Egészségügyi kaleidoszkóp #3

A közösségi oldalak érzelmeket is közvetítenekfacebook

Facebook: A PLOS ONE folyóirat egyik nemrég megjelent cikke szerint az emberek nem csak közvetlen érintkezéssel, hanem a virtuális térben, az interneten megvalósuló kommunikáció során is közvetíthetnek érzelmeket.

A kutatók egyedi módszerrel vizsgálták 100 amerikai nagyvárosban élő több millió Facebook felhasználó üzeneteit. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az esős idő közvetlen hatással van a felhasználók üzeneteire. Továbbá megfigyelték, hogy akiket a borús időjárás befolyásolt, más településeken élő barátaikra is hatottak, ahol jó idő volt. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy mindegyik facebook felhasználó, akinek a hangulatát az időjárás közvetlenül befolyásolta, további egy vagy két személy posztolására is hatással volt. A tanulmány szerzői arra következtettek, hogy a szociális hálózatok közvetítik a felhasználók érzelmeit.

Szintén régóta ismert igazság, melyet a kutatás igazolt, hogy az affektív-érzelmi állapotok kifejezését a szociális környezetünkben levő egyének érzelmei befolyásolják. A szerzők szerint megfigyeléseik a lakosság általános jólétével is összefüggésbe hozhatók. Például ha egy beteg jobb orvosi ellátásban részesül, ez nem csak az ő életminőségét javítja, hanem sok más emberre is pozitívan hat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy amilyen mértékben egy – kórházban elvégzett vagy közegészségügyi szabályzatban előírt – terápiás beavatkozás pozitívan befolyásolja az egyén állapotát, a hatás exponenciálisan megtöbbszöröződhet a szociális hálózatokon keresztül, melyekhez az illető egyén tartozik. A tanulmány a Facebook típusú szociális hálózatok felelősségteljesebb használatára figyelmeztet.
(PLOS ONE, 2014. III. 12.)

 

Új teszt a méhnyakrák korai felismeréséhez

Egy orvosi szakértőkből álló tanácsadó bizottság a Cobas HPV (humán papillómavírus) teszt bevezetését ajánlotta az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA). A szakértők szerint a teszt biztonsággal és hatékonyan alkalmazható a méhnyakrák korai felismerésében, még mielőtt klasszikus citológiás vizsgálatokat végeznénk.

A HPV-teszt jelentősége összefügg azzal, hogy a méhnyakrák leginkább a humán papillómavírus bizonyos törzseivel való fertőződés folytán alakul ki. Az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Bizottsága e betegség kiszűrésére jelenleg a Papanicolau-tesztet ajánlja első lépésként. A citológiai vizsgálat – vagy Papanicolau-teszt – abban áll, hogy a méhnyakból vett sejtmintát mikroszkóppal megvizsgálják, a diagnózis felállítása végett. A méhnyakrák jelentős közegészségügyi probléma.

facebook

Európában évente 60.000 nőnél állapítják meg, akik közül 30.000-en ebben a betegségben halnak meg. Az európai országok közül Romániában a legnagyobb az előfordulási ráta, 100.000 nő közül csaknem 29 betegszik meg évente (2010-es adat). A szűrőprogramok szigorú alkalmazása a női lakosságnál mintegy 80%-kal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
(MedlinePlus, 2014. III. 13. és az Egészségügyi Minisztérium, www.ms.gov.ro)

Határozott lépést tett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a dohányzás ellenfacebook

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), az egyesült államokbeli Davidson College és a Procardia Alapítvány egy, a dohányzást érintő nagy ívű programon belül közösen kezdeményezte a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem” projektet. Ezen belül 2014. március 10–14 között több tevékenység is lezajlott a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem Hete” keretében.

A projekt az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és egészségügyi asszisztensi tanszékeken tanuló diákok dohányzási szokásainak részletes felmérésével kezdődött. Ezzel a kezdeményezéssel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az első olyan intézmény Romániában, amely konkrét lépésekkel társul a dohányzás elleni nemzetközi törekvésekhez.

A dohányzás általános közegészségügyi probléma, hiszen évente mintegy 6 millió ember halálát okozza világszerte. Ezek közül 600.000-en a nemdohányzók, azaz a környezetükben mások által kilélegzett dohányfüst áldozatai.
(Sajtótájékoztató, 2014. III. 10.)

Enyhe vérnyomás-növekedés is fokozhatja a stroke kockázatát

facebookA vérnyomásról és a stroke kockázatáról készült tanulmányok áttekintése a közelmúltban arra a következtetésre vezetett, hogy a vérnyomásnak bármilyen enyhe növekedése az elfogadott határértéken felül emelheti a stroke kockázatát. Szakértők jelenlegi ajánlásai szerint a vérnyomásnak nem szabadna túllépnie a 120/80 mmHg határértéket.

A magas vérnyomás a legjelentősebb közegészségügyi probléma a fejlett országokban. Bár nagyon könnyű felfedezni, ez a bántalom hosszú ideig észrevétlenül fejlődik. Ha nem kezeljük, a szövődmények gyakran végzetesek lehetnek, melyek közül a legsúlyosabb a stroke.

Akiknél a szisztolés vérnyomás értéke 120–139 mmHg, illetve a diasztolés vérnyomás értéke 80–89 mmHg között van, azok a prehipertóniás betegek kategóriájába tartoznak. Bár ezek a személyek még nem tekinthetők magas vérnyomásos betegeknek, javasolt, hogy a vérnyomás csökkentése érdekében változtassanak életmódbeli és étrendi szokásaikon.
(Neurology, 2014. III. 12.)

dr. Clyde Yancy
szívgyógyász kutató,
Texas Southwestern Egyetem, Orvosi Központ

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

79 Views0
Alzheimer – a rettegett kór!

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent:

  • A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
  • Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
  • A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
  • A beszédképesség érintettsége.

Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.

A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:

1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.

2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.

3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.

Alzheimer

Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.

4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.

5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.

6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.

Statisztikák és kilátások

Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.

Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák. A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.

Másfelől viszont, sok embernél 80-85 éves kor után sem fordulnak elő az erre a betegségre jellemző tünetek, sőt, a boncolás sem mutatja ki a jellegzetes neuro-degeneratív szerkezeti eltéréseket az agyban. Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a demencia az öregedés „természetes” velejárója.

Igen aggasztó tény, hogy a WHO nemzetközi statisztikái alapján az Alzheimer-betegség incidenciája 2050-ig legkevesebb 400%-os növekedést vetít előre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az életminőség növekedése folytán egyre több és több ember fogja elérni és meghaladni a 80-85 éves kort, azonban sajnos legtöbbjük agyát érinteni fogják az elbutulás tüneteitől kísért neuro-degeneratív elváltozások. Ez a betegek életminőségének katasztrofális mértékű romlását jelenti, annak minden rossz kihatásával a családi és társadalmi életre.

Az Alzheimer-kór kifejlődése

A betegségre jellemző a lappangó kezdet, az első neuro-degeneratív elváltozások sok évvel a klinikailag észlelhető tünetek előtt már megjelenhetnek. A betegség első szakaszában az agy tanulásért, memorizálásért, a gondolkodásért és tervezésért felelős részei válnak érintetté. A köztes szakaszban ezek a kórfolyamatok kiterjednek az agykéregnek a beszédért és a térbeli tájékozódásért felelős területeire is. Ez már érinteni fogja a szakmai és társadalmi életet, a pénz kezelésének a képességét,valamint az érzelmek kifejezését is.

A betegség előrehaladott szakaszaiban az agykéreg nagy része már érintett, az agysorvadás jelentős mértékű, és a páciens gyakorlatilag elveszíti a kommunikációs, beilleszkedési és önellátó képességét. Ebből a szempontból nézve nagyon fontos idejében felfedeznünk a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezőket, valamint azokat a korai tüneteket, amelyek az agyban lezajló neuro-degeneratív folyamatok végzetes fejlődésére utalnak.

Alzheimer

Tünetek, amelyek segítenek a betegség korai felismerésében

Az AEÁ-beli Alzheimer Szövetség közzé tett egy tüneteket tartalmazó listát, amely segít a betegség korai felismerésében. A tünetek a következők:

1. Memóriavesztés, ami nagy mértékben befolyásolja a mindennapi életet. Ez a tünet már a betegség korai szakaszaiban jelentkezik, és az újonnan szerzett információkat érinti. Egyes szakorvosok ide sorolják a fontosabb dátumok és események elfelejtését is, egy kérdést többször megismétel, egyre gyakrabban kénytelen a jegyzeteire vagy a hozzátartozói segítségére támaszkodni. Néha az egészséges emberek is felejthetnek el neveket vagy eseményeket, de később ezek mind eszükbe jutnak.

2. Nehézség a feladatok szervezésében és megoldásában. Az Alzheimer betegeknek nehézséget jelent egy megszokott étel elkészítése, egy bizonyos dologra koncentrálniuk, és a megszokottnál sokkal több időre van szükségük egy feladat elvégzéséhez.

3. Nehézség a sajátságos munkahelyi vagy otthoni feladatok elvégzésében.

4. A hely és idő érzékelésében fellépő zavarok. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek elveszíthetik a napok, évszakok érzékelésének képességét, és nem érzik az idő múlását. Nehezen érthetnek meg bizonyos eseményeket, amelyek nem a múltban történtek. Néha elfelejthetik, hogy hol vannak és hogyan kerültek oda.

5. Nehézség a képek és a térbeli viszonyok megértésében. Ez az olvasási nehézségben, a távolság, a színek vagy a kontraszt megítélésében jelentkezik. Megtörténhet, hogy amikor a páciens elhalad a tükör mellett, azt hiszi, valaki más van a szobában.

6. Újonnan előálló problémák a beszéd- és az íráskészségben. A betegnek nehezére esik párbeszédet folytatni valakivel és a megfelelő szavakat használni, vagy bizonyos tárgyakat tévesen nevez meg.

alzheimer

..és még 4

7. Mindig keresik a dolgaikat, mivel nem teszik őket megszokott helyükre, sőt, teljesen szokatlan helyet találnak nekik. Nem emlékeznek, hol keressék, amit ők maguk raktak el. Gyakran gyanúsítanak másokat, hogy ellopják tőlük a dolgaikat.

8. Döntési nehézségek a józan ítélőképesség és ésszerű gondolkodás elvesztése miatt. Rengeteg pénzt költhetnek el teljesen értéktelen dolgokra. Gondjaik vannak a személyes higiénia és testápolás terén.

9. Lemondanak a munkahelyükről és kivonják magukat a társadalmi tevékenységek alól. Megszakítják kedvenc sportolási szokásaikat és tevékenységeiket, amelyekben addig örömet leltek.

10. A lelkiállapot és a személyiség megváltozása. Akik Alzheimer-betegségben szenvednek, odáig juthatnak, hogy elveszítik bizalmukat a közeli ismerősökben, családtagokban és ok nélkül dühösekké vagy ingerültekké válhatnak.

A jellegzetes tünetek észlelése esetén indokolt neurológushoz folyamodni a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében.

