Éhség- és jóllakottságérzet
– a hormonok vagy az elme egyensúlya?

Étvágy: Még nem teljesen érthető az, ahogyan a központi idegrendszer összehangolja az energiaegyensúlyt szabályozó bonyolult és dinamikus folyamatokat. Azonban mégis feltártak a szervezet energia-háztartását szabályozó egyes folyamatokat. Ezek segítségével a szervezet felméri saját energiaraktárait és az elfogyasztott táplálék tápanyagtartalmát, és megállapítja, hogy pozitív vagy negatív-e az energiamérleg. Ennek függvényében a szervezet kiigazítja a hormonok szintjét, az energia felhasználást és a táplálkozási szokásokat úgy, hogy a test súlyát állandó szinten tartsa. A táplálékbevitelt, az étvágyat és a jóllakottságot speciális módon a bél-agy tengely szabályozza, amiben részt vesznek

• a gasztrointesztinális hormonok,
• a bolygóideg (nervusvagus),
• az agytörzs,
• a hipotalamusz
• és az agykéreg felső központjai.

A továbbiakban megpróbáljuk nagy vonalakban vázolni, hogyan működnek ezek a táplálékbevitelt szabályozó bonyolult mechanizmusok.

A hipotalamusz – a táplálkozási magatartás szabályozásának központja

A hipotalamusz szerkezetében számos olyan terület van, amelyek egymással kölcsönhatásban működnek, és amelyek közül a legtöbb részt vesz a táplálékbevitel és a testsúly ellenőrzésében.

Ívelt mag (nucleus arcuatus) – az étvágy szabályozásának kulcsa – különféle módon vesz részt a táplálékbevitel szabályozásában. A jóllakottság vagy teltségérzet kialakulását stimuláló periférikus hormonokkal (amelyekről az alábbiakban még írni fogunk) való közvetlen kapcsolatuknál fogva az ívelt mag neuronjait „elsőrendű neuronoknak” is nevezik. Az ívelt mag szerkezetében két főbb idegsejt típust különböztetünk meg.

• Az egyik típusú neuron az Y neuropeptidet termeli, amelyiknek a szerepe az étvágy növelése és az energiafogyasztás csökkentése. E neuropeptid koncentrációja a hipotalamuszban a táplálkozások közötti szünetekben megnő és táplálékbevitel után azonnal a normális szintre kerül.
• A másik ideg sejt típus a proopio melanokortint termeli, amelyikből a melanokortinok szintetizálódnak; ezek a hormonok csökkentik az étvágyat és növelik az energiafelhasználást. A kísérletek kimutatták, hogy ezeknek a területeknek a pusztulása túltáplálkozáshoz és túlsúlyhoz vezet.

A „másodrendű” neuronok a hipotalamusz többi régiójából származnak. Ezek a bolygóideg leszálló rostjait ingerelve az agytörzzsel vannak kapcsolatban, hogy az ingerlés által késleltessék a gyomor kiürülését az összehúzódó és elernyedő mozgások gyengítésével. Ugyanakkor fokozzák a szervezet energiafelhasználását a testhőmérséklet emelésével és az agykéreg felsőbb központjait ingerlik, jóllakottságérzetet keltve egy kiadós ebéd elfogyasztása után.

Tehát végső soron ezek az ideghálózatok ellenőrzik a táplálékbevitelt és az energiafelhasználást az emésztőrendszerrel, a perifériás idegrendszerrel és a zsírszövettel kölcsönhatásban.

A bolygóideg szerepe a táplálékbevitel szabályozásában

A bolygóideg a szervezetet a legnagyobb mértékben behálózó agyideg. Áthalad a nyakon, a mellkason és behatol a hasüregbe. Az emésztőcsatorna legnagyobb részét a bolygó-ideg hálózza be,

• felelős az energiabevitelért,
• a jóllakottságért és az emésztésért;
• kapcsolatot teremt az agy, az agytörzs és a belek között.

A bolygóideg felszálló zsigeri ágai

(ezek a fonalak a belső szervek érző ingerületeit közvetítik) az étvágynak és a jóllakottságnak az ellenőrzésében vesznek részt. Ezeket az idegfonalakat közvetlenül ingerli a táplálék mechanikus tágító hatása, miközben áthalad a tápcsatornán, vagy közvetetten neurohormonális úton:

• a leptin ingerli ezeket a fonalakat, jóllakottságérzetet idézve elő,
• míg a grelin gátló hatást fejt ki, fokozva az étvágyat.

A bolygóideg leszálló zsigeri ágai

(ezek az idegfonalak a belső szervek mozgatásáért felelnek) az összehúzódást és az elernyedést ellenőrzik, valamint az emésztőcsatorna váladéktermelését; ezek a táplálék emésztésében és felszívódásában játszanak szerepet.

Úgy tűnik, hogy a bolygóidegnek az étvágyat gátló és ingerlő idegpályákkal való kapcsolatai érintettek az elhízásban.

