kaleidoszkóp #3

A közösségi oldalak érzelmeket is közvetítenekfacebook

Facebook: A PLOS ONE folyóirat egyik nemrég megjelent cikke szerint az emberek nem csak közvetlen érintkezéssel, hanem a virtuális térben, az interneten megvalósuló kommunikáció során is közvetíthetnek érzelmeket.

A kutatók egyedi módszerrel vizsgálták 100 amerikai nagyvárosban élő több millió Facebook felhasználó üzeneteit. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az esős idő közvetlen hatással van a felhasználók üzeneteire. Továbbá megfigyelték, hogy akiket a borús időjárás befolyásolt, más településeken élő barátaikra is hatottak, ahol jó idő volt. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy mindegyik facebook felhasználó, akinek a hangulatát az időjárás közvetlenül befolyásolta, további egy vagy két személy posztolására is hatással volt. A tanulmány szerzői arra következtettek, hogy a szociális hálózatok közvetítik a felhasználók érzelmeit.

Szintén régóta ismert igazság, melyet a kutatás igazolt, hogy az affektív-érzelmi állapotok kifejezését a szociális környezetünkben levő egyének érzelmei befolyásolják. A szerzők szerint megfigyeléseik a lakosság általános jólétével is összefüggésbe hozhatók. Például ha egy beteg jobb orvosi ellátásban részesül, ez nem csak az ő életminőségét javítja, hanem sok más emberre is pozitívan hat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy amilyen mértékben egy – kórházban elvégzett vagy közegészségügyi szabályzatban előírt – terápiás beavatkozás pozitívan befolyásolja az egyén állapotát, a hatás exponenciálisan megtöbbszöröződhet a szociális hálózatokon keresztül, melyekhez az illető egyén tartozik. A tanulmány a Facebook típusú szociális hálózatok felelősségteljesebb használatára figyelmeztet.
(PLOS ONE, 2014. III. 12.)

 

Új teszt a méhnyakrák korai felismeréséhez

Egy orvosi szakértőkből álló tanácsadó bizottság a Cobas HPV (humán papillómavírus) teszt bevezetését ajánlotta az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA). A szakértők szerint a teszt biztonsággal és hatékonyan alkalmazható a méhnyakrák korai felismerésében, még mielőtt klasszikus citológiás vizsgálatokat végeznénk.

A HPV-teszt jelentősége összefügg azzal, hogy a méhnyakrák leginkább a humán papillómavírus bizonyos törzseivel való fertőződés folytán alakul ki. Az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Bizottsága e betegség kiszűrésére jelenleg a Papanicolau-tesztet ajánlja első lépésként. A citológiai vizsgálat – vagy Papanicolau-teszt – abban áll, hogy a méhnyakból vett sejtmintát mikroszkóppal megvizsgálják, a diagnózis felállítása végett. A méhnyakrák jelentős közegészségügyi probléma.

facebook

Európában évente 60.000 nőnél állapítják meg, akik közül 30.000-en ebben a betegségben halnak meg. Az európai országok közül Romániában a legnagyobb az előfordulási ráta, 100.000 nő közül csaknem 29 betegszik meg évente (2010-es adat). A szűrőprogramok szigorú alkalmazása a női lakosságnál mintegy 80%-kal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
(MedlinePlus, 2014. III. 13. és az Egészségügyi Minisztérium, www.ms.gov.ro)

Határozott lépést tett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a dohányzás ellenfacebook

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), az egyesült államokbeli Davidson College és a Procardia Alapítvány egy, a dohányzást érintő nagy ívű programon belül közösen kezdeményezte a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem” projektet. Ezen belül 2014. március 10–14 között több tevékenység is lezajlott a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem Hete” keretében.

A projekt az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és egészségügyi asszisztensi tanszékeken tanuló diákok dohányzási szokásainak részletes felmérésével kezdődött. Ezzel a kezdeményezéssel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az első olyan intézmény Romániában, amely konkrét lépésekkel társul a dohányzás elleni nemzetközi törekvésekhez.

A dohányzás általános közegészségügyi probléma, hiszen évente mintegy 6 millió ember halálát okozza világszerte. Ezek közül 600.000-en a nemdohányzók, azaz a környezetükben mások által kilélegzett dohányfüst áldozatai.
(Sajtótájékoztató, 2014. III. 10.)

Enyhe vérnyomás-növekedés is fokozhatja a stroke kockázatát

facebookA vérnyomásról és a stroke kockázatáról készült tanulmányok áttekintése a közelmúltban arra a következtetésre vezetett, hogy a vérnyomásnak bármilyen enyhe növekedése az elfogadott határértéken felül emelheti a stroke kockázatát. Szakértők jelenlegi ajánlásai szerint a vérnyomásnak nem szabadna túllépnie a 120/80 mmHg határértéket.

A magas vérnyomás a legjelentősebb közegészségügyi probléma a fejlett országokban. Bár nagyon könnyű felfedezni, ez a bántalom hosszú ideig észrevétlenül fejlődik. Ha nem kezeljük, a szövődmények gyakran végzetesek lehetnek, melyek közül a legsúlyosabb a stroke.

Akiknél a szisztolés vérnyomás értéke 120–139 mmHg, illetve a diasztolés vérnyomás értéke 80–89 mmHg között van, azok a prehipertóniás betegek kategóriájába tartoznak. Bár ezek a személyek még nem tekinthetők magas vérnyomásos betegeknek, javasolt, hogy a vérnyomás csökkentése érdekében változtassanak életmódbeli és étrendi szokásaikon.
(Neurology, 2014. III. 12.)

dr. Clyde Yancy
szívgyógyász kutató,
Texas Southwestern Egyetem, Orvosi Központ

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

365 Views0