 

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Alzheimer – a rettegett kór!

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

324 Views0
Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése

Az agyi értörténés
csapatmunkában való kezelése

Érelmeszesedés: A stroke hagyományosan a neurológia területéhez tartozik, mivel a következményei a központi és a periférikus idegrendszert érintik. Viszont a stroke-nak a kardiológiához is sok köze van. Főleg, ha betegségmegelőzésről beszélünk, de még inkább a közös kórtani eredet miatt, mivel mindkét esetben az erek érintettek. Ha a vért a szívbe, vesébe vagy az alsó végtagokba szállító erek sérülnek meg, fennáll a lehetősége az agyhoz vért szállító erek ugyanolyan mértékű érintettségének.

Az érelmeszesedés megelőzése = a stroke megelőzése

A stroke-ok túlnyomó többsége az érelmeszesedésre visszavezethető. Legtöbbször a szívgyógyászok figyelmének középpontjában is az érelmeszesedés áll, mivel a szívbetegségek patológiája döntő többségében ezen alapszik. Egyes szívbetegségekben magasabb a stroke kockázata (főleg az embóliás eredetűé). Másrészt egyes szívbetegségeket véralvadásgátlókkal kezelnek, ezek pedig fokozhatják egyes vérzéses szövődmények kockázatát, beleértve az agyvérzését is.

Érelmeszesedés

A stroke-ot nem szabadna megvárnunk. Ha észreveszem, hogy valaki dohányzik és figyelmeztetem a stroke kockázatára, abszurd lenne részéről ez a válasz: „Nem baj, folytatom a dohányzást az első stroke-ig, utána rögtön elhagyom.” E betegség következményei nagyon súlyosak: magas halálozási arány, rokkantság, költség, a család megterhelése, társadalmi beilleszkedési problémák. Ez a betegség egy addig aktív embert pár perc alatt ellátásra szoruló, mástól függő emberré változtathat.

Megelőzési csapat

A páciens és az orvos egy csapatot kell, hogy alkosson. A páciens dolga, hogy tájékozódjon, miként tudja magát maximális formában tartani. Ugyanakkor a páciensnek el kellene mennie orvosi vizsgálatokra. Határozottan javasolom ezt, még akkor is, ha a dolgok látszólag rendben vannak. Végül, a szakorvosok utasításait sokkal komolyabban kellene venni, mint ahogyan a legtöbben teszik.

Az orvos dolga, hogy mindig tartsa szem előtt a cardio-vascularis kockázat felmérését, még a más panaszokkal jelentkező betegnél is. A felmérés során nagyon fontos szerepet játszik az anamnézis és a fizikális vizsgálat. Ebben a szakaszban már azonosíthatók a következő kockázati tényezők:

  • dohányzás,
  • magas vérnyomás,
  • elhízás,
  • helytelen táplálkozás,
  • mozgásszegény életmód,
  • túlzott alkoholfogyasztás,
  • alvási apnoé (légzés megállás).

Ehhez hozzájárul még, hogy ha már kialakult a vérerek megbetegedése, klinikai vizsgálattal adatokat kell gyűjteni a következő bántalmak esetleges azonosításához:

  • angina pectoris (mellkasi fájdalom),
  • szívritmuszavar,
  • időszakos sántítás (járás közben a lábikrákban keletkező erős fájdalom, ami megállásra készteti a beteget),
  • érfali zörejek,
  • a perifériás pulzus hiánya,
  • már meglévő neurológiai zavarok.

érelmeszesedés

Laboratóriumi vizsgálatok

Ezt követi a laboratóriumi vizsgálatok szakasza. A vércukorszintet és koleszterinszintet rendszeresen kell ellenőrizni, hogy minél hamarabb felismerjük a cukorbetegséget és a diszlipidémiákat. Egyes esetekben javasoljuk a vérnyomásértékek mérését ambulánsan, 24 órán keresztül, ami fontos adatokat biztosítana az egyszeri vérnyomásmérés adataihoz képest (24 órás átlag-vérnyomásérték, éjszakai dipingingadozások, rejtett magas vérnyomás megléte stb.).

Nagyon fontos az olyan szívbetegségek felismerése, amelyek elősegíthetik az agyi embolizációt:

  • pitvar fibrilláció,
  • egyes szívbillentyű megbetegedések (mitrális billentyű szűkület),
  • egyes veleszületett szívbetegségek (szeptum defektusok, patensforamenovale).

Ezeknek a szívbántalmaknak a döntő többsége már a klinikai vizsgálat során felismerhető, diagnosztizálható (vagy legalábbis gyanítható), a szívritmus szabálytalanságából vagy a szívzörejek meghallásából. A 12 elvezetéses EKG-t minden olyan betegen el kellene végezni, akinél gyanítható bármelyik megbetegedés a fentebb említettek közül. A 24 órás Holter EKG monitorizálás akkor szükséges, ha az EKG vonalak normálisak, de gyaníthatók pitvarfibrillációs szakaszok. A szív-UH kiegészíti ezeket ez eljárásokat azoknál a betegeknél, akiknél a szívbetegség már klinikai tünetekkel jelentkezik.

Antikoaguláns gyógyszerezés

A véralvadásgátló kezeléssel kapcsolatban mind az orvos, mind a beteg nagyon sok hibát elkövethet. Fontos a gyógyszerezés helyes beállítása. Ha ezt a kezelést olyan betegnek írjuk fel, akinél az embolizáció veszélye minimális, feleslegesen növeljük nála az agyvérzés kockázatát. Azonban ha egy szívbetegnél, akinél magas az embolizációs kockázat, elmulasztjuk felírni az alvadásgátló kezelést, akkor embolizációs stroke kockázatának tesszük ki. Az orvosnak helyesen kell felmérnie a beteg állapotát és az összes kivizsgálást el kell végeznie, hogy értelmes döntést tudjon hozni.

Az egyszer elkezdett antikoaguláns kezelést kötelező módon folyamatosan és nagyon figyelmesen kell követni, a gyógyszeradagokat pedig folyamatosan adaptálni. Néha ez nem kivitelezhető (nincs lehetőség laborvizsgálatra, nem közreműködő a beteg, nehéz a kommunikáció a kezelőorvossal). Ilyenkor sokkal egyszerűbb olyan kezelést alkalmazni, amit nem kell monitorizálni, még akkor is, ha a hatása sokkal kisebb (aszpirin) vagy az ára magasabb (az új generációs orális antikoagulánsok).

Lehet, hogy a fent leírt eljárások bonyolultaknak, idő- és pénzpocséklásnak tűnnek. Viszont ne felejtsük el, hogy egy gramm megelőzés megfelel egy tonna kezelésnek.

 

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

384 Views0
Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez

Viszonyuljunk megértően
a stroke után fellépő
pszicho-emocionális zavarokhoz

Pszicho-emocionális zavarok: A stroke utáni fizikai következményeket könnyen észre lehet venni, azonban a magatartásbelieket, amelyek az érzelmek, az izgalmak, a gondolatok megváltozása következtében jelentkeznek, sokkal nehezebben lehet osztályozni, éppen ezért könnyen feszültséghez és konfliktusokhoz vezethetnek.

A pszicho-emocionális rehabilitáció ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus. A jól tájékozott család kulcsfontosságú szerepet tölthet be a gyógyulás folyamatában.

 

Minden stroke után várhatóak érzelmi változások, azonban ezek a nehezen érthetőek és a nehezen elfogadhatóak. A pszicho-emocionális szinten jelentkező változások és veszteségek helyes megértése és megközelítése ugyanolyan fontossággal bír, mint a stroke által okozott fizikai problémák rehabilitációs kezelése. Nagyon megnehezíthetik a napi rutincselekvéseket, emiatt legalább olyan nagy odafigyelést igényelnek, mint amit a fizikai fogyatékosságnak szentelünk.

pszicho-emocionálisStroke után különböző érzéseid lehetnek: örülsz, hogy élsz; dühös vagy, hogy ilyen baleset ért; össze vagy zavarodva: miért pont én?, miért pont most?, miért pont így?; szomorú vagy, esetleg félsz a jövőtől.

Természetes, hogy így érezd magad. Ugyanakkor a családnak, az eltartóknak vagy a barátoknak is lehetnek ugyanilyen rossz érzéseik. Ezek az érzések teljesen normálisak és idővel meg kellene szűnniük. Azonban, ha intenzitásuk nem csökken, akkor a család és a közelebbi hozzátartozók jó, ha szakorvos segítségéhez fordulnak.

Miért állnak elő pszicho-emocionális változások stroke után?

A stroke agyunknak egy olyan kisebb/nagyobb területét érintheti, amely az érzéseinket, gondolatainkat ellenőrzi. Hogyha a stroke agyunknak ezen részeit érinti, megváltozik a gondolkodásmódunk és a viselkedésünk is.

Bármilyen trauma (sérülés) vagy drámai tapasztalat megváltoztatja érzelmi és lelki állapotunkat. Természetes, hogy válaszként arra a meglepő és traumatikus eseményre, mint amilyen a stroke, előállnak pszicho-emocionális változások, hiszen minden figyelmeztető jel nélkül az egész életünket fenekestől felfordítja. Időt igényel, hogy hozzászokjunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy ilyen stroke az életünkben eredményezett. Nem kell meglepődnünk azon, hogy értelmetlen félelmeink vannak, hogy felháborodottnak érezzük magunkat vagy hogy dühösek vagyunk. Az összes ilyen érzelem teljesen „normális” egy ilyen helyzetben.

A stroke okozta fizikai és pszicho-emocionális traumára adott reakció teljesen normális

Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével. Egy súlyos veszteséghez való viszonyulás, valamint a szenvedéshez való alkalmazkodás mind olyan folyamatok, melyen úgy a stroke-ot elszenvedő betegnek, mint a beteg közvetlen családjának keresztül kell mennie. Érdekes és nagyon fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a páciens bánkódik az agyi történéssel elveszített képességei miatt, hanem a család is tapasztalja a pácienssel ápolt viszony elveszítését, annak minden érzelmi vetületével együtt. Néha szükséges a családi kapcsolat újraélesztése, amelynek egy teljesen más személyhez, egy teljesen új személyiséghez kell alkalmazkodnia, ez pedig nagyon is drámai lehet. Az új helyzethez való alkalmazkodás általában négy szakaszban zajlik le, amelyek hetekig, sőt hónapokig is eltarthatnak.

1. Tagadás – nem tudod elfogadni, hogy ez pont veled történt meg.

2. Düh – valaki hibás; a legtöbb esetben ez a düh Isten felé irányul, mivel annak ellenére, hogy Ő a Mindenható, ebben az esetben mégsem lépett közbe.

3. Alkudozás – tárgyalás – ha másként jártunk volna el, talán nem történt volna meg.

4. Elfogadás – ez van, tovább kell lépnünk!

A leggyakoribb pszicho-emocionális problémák:

1. Depresszió ez nagyon gyakori, „megszokott” reakció minden olyan trauma után, amely felforgatja a mindennapi életet, főleg olyankor, ha a beteg a függetlenségét veszíti el. A stroke-ot elszenvedőknél a depreszszió a leggyakoribb emocionális változás. Úgy a diagnózis felállításában, mint a depresszió kezelésében nagyon fontos egy szakorvos beavatása.

pszicho-emocionális

2. Szorongás vagy alaptalan félelmek, amelyek hosszabb ideig (általában több hónapig) fennállnak. A krónikus aggódás következményei a következők lehetnek: nyugtalanság, szorongás, fáradtság, koncentrálási nehézségek, izomfeszültség (hát-, nyak és fejtájéki fájdalmak), alvászavarok.

3. Érzelmi labilitás – abban nyilvánul meg, hogy a stroke periódusa után a személy bizonyos helyzetekben váratlanul elkezd nevetni vagy sírni, gátlástalanul beszél, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem szólal meg.

4. A személyiség megváltozása – az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk. A személyiség egyéb gyakori változásai között megemlíthetjük az ingerlékenységet, az agressziót, a kényszerű magatartást, a gátlások hiányát és a lobbanékonyságot.

5. Düh – ez többé-kevésbé normális érzelem, amely a betegnél, valamint a közeli hozzátartozóinál egyaránt jelentkezhet. Egy szakorvos segíthet helyes mederbe terelni a dühöt és megoldani a helyzetet.

6. Kognitív hiányosság – a gondolkodás folyamatainak megváltozását, a problémamegoldás terén jelentkező nehézséget, végső esetben demenciát, elmezavart vagy a memória és a kommunikáció zavarait jelenti.

A kommunikáció érintettsége megnehezíti a helyzetet

A stroke túlélőinél azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. Általánosságban véve két nagy kategóriáról beszélhetünk:

1. Afáziák (beszédzavarok). Egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a bal oldali agykéreg azon területén történik a sérülés, ahol a beszédközpont van, ennek következtében alakul ki beszédzavar. A beszédzavar érintheti a szóbeli kifejezést, mások szavainak a megértését, befolyásolhatja az olvasás- és íráskészséget vagy a matematikai teljesítményt.

2. A beszéd motorikus zavarai – egyes betegeknek a stroke után megváltozik a beszéde – a szájizmok gyengesége vagy koordinációjának hiánya miatt a beszéd dadogós, lassú, elfojtott, érthetetlen, kusza (ez az úgynevezett dysarthria) lesz. Ugyanez történhet a beszédben résztvevő szájizmok motorikus szabályozási nehézsége miatt (apraxia).

Ezekben az esetekben szükség van logopédus segítségére, aki megállapítja a kommunikáció elakadási szintjét és megbeszélheti a családdal azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével javíthatják a kommunikációt a stroke-ot túlélt beteggel.

Hasznos tippek a pszicho-emocionális rehabilitációhoz

1. Kérjenek segítséget stroke utáni rehabilitációban kompetens és tapasztalt személyektől: pszichiátertől, pszichológustól, logopédustól, mozgásterapeutától, szociális munkástól, stb.

2. A szenvedő beteget kezeljék tisztelettel és hallgassák meg panaszait. Teljesen normális, hogy a betegek és azok családtagjai átéljék a fent leírt érzelmeket. Ne érezzük magunkat hibásnak vagy ne szégyelljük, hogy ilyen érzéseink vannak. Ezek tudatosítása már egy lépést jelent a gyógyulás felé.

3. Bátorítsuk a stroke-on átesett beteget, amikor nyugodt állapotban van: „Örülök, hogy ilyen okosan döntöttél, autóbusszal mentél és nem a saját autóddal…”

4. Engedjük meg a betegnek, hogy legyen lehetősége választani a biztonságos és kivitelezhető változatok közül: „Akarod, hogy én vigyelek haza vagy mész taxival?”

5. Legyünk határozottak, amikor a szenvedő betegnek elmondjuk a szabályokat és a határokat. Aggódásunkat pozitív megközelítéssel fejezzük ki: „Tudom, hogy nagyon szeretsz az esztergán dolgozni, de jobban féltelek, minthogy hagyjalak rajta dolgozni.”

pszicho-emocionális

Stroke utáni pszicho-emocionális zavarok kezelése

1. Az alkalmazott pszichológiai kezelések közé tartoznak a problémamegoldó gyakorlatok vagy a kognitív magatartás terápia. Alapjában véve a terápia lényege az, hogy megváltoztassa a beteg gondolkodásmintáit, mivel amit gondolunk, meghatározza azt, amit érzünk. Az irreális gondolkodásminták negatív érzést keltenek, amelyek patológiásakká is válhatnak.

2. Ugyanakkor a szakpszichológus a magatartásterápia menedzsmentjét is meghatározhatja, mint amilyen például a düh kezelésének a tréningje.

3. Bizonyos esetekben, utolsó megoldásként, igénybe lehet venni a gyógyszeres kezelést is azokra a problémákra, amelyek a pszicho-emocionális rehabilitációt akadályozzák (nagyfokú depresszió).

4. Felvilágosítás: a szakembereknek fel kellene világosítaniuk mind a beteget, mind a családtagokat. A közömbösség csak konfliktushoz vezet és ezzel a stroke utáni rehabilitáció folyamatát is megakadályozhatja.

Végkövetkeztetés

A stroke-ot rendszerint pszicho-emocionális zavarok követik és ezek általában megváltoztatják a balesetet elszenvedő beteg személyiségét, ugyanakkor megváltozik a közeli hozzátartozókkal való kommunikáció dinamizmusa is. A stroke utáni rehabilitációval foglalkozó szakemberek segítsége, valamint a család és a beteg tájékoztatása és nevelése elősegíti, hogy mindenki helyt álljon a rehabilitáció sikere érdekében.

 

dr. Adrian Ioan Horvath

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Viszonyuljunk megértően a stroke után fellépő pszicho-emocionális zavarokhoz

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

583 Views0
Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Hidroterápia
a stroke utáni rehabilitációban

A stroke utáni neurológiai maradványtünetek kezeléséhez neuromotoros rehabilitáció szükséges: masszázs, hidroterápia, kinetoterápia (fizikoterápia), beszédfejlesztés, stb. A végtagok érintettsége során kétféle esettel találkozhatunk:

1. Amikor az érintett végtagok izmai ernyedtek, nagyon hasznos a masszázs, amelyet a végtagnak a törzshöz viszonyított távolabbi pontjától a közelebbi felé végzünk, vagyis lentről felfelé, a hangsúlyt pedig a gyúrásra fektetjük. Ez növeli az izomtónust és felkészíti a pácienst a gyógytornára.

2. Ha az érintett végtagok izmai merevek, görcsösek, az ízületek görcsösen behajlanak, mint a macska körmei, vagy mint Achilles-ín rövidülésnél, akkor e területek rehabilitációjához a masszázs és a kinetoterápia előtt szükséges a nyugtató hidroterápia, amely az izmokat ellazítja. Az alábbiakban olyan speciális hidroterápiás módszert mutatunk be, amelyet nagyon jó eredménnyel alkalmaznak a stroke utáni rehabilitációban.

Fomentáció (gőzös borogatás) – melegítő módszer, melynek során gőz fölött megmelegített borogatásokat helyezünk a test különböző részeire, a bőrre és a szövetekre. A borogatást gyapjúszövetbe burkolt pamut anyaggal végezzük.

Hidroterápia

Élettani hatások

  • Elvezető hatás – a bőrben megnő a vérhozam, és csökken a belső szervek vérbősége.
  • A vérkeringést, beleértve a test hőmérsékletét és az anyagcserét is, a fehérvérsejtek aktivitását, az izzadást és a bőrön keresztüli kiválasztást stimuláló hatás. Másik hatás a harántcsíkolt és a sima izmok elernyedése.
  • Érzéstelenítő hatás, amely a belső szervekben reflex folyamatként és a simaizmok elernyedése következtében jön létre, az ízületekben és az izmokban pedig az izomgörcsök enyhítésével.
  • Nyugtató hatás: 6–10 percig tartó enyhe borogatások alkalmazásával.

Javallatok

Nátha esetén fellépő tüdőbeszűrődés, ideg-, izom- és ízületi fájdalmak, bizonyos (bénult és görcsös) területek ellazítására; masszázsra és fizikoterápiára való előkészítésként; nyugtalan alvás és idegesség esetén (hátgerincre alkalmazott meleg borogatás).

Ellenjavallatok

Öntudatlan állapot; a cukorbetegek alsó végtagjaira nem alkalmazható, előrehaladott visszértágulat, rosszindulatú elváltozás és vérzési hajlam.

A borogatás előkészítése

Két módszert fogok ismertetni, alkalmazzák, amelyik önöknek könnyebb:

1. A gőzös módszer

  • Öt nagy fürdőlepedőt vagy borogatáshoz való (gyapotból és gyapjúból készült) párnát áztassunk be teljesen vízbe és jól csavarjuk ki.
  • Helyezzük ezeket a törülközőket vagy párnákat egy széles tartály rácsára (32 L).
  • A rácsok alatt töltsük fel elegendő vízzel a tartályt, hogy a víz ne érje el a borogatásokat, illetve a törülközőket és 20 percig főzzük.
  • Nagy facsipesz segítségével vagy konyhai kesztyűvel vegyük le egyesével a borogatásokat (törülközőket).
  • Göngyöljük ki gyorsan a borogatásokat és csavarjuk bele egy nagy lepedőbe vagy egy száraz törülközőbe.

2. A mikrohullámos módszer

  • Vegyünk nagy fürdőlepedőket és áztassuk be jól vízbe, majd csavarjuk ki minél szárazabbra.
  • Helyezzük a törülközőket egymásra egy nagy fekete műanyag zacskóba.
  • Tegyük be a műanyag zacskót a mikrohullámú sütőbe és 4 percig magas hőmérsékleten melegítsük.
  • Vegyük ki gyorsan a törülközőt és göngyöljük be egy gyapjútakaróba vagy egy száraz törülközőbe, majd tegyük a megfelelő testrészre, amit már letakartunk egy másik száraz törülközővel.

Kezelés

  • A szoba legyen jól kifűtve.
  • Elmagyarázzuk a betegnek az eljárást.
  • Előkészítjük az ágyat, segítünk a betegnek a vetkőzésben, párnán való kényelmes elhelyezkedésben, majd betakarjuk egy lepedővel és egy takaróval.
  • Odavisszük a borogatást a gőzölő vagy a mikrohullámú berendezéstől.
  • Száraz törülközőt helyezünk arra a testrészre, ahol a kezelést alkalmazni fogjuk.
  • Elhelyezzük a borogatást a száraz törülközőn és jól betakarjuk a beteget, vigyázva, nehogy megégessük. Ha nagyon forró a borogatás, helyezzünk még száraz törülközőket alá.
  • Imában kérjük a Nagy Orvos jelenlétét.
  • 7–10 percig hagyjuk hatni a borogatást (bénult végtagoknál), majd megismételjük, míg a görcsös izom vagy ízület ellazul.
  • Eltávolítjuk a borogatást, majd helyi masszázzsal és kinetoterápiával folytatjuk, a lokomotoros rehabilitáció céljából.

Óvintézkedések

  • Vigyázzunk, nehogy megégessük a pácienst. Ha nem érzi a meleget, akkor nyúljunk kezünkkel a takaró alá és ellenőrizzük, hogy nem égeti-e.
  • Ha izzad, hideg vizes borogatást teszünk a páciens fejére.
  • Elkerüljük a meghűlést, ha lepedőbe és gyapjútakaróba csavarjuk.

A Ménesi Életmódközpontban a legjobb eredményeket a stroke utáni neuromotoros rehabilitáció során azoknál a betegeknél értük el, akik a stroke utáni első hat hónapban jelentkeztek kezelésre. Voltak olyan betegeink is, akik bottal jöttek és anélkül távoztak a központból (egyesek nálunk is hagyták!). Nagyon fontos a rehabilitációban minél többféle hidroterápiás, elektroterápiás és kinetoterápiás módszer ötvözése.

 

Sorin Capră, Mezőménesi főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

389 Views0
A stroke és a rák közötti kapcsolatok

Rák és stroke: Időseknél a két fő halálozási okot a szisztémás rákos megbetegedés és az agyi értörténés képezi. Egyre több a rákkal diagnosztizált beteg, az új esetek száma évről évre nő. A 2002-ben 10,9 millió esetre becsült szám 2020-ra 16 millióra nőhet (WHO). Az időskorúaknál világszerte magas a rák előfordulása, akiknél a következő 20 évben az új rákos esetek körülbelül 50%-kal való növekedése várható. A gyógyítás terén javulásra számítanak a hatékony rákellenes gyógyszereknek köszönhetően, amelyek a túlélési esélyt 15% fölé emelhetik.

Összefüggést állapítottak meg a rák és a stroke között. A rákos betegek körében gyakran előfordulnak cerebro vascularis történések. Következésképpen, várható, hogy a cerebrovascularis betegségek száma egyenes arányban nőni fog az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések számával. Egyes kutatások szerint a rákban és stroke-ban szenvedő betegek 86%-ának agyi infarktusa volt, 14%-ának pedig agyvérzése.

A stroke kezelése rákos betegeknél – kihívás

A stroke kezelése a rákos betegeknél valódi kihívást jelent és speciális kezelési stratégiák kifejlesztését feltételezi. Annak ellenére, hogy néhány típusú rákbetegségben a kezelések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, a túlélési arány növekvőben van az új, hatásosabb rákellenes gyógyszerek gyártásának és alkalmazásának köszönhetően. Lényeges a stroke mechanizmusának korai felismerése a rákos betegeknél, mivel ez különbözik a nem rákbetegeknél tapasztalhatótól.

rák és stroke

A stroke-os rákbetegek klinikai-radiológiai jellemzőinek és a patomechanizmus jobb megértése segíthet a megelőzésben és kezelésben. A rákbetegek stroke-jára jellemző elváltozások kimutathatók a mai modern vizsgálati módszerekkel (biomarkerek, multimodális mágneses rezonancia – MMR, transcraniális Doppler-ultrahang).

A stroke alapját képező mechanizmusok:

  • a rákkal nem kapcsolatosak (a hagyományos mechanizmusok): érelmeszesedés, magas vérnyomás, diabétesz, magas vérzsírszint, koszorúér betegségek, dohányzás stb.
  • a rákkal kapcsolatosak:
    • véralvadási zavarok, melyek lehetséges okai: rákos sejtek (főleg adenokarcinómák), szöveti faktorok vagy rákkeltő prokoagulánsok (előalvadási faktorok), citokinek, mint amilyen az alfa tumornekrózis faktor, interleukinek;
    • rák okozta elzáródások: rákos embolizációk (gyomor- vagy tüdőrák, lymphoma);
    • az erek összenyomódása vagy be – szűrődése (agyi áttétes daganatok vagy elsődleges agyi tumorok);
  • citosztatikus kezelés következtében előállók:
    • kemoterapeutikumok okozta véralvadási zavarok: Cisplatin, Metothrexat, Bevacizumab;
    • sugárterápia okozta érszűkület.

Kutatások szerint a rákosoknál előforduló stroke az esetek 40%-ában alakult ki hagyományos mechanizmustól (pl. érelmeszesedés) eltérő módon, ahol a fent leírt tumorális specifikus mechanizmusok okozták a sérülést.

Rákos betegeknél a stroke megjelenésekor figyelembe kell vennünk a rák jellemzőit (elsődleges lokalizáció, szövettani típus), előrehaladását, valamint a rák felfedezése és a stroke között eltelt időt. A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák. A vérzéses stroke leggyakrabban a rosszindulatú vérképző rendszeri betegségekkel, a tüdőrákkal és a melanómával állt összefüggésben.

Akiknél a stroke specifikusan tumorális mechanizmusok szerint alakult ki, hisztopatológiai (kórszövettani) szempontból az adenokarcinóma jelentősen gyakoribb volt, mint azoknál, akiknél a hagyományos mechanizmusok álltak fenn.

HASZNOS TANÁCSOK A STROKE-ON ÁTESETT BETEG CSALÁDTAGJAINAK
  • Kérjen részletes tájékoztatást az orvostól, ha elkíséri a beteget a kórházba. A vizsgálat előtt beszélje meg a beteggel
    azokat a kérdéseket, amiket fel szeretne tenni az orvosnak, és vigyázzon, hogy ne kérdezzen olyasmit, amire nem szeretné, ha a beteg is hallaná a választ.
  • Legyen felkészülve arra, hogy a beteg viselkedése vagy állapota megváltozhat. A gyógyszerezés, a kényelmetlenség, valamint a stressz depressziót, dühöt vagy akár őrjöngést is okozhat.
  • Bátorítsa a szenvedőt, hogy amennyire csak lehet, legyen aktív, mozgékony és független, annak érdekében, hogy visszanyerje a bizalmát a saját erejében.
  • Reálisan mérje fel saját szükségleteit. Hogyha ezek teljesülnek, sokkal könnyebb mások szükségére odafigyelni.
  • Biztosítson magának elegendő alvásidőt, táplálkozzon megfelelően és ne hanyagolja el a saját pihenését. Nagyon nehéz kimerülten segíteni valakinek.

rák és stroke

TOVÁBBI HASZNOS TANÁCSOK…
  • Ne mellőzzük a segítségkérést családunk többi tagjaitól, akik lehet, hogy még méltányolják is a lehetőséget, hogy ők is segíthetnek.
  • Maradjunk derűlátók!
  • Fogadjuk el azt a gondolatot, hogy vannak olyan körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni.
  • Fejezzük ki tapintattal, de nyíltan érzéseinket és véleményünket, ne halmozzunk fel negatív érzéseket, kerüljük az állandó harcias, vagy az ezzel ellenkező, passzív magatartást.
  • Próbáljuk meg kezelni a stresszt különféle relaxációs technikák alkalmazásával.
  • Rendszeresen végezzünk testgyakorlást. Szervezetünk sokkal jobban reagál a stresszhelyzetekben, ha jó az erőnlét.
  • Étkezéseink legyenek kiegyensúlyozottak.
  • Ne próbáljuk a stresszt vagy a fáradtságot alkohollal vagy gyógyszerrel csökkenteni.
  • Vegyük fel a kapcsolatot egy támogató csoporttal. Hasonló helyzetben levő emberekkel folytatott beszélgetések segíteni fognak bennünket, hogy ne érezzük egyedül magunkat ebben a helyzetben.

 

Radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok

A rákos betegek klinikai-radiológiai jellemzői, valamint laboratóriumi eredményei segíthetik a stroke mechanizmusának meghatározását. Észrevették, hogy az idősebb rákos betegeknél nagyobb a hajlam a hagyományos mechanizmusú stroke-ra, mint a tumorális eredetűre. A képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok során azoknál a rákos és stroke-os betegeknél, akiknél az agyi inzultus nem hagyományos mechanizmus szerint jött létre, gyakrabban több területen kialakult sérülést írtak le, ugyanakkor nagyobb sérülés, amely csak egyetlen ér területét érintette, inkább a hagyományos mechanizmusú stroke-ra jellemző.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a nem hagyományos mechanizmusú stroke-ot elszenvedő betegeknél sokkal magasabb a D-dimer-szint (D-dimer a plazmin degradációs terméke, amely a fibrin egy derivált formája és a hiperkoagulabilitás [fokozott véralvadás] mérőfoka). Tehát a megnövekedett D-dimer-szint a rákos betegek stroke-ját előrejelző tényező. A kutatási eredmények azt sugallják, hogy erős kölcsönhatás áll fenn a D-dimer-szint és a daganat stádiuma, illetve kórszövettani típusa között. Fontos megkülönböztetni a kétféle mechanizmusú stroke-ot (a hagyományost a daganatostól), mivel a véralvadási zavarok megelőzési módja meg kell, hogy feleljen a stroke típusának.

A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák.

Végkövetkeztetések

Ismertetőnk végkövetkeztetései röviden így foglalhatóak össze:

1. A rákos megbetegedés protrombotikus (előtrombus) állapot, amelyhez nagyon gyakran stroke társul.

2. Az stroke-os rákbetegek között gyakori a rák specifikus mechanizmus; a rákos betegek számának növekedésével ez a típusú stroke a jövőben jóval több esetben fordul majd elő.

3. A daganatos betegek strokejának jellemzői különböznek a hagyományos stroke-éitól. A rákkal társuló stroke hátterében a tumorális faktorok által keltett mechanizmus áll.

4. A megfelelő kezelés alkalmazásában jelentős segítséget nyújt, ha ismerjük a rákos betegeknél a stroke mechanizmusát, és ha élünk a modern diagnosztikus eljárások előnyeivel.

 

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás:

Élet és Egészség folyóirat: A stroke és a rák közötti kapcsolatok
1. Young O. B., Myoung J.S., Gyeong S. K., et al: „Ischemic Stroke and ancer: Stroke Severely Impacts Cancer Patients”, While Cancer Increases the Number
2. Grisold W., Oberndorfer S., Struhal W., „Stroke and cancer: a review”. Acta Neurol Scand 2009; 119:1-16
3. Kim SG, Hong JM, Kim HY, Lee J, Chung PW, Park KY, et al: „Ischemic stroke in cancer patients with and without conventional mechanisms: a multicenter study in Korea”. Stroke 2010; 41:798-801
4. Seok JM, Kim SG, Kim JW, Chung CS, Kim GM, et al. (2010) „Coagulopathy and embolic signal in cancer patients with ischemic stroke”. Ann Neurol 68: 213–219
5. Kono T, Ohtsuki T, Hosomi N, Takeda I, Aoki S, et al. (2012) „Cancer-associated ischemic stroke is associa ted with elevated d-dimer and fi brin degradation product levels in acute ischemic stroke with advanced cancer”. Geriatr Gerontol Int 12: 468–474
6. Kwon H. M., Kang B.S., Yoon B.W. (2007), „Stroke as the first manifestation of concealed cancer”, J. Neurol.

 

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

168 Views0