A hormontényezők, az étvágy és a jóllakottság

A táplálékbevitel az emésztőcsatornából, a hasnyálmirigyből és a zsírszövetből az étvágyat és a jóllakottságot befolyásoló hormonokat szabadít fel. A táplálékbevitelhez kötődő hormonális és neuronális jelek a véren és a bolygóideg felszálló ágain keresztül az agyba jutnak. Fontos megemlíteni, hogy a bél képes befolyásolni az agyat abban, ahogy a kapott érzékelési információkat feldolgozza és a magatartást kialakítja.

A grelin a táplálékbevitel szabályozásának egyik fontos hormonja, amit elsősorban az üres gyomor választ ki, azonban más szervek is termelik: bél, hasnyálmirigy, petefészkek, mellékvesék, agy. Miután a gyomorból a vérbe kerül, a grelin (mint az egyetlen ilyen szerepet betöltő hormon) keresztülhatol a vér-agy gáton és a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő specifikus neuronokra hatva stimulálja az étvágyat. A grelin a gyomor ürülését gyorsítja és a szintje a vérben ciklikus változást mutat: az étkezések közötti időszakokban a legmagasabb, evés után pedig csökken. A szakirodalomban adatok vannak arról, hogy bariatrikus sebészeti beavatkozás (gyomorszűkítő műtét) eredményeként a grelin szintje csökken; ez az eljárás azonban kockázattal jár, így csupán betegesen elhízott pácienseknél alkalmazzák.

A kolecisztokinin a jóllakottságérzet egyik fontos közvetítője, gátolja a gyomor ürülését és a vékonybélben termelődik.

GLP-1, ami a bélben termelődik

A GLP–1 (glukagon like peptid–1) ugyancsak a bélben termelődik. A vércukorszintet szabályozza a glukagon szintézis gátlásával, az inzulintermelés fokozásával és az inzulin-érzékenység növelésével. A gyomor működésére ugyanolyan hatást gyakorol, mint a kolecisztokinin, késlelteti a gyomor ürülését, valamint émelygés és jóllakottság érzetét kelti. Megfigyelték, hogy a bariatrikus beavatkozás után az étkezések közötti időszakokban jelentősen megnőtt a GLP-1 és az inzulin szintje. Jelenleg a GLP-1-et a 2-es típusú diabétesz kezelésében használják.

YY Peptid, szintén bélben termelődik

Az YY Peptid (PYY) egy másik, bélben termelődő, a táplálékbevitel szabályozásában fontos szerepet játszó hormon. A vékonybél disztális részén termelődik, a táplálékbevitelre adott válaszként, és a hipotalamusz ívelt magjában lévő receptorokon át hat, késleltetve a gyomor kiürülését és a táplálék emésztőcsatornán való áthaladását. A PYY nagyon erősen gátolja a táplálékbevitelt, ugyanakkor fontos szerepet játszik a testsúly csökkenésében is. Megfigyelték, hogy az elhízottak PYY-szintje sokkal alacsonyabb a soványakéhoz képest, és csak étkezések után mutat enyhe növekedést. A PYY termelését mindenféle tápanyag bevitele ingerli, azonban bebizonyították, hogy elhízottaknál a szénhidrát-dús és zsírszegény étrend biztosítja a legmagasabb peptidszintet. Ugyanakkor észrevették, hogy a bariatrikus beavatkozás után megnőtt a PYY-szint, ami megmagyarázza, hogy leginkább ez a hormon a felelős a műtétet követő markáns és fenntartott súlyfelesleg-csökkenésért. A pankreász polipeptid a hasnyálmirigyben termelődik a táplálékbevitel következtében. Ez a peptid a hipotalamusz és az agytörzs receptoraira hat, csökkentve a táplálékbevitelt és lassítva a gyomor ürülését. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy elhízottaknál ennek szintje is alacsonyabb.

Inzulin és glukagon

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek az a szerepe, hogy csökkentse a vércukorszintet a glukóznak a sejtekbe való bevitele által. A vércukorszint állandó szinten tartásának fontos szerepe mellett a jóllakottság érzetét kelti, főleg a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő inzulin receptorokra hatva. A glukagon a vércukorszintre az inzulinnal ellentétesen ható hormon, és ugyancsak a hasnyálmirigy termeli.

A glukagon a raktárakból glükózt szabadít fel, amikor ennek szintje lecsökken a vérben. Frissen végzett kutatások szerint ez a hormon is részt vesz a táplálékbevitel szabályozásában és a grelin-szint csökkentésével stimulálja a jóllakottság érzetét. Elhízott betegeknél megfigyelték, hogy eltűnik ez a jóllakottság érzetet indukáló hatás.

