Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése

Az agyi értörténés
csapatmunkában való kezelése

Érelmeszesedés: A stroke hagyományosan a neurológia területéhez tartozik, mivel a következményei a központi és a periférikus idegrendszert érintik. Viszont a stroke-nak a kardiológiához is sok köze van. Főleg, ha betegségmegelőzésről beszélünk, de még inkább a közös kórtani eredet miatt, mivel mindkét esetben az erek érintettek. Ha a vért a szívbe, vesébe vagy az alsó végtagokba szállító erek sérülnek meg, fennáll a lehetősége az agyhoz vért szállító erek ugyanolyan mértékű érintettségének.

Az érelmeszesedés megelőzése = a stroke megelőzése

A stroke-ok túlnyomó többsége az érelmeszesedésre visszavezethető. Legtöbbször a szívgyógyászok figyelmének középpontjában is az érelmeszesedés áll, mivel a szívbetegségek patológiája döntő többségében ezen alapszik. Egyes szívbetegségekben magasabb a stroke kockázata (főleg az embóliás eredetűé). Másrészt egyes szívbetegségeket véralvadásgátlókkal kezelnek, ezek pedig fokozhatják egyes vérzéses szövődmények kockázatát, beleértve az agyvérzését is.

Érelmeszesedés

A stroke-ot nem szabadna megvárnunk. Ha észreveszem, hogy valaki dohányzik és figyelmeztetem a stroke kockázatára, abszurd lenne részéről ez a válasz: „Nem baj, folytatom a dohányzást az első stroke-ig, utána rögtön elhagyom.” E betegség következményei nagyon súlyosak: magas halálozási arány, rokkantság, költség, a család megterhelése, társadalmi beilleszkedési problémák. Ez a betegség egy addig aktív embert pár perc alatt ellátásra szoruló, mástól függő emberré változtathat.

Megelőzési csapat

A páciens és az orvos egy csapatot kell, hogy alkosson. A páciens dolga, hogy tájékozódjon, miként tudja magát maximális formában tartani. Ugyanakkor a páciensnek el kellene mennie orvosi vizsgálatokra. Határozottan javasolom ezt, még akkor is, ha a dolgok látszólag rendben vannak. Végül, a szakorvosok utasításait sokkal komolyabban kellene venni, mint ahogyan a legtöbben teszik.

Az orvos dolga, hogy mindig tartsa szem előtt a cardio-vascularis kockázat felmérését, még a más panaszokkal jelentkező betegnél is. A felmérés során nagyon fontos szerepet játszik az anamnézis és a fizikális vizsgálat. Ebben a szakaszban már azonosíthatók a következő kockázati tényezők:

  • dohányzás,
  • magas vérnyomás,
  • elhízás,
  • helytelen táplálkozás,
  • mozgásszegény életmód,
  • túlzott alkoholfogyasztás,
  • alvási apnoé (légzés megállás).

Ehhez hozzájárul még, hogy ha már kialakult a vérerek megbetegedése, klinikai vizsgálattal adatokat kell gyűjteni a következő bántalmak esetleges azonosításához:

  • angina pectoris (mellkasi fájdalom),
  • szívritmuszavar,
  • időszakos sántítás (járás közben a lábikrákban keletkező erős fájdalom, ami megállásra készteti a beteget),
  • érfali zörejek,
  • a perifériás pulzus hiánya,
  • már meglévő neurológiai zavarok.

érelmeszesedés

Laboratóriumi vizsgálatok

Ezt követi a laboratóriumi vizsgálatok szakasza. A vércukorszintet és koleszterinszintet rendszeresen kell ellenőrizni, hogy minél hamarabb felismerjük a cukorbetegséget és a diszlipidémiákat. Egyes esetekben javasoljuk a vérnyomásértékek mérését ambulánsan, 24 órán keresztül, ami fontos adatokat biztosítana az egyszeri vérnyomásmérés adataihoz képest (24 órás átlag-vérnyomásérték, éjszakai dipingingadozások, rejtett magas vérnyomás megléte stb.).

Nagyon fontos az olyan szívbetegségek felismerése, amelyek elősegíthetik az agyi embolizációt:

  • pitvar fibrilláció,
  • egyes szívbillentyű megbetegedések (mitrális billentyű szűkület),
  • egyes veleszületett szívbetegségek (szeptum defektusok, patensforamenovale).

Ezeknek a szívbántalmaknak a döntő többsége már a klinikai vizsgálat során felismerhető, diagnosztizálható (vagy legalábbis gyanítható), a szívritmus szabálytalanságából vagy a szívzörejek meghallásából. A 12 elvezetéses EKG-t minden olyan betegen el kellene végezni, akinél gyanítható bármelyik megbetegedés a fentebb említettek közül. A 24 órás Holter EKG monitorizálás akkor szükséges, ha az EKG vonalak normálisak, de gyaníthatók pitvarfibrillációs szakaszok. A szív-UH kiegészíti ezeket ez eljárásokat azoknál a betegeknél, akiknél a szívbetegség már klinikai tünetekkel jelentkezik.

Antikoaguláns gyógyszerezés

A véralvadásgátló kezeléssel kapcsolatban mind az orvos, mind a beteg nagyon sok hibát elkövethet. Fontos a gyógyszerezés helyes beállítása. Ha ezt a kezelést olyan betegnek írjuk fel, akinél az embolizáció veszélye minimális, feleslegesen növeljük nála az agyvérzés kockázatát. Azonban ha egy szívbetegnél, akinél magas az embolizációs kockázat, elmulasztjuk felírni az alvadásgátló kezelést, akkor embolizációs stroke kockázatának tesszük ki. Az orvosnak helyesen kell felmérnie a beteg állapotát és az összes kivizsgálást el kell végeznie, hogy értelmes döntést tudjon hozni.

Az egyszer elkezdett antikoaguláns kezelést kötelező módon folyamatosan és nagyon figyelmesen kell követni, a gyógyszeradagokat pedig folyamatosan adaptálni. Néha ez nem kivitelezhető (nincs lehetőség laborvizsgálatra, nem közreműködő a beteg, nehéz a kommunikáció a kezelőorvossal). Ilyenkor sokkal egyszerűbb olyan kezelést alkalmazni, amit nem kell monitorizálni, még akkor is, ha a hatása sokkal kisebb (aszpirin) vagy az ára magasabb (az új generációs orális antikoagulánsok).

Lehet, hogy a fent leírt eljárások bonyolultaknak, idő- és pénzpocséklásnak tűnnek. Viszont ne felejtsük el, hogy egy gramm megelőzés megfelel egy tonna kezelésnek.

 

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

16 Views0
Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez

Viszonyuljunk megértően
a stroke után fellépő
pszicho-emocionális zavarokhoz

Pszicho-emocionális zavarok: A stroke utáni fizikai következményeket könnyen észre lehet venni, azonban a magatartásbelieket, amelyek az érzelmek, az izgalmak, a gondolatok megváltozása következtében jelentkeznek, sokkal nehezebben lehet osztályozni, éppen ezért könnyen feszültséghez és konfliktusokhoz vezethetnek.

A pszicho-emocionális rehabilitáció ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus. A jól tájékozott család kulcsfontosságú szerepet tölthet be a gyógyulás folyamatában.

 

Minden stroke után várhatóak érzelmi változások, azonban ezek a nehezen érthetőek és a nehezen elfogadhatóak. A pszicho-emocionális szinten jelentkező változások és veszteségek helyes megértése és megközelítése ugyanolyan fontossággal bír, mint a stroke által okozott fizikai problémák rehabilitációs kezelése. Nagyon megnehezíthetik a napi rutincselekvéseket, emiatt legalább olyan nagy odafigyelést igényelnek, mint amit a fizikai fogyatékosságnak szentelünk.

pszicho-emocionálisStroke után különböző érzéseid lehetnek: örülsz, hogy élsz; dühös vagy, hogy ilyen baleset ért; össze vagy zavarodva: miért pont én?, miért pont most?, miért pont így?; szomorú vagy, esetleg félsz a jövőtől.

Természetes, hogy így érezd magad. Ugyanakkor a családnak, az eltartóknak vagy a barátoknak is lehetnek ugyanilyen rossz érzéseik. Ezek az érzések teljesen normálisak és idővel meg kellene szűnniük. Azonban, ha intenzitásuk nem csökken, akkor a család és a közelebbi hozzátartozók jó, ha szakorvos segítségéhez fordulnak.

Miért állnak elő pszicho-emocionális változások stroke után?

A stroke agyunknak egy olyan kisebb/nagyobb területét érintheti, amely az érzéseinket, gondolatainkat ellenőrzi. Hogyha a stroke agyunknak ezen részeit érinti, megváltozik a gondolkodásmódunk és a viselkedésünk is.

Bármilyen trauma (sérülés) vagy drámai tapasztalat megváltoztatja érzelmi és lelki állapotunkat. Természetes, hogy válaszként arra a meglepő és traumatikus eseményre, mint amilyen a stroke, előállnak pszicho-emocionális változások, hiszen minden figyelmeztető jel nélkül az egész életünket fenekestől felfordítja. Időt igényel, hogy hozzászokjunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy ilyen stroke az életünkben eredményezett. Nem kell meglepődnünk azon, hogy értelmetlen félelmeink vannak, hogy felháborodottnak érezzük magunkat vagy hogy dühösek vagyunk. Az összes ilyen érzelem teljesen „normális” egy ilyen helyzetben.

A stroke okozta fizikai és pszicho-emocionális traumára adott reakció teljesen normális

Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével. Egy súlyos veszteséghez való viszonyulás, valamint a szenvedéshez való alkalmazkodás mind olyan folyamatok, melyen úgy a stroke-ot elszenvedő betegnek, mint a beteg közvetlen családjának keresztül kell mennie. Érdekes és nagyon fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a páciens bánkódik az agyi történéssel elveszített képességei miatt, hanem a család is tapasztalja a pácienssel ápolt viszony elveszítését, annak minden érzelmi vetületével együtt. Néha szükséges a családi kapcsolat újraélesztése, amelynek egy teljesen más személyhez, egy teljesen új személyiséghez kell alkalmazkodnia, ez pedig nagyon is drámai lehet. Az új helyzethez való alkalmazkodás általában négy szakaszban zajlik le, amelyek hetekig, sőt hónapokig is eltarthatnak.

1. Tagadás – nem tudod elfogadni, hogy ez pont veled történt meg.

2. Düh – valaki hibás; a legtöbb esetben ez a düh Isten felé irányul, mivel annak ellenére, hogy Ő a Mindenható, ebben az esetben mégsem lépett közbe.

3. Alkudozás – tárgyalás – ha másként jártunk volna el, talán nem történt volna meg.

4. Elfogadás – ez van, tovább kell lépnünk!

A leggyakoribb pszicho-emocionális problémák:

1. Depresszió ez nagyon gyakori, „megszokott” reakció minden olyan trauma után, amely felforgatja a mindennapi életet, főleg olyankor, ha a beteg a függetlenségét veszíti el. A stroke-ot elszenvedőknél a depreszszió a leggyakoribb emocionális változás. Úgy a diagnózis felállításában, mint a depresszió kezelésében nagyon fontos egy szakorvos beavatása.

pszicho-emocionális

2. Szorongás vagy alaptalan félelmek, amelyek hosszabb ideig (általában több hónapig) fennállnak. A krónikus aggódás következményei a következők lehetnek: nyugtalanság, szorongás, fáradtság, koncentrálási nehézségek, izomfeszültség (hát-, nyak és fejtájéki fájdalmak), alvászavarok.

3. Érzelmi labilitás – abban nyilvánul meg, hogy a stroke periódusa után a személy bizonyos helyzetekben váratlanul elkezd nevetni vagy sírni, gátlástalanul beszél, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem szólal meg.

4. A személyiség megváltozása – az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk. A személyiség egyéb gyakori változásai között megemlíthetjük az ingerlékenységet, az agressziót, a kényszerű magatartást, a gátlások hiányát és a lobbanékonyságot.

5. Düh – ez többé-kevésbé normális érzelem, amely a betegnél, valamint a közeli hozzátartozóinál egyaránt jelentkezhet. Egy szakorvos segíthet helyes mederbe terelni a dühöt és megoldani a helyzetet.

6. Kognitív hiányosság – a gondolkodás folyamatainak megváltozását, a problémamegoldás terén jelentkező nehézséget, végső esetben demenciát, elmezavart vagy a memória és a kommunikáció zavarait jelenti.

A kommunikáció érintettsége megnehezíti a helyzetet

A stroke túlélőinél azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. Általánosságban véve két nagy kategóriáról beszélhetünk:

1. Afáziák (beszédzavarok). Egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a bal oldali agykéreg azon területén történik a sérülés, ahol a beszédközpont van, ennek következtében alakul ki beszédzavar. A beszédzavar érintheti a szóbeli kifejezést, mások szavainak a megértését, befolyásolhatja az olvasás- és íráskészséget vagy a matematikai teljesítményt.

2. A beszéd motorikus zavarai – egyes betegeknek a stroke után megváltozik a beszéde – a szájizmok gyengesége vagy koordinációjának hiánya miatt a beszéd dadogós, lassú, elfojtott, érthetetlen, kusza (ez az úgynevezett dysarthria) lesz. Ugyanez történhet a beszédben résztvevő szájizmok motorikus szabályozási nehézsége miatt (apraxia).

Ezekben az esetekben szükség van logopédus segítségére, aki megállapítja a kommunikáció elakadási szintjét és megbeszélheti a családdal azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével javíthatják a kommunikációt a stroke-ot túlélt beteggel.

Hasznos tippek a pszicho-emocionális rehabilitációhoz

1. Kérjenek segítséget stroke utáni rehabilitációban kompetens és tapasztalt személyektől: pszichiátertől, pszichológustól, logopédustól, mozgásterapeutától, szociális munkástól, stb.

2. A szenvedő beteget kezeljék tisztelettel és hallgassák meg panaszait. Teljesen normális, hogy a betegek és azok családtagjai átéljék a fent leírt érzelmeket. Ne érezzük magunkat hibásnak vagy ne szégyelljük, hogy ilyen érzéseink vannak. Ezek tudatosítása már egy lépést jelent a gyógyulás felé.

3. Bátorítsuk a stroke-on átesett beteget, amikor nyugodt állapotban van: „Örülök, hogy ilyen okosan döntöttél, autóbusszal mentél és nem a saját autóddal…”

4. Engedjük meg a betegnek, hogy legyen lehetősége választani a biztonságos és kivitelezhető változatok közül: „Akarod, hogy én vigyelek haza vagy mész taxival?”

5. Legyünk határozottak, amikor a szenvedő betegnek elmondjuk a szabályokat és a határokat. Aggódásunkat pozitív megközelítéssel fejezzük ki: „Tudom, hogy nagyon szeretsz az esztergán dolgozni, de jobban féltelek, minthogy hagyjalak rajta dolgozni.”

pszicho-emocionális

Stroke utáni pszicho-emocionális zavarok kezelése

1. Az alkalmazott pszichológiai kezelések közé tartoznak a problémamegoldó gyakorlatok vagy a kognitív magatartás terápia. Alapjában véve a terápia lényege az, hogy megváltoztassa a beteg gondolkodásmintáit, mivel amit gondolunk, meghatározza azt, amit érzünk. Az irreális gondolkodásminták negatív érzést keltenek, amelyek patológiásakká is válhatnak.

2. Ugyanakkor a szakpszichológus a magatartásterápia menedzsmentjét is meghatározhatja, mint amilyen például a düh kezelésének a tréningje.

3. Bizonyos esetekben, utolsó megoldásként, igénybe lehet venni a gyógyszeres kezelést is azokra a problémákra, amelyek a pszicho-emocionális rehabilitációt akadályozzák (nagyfokú depresszió).

4. Felvilágosítás: a szakembereknek fel kellene világosítaniuk mind a beteget, mind a családtagokat. A közömbösség csak konfliktushoz vezet és ezzel a stroke utáni rehabilitáció folyamatát is megakadályozhatja.

Végkövetkeztetés

A stroke-ot rendszerint pszicho-emocionális zavarok követik és ezek általában megváltoztatják a balesetet elszenvedő beteg személyiségét, ugyanakkor megváltozik a közeli hozzátartozókkal való kommunikáció dinamizmusa is. A stroke utáni rehabilitációval foglalkozó szakemberek segítsége, valamint a család és a beteg tájékoztatása és nevelése elősegíti, hogy mindenki helyt álljon a rehabilitáció sikere érdekében.

 

dr. Adrian Ioan Horvath

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Viszonyuljunk megértően a stroke után fellépő pszicho-emocionális zavarokhoz

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

29 Views0
Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Hidroterápia
a stroke utáni rehabilitációban

A stroke utáni neurológiai maradványtünetek kezeléséhez neuromotoros rehabilitáció szükséges: masszázs, hidroterápia, kinetoterápia (fizikoterápia), beszédfejlesztés, stb. A végtagok érintettsége során kétféle esettel találkozhatunk:

1. Amikor az érintett végtagok izmai ernyedtek, nagyon hasznos a masszázs, amelyet a végtagnak a törzshöz viszonyított távolabbi pontjától a közelebbi felé végzünk, vagyis lentről felfelé, a hangsúlyt pedig a gyúrásra fektetjük. Ez növeli az izomtónust és felkészíti a pácienst a gyógytornára.

2. Ha az érintett végtagok izmai merevek, görcsösek, az ízületek görcsösen behajlanak, mint a macska körmei, vagy mint Achilles-ín rövidülésnél, akkor e területek rehabilitációjához a masszázs és a kinetoterápia előtt szükséges a nyugtató hidroterápia, amely az izmokat ellazítja. Az alábbiakban olyan speciális hidroterápiás módszert mutatunk be, amelyet nagyon jó eredménnyel alkalmaznak a stroke utáni rehabilitációban.

Fomentáció (gőzös borogatás) – melegítő módszer, melynek során gőz fölött megmelegített borogatásokat helyezünk a test különböző részeire, a bőrre és a szövetekre. A borogatást gyapjúszövetbe burkolt pamut anyaggal végezzük.

Hidroterápia

Élettani hatások

  • Elvezető hatás – a bőrben megnő a vérhozam, és csökken a belső szervek vérbősége.
  • A vérkeringést, beleértve a test hőmérsékletét és az anyagcserét is, a fehérvérsejtek aktivitását, az izzadást és a bőrön keresztüli kiválasztást stimuláló hatás. Másik hatás a harántcsíkolt és a sima izmok elernyedése.
  • Érzéstelenítő hatás, amely a belső szervekben reflex folyamatként és a simaizmok elernyedése következtében jön létre, az ízületekben és az izmokban pedig az izomgörcsök enyhítésével.
  • Nyugtató hatás: 6–10 percig tartó enyhe borogatások alkalmazásával.

Javallatok

Nátha esetén fellépő tüdőbeszűrődés, ideg-, izom- és ízületi fájdalmak, bizonyos (bénult és görcsös) területek ellazítására; masszázsra és fizikoterápiára való előkészítésként; nyugtalan alvás és idegesség esetén (hátgerincre alkalmazott meleg borogatás).

Ellenjavallatok

Öntudatlan állapot; a cukorbetegek alsó végtagjaira nem alkalmazható, előrehaladott visszértágulat, rosszindulatú elváltozás és vérzési hajlam.

A borogatás előkészítése

Két módszert fogok ismertetni, alkalmazzák, amelyik önöknek könnyebb:

1. A gőzös módszer

  • Öt nagy fürdőlepedőt vagy borogatáshoz való (gyapotból és gyapjúból készült) párnát áztassunk be teljesen vízbe és jól csavarjuk ki.
  • Helyezzük ezeket a törülközőket vagy párnákat egy széles tartály rácsára (32 L).
  • A rácsok alatt töltsük fel elegendő vízzel a tartályt, hogy a víz ne érje el a borogatásokat, illetve a törülközőket és 20 percig főzzük.
  • Nagy facsipesz segítségével vagy konyhai kesztyűvel vegyük le egyesével a borogatásokat (törülközőket).
  • Göngyöljük ki gyorsan a borogatásokat és csavarjuk bele egy nagy lepedőbe vagy egy száraz törülközőbe.

2. A mikrohullámos módszer

  • Vegyünk nagy fürdőlepedőket és áztassuk be jól vízbe, majd csavarjuk ki minél szárazabbra.
  • Helyezzük a törülközőket egymásra egy nagy fekete műanyag zacskóba.
  • Tegyük be a műanyag zacskót a mikrohullámú sütőbe és 4 percig magas hőmérsékleten melegítsük.
  • Vegyük ki gyorsan a törülközőt és göngyöljük be egy gyapjútakaróba vagy egy száraz törülközőbe, majd tegyük a megfelelő testrészre, amit már letakartunk egy másik száraz törülközővel.

Kezelés

  • A szoba legyen jól kifűtve.
  • Elmagyarázzuk a betegnek az eljárást.
  • Előkészítjük az ágyat, segítünk a betegnek a vetkőzésben, párnán való kényelmes elhelyezkedésben, majd betakarjuk egy lepedővel és egy takaróval.
  • Odavisszük a borogatást a gőzölő vagy a mikrohullámú berendezéstől.
  • Száraz törülközőt helyezünk arra a testrészre, ahol a kezelést alkalmazni fogjuk.
  • Elhelyezzük a borogatást a száraz törülközőn és jól betakarjuk a beteget, vigyázva, nehogy megégessük. Ha nagyon forró a borogatás, helyezzünk még száraz törülközőket alá.
  • Imában kérjük a Nagy Orvos jelenlétét.
  • 7–10 percig hagyjuk hatni a borogatást (bénult végtagoknál), majd megismételjük, míg a görcsös izom vagy ízület ellazul.
  • Eltávolítjuk a borogatást, majd helyi masszázzsal és kinetoterápiával folytatjuk, a lokomotoros rehabilitáció céljából.

Óvintézkedések

  • Vigyázzunk, nehogy megégessük a pácienst. Ha nem érzi a meleget, akkor nyúljunk kezünkkel a takaró alá és ellenőrizzük, hogy nem égeti-e.
  • Ha izzad, hideg vizes borogatást teszünk a páciens fejére.
  • Elkerüljük a meghűlést, ha lepedőbe és gyapjútakaróba csavarjuk.

A Ménesi Életmódközpontban a legjobb eredményeket a stroke utáni neuromotoros rehabilitáció során azoknál a betegeknél értük el, akik a stroke utáni első hat hónapban jelentkeztek kezelésre. Voltak olyan betegeink is, akik bottal jöttek és anélkül távoztak a központból (egyesek nálunk is hagyták!). Nagyon fontos a rehabilitációban minél többféle hidroterápiás, elektroterápiás és kinetoterápiás módszer ötvözése.

 

Sorin Capră, Mezőménesi főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

27 Views0
A stroke és a rák közötti kapcsolatok

Rák és stroke: Időseknél a két fő halálozási okot a szisztémás rákos megbetegedés és az agyi értörténés képezi. Egyre több a rákkal diagnosztizált beteg, az új esetek száma évről évre nő. A 2002-ben 10,9 millió esetre becsült szám 2020-ra 16 millióra nőhet (WHO). Az időskorúaknál világszerte magas a rák előfordulása, akiknél a következő 20 évben az új rákos esetek körülbelül 50%-kal való növekedése várható. A gyógyítás terén javulásra számítanak a hatékony rákellenes gyógyszereknek köszönhetően, amelyek a túlélési esélyt 15% fölé emelhetik.

Összefüggést állapítottak meg a rák és a stroke között. A rákos betegek körében gyakran előfordulnak cerebro vascularis történések. Következésképpen, várható, hogy a cerebrovascularis betegségek száma egyenes arányban nőni fog az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések számával. Egyes kutatások szerint a rákban és stroke-ban szenvedő betegek 86%-ának agyi infarktusa volt, 14%-ának pedig agyvérzése.

A stroke kezelése rákos betegeknél – kihívás

A stroke kezelése a rákos betegeknél valódi kihívást jelent és speciális kezelési stratégiák kifejlesztését feltételezi. Annak ellenére, hogy néhány típusú rákbetegségben a kezelések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, a túlélési arány növekvőben van az új, hatásosabb rákellenes gyógyszerek gyártásának és alkalmazásának köszönhetően. Lényeges a stroke mechanizmusának korai felismerése a rákos betegeknél, mivel ez különbözik a nem rákbetegeknél tapasztalhatótól.

rák és stroke

A stroke-os rákbetegek klinikai-radiológiai jellemzőinek és a patomechanizmus jobb megértése segíthet a megelőzésben és kezelésben. A rákbetegek stroke-jára jellemző elváltozások kimutathatók a mai modern vizsgálati módszerekkel (biomarkerek, multimodális mágneses rezonancia – MMR, transcraniális Doppler-ultrahang).

A stroke alapját képező mechanizmusok:

  • a rákkal nem kapcsolatosak (a hagyományos mechanizmusok): érelmeszesedés, magas vérnyomás, diabétesz, magas vérzsírszint, koszorúér betegségek, dohányzás stb.
  • a rákkal kapcsolatosak:
    • véralvadási zavarok, melyek lehetséges okai: rákos sejtek (főleg adenokarcinómák), szöveti faktorok vagy rákkeltő prokoagulánsok (előalvadási faktorok), citokinek, mint amilyen az alfa tumornekrózis faktor, interleukinek;
    • rák okozta elzáródások: rákos embolizációk (gyomor- vagy tüdőrák, lymphoma);
    • az erek összenyomódása vagy be – szűrődése (agyi áttétes daganatok vagy elsődleges agyi tumorok);
  • citosztatikus kezelés következtében előállók:
    • kemoterapeutikumok okozta véralvadási zavarok: Cisplatin, Metothrexat, Bevacizumab;
    • sugárterápia okozta érszűkület.

Kutatások szerint a rákosoknál előforduló stroke az esetek 40%-ában alakult ki hagyományos mechanizmustól (pl. érelmeszesedés) eltérő módon, ahol a fent leírt tumorális specifikus mechanizmusok okozták a sérülést.

Rákos betegeknél a stroke megjelenésekor figyelembe kell vennünk a rák jellemzőit (elsődleges lokalizáció, szövettani típus), előrehaladását, valamint a rák felfedezése és a stroke között eltelt időt. A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák. A vérzéses stroke leggyakrabban a rosszindulatú vérképző rendszeri betegségekkel, a tüdőrákkal és a melanómával állt összefüggésben.

Akiknél a stroke specifikusan tumorális mechanizmusok szerint alakult ki, hisztopatológiai (kórszövettani) szempontból az adenokarcinóma jelentősen gyakoribb volt, mint azoknál, akiknél a hagyományos mechanizmusok álltak fenn.

HASZNOS TANÁCSOK A STROKE-ON ÁTESETT BETEG CSALÁDTAGJAINAK
  • Kérjen részletes tájékoztatást az orvostól, ha elkíséri a beteget a kórházba. A vizsgálat előtt beszélje meg a beteggel
    azokat a kérdéseket, amiket fel szeretne tenni az orvosnak, és vigyázzon, hogy ne kérdezzen olyasmit, amire nem szeretné, ha a beteg is hallaná a választ.
  • Legyen felkészülve arra, hogy a beteg viselkedése vagy állapota megváltozhat. A gyógyszerezés, a kényelmetlenség, valamint a stressz depressziót, dühöt vagy akár őrjöngést is okozhat.
  • Bátorítsa a szenvedőt, hogy amennyire csak lehet, legyen aktív, mozgékony és független, annak érdekében, hogy visszanyerje a bizalmát a saját erejében.
  • Reálisan mérje fel saját szükségleteit. Hogyha ezek teljesülnek, sokkal könnyebb mások szükségére odafigyelni.
  • Biztosítson magának elegendő alvásidőt, táplálkozzon megfelelően és ne hanyagolja el a saját pihenését. Nagyon nehéz kimerülten segíteni valakinek.

rák és stroke

TOVÁBBI HASZNOS TANÁCSOK…
  • Ne mellőzzük a segítségkérést családunk többi tagjaitól, akik lehet, hogy még méltányolják is a lehetőséget, hogy ők is segíthetnek.
  • Maradjunk derűlátók!
  • Fogadjuk el azt a gondolatot, hogy vannak olyan körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni.
  • Fejezzük ki tapintattal, de nyíltan érzéseinket és véleményünket, ne halmozzunk fel negatív érzéseket, kerüljük az állandó harcias, vagy az ezzel ellenkező, passzív magatartást.
  • Próbáljuk meg kezelni a stresszt különféle relaxációs technikák alkalmazásával.
  • Rendszeresen végezzünk testgyakorlást. Szervezetünk sokkal jobban reagál a stresszhelyzetekben, ha jó az erőnlét.
  • Étkezéseink legyenek kiegyensúlyozottak.
  • Ne próbáljuk a stresszt vagy a fáradtságot alkohollal vagy gyógyszerrel csökkenteni.
  • Vegyük fel a kapcsolatot egy támogató csoporttal. Hasonló helyzetben levő emberekkel folytatott beszélgetések segíteni fognak bennünket, hogy ne érezzük egyedül magunkat ebben a helyzetben.

 

Radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok

A rákos betegek klinikai-radiológiai jellemzői, valamint laboratóriumi eredményei segíthetik a stroke mechanizmusának meghatározását. Észrevették, hogy az idősebb rákos betegeknél nagyobb a hajlam a hagyományos mechanizmusú stroke-ra, mint a tumorális eredetűre. A képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok során azoknál a rákos és stroke-os betegeknél, akiknél az agyi inzultus nem hagyományos mechanizmus szerint jött létre, gyakrabban több területen kialakult sérülést írtak le, ugyanakkor nagyobb sérülés, amely csak egyetlen ér területét érintette, inkább a hagyományos mechanizmusú stroke-ra jellemző.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a nem hagyományos mechanizmusú stroke-ot elszenvedő betegeknél sokkal magasabb a D-dimer-szint (D-dimer a plazmin degradációs terméke, amely a fibrin egy derivált formája és a hiperkoagulabilitás [fokozott véralvadás] mérőfoka). Tehát a megnövekedett D-dimer-szint a rákos betegek stroke-ját előrejelző tényező. A kutatási eredmények azt sugallják, hogy erős kölcsönhatás áll fenn a D-dimer-szint és a daganat stádiuma, illetve kórszövettani típusa között. Fontos megkülönböztetni a kétféle mechanizmusú stroke-ot (a hagyományost a daganatostól), mivel a véralvadási zavarok megelőzési módja meg kell, hogy feleljen a stroke típusának.

A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák.

Végkövetkeztetések

Ismertetőnk végkövetkeztetései röviden így foglalhatóak össze:

1. A rákos megbetegedés protrombotikus (előtrombus) állapot, amelyhez nagyon gyakran stroke társul.

2. Az stroke-os rákbetegek között gyakori a rák specifikus mechanizmus; a rákos betegek számának növekedésével ez a típusú stroke a jövőben jóval több esetben fordul majd elő.

3. A daganatos betegek strokejának jellemzői különböznek a hagyományos stroke-éitól. A rákkal társuló stroke hátterében a tumorális faktorok által keltett mechanizmus áll.

4. A megfelelő kezelés alkalmazásában jelentős segítséget nyújt, ha ismerjük a rákos betegeknél a stroke mechanizmusát, és ha élünk a modern diagnosztikus eljárások előnyeivel.

 

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás:

Élet és Egészség folyóirat: A stroke és a rák közötti kapcsolatok
1. Young O. B., Myoung J.S., Gyeong S. K., et al: „Ischemic Stroke and ancer: Stroke Severely Impacts Cancer Patients”, While Cancer Increases the Number
2. Grisold W., Oberndorfer S., Struhal W., „Stroke and cancer: a review”. Acta Neurol Scand 2009; 119:1-16
3. Kim SG, Hong JM, Kim HY, Lee J, Chung PW, Park KY, et al: „Ischemic stroke in cancer patients with and without conventional mechanisms: a multicenter study in Korea”. Stroke 2010; 41:798-801
4. Seok JM, Kim SG, Kim JW, Chung CS, Kim GM, et al. (2010) „Coagulopathy and embolic signal in cancer patients with ischemic stroke”. Ann Neurol 68: 213–219
5. Kono T, Ohtsuki T, Hosomi N, Takeda I, Aoki S, et al. (2012) „Cancer-associated ischemic stroke is associa ted with elevated d-dimer and fi brin degradation product levels in acute ischemic stroke with advanced cancer”. Geriatr Gerontol Int 12: 468–474
6. Kwon H. M., Kang B.S., Yoon B.W. (2007), „Stroke as the first manifestation of concealed cancer”, J. Neurol.

 

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

20 Views0
Sztrók a gyerekeknél

Sztrók
a GYEREKEKNÉL

Sztrók: A stroke 60 év felettieknél megszokottnak tűnik, gyerekeknél viszont nem. Csakhogy, kedves szülők: gyerekeknél is előállhat.

Mi is a sztrók?

Stroke, ha egy vérrög eltöm egy eret. Felületi sérülés esetén a vérrögnek jótékony szerepe van a vérzéscsillapításban, jelenléte a vérér belsejében azonban végzetes lehet. Olyan, mint egy dugó, amely megakadályozza a vér előrehaladását, ezt a folyamatot pedig iszkémiának hívjuk. A szomszédos szövet elhal, mivel nem kap tápanyagot, a vérér pedig elhasadhat a megnövekedett nyomás következtében. Ehhez a folyamathoz a vérerek belső falán lerakódott koleszterin, valamint a véralvadási zavarok is hozzájárulnak.

Kockázati tényezők

sztrók

Egyes kockázati tényezők megváltoztathatók, míg mások nem. A megváltoztatható tényezők közül megemlítjük a következőket:

  • magas vérnyomás – az életkor után a második legjelentősebb kockázati tényező. Ne felejtsük el, hogy a magas vérnyomásos betegeknek csak egyharmada tudja, hogy ebben a betegségben szenved, és még ennél is sokkal kevesebben vannak azok, akik megfelelően kezelik magukat.
  • cukorbetegség – a cukorbetegek körülbelül egynegyede stroke következtében hal meg. Tehát a diabétesz (amit szintén elég későn fedeznek fel) a betegségre jellemző keringési zavar miatt kétszeresére növeli a stroke kockázatát.
  • magas vérkoleszterinszint – a koszorúerek megbetegedéséhez vezet, vagy akár szívinfarktushoz is, amely a szívizmot érinti, növelve a stroke kockázatát.
  • más szívbetegségek, mint a ritmuszavarok – pitvar fibrilláció, gyulladások, mint az endokarditisz (szívbelhártya gyulladás), a szívbillentyűk betegségei, patensforamenovale vagy szívizombántalmak (kardiomiopátiák).
  • dohányzás, beleértve a passzív dohányzást is
  • szedentarizmus (mozgásszegény életmód) és ennek következményei
  • elhízás
  • orális fogamzásgátlók, főleg dohányzóknál, illetve akiknél már előfordult véralvadás-zavar. Úgy tűnik, a változó korú nőknél a hormon szubsztitúciós terápia alacsony kockázati tényezőt jelent az agyi értörténésekre nézve.
  • túlzott alkohol- és kokainfogyasztás, vagy más illegális drogok használata

Vannak bizonyos meg nem változtatható kockázati tényezők, melyeket szintén figyelembe kell vennünk, éspedig:

  • Életkor. A stroke kockázata az életkorral együtt nő, és az 55. életév után tízévente duplázódik.
  • Rassz. Sokkal nagyobb arányban érintettek az agyi történésekben az amerikai feketék és spanyolok.
  • Nem. 75 éves korig férfiaknál sokkal gyakoribb a stroke, mint nőknél, ez után viszont a nők érintettebbek.
  • Családi előzmény. A stroke kockázata sokkal nagyobb azoknál, akiknél az egyik nagyon közeli rokonnak, egyik szülőnek, fi útestvérnek vagy a lánytestvérnek volt már agyi értörténése vagy múló agyi történése (TIA).
  • nemrég lezajlott stroke vagy TIA.

Bekövetkezhet gyerekeknél sztrók?

Igen, a 15 év alatti gyerekeknél az agyi értörténések előfordulási aránya a világon körülbelül 6 eset évente, minden 100.000 gyerekre számítva. Valamivel gyakoribb a stroke a két év alatti gyerekeknél. A gyakoribb előfordulást itt is a fiúknál vették észre. Az utóbbi tíz évben a stroke gyakorisága a gyerekeknél változatlan maradt, azonban az AEÁ-ban és más országokban a sztrók és más agyi érbetegségek az első tíz gyerekhalálozási okok közé tartoznak. Gyerekeknél a kockázati tényezők a következők:

  • Érbetegségek;
  • Szívbetegségek;
  • Gyulladásos megbetegedések;
  • Akut és krónikus agyi és nyaki betegségek;
  • Véralvadási zavarok;
  • Sarlósejtes vérszegénység.

sztrók

Egy közelmúltban elvégzett tanulmány szerint az utolsó 13 évben megnövekedtek az agyi értörténések kockázati tényezői a 15 és 34 év közötti korosztálynál. A fiatal lakosság körében a legfontosabb növekedőben levő kockázati tényezők: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, koleszterinszint zavar, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás. Ezek mind olyan tényezők, amelyek a múltban csak a felnőtteknél léteztek.

A stroke tünetei gyerekeknél

A csecsemőknél és a kisgyerekeknél valós gond, hogy nem tudják megfogalmazni a tüneteiket, ezek pedig nem vehetőek könnyen észre. Ha a stroke felnőttekre jellemző tünetei kisgyereknél vagy újszülöttnél jelentkeznek, azonnal hívják a 112-t. Más, gyerekeknél és serdülőknél sztrók-ra utaló tünetek:

  • görcsök, főleg újszülötteknél;
  • hirtelen jelentkező vagy egyre intenzívebb fejfájás;
  • hirtelen jelentkező beszédzavar, nem ejtik ki teljesen a szavakat és nem mondják végig a mondatokat;
  • féloldali részleges bénulás (hemiparézis) vagy féloldali gyengeség;
  • a látás hirtelen elvesztése vagy rendellenes szemmozgás;
  • hirtelen egyensúlyvesztés vagy mozgászavarok.

Kezelés

A betegség jelenlétére utaló tünetek felismerését követően AZONNAL szakorvoshoz kell vinni a gyereket. Hívják a 112-t, mondják el a gyereknél észlelt tüneteket és azonnal szakorvosi vizsgálatra irányítják Önöket. Csak orvos állíthatja fel a pontos diagnózist. A szakorvosi kivizsgálást követő paraklinikai felmérés után (laboratórium, képalkotó eljárások MRI – mágneses rezonancia, EEG – agyhullámok vizsgálata, Doppler – az erek ultrahangos vizsgálata) megkezdik a gyerek életkorának és betegségének megfelelő kezelést. A gyerekeknek sok olyan gyógyszer nem adható, amely felnőttkorban használható. A gyerekek stroke-ja esetén a kezelés rendszerint a következő:

  • a normális testhőmérséklet fenntartása megfelelő hidratálással és normális vércukorszint biztosítása;
  • magas vérnyomás kontrollja;
  • koponyaűri nyomás kezelése;
  • rohamok felismerése és kezelése

EEG monitorizálással, valamint görcs elleni gyógyszerek adagolásával.

Az agyféltekék érintettsége

Az agy bal féltekéje a test jobb oldalán végbemenő mozgásokat és a beszédet vezéreli. Egy gyereknek, akinek agyi értörténése volt a bal agyféltekében, nehézségei lehetnek a jobb oldali mozgásban és bizonyos szavak vagy mondatok olvasásában, illetve kimondásában.

Az agy jobb féltekéje a test bal oldali mozgásaiért felel, valamint az olyan analitikus és perceptív feladatokért, mint a távolság, nagyság, sebesség vagy a testhelyzet észlelése és irányítása. Annak a gyereknek, akiknek a jobb agyféltekéje érintett, nehézséget jelenthet teste bal oldalának mozgatása és olyan egyszerű feladatok elvégzése, mint az ing begombolása vagy a cipőfűző megkötése.

A Hip-hop program

Az AEÁ-beli Nemzetközi Stroke Alapítvány 2004-ben a gyerekek megsegítésére kifejlesztette a Hiphop Stroke programot. Ez arra neveli a gyerekeket, hogy egészséges életstílus szerint éljenek életük végig, valamint elsajátítsanak olyan szokásokat, amelyek segítségével megelőzhetik a stroke-ot, és ami a legfontosabb, hogy megtanulják felismerni a betegség tüneteit. A diákok, egyetemisták ugyancsak megtanulják a sztrók tüneteit felismerni, és azt, hogy mikor kell sürgősségi ellátást igényelniük. Egy tanulmány szerint az utóbbi 13 évben gyarapodtak a stroke kockázati tényezői a 15 és 34 év közötti személyeknél.

 

dr. Cristina Anca Dăscălescu
Családi főorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Agyi értörténés gyermekeknél
Beers, Mark, Manualul Merck de diagnostic și tratament, Ediţia XVIII-a, Editura All, București, 2009
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16th Edition, McGraw Hill, 2005
Mănuilă, Alexandru, Dicţionar medical, Ediţia 7-a, Editura Ceres, București, 1998
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis & Treatment, 45th Edition, McGraw Hill, 2006

 

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

48 Views0
Rehabilitáció a stroke után

A stroke utáni
Rehabilitáció

Apró fontos dolgok, mielőtt sorra vesszük a rehabilitációs lehetőségeket

Rehabilitáció: Az agyi értörténések a világon a harmadik fő halálozási okot képezik. Illetve az ipari országokban az első helyen szerepelnek a hosszútávú rokkantság kialakulásához vezető oki tényezők között. Bizonyos érkockázati tényezők hosszas hatása végzetes következményekkel lehet az agy vérkeringésére. Okozhat érelzáródást (trombózis vagy embólia, vérrög útján) vagy érszakadás általi agyvérzést.

Az agyi értörténések kockázati tényezői közül megemlítjük a következőket: dohányzás, cukorbetegség, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, szívritmuszavarok, mozgásszegény életmód – szedentarizmus, előrehaladott életkor, agyi értörténési előzmények. A megfelelő egészséges életmód kialakításával a fentebb említett tényezők legnagyobb része megváltoztatható.

Egy elsődleges agyi értörténés túlélőinek (75%) körülbelül egyharmada lesz teljesen önálló, egynegyede enyhébb fogyatékossággal, 40%-a pedig közepes vagy súlyos fogyatékossággal
marad a történtek után. Az összes túlélő aránya, valamint az elfogadható életmódot folytatni képes betegek aránya nagyban függ a történés utáni periódusban alkalmazott orvosi kezeléstől és gondozástól.

rehabilitáció

A szélütés következményei

Az agyi értörténések (agyvérzés vagy stroke) egyik súlyos következménye a hemiplégia, vagyis a test egyik felének a lebénulása. Gyakran kíséri azonos oldali érzékelési zavar, beszédprobléma, nyelési nehézség, vizeletürítési zavarok, a látás elveszítése a bénulás oldalán, ugyancsak az érintett oldalon a tárgyak mellőzése (nem veszi észre az illető oldalon a tárgyakat, pl. asztal, szék, ajtófélfa stb., emiatt beléjük ütközik), kognitív (gondolkodási) zavarok vagy akár depresszió.

Az agy bizonyos funkciói jól elhatárolt részeken találhatók, azonban sok összetett funkció az agykérgi és kéreg alatti területek közötti többszörös kapcsolódások segítségével valósul meg. Egy szélütés alkalmával bizonyos funkciók elvesztése összefügg az agy területe e funkciókért felelős részeinek a sérülésével. A frontális (homlok-) lebeny motorikus területeinek sérülése féloldali bénulással jár; a parietális (fali) lebeny érzékelő zónáinak sérülései érzékelési zavarokhoz vezetnek, a temporális (halánték-) lebeny érintettsége beszédzavarokat okoz, az occipitális (nyakszirti) lebeny sérülései pedig vakságot eredményezhetnek. Ha az agytörzs sérül, nyelési problémák lépnek fel (diszfágia). Ha pedig a kisagy szintjén történt a baj, mozgáskoordinációs zavarok (ataxia) jelennek meg. A frontális lebeny egyes területeinek érintettsége viselkedési, személyiségbeli és kognitív zavarokkal járhat. Azok az agyi értörténések, amelyek a jobb agyféltekében zajlanak le, a baloldali testrész elgyengülésével járnak, ugyanakkor a páciens a bal oldalán lévő tárgyakat szintén egyáltalán nem veszi észre.

Az agy állandóan változó szerv

Az emberi agy csodálatos szerkezeti változásokra képes olyankor, amikor egy új dolog tanulására kap jelzést, vagy amikor egy része megsérül vagy tönkremegy. Ebben az esetben a sérült rész környékén levő területek igyekeznek átvenni annak elveszített funkcióit. A képalkotó eljárásokkal végzett kutatások arra az eredményre vezettek, hogy amikor egy elveszített funkciót ingerlünk, a környező területeken magasabb energiafelhasználást érzékelhetünk.

Egy bizonyos célú mozgás egy tanult készség. Egy cselekedet végrehajtása (mint például egy pohár felemelése és szájhoz közelítése) annak köszönhető, hogy az agy mozgató központjai már rendelkeznek egy térképpel és egy végrehajtó programmal. Az egyszerű szándék, hogy bármilyen mozgást elvégezzünk, aktiválja a programot, amelynek segítségével végrehajtható a mozdulatsor, és amely folytonosan javítani próbál azon.A tárgy súlyáról, helyzetéről, távolságáról, alakjáról, nagyságáról, hőmérsékletéről és anyagáról az agy folyamatosan ingerületeket kap az izmokban, ízületekben, bőrben, szemben lévő receptoroktól. A mozgási séma egyfolytában ezeknek a paramétereknek a függvényében értékelődik és állítódik be újra és újra, az agy pedig parancsot küld a szükséges izmoknak megfeszülésük megfelelő mértékéről. Ezt a programot viszont évekkel ezelőtt tanultuk meg, rengeteg hiba és ismételt javítások által. Bizonyára sokszor kiöntöttük a tejet gyermekkorunkban, mielőtt megtanultuk helyesen a szánkhoz vinni a csészét.

Rehabilitáció: Neuroplaszticitás és stroke

Nagyon sok agyi értörténés következtében az agy területeinek sérüléseikor tönkremennek azok a programok is, amelyek ezeket a mozgásokat meghatározták. A neuroplaszticitás (a neuronok alakíthatósága, képlékenysége) jelenségének köszönhetően újra megtanulható az a mozgás, amelyet a betegség következtében elveszítettünk. Ahhoz, hogy ez a neuroplaszticitás hatékonyan működjön, szükséges a minél helyesebb ingerlés, a beteg részéről pedig a jó együttműködés.

Nagyon fontos azoknak az érzéseknek az észlelése, amelyek az illető mozgást kísérik. A mozgást nem lehet megtanulni, hogyha az egyén nem érzékeli az a bőrről, izmokból, ízületekből vagy a szemből érkező információkat. Egy másik fontos feltétele a rehabilitációnak: a beteg képes legyen megkülönböztetni a különféle érzéseket, hogy a saját javulására koncentráljon és aktívan vegyen részt abban.

Az életminőség minél jobb helyreállítása érdekében szükség van a különféle jártasságok újratanulására, mint például: hogy ülés és állás közben megőrizze egyensúlyát; hogy le tudjon szállni az ágyról; hogy leüljön egy fotelbe; helyes és kiegyensúlyozott járás; kéz és a kar használata, úgy az erőt igénylő mozgásoknál, mint a finom mozgásoknál; jó beszéd- és íráskészség, stb.

Ezeknek a jártasságoknak az újratanulása a rehabilitációs munkacsoport szakosított tagjainak a segítségével valósulhat meg:

  • kinetoterapeuta (gyógytornász),
  • mozgásterapeuta,
  • logopédus,
  • rehabilitációs orvos,
  • neuro-pszichológus.
A Podisi és a Ménesi Egészségközpontban a stroke utáni rehabilitáció során különleges eredményeket értünk el jól felkészült személyzetünkkel, amelyhez gyógytornászok is tartoznak. Az ilyen központokban végzett rehabilitáció előnye, hogy teljes programot biztosítanak. A fizikai rehabilitáció mellett magában foglalja a klinikai táplálkozási terápiát, a lelki támogatást és a társadalmi beilleszkedést elősegítő módszereket.

Néhány rehabilitációs módszer

A „kényszerítés” rehabilitációs módszerével a pácienst arra késztetjük, hogy testének kizárólag csak a bénult felét használja, miután valamennyire újból megjelentek az akaratlagos mozgások. Naponta több órát (átlagban ötöt) vesz igénybe ez a rehabilitációs módszer, több héten át tart, de az eredmények nagyon ígéretesek.

A tükrök segítségével történő rehabilitációs módszer abban áll, hogy a páciens megpróbálja egyszerre és szimmetrikusan mozgatni egészséges végtagját a bénult oldallal. A beteg a tükörben követi az egészséges testrész mozgásának a képét, miközben a sérült oldala a tükör háta mögött van elrejtve. Ez nagyon egyszerű és hozzáférhető módszer. A többi klasszikus módszerrel együtt felgyorsíthatja a motoros rehabilitációt, valamint egyes kognitív funkciókét. Ezenkívül térlátási problémák és a mozgással együtt járó fájdalmak eltűnését is eredményezheti.

A Perfetti-féle szenzitív-kognitív módszer azon alapszik, hogy egy mozgás újratanulása felgyorsítható, hogyha ingereljük azokat az érzéseket, amelyek az illető mozgást kísérik. Az ingerlést a kéznél kezdjük, mivel ez a legérzékenyebb és ennek van a legkiterjedtebb agykérgi hálózata. A páciens szemét lekötjük, hogy a figyelmét ne terelje el semmi és jobban tudjon koncentrálni. Majd megkérjük, hogy különböztessen meg különféle közeli ingereket, mozgásokat, anyagokat, nyomási ingereket stb. Ezután fokozatosan haladunk tovább a törzsre és az alsó végtagokra. Hogyha az érzékelési és a kognitív funkciók nincsenek megzavarva, a rehabilitáció nagyon eredményes.

Összegzés

Jegyezzük meg, hogy az agyi értörténések esetében rendkívül fontos a rehabilitáció minél előbbi megkezdése. A neuroplaszticitás ellenkező irányban is működhet. A használatlanság, lustaság is tanulható és második természetté válhat, amin az esetek többségében már egyáltalán nem lehet változtatni.

 

dr. Ionuţ Dobrescu
Rehabilitációs és fizioterápiás szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi érinzultus utáni rehabilitáció

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

86 Views0