Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében

Van-e ok aggodalomra?

Előző cikkeinkben abból a megállapításból indultunk ki, hogy bár a kiegyensúlyozott és jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesebb a húst is bőségesen tartalmazó mindenevő étrendnél, egy rosszul megtervezett étrend olyan kockázatokkal járhat, mint amilyen a B12-vitamin-hiány is. Ez különösen igaz a vegán étrendre, melynek követői semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak.

B12-vitamin-hiány

Az első cikkünkben számba vettünk néhány adatot a B12-vitaminhiány prevalenciájáról (előfordulási gyakoriság) a vegetáriánusok körében, a másodikban pedig a B12-vitamin felszívódásának fiziológiájáról ejtettünk szót, valamint azokról a tényezőkről, amelyek gátolhatják a B12-vitamin felszívódását.

A harmadik cikkben a B12-vitamin anyagcseréjéről írtunk, és a B12-vitamin-hiány diagnózisa felállításának módszereiről. Elmondtuk, hogy ha a B12-vitamin vérben kimutatott szintje a normálisnak tartott alsó határérték fölött van, ez nem föltétlenül jelenti, hogy nincs B12-vitamin-hiányunk. Megjegyeztük, hogy a jelenlegi ajánlás szerint, ha a B12 vérben kimutatott szintje 350 pmol/L (480 ng/L) alatti, ajánlott megvizsgálni a homocisztein vagy a metil malonsav értékeit is, főleg ha a klinikai jelek B12-hiány gyanúját keltik.

Gyakran előfordul, hogy a hiány még a hematológiai tünetet – megaloblasztos vérszegénység – megelőzően neurológiai tüneteket idéz elő. Jó, ha komolyan vesszük ezeket az eseteket, főleg hogy jelenleg elég tudás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy aki vegán étrenden él, teljes mértékben élvezni tudja ennek a táplálkozásformának az előnyeit, a B12-vitamin-hiány kockázata nélkül.

Sorozatunk utolsó cikkében a B12-vitamin-hiány megelőzéséről és kezeléséről fogunk szót ejteni, majd levonunk néhány általános következtetést.

B12-vitamin-hiány

A B12-vitamin-hiány megelőzése

A napi B12-vitamin szükséglet az Európában elfogadott szabvány szerint 1,4 µg, míg az USA-ban 2,4 µg. A mellékelt táblázatban feltüntettük az ovo-lakto vegetáriánusok, illetve a mindenevők számára a B12 állati eredetű forrásait.

Miért szükséges nagy adagban pótolni a B12-vitamint, ha szájon keresztül vesszük?

A felszívódó teljes B12-vitamin mennyiség a beszedett dózissal arányosan növekszik, viszont amennyivel növekszik a szájon át bevett vitamin mennyisége, annyival csökken a felszívódás mértéke is.

Egy laboratóriumi tanulmány bebizonyította, hogy 1 µg mennyiség esetén a felszívódási arány 50%-os, míg 5 µg-nál 20%-os, 25 µg esetén pedig csak 5%-os – mindebből a felszívódási mechanizmusnak egy bizonyos gátoltságára következtethetünk. Általános szabály, hogy 1000 µg vagy annál is több kristályos formában bevett B12-vitamin mennyiség felszívódási aránya körülbelül az adott mennyiség 1%-ának felel meg, egy passzív diffúziós mechanizmusnak köszönhetően, akár az intrinsec faktor hiányában is.

Úgy tűnik, a táplálékkiegészítőkben található kristályos B12-vitamin felszívódását más mechanizmusok szabályozzák, mint a természetes B12-vitaminét. Következésként a szájon átvett B12-vitamin javasolt mennyisége azért 1000 µg vagy még több, hogy elkerüljük a különböző – diagnosztikált vagy nem ismert – bélproblémáknak a B12-vitamin felszívódását befolyásoló hatásait.

Kinek ajánlott B12-vitamin szedése megelőzés céljából?