A leptint főként a zsírszövet sejtjei termelik, azonban kisebb mértékben a gyomor és más szövetek is kibocsátják. A táplálékbevitel befolyásolja a szintjét, ami reggel a legalacsonyabb, majd napközben emelkedni kezd és az éjszaka folyamán éri el maximumát. Miután a zsírszövet sejtjei a vérbe ürítik, ugyanúgy mint a grelin, a leptin is áthatol a vér-agy gáton, és a hipotalamuszban található receptorokra hatva gátló hatást fejt ki a táplálékbevitelre. A vérben lévő leptin koncentrációja arányos a zsírszövet tömegével. Ennek következtében az elhízottaknál magasabb leptin koncentrációval fogunk találkozni. Ugyanakkor a kutatások azt is kimutatták, hogy az elhízottaknál leptin rezisztencia alakul ki – a szervezet nem engedi a hormonnak kifejteni azt a hatást, ami normálisan jellemzi.

Negatív hatás a hormonokra

A kutatások szerint az alvás megvonása negatívan hat azokra a hormonokra, amelyek a táplálékbevitelt, az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a zsírszövetvesztés általi testsúly csökkenést szabályozzák. Az alvási szokásokkal kapcsolatban levő, legtöbbet tanulmányozott hormonok a leptin és a grelin volt. Így megfigyelték, hogy az alvásmegvonás a leptin szint csökkenését és a grelin szint növekedését vonta maga után.

Következésképpen, az éhség és az étvágy ingerlődött, főleg az energiadús és egészségtelen élelmiszerekre, ami testsúly növekedéshez és végül elhízáshoz vezetett. Mindezek ismeretében a kutatók fontosnak tartják a fogyni akaró páciensek figyelmét felhívni a megfelelő alvásidő betartására.

A B-típusú natriuretikus peptid és a szív-bél-agy tengely

A B-típusú natriuretikus peptid (BNP) a szív izomsejtjei által termelt neurohormon. Ennek koncentrációja szívelégtelenség esetén magas és a szívműködés romlásával egyenesen arányos. Szívelégtelenségben megfigyelték az étvágy progresszív csökkenését és a testtömeg index esését. Újabb kutatások szerint kölcsönhatás van a BNP-koncentráció és az étvágy szabályozása között. Ugyanakkor a szívelégtelenséget a grelin rezisztencia is jellemzi, és ennek adagolásával javul a szívműködés és kompenzálódik a testsúlyveszteség is.

Egy tanulmány szerint a BNP adagolása egészségeseknél csökkentette a keringő grelin koncentrációját, csökkentette az éhséget és növelte a jóllakottság érzetét. Ezek az adatok, a grelin ismert kardiovaszkuláris hatásaival együtt, egy szív-bél-agy tengely létezésére utalnak, amelyet terápiásan fel lehetne használni a szívelégtelenségben szenvedő, elhízott és más táplálkozási zavarokban szenvedő pácienseknél.

Összegzés képpen…

A fent leírtakból kitűnik, hogy az agy és a test nem két különálló egység, hanem kölcsönhatásban vannak és rendkívüli módon kommunikálnak, annak érdekében, hogy a szervezetet egységként szolgálják. Egy mondás szerint egy gramm megelőzés annyi, mint egy kilogrammnyi kezelés. Egészséges életmóddal, amelynek része a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres alvás és a testgyakorlás, megelőzhetjük az agy és az emberi szervezet többi része közötti bonyolult kapcsolatok felborulását.

dr. Erica Culiță
Táplálkozási betegségek

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Éhség- és jóllakottságérzet (étvágy)
1. Melmed S, Conn P. M., Endocrinology: Basic and Clinical Principles, Second edition, Humana Press, 2005.
2. DiBaise K. J., Foxx-Orenstein E. A., Role of the Gastroenterologist in Managing Obesity, Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2013;7(5):439-451.
3. Acosta A., Abu Dayyeh K. B., Port D. J., Camilleri M., Recent Advances in Clinical Practice Challenges and Opportunities in the Management of Obesity, Gut. 2014.
4. Troke C. R., BMedSci, MBBS, MRCP, Tan M. T., BSC, FRCP, Bloom R. S., MD, The Future Role of Gut Hormones in the Treatment of Obesity, Ther Adv Chronic Dis. 2014;5(1).
5. Arafat A. M., Weickert M. O., Adamidou A., Otto B., Perschel F. H., Spranger J., Möhlig M., Pfeiffer A. F., The impact of insulin-independent, glucagon-induced suppression of total ghrelin on satiety in obesity and type 1 diabetes mellitus, J Clin Endocrinol Metab. 2013 Oct;98(10):4133-42.
6. Klok M. D., Jakobsdottir S., Drent M. L., The role of leptin and ghrelin in the regulation of food intake and body weight in humans: a review, Obes. Rev. 2006, 8: 21-34.
7. Harmon K, How Slight Sleep Deprivation Could Add Extra Pounds, Scientifi c American 2012 Oct, http://www.scientifi camerican.com/article/sleep-deprivation/
8. Vila G., Grimm G., Resl M., Heinisch B., Einwallner E., Esterbauer H., Dieplinger B., Mueller T., Luger A., Clod M., B-Type Natriuretic Peptide Modulates Ghrelin, Hunger, and Satiety in Healthy Men, Diabetes.

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél