Van-e ok aggodalomra?
Előző cikkeinkben abból a megállapításból indultunk ki, hogy bár a kiegyensúlyozott és jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesebb a húst is bőségesen tartalmazó mindenevő étrendnél, egy rosszul megtervezett étrend olyan kockázatokkal járhat, mint amilyen a B12-vitamin-hiány is. Ez különösen igaz a vegán étrendre, melynek követői semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak.
Az első cikkünkben számba vettünk néhány adatot a B12-vitaminhiány prevalenciájáról (előfordulási gyakoriság) a vegetáriánusok körében, a másodikban pedig a B12-vitamin felszívódásának fiziológiájáról ejtettünk szót, valamint azokról a tényezőkről, amelyek gátolhatják a B12-vitamin felszívódását.
A harmadik cikkben a B12-vitamin anyagcseréjéről írtunk, és a B12-vitamin-hiány diagnózisa felállításának módszereiről. Elmondtuk, hogy ha a B12-vitamin vérben kimutatott szintje a normálisnak tartott alsó határérték fölött van, ez nem föltétlenül jelenti, hogy nincs B12-vitamin-hiányunk. Megjegyeztük, hogy a jelenlegi ajánlás szerint, ha a B12 vérben kimutatott szintje 350 pmol/L (480 ng/L) alatti, ajánlott megvizsgálni a homocisztein vagy a metil malonsav értékeit is, főleg ha a klinikai jelek B12-hiány gyanúját keltik.
Gyakran előfordul, hogy a hiány még a hematológiai tünetet – megaloblasztos vérszegénység – megelőzően neurológiai tüneteket idéz elő. Jó, ha komolyan vesszük ezeket az eseteket, főleg hogy jelenleg elég tudás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy aki vegán étrenden él, teljes mértékben élvezni tudja ennek a táplálkozásformának az előnyeit, a B12-vitamin-hiány kockázata nélkül.
Sorozatunk utolsó cikkében a B12-vitamin-hiány megelőzéséről és kezeléséről fogunk szót ejteni, majd levonunk néhány általános következtetést.
A B12-vitamin-hiány megelőzése
A napi B12-vitamin szükséglet az Európában elfogadott szabvány szerint 1,4 µg, míg az USA-ban 2,4 µg. A mellékelt táblázatban feltüntettük az ovo-lakto vegetáriánusok, illetve a mindenevők számára a B12 állati eredetű forrásait.
Miért szükséges nagy adagban pótolni a B12-vitamint, ha szájon keresztül vesszük?
A felszívódó teljes B12-vitamin mennyiség a beszedett dózissal arányosan növekszik, viszont amennyivel növekszik a szájon át bevett vitamin mennyisége, annyival csökken a felszívódás mértéke is.
Egy laboratóriumi tanulmány bebizonyította, hogy 1 µg mennyiség esetén a felszívódási arány 50%-os, míg 5 µg-nál 20%-os, 25 µg esetén pedig csak 5%-os – mindebből a felszívódási mechanizmusnak egy bizonyos gátoltságára következtethetünk. Általános szabály, hogy 1000 µg vagy annál is több kristályos formában bevett B12-vitamin mennyiség felszívódási aránya körülbelül az adott mennyiség 1%-ának felel meg, egy passzív diffúziós mechanizmusnak köszönhetően, akár az intrinsec faktor hiányában is.
Úgy tűnik, a táplálékkiegészítőkben található kristályos B12-vitamin felszívódását más mechanizmusok szabályozzák, mint a természetes B12-vitaminét. Következésként a szájon átvett B12-vitamin javasolt mennyisége azért 1000 µg vagy még több, hogy elkerüljük a különböző – diagnosztikált vagy nem ismert – bélproblémáknak a B12-vitamin felszívódását befolyásoló hatásait.
Kinek ajánlott B12-vitamin szedése megelőzés céljából?
Az idősek számára – akár vegetáriánusok, akár nem – ajánlott B12-vitamin szedése orálisan. A legtöbb idős embernél kisebb-nagyobb mértékben elégtelen a belek táplálékfelszívó képessége, ezért szükség van kiegészítésre. Amint azt az előző cikkeinkben is hangsúlyoztuk, az időseken kívül még a következő csoportoknak is javasolt a B12-vitamin napi pótlása:
- vegánok (kortól függetlenül),
- vegán vagy ovo-lakto vegetáriánus nők terhesség és szoptatás idején,
- vegán vagy olyan ovolakto vegetáriánus gyerekek és serdülők, akiknek az anyja vegetáriánus, megaloblasztos vérszegénységgel küzd, vagy kialakultak nála a B12-vitamin-hiány szubklinikai tünetei.