Az idősek számára – akár vegetáriánusok, akár nem – ajánlott B12-vitamin szedése orálisan. A legtöbb idős embernél kisebb-nagyobb mértékben elégtelen a belek táplálékfelszívó képessége, ezért szükség van kiegészítésre. Amint azt az előző cikkeinkben is hangsúlyoztuk, az időseken kívül még a következő csoportoknak is javasolt a B12-vitamin napi pótlása:

  • vegánok (kortól függetlenül),
  • vegán vagy ovo-lakto vegetáriánus nők terhesség és szoptatás idején,
  • vegán vagy olyan ovolakto vegetáriánus gyerekek és serdülők, akiknek az anyja vegetáriánus, megaloblasztos vérszegénységgel küzd, vagy kialakultak nála a B12-vitamin-hiány szubklinikai tünetei.

Szintén megfontolhatják kiegészítő szedését azok, akiknél a B12-vitamin alacsony/normális szinten van. A B12-vitamin olcsó, és ami nem szívódik fel, viszonylag könnyen távozik a szervezetből, lévén, hogy vízben oldódó vitaminról van szó. A fent említett kategóriákba tartozó személyek 1000-2000 μg adagban szedhetnek B12-vitamint, orálisan. Az injekciós kezelés szintén javasolt, viszont a tablettákhoz képest semmilyen plusz előnye nincs.

 

A napi B12-vitamin-veszteség (a máj-vékonybél-máj körforgás következtében) körülbelül 0,1%. Amikor a keringésben túlságosan megnő a B12-vitamin mennyisége – például egy B12-vitamin injekció beadása következtében – ennek a mennyiségnek a jó része nem képes a transzkobalaminhoz kapcsolódni, mert az már B12-vel telített, a fel nem használt fölösleg pedig vizelettel távozik.

Nem juthatunk B12-vitaminhoz a dúsított élelmiszerekből?

Léteznek B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek. Javasolt, hogy a vegetáriánusok olyan élelmiszerek közül válasszanak – amennyiben hozzá tudnak jutni ilyenekhez –, amelyek B12-vitaminnal dúsítottak: szójatej, feldolgozott gabonafélék, szójatermékek stb.

B12-vitamin-hiányA B12-vitamin jól – 50–100% közötti arányban – felszívódik ezekből a termékekből. Romániában a törvény nem írja elő az illető élelmiszerek B12-vitaminnal való dúsítását, ezért egy vegán számára nem megvalósítható a napi szükséglet csupán ilyen termékekből való fedezése.

Jelenleg nincsen tudomásunk megbízható növényi B12-vitamin forrásról, kivéve azokat, melyek B12-vitaminnal dúsítottak.

A B12-vitamin-hiány kezelése

A súlyosan B12-vitamin-hiányos pácienseknek napi vagy hetente néhány alkalommal legkevesebb 1000 µg dózisú B12-vitamint kellene kapniuk izomba adható injekciók (hidroxi-kobalamin) formájában, két hétig, majd hetente egy injekciót, míg látható javulás észlelhető.

A dózis ezután havi egy injekcióra csökkenthető. A befecskendezett teljes mennyiség (1000 µg) 10%-a (azaz kb. 100 µg) nem hasznosul a szervezetben. A hematológiai válasz gyors, és már egy hét alatt nő a retikulociták száma, a megaloblasztos vérszegénység pedig 6–8 hónap alatt javul. A neurológiai tünetek átmenetileg súlyosabbá válhatnak, de néhány hét vagy hónap múltán megszűnnek. A gyógyulás mértékét befolyásolja, hogy a kezelés előtt milyen súlyosak voltak a neurológiai tünetek, illetve mennyi ideig álltak fenn. A megaloblasztos vérszegénység kezelése egész életen át tart. Azoknál a pácienseknél, akik a jobbulás után abbahagyták a B12-vitaminos kezelést, a neurológiai tünetek rövid időn belül újból megjelennek, gyakran 6 hónap után, a megaloblasztos anémia pedig néhány éven belül.

B12-vitamin-kezelés orálisan, nagy dózisban

Hatékony és egyre népszerűbb. Ha például beveszünk – akár étkezés közben is – egy 1000 µg-os tablettát, 5 és 40 µg mennyiségű B12-vitamin szívódhat fel. Amint más említettük, még az intrinsec faktor hiányában is felszívódhat 10 µg az 1000-ből, passzív diffúzió következtében.

Egy randomizált tanulmány során összehasonlítottak egy csoportot, amelynek tagjai naponta 2000 µg adagban szedtek orálisan B12-vitamint, egy másik csoporttal, mely tagjainak egy hónapon át 7-szer adtak be 1000 µg B12-vitamint tartalmazó injekciót, majd havonta egy injekciót. Mindegyik páciens kórtörténetében megaloblasztos vérszegénység, atrófiás gasztritisz vagy ileusrezekció volt jelen. Négy hónap után mindkét csoportnál az eritrociták és a hematokrit ugyanolyan mértékű növekedését tapasztalták.

Mindegyik résztvevőnél javulás történt vagy teljesen megszűnt az érzékelési- és mozgászavar, vagy a memóriavesztés. Érdekes, hogy azoknál, akik orális kezelést kaptak, a metilmalonsav a kezelés után jelentősen csökkent, a B12-vitamin-szintje a vérben pedig lényegesen nagyobb volt azokénál, akiknek injekciós kezelést adtak. Egy másik randomizált tanulmány során az injekcióval kezelt csoportnak 1000 µg B12-vitamint adtak, 10 napig, majd hetente egyszer, 4 héten át, végül havonta egyszer.

Akik csak hallomás útján válnak vegetáriánusokká, vagy mert ez divatban van, és nem tájékozódnak kellőképpen, egészségükkel fizethetnek. A megtervezett étrend azonban megtermi jó gyümölcsét.

Ebben az esetben azt állapították meg, hogy 9 hónap után az eredmények azonosak voltak az orális és a parenterális kezelést kapott csoportokban. Sajnos még nem végeztek olyan hosszú távú tanulmányokat, amelyek kimutatták volna a ritkábban, mint naponta alkalmazott orális kezelés hatásait.

Egyesek az injekciós kezelés melletti érvként említik a jobb követhetőséget, mivel a páciensek gyakrabban kerülnek kapcsolatba egészségügyi személyzettel. Másfelől az orális terápia kézenfekvőbbnek, kényelmesebbnek és olcsóbbnak tűnik. Bármelyikről is lenne szó a két lehetőség közül, a pácienseket tájékoztatni kell mindkettő előnyeiről és hátrányairól.

Jegyezzük meg jól, hogy azokat a pácienseket, akik B12-vitamin-hiány miatt vérszegények, vagy elégtelen felszívódással küzdenek, szükséges figyelmeztetnünk, hogy a B12-vitamin terápiát életük végéig folytatniuk kell.

A gyógyszerek és a B12-vitamin-kiegészítők kölcsönhatásai

Úgy tűnik, hogy néhány gyógyszer gátolja a B12-vitamin felszívódását vagy anyagcseréjét. Fontos, hogy az orvosok és a páciensek megfelelő tájékoztatást kapjanak ezekről a kölcsönhatásokról, hogy helyes döntést hozzanak az alapproblémára vonatkozó kezeléssel kapcsolatban.

A következő gyógyszerfajtákról van szó: protonpumpa-gátlók – omeprazol, esomeprazol, pantoprazol (Losec, Nexium, Controloc), metformin (Glucophage), nitrogén protoxid, amit műtéti altatásnál használnak, egyes epilepszia-ellenes szerek és a kolchicin.

Következtetések

1. A B12-vitamin-hiány kockázata valós, és elővigyázatosságra kellene serkentenie főként azokat…

..akik teljes vegetáriánus (vegán) étrendet követnek. A vegetáriánus táplálkozásnak a szívérrendszer és az anyagcsere szempontjából számos előnye van, viszont a B12-vita min-hiány kialakulásának kockázata is nagyobb, ha nem szedünk B12-vitamin kiegészítőket.

2. Jelenleg nincsen tudomásunk megbízható növényi B12-vitaminforrásról…

..kivéve azokat, melyek B12-vitaminnal dúsítottak. Biztos forrásnak az állati eredetű táplálékok – a tejet és a tojást is beleértve –, a B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek és természetesen az orális, valamint az injekciós kiegészítők tekinthetők.

3. Megéri hát vegetáriánusnak lenni és felvállalni a kiegészítéssel járó „stresszt”, vagy jobb, ha állati forrásból nyerjük a B12-vitamint?

IGEN, megéri, mert olyan döntésről van szó, melynek során mérlegeltük a vitamin-pótlás mellett és ellene szóló érveket. Nem csupán a vegánok használnak B12-kiegészítőket, hanem az idősek is, vagy akiknél elégtelen a felszívódás atrófiás gasztritisz, gyomor- vagy ileusrezekció miatt, megaloblasztos vérszegénységben vagy egyéb betegségekben szenvednek. A jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesnek bizonyult és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség vagy a rák kockázatát, amelyek ma már elterjedt betegségeknek számítanak. Ugyanakkor a vegán étrendnek egyértelműen igazolt gyógyhatása van. Ezt bizonyítja a Mezőménesi Egészségközpont elmúlt 17 éve is, mely idő alatt ez a fajta táplálkozás több ezer beteg helyzetén könnyített. A titok a jó tervezésben van. Akik csak hallomás útján válnak vegetáriánusokká, vagy mert ez divatban van, és nem tájékozódnak kellőképpen, egészségükkel fizethetnek. A megtervezett étrend azonban megtermi jó gyümölcsét.

4. A vegánok, a vegetáriánus vagy nem-vegetáriánus terhes vagy szoptató nők…

..azok, akiknek alacsony a B12-vitamin-szintjük, a vegetáriánus gyermekek vagy vegetáriánus anyák gyermekei, valamint az idősek tegyék napi rutinná a B12-vitamin orális szedését.

Végül, a B12-vitamin-hiány nem tartozik azon bántalmak közé, amelyek esetében nem tudjuk, mit kell tennünk a gyógyulás érdekében, hiszen ismerjük a megelőzés módját, és nem bánja meg, aki gyakorlatba is ülteti. Abban a reményben, hogy a B12-vitamin-hiányról szóló cikkeink felvilágosítást nyújtottak, és sokak számára segítséget jelentenek a vegetáriánus étrend előnyeinek megtapasztalásában, tartós egészséget és boldogságot kívánunk olvasóinknak.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

277 Views0
B12 hiány: A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis

Honnan tudhatjuk, hogy B12-vitamin-hiányunk van?

Az Élet+Egészség folyóirat egyik előző számában felvetettük a kérdést: Mi az igazság a B12-vitaminról? Megéri vajon vegetáriánusnak lenni; nagyobb-e a jótékony hatás, mint a kockázat; csökkenthetjük-e vagy megszüntethetjük-e teljesen a B12-vitamin-hiányt? Mi a táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja és melyek a válaszok azok jogos kérdéseire, akik jobb egészséget szeretnének anélkül, hogy megtapasztalnák a B12-vitamin-hiány tüneteit?

Szóltunk már a B12-vitamin-hiány veszélyéről vegetáriánusoknál; a szegény lakosság és vegetáriánusok körében fellépő vitaminhiány prevalenciájával kapcsolatos felmérésekről; ismertettük a B12-vitamin felszívódásának élettanát, valamint a B12-vitamin vérbe történő felszívódását befolyásoló megbetegedéseket, kockázati tényezőket, gyógyszereket, kezeléseket, illetve táplálékokat.

B12

A B12-vitaminról szóló cikksorozatot folytatjuk a vitamin anyagcseréjével kapcsolatos jelenlegi ismeretek elemzésével, amelyek segíthetnek bennünket már a szubklinikus, tehát a tünetmentes fázisban is az eddigieknél sokkal pontosabb diagnózist felállítanunk. Remélem, hogy a biokémiai szakkifejezések, amelyeket lehetetlen volt elkerülnünk, nem riasztják el a kedves olvasót. Vegyük figyelembe, hogy a B12-vitamin egy komplex rendszer részeként működik.

A B12-vitamin anyagcseréje és ennek gyakorlati jelentősége a B12-vitamin-hiány diagnózisában

A B12-vitamin életfontosságú a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) szintézisében, valamint a sejtenergia keletkezésében. Mielőtt a megaloblasztos anémia (amelyet egyszerű vérvizsgálattal ki lehet mutatni) felhívná figyelmünket a B12-vitamin-hiányra, gyakran előfordul, hogy ezt megelőzően hosszabb vagy rövidebb ideig az illetőnél a vitaminhiány tünetmentes. Nagyon gyakori, hogy a szubklinikus B12-vitaminhiány tünetei rejtettek és legtöbbször nem gondolunk betegségre.

Még nem teljesen tisztázottak ennek a szubklinikus hiánynak a hosszú távú következményei, azonban terhes nőknél befolyásolhatja a terhesség fejlődését (a neurális cső fejlődési rendellenességét okozhatja), valamint lehetnek neurológiai, érrendszeri, érzékelési, csontrendszeri és szemészeti mellékhatásai.

Főleg vegetáriánusoknál jellemző, hogy az étrendben meglévő elégséges folsavmennyiség elrejtheti a már létező B12-vitamin-hiány jelenlétét, mivel a folsav egy bizonyos ideig megelőzi a megaloblasztos anémia, vérszegénység kialakulását. Azonban a B12-vitamin-hiány következményei még ebben a tünetmentes időszakban is megjelenhetnek, mégpedig a központi idegrendszer érintettségével, miközben a folsav elfedezi vagy kompenzálja a vitaminhiány tüneteit oly módon, hogy besegít a sejtek osztódásába (ezért a vörös vértestek száma nem csökken, a méretük sem nő – e változások jellemeznék a megaloblasztos anémiát).

B12A B12-vitamin-hiány végső következményei a perifériás idegek, a gerincvelő idegeinek, az agyi idegek és az agy neuronjainak, ideg sejtjeinek a demielinizációja (elveszítik a mielin hüvelyüket, amelynek védő és ingerület-továbbító szerepe van) és az ennek következtében fellépő neuropszichiátriai rendellenességek. A hiány gyanúját a következő neurológiai tüneteknek kellene felkelteniük:

  • zsibbadás, valamint égető érzés a karban és lábban,
  • a proprioceptív érzékelés csökkenése,
  • járási nehézség,
  • a húgyhólyag és a végbélnyílás ellenőrzésének képtelensége,
  • memóriavesztés,
  • elmezavarok,
  • depresszió,
  • általános gyengeség
  • és pszichózisok.

 

Ezért hasznos, ha a vegetáriánusok és a harmadik életkorban lévők rendszeresen ellenőrzik B12-vitaminszintjüket, az esetleges kockázatok elkerülése végett.

A B12-vitamin-szint klinikai ellenőrzését tulajdonképpen többféle diagnosztikai módszerrel kellene elvégezni, éspedig az alábbiak segítségével:

A. A klinikai tünetek és jelek felmérése, valamint a B12-vitamin vérben való felszívódásával kölcsönhatásba kerülő megbetegedések, kockázati tényezők, gyógyszerek, kezelések vagy élelmiszerek azonosítása;

B. Az étrend dietetikus által végzett elemzése (táplálkozási anamnézis);

C. Teljes vérkép készítése és B12-vitaminszint mérés;

D. Egy vagy több metabolit (anyagcseretermék) plazmaszintjének a mérése az alábbiak közül: metil malonsav, homocisztein és holotranszkobalamin II.

B12

Hogy megértsük, miért szükséges a B12-vitaminszint mérésen kívül egyéb vizsgálatok elvégzése is, röviden ismertetjük a B12-vitamin anyagcseréjét a sejtekben, majd pedig rátérünk a B12-vitamin-hiány pontos diagnózisának felállítására.

Milyen szerepet tölt be a B12-vitamin a sejtekben?

A bélből való felszívódás után körülbelül 4 órával a B12-vitamin már jelen van a vérkeringésben, a transzkobalaminnak nevezett hordozó fehérjékhez kapcsolódva. A B12-vitamin legnagyobb része (kb. 80%-a) egy inaktív, haptokorinnak nevezett transzkobalaminhoz (TCI) kötve kering a vérben. Ugyanez a haptokorin szállítja a B12-vitamin inaktív analógjait is. E haptokorin szerepe még nem teljesen tisztázott.

A B12-vitamin aktív szállított formája a transzkobalamin II (TCII) – ez a B12-vitaminhoz kötődik és a keringő B12-vitamin 20%-át szállítja. Ez a B12-vitamin-mennyiség vesz részt a sejtek működésében. A B12-vitaminhoz kapcsolt TCII neve holotranszkobalamin. A vér csökkent TCII szintje aktív B12-vitamin-hiányhoz társítható, miközben a B12-vitaminszint, valamint a TCI normális értéket mutathatnak.

Vegán étrend esetén, amikor semmilyen kiegészítőt vagy B12-vitaminnal kiegészített táplálékot nem fogyasztunk, könnyen fel lehet állítani a B12-vitamin-hiány gyanúját.

 

Az aktív B12-vitamin formák, amelyekről beszéltünk, a következők: cián-kobalamin, metil-kobalamin, dezoxi -adenozil-kobalamin és a hidroxikobalamin.

Ezek mindegyike sejtszinten átalakulhat metil-5-dezoxi-adenozil-kobalaminná, ami két nagyon fontos enzim koenzimje (elő enzimje), éspedig a következőké: metionin-szintetáz és az L-metilmalonil-CoA-mutáz. A B12-vitamin-hiány megzavarhatja azokat a folyamatokat, amelyekben ez a két enzim részt vesz, melynek következményeként bizonyos anyagcseretermékek felhalmozódnak a vérben, ezek pedig mérhetőek a vérben és magas értékeik tünetmentes B12-vitamin-hiányra utalva segítenek a diagnózis felállításában.

Soroljuk…

(1) A metionin-szintetáz a purinok és a pirimidinek szintézisének elengedhetetlen alkotóeleme. Ezek az aromás heterociklusos szerves anyagok nagyon fontosak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szintézisében. A B12-vitamin mellett ebben a reakcióban részt vesz még egy koenzim, éspedig a folsav.

Bármelyik hiánya – a B12-vitaminé vagy a folsavé – megaloblasztosanémia kialakulásához vezet (ennek jellemzője, hogy a piros vérsejtek száma és nagysága megváltozik). B12-vitamin-hiány esetén a folsav, vagyis a metil tetrahidrofolát metilcsoportja már nem kapcsolódik a homociszteinhez, így nem jön létre metionin és ennek következtében a vérben felhalmozódik a homocisztein.

Ennek a reakciónak a megszakítása végső soron megaloblasztos vérszegénységhez vezet, de még mielőtt a vörösvértestek térfogata növekedne vagy a számuk csökkenne, ami a tünetmentes fázisra jellemző, megnő a vér homocisztein szintje. Ez társítható a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedéshez, a kísérletek pedig kimutatták, hogy a B12-vitamin pótlása 7%-kal csökkentette a homocisztein szintjét.

(2) A B12-vitamin 5-dezoxiadenozilkobalamin formájában az egyetlen koenzim, amely az L-metilmalonil CoA mutázzal együtt lehetővé teszi a metil-malonil CoA átalakulását szukcinil CoA-vá. A B12-vitamin-hiány következtében felhalmozódik a metilmalonil CoA, egy olyan metabolit, amit a B12-vitamin-hiányban előálló neurológiai hatásokért tesznek felelőssé. A metilmalonil CoA toxikus anyagcseretermék, ezért a szervezet metilmalon savvá (MMA) alakítja, ami felhalmozódik a vérben és a vizeleten keresztül távozik, ezért az MMA szint mérése a vérből vagy a vizeletből teljes információt ad nekünk a B12-vitamin státuszáról és annak tartalékairól.

Az MMA, metilmalonilsav a B12-vitamin anyagcseréjének specifikus indikátoraként ismert, azonban ennek szintje megnövekedhet (főleg) idős korban is, mint a veseelégtelenség egyik következménye. A vérben a homociszteinszint magas lehet B12-vitaminhiány, illetve folsavhiány és B6-vitaminhiány esetén is. A magas homocisztein-szintet összefüggésbe hozták a vesefunkciók zavarával is. Előfordulhat továbbá egy enzim, az úgynevezett metiléntetrahidrofolát működési zavaránál vagy bizonyos gyógyszerek használata esetén.

A B12-vitamin-hiány diagnózisa

Fent felsoroltuk a pontos diagnózishoz szükséges elemeket, amelyeket most sorban tárgyalunk.

1. A klinikai tünetek, valamint megbetegedések, kockázati tényezők, gyógyszerek, kezelések, valamint élelmiszerek számba vétele, amelyek a B12-vitamin vérből való felszívódásával kölcsönhatásba kerülhetnek.

A nem vegetáriánusok esetében a B12-vitamin-hiány 95%-ban az intrinsic faktor hiánya, atrófiás gasztritisz (elégtelen sósavtermelés) vagy emésztőenzim (proteáz) hiány miatt alakul ki.

A B12-vitamin-hiány végső következményeként a perifériás idegek, gerincvelő idegek, agyidegek és az agy neuronjai elveszítik a mielin hüvelyüket, ami idegszövet pusztuláshoz és neuropszichiátriai rendellenességekhez vezet. A hiány gyanúját a következő neurológiai tüneteknek kellene felkelteniük:

  • zsibbadás, valamint égető érzés a karban és lábban,
  • a proprioceptív érzékelés csökkenése,
  • járási nehézség,
  • a vizelet- és székletürítés kontrolljának romlása,
  • memóriavesztés,
  • elbutulás,
  • depresszió,
  • általános gyengeség,
  • elmebetegségek.

Hogyha nem fedezzük fel idejében a hiányt, ezek az tünetek visszafordíthatatlanokká válnak.

2. Az étrend kiértékelése dietetikus segítségével (táplálkozási anamnézis)

– Különféle tesztelt módszerek léteznek az illető személy étrendjét alkotó tápanyagok felmérésére. Először minél pontosabb összegzést kell készíteni a páciens által fogyasztott táplálékokról, a dietetikusok által használt módszerek által. Vegán étrend esetén, amikor semmilyen kiegészítőt vagy B12-vitaminnal dúsított táplálékot nem fogyasztunk, felmerül a B12-vitaminhiány gyanúja.

3. A vérkép

megaloblasztos vérszegénységre utalhat, ha a vörös vértestek száma alacsony és/vagy térfogatuk nagy. Régen a B12-vitaminszint mérése vérből biztos módszernek számított a vitaminhiány diagnózisához. A Merk Kézikönyv szerint a vér normális B12-vitamin szintje 200–800 ng/L vagy 148–590 pmol/L. A klinikai tapasztalat szerint azonban ez az alsó érték túlságosan alacsony – objektív neurológiai zavarokat mutató pácienseknél a B12-vitamin szint 258 pmol/L (vagyis 350 ng/L) volt, miközben a normálisnak tartott érték a 200 pmol/L ! Ezért azt javasolták, hogy a normális szint 350 pmol/L (480 ng/L) felett legyen.

Sajnos nemzetközi szinten nincs teljes egyetértés a B12-vitamin normális szintjére vonatkozóan. Másfelől viszont a B12-vitamin-felszívódás gátló mechanizmusai arra utalhatnak, hogy a magas B12-vitamin-szint sem feltétlenül egészséges! Ha a B12-vitaminszint a normális tartomány alsó határához közel van, de B12-vitaminhiányra jellemző neurológiai tünetek állnak fenn, felállíthatjuk a vitaminhiány diagnózisát és elkezdhetjük annak kezelését megfelelő B12-vitaminpótlással.

B12 hiány

Az orális fogamzásgátlók szedése, a sokszoros mielóma, a terhesség és a folsavhiány hamis alacsony B12-vitamin-szintjelzést okozhatnak. Hamis normális, B12-vitaminszintjelzés állhat elő májbetegségek, mieloproliferatív (daganatos) megbetegedések vagy vesebetegségek esetén.

4. A B12-vitamin-hiány diagnózisához szükséges utolsó lépés a vér metilmalonsav, homocisztein és szükség esetén holotranszkobalamin II szintjének mérése.

Figyelembe véve a 3. pontnál felsoroltakat, és azt a tényt, hogy a folsav elfedheti a megaloblasztos anémia jelenlétét, javasolt, hogy azokban az esetekben, amikor a B12-vitamin szintje 350 pmol/L (480 ng/L) alatt van, végezzük el az MMA vagy a homocisztein-szint mérését is.

A tanulmányok során egyeseknél azok közül, akiknél az értékek az alsó határhoz közeliek voltak (200 ng/L vagy 147 pmol/L), az MMA szint emelkedett volt, de ahogyan a 350 pmol/L vagy 480 ng/L értékhez közelítettek, az MMA szintjük is normalizálódott. Egyes szakorvosok – például Ralph Carmel doktor – a következőket ajánlják a B12-vitamin-hiány diagnózisának felállításához:

  • 48–258 pmol/L (200–350 ng/L)-nél alacsonyabb B12-vitaminszint,
  • valamint 0,30 mmol/L-nél nagyobb MMAszint vagy nőknél 13 nmol/L-nél,
  • férfiaknál pedig 15 nmol/L-nél nagyobb homociszteinszint.

A B12-vitamin-hiány másik mutatója a holotranszkobalamin II (TCII) szint. A vér-TCII szintje a B12-vitaminhiány egyik legérzékenyebb indikátora, és a hiányt még a vér B12-vitamin szintjének csökkenése előtt kimutathatja. A TCII a B12-vitaminnak csak a 20%-át szállítja, de ez az a mennyiség, ami a sejtekhez kerül, és ami számít. A TCII mérésére többféle eljárás létezik, megfelelő normális értékekkel, azonban ezt most nem áll módunkban részletezni.

B12 hiány

Következtetés

A B12-vitamin-hiány diagnózisát személyre szabottan, esettől függően kell felállítani, a fennálló betegségek, kockázati és környezeti tényezők figyelembevételével, az étrendet is beleértve. Ami a laborvizsgálatot illeti, az első a vérkép, valamint a vér B12-vitamin szintjének a mérése. Ha a B12-vitamin szintje az alsó érték zónájában (150–350 ng/L) van, a vérképet is figyelembe véve tisztázni kell, fogy fennállhat-e rejtett, szubklinikus B12-vitamin-hiány.

Általában úgy tűnik, hogy a 350 ng/L fölötti érték védelmet nyújt a B12-vitamin-hiány tünetei ellen. A laboreredmények értelmezésénél figyelembe kell venni bármilyen neurológiai tünetet, melynek nem egyértelműen más az oka, a kórelőzményt és a B12-vitamin elégtelen felszívódásának kockázati tényezőit.

Azoknál a pácienseknél, akik tünetmentesek, de akiknél nagy a hiány kockázata, és B12-vitamin-szintjük a normális alsó tartományban van (200–350 ng/L), meg kell mérnünk az MMA szintet, vérből vagy vizeletből, ritkábban a vér homocisztein vagy a holotranszkobalamin szintjét. Hogy pontos diagnosztikai kritériumokhoz jussunk, e területen még sok kutatásra van szükség. Addig is kevésbé pontos határokkal kell dolgoznunk, ami újra csak azt bizonyítja, hogy az orvostudomány egyben művészet is – ebben az esetben egyelőre igencsak az.

 

dr. Nicolae Dan, MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A B12-vitamin az emberi táplálkozásban Klinikai és szubklinikai diagnózis
Fiona O’Leary, Samir Samman, Vitamin B12 in Health and Disease Nutrients, 2010 March; 2(3): 299–316 Carmel R., Diagnosis and management of clinical and subclinical cobalamin defi ciencies: why controversies persist in the age of sensitive metabolic testing. Biochimie, 2013 May; 95(5):1047-55

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

1 View0