Szintén megfontolhatják kiegészítő szedését azok, akiknél a B12-vitamin alacsony/normális szinten van. A B12-vitamin olcsó, és ami nem szívódik fel, viszonylag könnyen távozik a szervezetből, lévén, hogy vízben oldódó vitaminról van szó. A fent említett kategóriákba tartozó személyek 1000-2000 μg adagban szedhetnek B12-vitamint, orálisan. Az injekciós kezelés szintén javasolt, viszont a tablettákhoz képest semmilyen plusz előnye nincs.
A napi B12-vitamin-veszteség (a máj-vékonybél-máj körforgás következtében) körülbelül 0,1%. Amikor a keringésben túlságosan megnő a B12-vitamin mennyisége – például egy B12-vitamin injekció beadása következtében – ennek a mennyiségnek a jó része nem képes a transzkobalaminhoz kapcsolódni, mert az már B12-vel telített, a fel nem használt fölösleg pedig vizelettel távozik.
Nem juthatunk B12-vitaminhoz a dúsított élelmiszerekből?
Léteznek B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek. Javasolt, hogy a vegetáriánusok olyan élelmiszerek közül válasszanak – amennyiben hozzá tudnak jutni ilyenekhez –, amelyek B12-vitaminnal dúsítottak: szójatej, feldolgozott gabonafélék, szójatermékek stb.
A B12-vitamin jól – 50–100% közötti arányban – felszívódik ezekből a termékekből. Romániában a törvény nem írja elő az illető élelmiszerek B12-vitaminnal való dúsítását, ezért egy vegán számára nem megvalósítható a napi szükséglet csupán ilyen termékekből való fedezése.
A B12-vitamin-hiány kezelése
A súlyosan B12-vitamin-hiányos pácienseknek napi vagy hetente néhány alkalommal legkevesebb 1000 µg dózisú B12-vitamint kellene kapniuk izomba adható injekciók (hidroxi-kobalamin) formájában, két hétig, majd hetente egy injekciót, míg látható javulás észlelhető.
A dózis ezután havi egy injekcióra csökkenthető. A befecskendezett teljes mennyiség (1000 µg) 10%-a (azaz kb. 100 µg) nem hasznosul a szervezetben. A hematológiai válasz gyors, és már egy hét alatt nő a retikulociták száma, a megaloblasztos vérszegénység pedig 6–8 hónap alatt javul. A neurológiai tünetek átmenetileg súlyosabbá válhatnak, de néhány hét vagy hónap múltán megszűnnek. A gyógyulás mértékét befolyásolja, hogy a kezelés előtt milyen súlyosak voltak a neurológiai tünetek, illetve mennyi ideig álltak fenn. A megaloblasztos vérszegénység kezelése egész életen át tart. Azoknál a pácienseknél, akik a jobbulás után abbahagyták a B12-vitaminos kezelést, a neurológiai tünetek rövid időn belül újból megjelennek, gyakran 6 hónap után, a megaloblasztos anémia pedig néhány éven belül.
B12-vitamin-kezelés orálisan, nagy dózisban
Hatékony és egyre népszerűbb. Ha például beveszünk – akár étkezés közben is – egy 1000 µg-os tablettát, 5 és 40 µg mennyiségű B12-vitamin szívódhat fel. Amint más említettük, még az intrinsec faktor hiányában is felszívódhat 10 µg az 1000-ből, passzív diffúzió következtében.
Egy randomizált tanulmány során összehasonlítottak egy csoportot, amelynek tagjai naponta 2000 µg adagban szedtek orálisan B12-vitamint, egy másik csoporttal, mely tagjainak egy hónapon át 7-szer adtak be 1000 µg B12-vitamint tartalmazó injekciót, majd havonta egy injekciót. Mindegyik páciens kórtörténetében megaloblasztos vérszegénység, atrófiás gasztritisz vagy ileusrezekció volt jelen. Négy hónap után mindkét csoportnál az eritrociták és a hematokrit ugyanolyan mértékű növekedését tapasztalták.
Mindegyik résztvevőnél javulás történt vagy teljesen megszűnt az érzékelési- és mozgászavar, vagy a memóriavesztés. Érdekes, hogy azoknál, akik orális kezelést kaptak, a metilmalonsav a kezelés után jelentősen csökkent, a B12-vitamin-szintje a vérben pedig lényegesen nagyobb volt azokénál, akiknek injekciós kezelést adtak. Egy másik randomizált tanulmány során az injekcióval kezelt csoportnak 1000 µg B12-vitamint adtak, 10 napig, majd hetente egyszer, 4 héten át, végül havonta egyszer.
Ebben az esetben azt állapították meg, hogy 9 hónap után az eredmények azonosak voltak az orális és a parenterális kezelést kapott csoportokban. Sajnos még nem végeztek olyan hosszú távú tanulmányokat, amelyek kimutatták volna a ritkábban, mint naponta alkalmazott orális kezelés hatásait.
Egyesek az injekciós kezelés melletti érvként említik a jobb követhetőséget, mivel a páciensek gyakrabban kerülnek kapcsolatba egészségügyi személyzettel. Másfelől az orális terápia kézenfekvőbbnek, kényelmesebbnek és olcsóbbnak tűnik. Bármelyikről is lenne szó a két lehetőség közül, a pácienseket tájékoztatni kell mindkettő előnyeiről és hátrányairól.
Jegyezzük meg jól, hogy azokat a pácienseket, akik B12-vitamin-hiány miatt vérszegények, vagy elégtelen felszívódással küzdenek, szükséges figyelmeztetnünk, hogy a B12-vitamin terápiát életük végéig folytatniuk kell.
A gyógyszerek és a B12-vitamin-kiegészítők kölcsönhatásai
Úgy tűnik, hogy néhány gyógyszer gátolja a B12-vitamin felszívódását vagy anyagcseréjét. Fontos, hogy az orvosok és a páciensek megfelelő tájékoztatást kapjanak ezekről a kölcsönhatásokról, hogy helyes döntést hozzanak az alapproblémára vonatkozó kezeléssel kapcsolatban.
A következő gyógyszerfajtákról van szó: protonpumpa-gátlók – omeprazol, esomeprazol, pantoprazol (Losec, Nexium, Controloc), metformin (Glucophage), nitrogén protoxid, amit műtéti altatásnál használnak, egyes epilepszia-ellenes szerek és a kolchicin.
Következtetések
1. A B12-vitamin-hiány kockázata valós, és elővigyázatosságra kellene serkentenie főként azokat…
..akik teljes vegetáriánus (vegán) étrendet követnek. A vegetáriánus táplálkozásnak a szívérrendszer és az anyagcsere szempontjából számos előnye van, viszont a B12-vita min-hiány kialakulásának kockázata is nagyobb, ha nem szedünk B12-vitamin kiegészítőket.
2. Jelenleg nincsen tudomásunk megbízható növényi B12-vitaminforrásról…
..kivéve azokat, melyek B12-vitaminnal dúsítottak. Biztos forrásnak az állati eredetű táplálékok – a tejet és a tojást is beleértve –, a B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek és természetesen az orális, valamint az injekciós kiegészítők tekinthetők.
3. Megéri hát vegetáriánusnak lenni és felvállalni a kiegészítéssel járó „stresszt”, vagy jobb, ha állati forrásból nyerjük a B12-vitamint?
IGEN, megéri, mert olyan döntésről van szó, melynek során mérlegeltük a vitamin-pótlás mellett és ellene szóló érveket. Nem csupán a vegánok használnak B12-kiegészítőket, hanem az idősek is, vagy akiknél elégtelen a felszívódás atrófiás gasztritisz, gyomor- vagy ileusrezekció miatt, megaloblasztos vérszegénységben vagy egyéb betegségekben szenvednek. A jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesnek bizonyult és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség vagy a rák kockázatát, amelyek ma már elterjedt betegségeknek számítanak. Ugyanakkor a vegán étrendnek egyértelműen igazolt gyógyhatása van. Ezt bizonyítja a Mezőménesi Egészségközpont elmúlt 17 éve is, mely idő alatt ez a fajta táplálkozás több ezer beteg helyzetén könnyített. A titok a jó tervezésben van. Akik csak hallomás útján válnak vegetáriánusokká, vagy mert ez divatban van, és nem tájékozódnak kellőképpen, egészségükkel fizethetnek. A megtervezett étrend azonban megtermi jó gyümölcsét.
4. A vegánok, a vegetáriánus vagy nem-vegetáriánus terhes vagy szoptató nők…
..azok, akiknek alacsony a B12-vitamin-szintjük, a vegetáriánus gyermekek vagy vegetáriánus anyák gyermekei, valamint az idősek tegyék napi rutinná a B12-vitamin orális szedését.
Végül, a B12-vitamin-hiány nem tartozik azon bántalmak közé, amelyek esetében nem tudjuk, mit kell tennünk a gyógyulás érdekében, hiszen ismerjük a megelőzés módját, és nem bánja meg, aki gyakorlatba is ülteti. Abban a reményben, hogy a B12-vitamin-hiányról szóló cikkeink felvilágosítást nyújtottak, és sokak számára segítséget jelentenek a vegetáriánus étrend előnyeinek megtapasztalásában, tartós egészséget és boldogságot kívánunk olvasóinknak.
dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
Kapcsolódó linkek
1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia
A B12-vitamin-hiány végső következményei a perifériás idegek, a gerincvelő idegeinek, az agyi idegek és az agy neuronjainak, ideg sejtjeinek a demielinizációja (elveszítik a mielin hüvelyüket, amelynek védő és ingerület-továbbító szerepe van) és az ennek következtében fellépő neuropszichiátriai rendellenességek. A hiány gyanúját a következő neurológiai tüneteknek kellene felkelteniük:
