étvágy
Éhség- és jóllakottságérzet

Éhség- és jóllakottságérzet
– a hormonok vagy az elme egyensúlya?

Étvágy: Még nem teljesen érthető az, ahogyan a központi idegrendszer összehangolja az energiaegyensúlyt szabályozó bonyolult és dinamikus folyamatokat. Azonban mégis feltártak a szervezet energia-háztartását szabályozó egyes folyamatokat. Ezek segítségével a szervezet felméri saját energiaraktárait és az elfogyasztott táplálék tápanyagtartalmát, és megállapítja, hogy pozitív vagy negatív-e az energiamérleg. Ennek függvényében a szervezet kiigazítja a hormonok szintjét, az energia felhasználást és a táplálkozási szokásokat úgy, hogy a test súlyát állandó szinten tartsa. A táplálékbevitelt, az étvágyat és a jóllakottságot speciális módon a bél-agy tengely szabályozza, amiben részt vesznek

  • a gasztrointesztinális hormonok,
  • a bolygóideg (nervusvagus),
  • az agytörzs,
  • a hipotalamusz
  • és az agykéreg felső központjai.

A továbbiakban megpróbáljuk nagy vonalakban vázolni, hogyan működnek ezek a táplálékbevitelt szabályozó bonyolult mechanizmusok.

étvágyA hipotalamusz – a táplálkozási magatartás szabályozásának központja

A hipotalamusz szerkezetében számos olyan terület van, amelyek egymással kölcsönhatásban működnek, és amelyek közül a legtöbb részt vesz a táplálékbevitel és a testsúly ellenőrzésében.

Ívelt mag (nucleus arcuatus) – az étvágy szabályozásának kulcsa – különféle módon vesz részt a táplálékbevitel szabályozásában. A jóllakottság vagy teltségérzet kialakulását stimuláló periférikus hormonokkal (amelyekről az alábbiakban még írni fogunk) való közvetlen kapcsolatuknál fogva az ívelt mag neuronjait „elsőrendű neuronoknak” is nevezik. Az ívelt mag szerkezetében két főbb idegsejt típust különböztetünk meg.

  • Az egyik típusú neuron az Y neuropeptidet termeli, amelyiknek a szerepe az étvágy növelése és az energiafogyasztás csökkentése. E neuropeptid koncentrációja a hipotalamuszban a táplálkozások közötti szünetekben megnő és táplálékbevitel után azonnal a normális szintre kerül.
  • A másik ideg sejt típus a proopio melanokortint termeli, amelyikből a melanokortinok szintetizálódnak; ezek a hormonok csökkentik az étvágyat és növelik az energiafelhasználást. A kísérletek kimutatták, hogy ezeknek a területeknek a pusztulása túltáplálkozáshoz és túlsúlyhoz vezet.

A „másodrendű” neuronok a hipotalamusz többi régiójából származnak. Ezek a bolygóideg leszálló rostjait ingerelve az agytörzzsel vannak kapcsolatban, hogy az ingerlés által késleltessék a gyomor kiürülését az összehúzódó és elernyedő mozgások gyengítésével. Ugyanakkor fokozzák a szervezet energiafelhasználását a testhőmérséklet emelésével és az agykéreg felsőbb központjait ingerlik, jóllakottságérzetet keltve egy kiadós ebéd elfogyasztása után.

Tehát végső soron ezek az ideghálózatok ellenőrzik a táplálékbevitelt és az energiafelhasználást az emésztőrendszerrel, a perifériás idegrendszerrel és a zsírszövettel kölcsönhatásban.

étvágy

A bolygóideg szerepe a táplálékbevitel szabályozásában

A bolygóideg a szervezetet a legnagyobb mértékben behálózó agyideg. Áthalad a nyakon, a mellkason és behatol a hasüregbe. Az emésztőcsatorna legnagyobb részét a bolygó-ideg hálózza be,

  • felelős az energiabevitelért,
  • a jóllakottságért és az emésztésért;
  • kapcsolatot teremt az agy, az agytörzs és a belek között.
A bolygóideg felszálló zsigeri ágai

(ezek a fonalak a belső szervek érző ingerületeit közvetítik) az étvágynak és a jóllakottságnak az ellenőrzésében vesznek részt. Ezeket az idegfonalakat közvetlenül ingerli a táplálék mechanikus tágító hatása, miközben áthalad a tápcsatornán, vagy közvetetten neurohormonális úton:

  • a leptin ingerli ezeket a fonalakat, jóllakottságérzetet idézve elő,
  • míg a grelin gátló hatást fejt ki, fokozva az étvágyat.
A bolygóideg leszálló zsigeri ágai

(ezek az idegfonalak a belső szervek mozgatásáért felelnek) az összehúzódást és az elernyedést ellenőrzik, valamint az emésztőcsatorna váladéktermelését; ezek a táplálék emésztésében és felszívódásában játszanak szerepet.

Úgy tűnik, hogy a bolygóidegnek az étvágyat gátló és ingerlő idegpályákkal való kapcsolatai érintettek az elhízásban.

A hormontényezők, az étvágy és a jóllakottság

A táplálékbevitel az emésztőcsatornából, a hasnyálmirigyből és a zsírszövetből az étvágyat és a jóllakottságot befolyásoló hormonokat szabadít fel. A táplálékbevitelhez kötődő hormonális és neuronális jelek a véren és a bolygóideg felszálló ágain keresztül az agyba jutnak. Fontos megemlíteni, hogy a bél képes befolyásolni az agyat abban, ahogy a kapott érzékelési információkat feldolgozza és a magatartást kialakítja.

A grelin a táplálékbevitel szabályozásának egyik fontos hormonja, amit elsősorban az üres gyomor választ ki, azonban más szervek is termelik: bél, hasnyálmirigy, petefészkek, mellékvesék, agy. Miután a gyomorból a vérbe kerül, a grelin (mint az egyetlen ilyen szerepet betöltő hormon) keresztülhatol a vér-agy gáton és a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő specifikus neuronokra hatva stimulálja az étvágyat. A grelin a gyomor ürülését gyorsítja és a szintje a vérben ciklikus változást mutat: az étkezések közötti időszakokban a legmagasabb, evés után pedig csökken. A szakirodalomban adatok vannak arról, hogy bariatrikus sebészeti beavatkozás (gyomorszűkítő műtét) eredményeként a grelin szintje csökken; ez az eljárás azonban kockázattal jár, így csupán betegesen elhízott pácienseknél alkalmazzák.

A kolecisztokinin a jóllakottságérzet egyik fontos közvetítője, gátolja a gyomor ürülését és a vékonybélben termelődik.

GLP-1, ami a bélben termelődik

A GLP–1 (glukagon like peptid–1) ugyancsak a bélben termelődik. A vércukorszintet szabályozza a glukagon szintézis gátlásával, az inzulintermelés fokozásával és az inzulin-érzékenység növelésével. A gyomor működésére ugyanolyan hatást gyakorol, mint a kolecisztokinin, késlelteti a gyomor ürülését, valamint émelygés és jóllakottság érzetét kelti. Megfigyelték, hogy a bariatrikus beavatkozás után az étkezések közötti időszakokban jelentősen megnőtt a GLP-1 és az inzulin szintje. Jelenleg a GLP-1-et a 2-es típusú diabétesz kezelésében használják.

A kutatások szerint az alvásmegvonás negatívan hat azokra a hormonokra, amelyek a táplálékbevitelt, az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a zsírszövetvesztés általi testsúly csökkenést szabályozzák.

YY Peptid, szintén bélben termelődik

Az YY Peptid (PYY) egy másik, bélben termelődő, a táplálékbevitel szabályozásában fontos szerepet játszó hormon. A vékonybél disztális részén termelődik, a táplálékbevitelre adott válaszként, és a hipotalamusz ívelt magjában lévő receptorokon át hat, késleltetve a gyomor kiürülését és a táplálék emésztőcsatornán való áthaladását. A PYY nagyon erősen gátolja a táplálékbevitelt, ugyanakkor fontos szerepet játszik a testsúly csökkenésében is. Megfigyelték, hogy az elhízottak PYY-szintje sokkal alacsonyabb a soványakéhoz képest, és csak étkezések után mutat enyhe növekedést. A PYY termelését mindenféle tápanyag bevitele ingerli, azonban bebizonyították, hogy elhízottaknál a szénhidrát-dús és zsírszegény étrend biztosítja a legmagasabb peptidszintet. Ugyanakkor észrevették, hogy a bariatrikus beavatkozás után megnőtt a PYY-szint, ami megmagyarázza, hogy leginkább ez a hormon a felelős a műtétet követő markáns és fenntartott súlyfelesleg-csökkenésért. A pankreász polipeptid a hasnyálmirigyben termelődik a táplálékbevitel következtében. Ez a peptid a hipotalamusz és az agytörzs receptoraira hat, csökkentve a táplálékbevitelt és lassítva a gyomor ürülését. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy elhízottaknál ennek szintje is alacsonyabb.

étvágy

Inzulin és glukagon

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek az a szerepe, hogy csökkentse a vércukorszintet a glukóznak a sejtekbe való bevitele által. A vércukorszint állandó szinten tartásának fontos szerepe mellett a jóllakottság érzetét kelti, főleg a hipotalamusz ívelt magjában elhelyezkedő inzulin receptorokra hatva. A glukagon a vércukorszintre az inzulinnal ellentétesen ható hormon, és ugyancsak a hasnyálmirigy termeli.

A glukagon a raktárakból glükózt szabadít fel, amikor ennek szintje lecsökken a vérben. Frissen végzett kutatások szerint ez a hormon is részt vesz a táplálékbevitel szabályozásában és a grelin-szint csökkentésével stimulálja a jóllakottság érzetét. Elhízott betegeknél megfigyelték, hogy eltűnik ez a jóllakottság érzetet indukáló hatás.

A leptint főként a zsírszövet sejtjei termelik, azonban kisebb mértékben a gyomor és más szövetek is kibocsátják. A táplálékbevitel befolyásolja a szintjét, ami reggel a legalacsonyabb, majd napközben emelkedni kezd és az éjszaka folyamán éri el maximumát. Miután a zsírszövet sejtjei a vérbe ürítik, ugyanúgy mint a grelin, a leptin is áthatol a vér-agy gáton, és a hipotalamuszban található receptorokra hatva gátló hatást fejt ki a táplálékbevitelre. A vérben lévő leptin koncentrációja arányos a zsírszövet tömegével. Ennek következtében az elhízottaknál magasabb leptin koncentrációval fogunk találkozni. Ugyanakkor a kutatások azt is kimutatták, hogy az elhízottaknál leptin rezisztencia alakul ki – a szervezet nem engedi a hormonnak kifejteni azt a hatást, ami normálisan jellemzi.

Negatív hatás a hormonokra

A kutatások szerint az alvás megvonása negatívan hat azokra a hormonokra, amelyek a táplálékbevitelt, az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a zsírszövetvesztés általi testsúly csökkenést szabályozzák. Az alvási szokásokkal kapcsolatban levő, legtöbbet tanulmányozott hormonok a leptin és a grelin volt. Így megfigyelték, hogy az alvásmegvonás a leptin szint csökkenését és a grelin szint növekedését vonta maga után.

Következésképpen, az éhség és az étvágy ingerlődött, főleg az energiadús és egészségtelen élelmiszerekre, ami testsúly növekedéshez és végül elhízáshoz vezetett. Mindezek ismeretében a kutatók fontosnak tartják a fogyni akaró páciensek figyelmét felhívni a megfelelő alvásidő betartására.

A B-típusú natriuretikus peptid és a szív-bél-agy tengely

A B-típusú natriuretikus peptid (BNP) a szív izomsejtjei által termelt neurohormon. Ennek koncentrációja szívelégtelenség esetén magas és a szívműködés romlásával egyenesen arányos. Szívelégtelenségben megfigyelték az étvágy progresszív csökkenését és a testtömeg index esését. Újabb kutatások szerint kölcsönhatás van a BNP-koncentráció és az étvágy szabályozása között. Ugyanakkor a szívelégtelenséget a grelin rezisztencia is jellemzi, és ennek adagolásával javul a szívműködés és kompenzálódik a testsúlyveszteség is.

Egy tanulmány szerint a BNP adagolása egészségeseknél csökkentette a keringő grelin koncentrációját, csökkentette az éhséget és növelte a jóllakottság érzetét. Ezek az adatok, a grelin ismert kardiovaszkuláris hatásaival együtt, egy szív-bél-agy tengely létezésére utalnak, amelyet terápiásan fel lehetne használni a szívelégtelenségben szenvedő, elhízott és más táplálkozási zavarokban szenvedő pácienseknél.

Összegzés képpen…

A fent leírtakból kitűnik, hogy az agy és a test nem két különálló egység, hanem kölcsönhatásban vannak és rendkívüli módon kommunikálnak, annak érdekében, hogy a szervezetet egységként szolgálják. Egy mondás szerint egy gramm megelőzés annyi, mint egy kilogrammnyi kezelés. Egészséges életmóddal, amelynek része a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres alvás és a testgyakorlás, megelőzhetjük az agy és az emberi szervezet többi része közötti bonyolult kapcsolatok felborulását.

 

dr. Erica Culiță
Táplálkozási betegségek

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Éhség- és jóllakottságérzet (étvágy)
1. Melmed S, Conn P. M., Endocrinology: Basic and Clinical Principles, Second edition, Humana Press, 2005.
2. DiBaise K. J., Foxx-Orenstein E. A., Role of the Gastroenterologist in Managing Obesity, Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2013;7(5):439-451.
3. Acosta A., Abu Dayyeh K. B., Port D. J., Camilleri M., Recent Advances in Clinical Practice Challenges and Opportunities in the Management of Obesity, Gut. 2014.
4. Troke C. R., BMedSci, MBBS, MRCP, Tan M. T., BSC, FRCP, Bloom R. S., MD, The Future Role of Gut Hormones in the Treatment of Obesity, Ther Adv Chronic Dis. 2014;5(1).
5. Arafat A. M., Weickert M. O., Adamidou A., Otto B., Perschel F. H., Spranger J., Möhlig M., Pfeiffer A. F., The impact of insulin-independent, glucagon-induced suppression of total ghrelin on satiety in obesity and type 1 diabetes mellitus, J Clin Endocrinol Metab. 2013 Oct;98(10):4133-42.
6. Klok M. D., Jakobsdottir S., Drent M. L., The role of leptin and ghrelin in the regulation of food intake and body weight in humans: a review, Obes. Rev. 2006, 8: 21-34.
7. Harmon K, How Slight Sleep Deprivation Could Add Extra Pounds, Scientifi c American 2012 Oct, http://www.scientifi camerican.com/article/sleep-deprivation/
8. Vila G., Grimm G., Resl M., Heinisch B., Einwallner E., Esterbauer H., Dieplinger B., Mueller T., Luger A., Clod M., B-Type Natriuretic Peptide Modulates Ghrelin, Hunger, and Satiety in Healthy Men, Diabetes.

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

186 Views0
Az Alzheimer-kór és a roston sült hús

Piros pecsenye és metabolikus szindróma

Sült hús: Avégglikációs termékek (AGE – advanced glycation end products) olyan kémiai vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az ún. nyugati étrendekben. Ebbe az étrendcsoportba sorolható a „fast food” típusú étkezés is, amely nagy arányban tartalmaz (telített, transz-, koleszterin- és omega-) zsírokat, finomított gabonaféléket és cukrot. Ezeket az AGE-vegyületeket összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegség kialakulásával, a korai öregedéssel és az Alzheimer-kórral. A New Yorkban lévő Ichan, Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy az AGE az Alzheimer-kórban és a prediabéteszes állapotban észlelhető sérülésekhez hasonló módon károsíthatja az agy anatómiáját. A mi szervezetünkben elenyésző mennyiségű AGE található, azonban nagyon nagy koncentrációban vannak jelen főleg a magas hőmérsékleten sütött húsokban, mint amilyenek a roston sült és a piros ropogósra sült pecsenye.

A Mount Sinai Egyetem kutatói kísérletek során kimutatták, hogy az egerek AGE-szintje nagyon megemelkedett az ilyen táplálékon (szabad tűzön sült hús és pirosra sütött pecsenye) alapuló étrend következtében, lecsökkent a SIRT1-fehérje szintje, melynek fontos szerepe van az Alzheimer-kór elleni védekezésben, valamint a metabolikus-szindróma, és ezzel együtt a diabétesz megelőzésében.

sült hús

Az Alzheimer-kór új terápiája

A kutatók véleménye szerint egy új terápiás stratégia volna az Alzheimer kór kezelésében, de a diabéteszében is, ha lecsökkentenék az AGE bevitelét. Az erről szóló tanulmányt 2014. január 14-én publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A Mount Sinai Egyetem keretén belül működő Diabétesz és Öregedés Tanulmányi Osztályának a vezetője, illetve a fent idézett tanulmány szerzője, dr. Hellen Vlassara kijelentette: „Jelenlegi társadalmunkban a diabétesz és az Alzheimer-kór járványszerűen van jelen, és e két betegség között nagyon szoros összefüggések vannak.”

Továbbá: „Kísérleteink, amelyeket mind állatokon, mind embereken elvégeztünk, rávilágítottak arra, hogy ezek az AGE-vegyületekben dús élelmiszerek a mai életstílusunk részét alkotják és jelentős hatással vannak egészségi állapotunkra.” E tanulmányok eredményei könnyen megvalósítható feladatokat helyeznek elénk, amelyek segítségével csökkenthetjük e két betegség (Alzheimer-kór és diabétesz) kialakulásának veszélyét.

A legfontosabb az volna, ha nem AGE-ban dús, hanem ezekben szegény élelmeket fogyasztanánk, vagyis olyanokat, amelyeket alacsony hőfokon és víz segítségével állítanak elő – évszázadok óta alkalmazott módszerekkel.

Ne kössük össze a kikapcsolódást a roston sütéssel

Lejárt az ideje annak, hogy össze kössük a kirándulást, az erdőt, a nyugalmat és a pihenést a roston sütéssel. Gondoljunk arra, hogy ez nekünk és barátainknak sem tesz jót. Vajon normális dolog, hogy kimegyünk pihenni, kikapcsolódni a természetbe, és közben olyasmit eszünk, aminek a hatása szándékunkkal ellentétesen hat ránk, vagyis betegségre, többek között cukorbetegségre és Alzheimer-kórra hajlamosít?
Vajon megéri annyira ragaszkodni a roston sütéshez, amikor tisztában vagyunk az ártalmaival? Illetve amikor sokkal egészségesebb és finomabb ételeket is fogyaszthatnánk?

Az is fontos, HOGYAN készítjük el, amit megeszünk

sült hús

A kutatások alapján nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, HOGYAN készítjük el az ételt, amit elfogyasztunk. Az AGE-vegyületek bevitelének csökkentésével saját szervezetünk védekező rendszerét támogatjuk az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében.

Az említett tanulmányban dr. Vlassara az egerek és az emberek kognitív egészségét követte figyelemmel a nyugati táplálkozáséhoz hasonló mennyiségű AGE-bevitelével, hogy kimutassa:

  • tud-e az AGE a SIRT1-fehérje lebontása által neuro degeneratív elváltozásokat okozni.

(A SIRT1-fehérje a deacetiláz nevű enzimekhez tartozik, és különféle neuronális, immun és endokrin funkciókat szabályoz.) A neuro degeneratív és metabolikus elváltozások (ami a diabéteszben is megtalálható), vagy az előrehaladott kor miatt az egyéneknél a SIRT1-fehérje mennyisége nagyon alacsony volt.

A következőt fedezték fel

A Mount Sinai Egyetem kutatói felfedezték, hogy azoknak az egereknek az eredményei, amelyek AGE-vegyületekben dús táplálékot fogyasztottak, összehasonlítva az AGE-szegény diétában részesült egerekével, az agyban magas AGE-szintet, a vérben és az agyban viszont alacsony SIRT1-szintet mutattak.

  • Az első csoportban a kognitív és a motorikus képességek bizonyos hanyatlását, valamint a β-amiloid (az Alzheimer-kórra jellemző plakkocskák egyik alkotó része) készletek csökkenését észlelték.
  • Ugyanakkor kialakult náluk a metabolikus-szindróma 1, olyan orvosi körülmények kombinációja, amely növeli a cukorbetegség, a koszorúér betegség és az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát.

Dr. Vlassara 9 hónapon keresztül figyelemmel követett egy csoportot, amelyhez 60 év feletti személyek tartoztak. Náluk az AGE-szint a vérben magas volt és nagy mennyiségű AGE-vegyület tartalmú étrend szerint étkeztek. Az egyének tünetei még ebben a rövid időszakban is kognitív romlásról, inzulinrezisztenciáról és SIRT1-fehérje veszteségről tanúskodtak. Eközben egy másik csoport tagjai, akiknek a vérében az AGE-vegyületek szintje alacsony volt, 9 hónapon át tartós egészségnek örvendtek.

Végkövetkeztetés

Tehát az emberre is vonatkozik, hogy az AGE-ben dús étrend miatt ezek a vegyületek nagy mennyiségben vannak jelen a vérben. Eközben a SIRT1-fehérje aktivitása csökken, ami idővel cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és demenciához vezethet.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az Alzheimer-kór és a roston sült hús
1. Metabolikus szindróma – egy csoport kockázati tényező, amelyek jelentősen emelik a cukorbetegség. Az iszkémiás szívbetegség. Valamint az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következőek: alacsony HDL-koleszterin, magas vértriglicerid szint, magas vércukorszint, magas vérnyomás, hastájéki elhízás. A metabolikus szindróma akkor is jelen van, ha a páciens gyógyszeres kezelést folytat a fentebb említett első négy tényező normalizálásának érdekében.

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

222 Views0
cukorbetegség
Cukorbetegség, mint a stroke rizikója

Cukorbetegség: Becslések szerint a cukorbetegeknél háromszor nagyobb az iszkémiás stroke kockázata azokhoz képest, akik nem szenvednek ebben a betegségben. A stroke kockázatának ilyen mértékű megemelkedése főleg a fiatalabb korosztály tagjainál áll fenn, ahol is a csúcskockázat a 45 és 55 év közötti betegeknél jelentkezik.

Annak ellenére, hogy az agyi infarktus incidenciája nagyobb, a múló agyi történés (TIA) sokkal ritkább a cukorbetegeknél. A TIA egy mini-stroke, melynek során az agy egy bizonyos területén csak átmenetileg záródik el a vérkeringés, ahol nem halnak el a neuronok, így a jellegzetes tünetek perceken, de legtöbb 24 órán belül teljesen megszűnnek.

Egy átmeneti roham (TIA) elősegíti, hogy a páciens fel tudja mérni a veszélyt, éspedig azt, hogy bármikor létrejöhet egy teljes stroke, amely az agykéreg egyes területeinek az elvesztéséhez vezethet, és ez katasztrofális következményekkel járhat a beteg életminőségére nézve. Ám mivel a diabéteszes betegeknél sok esetben hiányzik ez a veszélyre figyelmeztető jel, elengedhetetlen, hogy a beteg ismerje azokat a kockázati tényezőket, amelyek a stroke kialakulásához vezethetnek, és azt, ahogyan elkerülheti ezek hatását.

Cukorbetegség: Miért vannak jobban kitéve a cukorbetegek a stroke kockázatának?

A legtöbb cukorbeteg komplex kórképet mutat. Ez a kép sok olyan egészségügyi problémát foglal magában, melyeknek nincsenek tüneteik, viszont laboratóriumi vizsgálattal kimutathatóak. Természetesen feltevődik a kérdés: melyek azok az anomáliák, kóros elváltozások, amelyek agyi infarktus kialakulásához vezethetnek? Az első ezek közül a hiperglikémia (magas vércukorszint) és sok tanulmány rámutatott a vérben lévő magasabb glükózszint és a stroke kialakulásának kockázata közötti összefüggésre.

Másfelől, azokban a klinikai kísérletekben, melyek során a vércukorszintet intenzív gyógyszeres kezeléssel optimálisan kontrollálták, nem vettek észre jelentősebb stroke incidencia-csökkenést, azokhoz a páciensekhez viszonyítva, akiknél a gyógyszer adagolása hagyományos módszerek szerint történt. Megállapítható tehát, hogy a vércukorszint kontroll önmagában nem elegendő a stroke kivédéséhez. Mélyebbre kell hatolnunk, a diabétesz kialakulásának a gyökereihez, hogy megakadályozzuk az agyi infarktust.

cukorbetegség

A cukorbetegség a 21. században az egészséget egyre jobban fenyegető veszély, mivel előfordulása növekvő tendenciát mutat, főleg azokban a társadalmakban, ahol elterjedt az energiadús étrend, és amelyekben a fizikai mozgástér egyre jobban beszűkül. Az esetek több mint 90%-ában a betegség nem az inzulinhiány miatt alakul ki, hanem mert a sejtek receptorai nem válaszolnak az inzulin aktivitására, melynek következtében a glükóz nem tud a vérből a sejtekbe hatolni, hogy ott metabolizálódjon. Ezt inzulinrezisztenciának nevezzük, és ez az egyik legfontosabb kockázati tényezője a cukorbetegségnek, valamint a szív- és az agyérelmeszesedésnek.

Melyek az inzulinrezisztencia okai?

A legelső kutatások, amelyek az inzulinrezisztencia kialakulását vizsgálták, elsősorban az abdominális (hastájéki) elhízást mutatták ki a glükóz-anyagcsere felborulásának fő okaként. A jelenlegi kutatások még inkább arra utalnak, hogy a legfőbb bűnös a zsigeri szervekbe és azok köré lerakódott zsír. Ezek közül különösen jelentős a zsírmáj (májszteatózis), amely a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint az agyi és szívér elmeszesedés kialakulásához vezető kórfolyamatokhoz nagyban hozzájárul.

A májnak ez a zsírosodási folyamata elsősorban annak az életstílusnak köszönhető, melyet a nagy mennyiségű finomított, feldolgozott táplálék fogyasztása jellemez. Ezek állati zsírban, cukorban, fruktózban, keményítőben gazdagok, viszont rostokban, omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és ásványisókban szegények. Ez a fajta étrend általában együtt jár a mozgáshiánnyal és ebből adódóan az anyagcsere égető folyamatainak nagyon alacsony szintjével.

A napi rendszertelen program, a különféle stressztényezők okozta idegfeszültség, a késő esti bőséges étkezések és az éjfél előtti alvás hiánya mind az anyagcsere felborulásához vezetnek, különféle neuro-endokrin mechanizmus által. Másfelől a mértéktelen alkoholfogyasztás, ami jellemző a mi országunkra is, szintén nagyon fontos szerepet játszik a zsírmáj kialakulásában. E tényezők különféle – többé vagy kevésbé agresszív – kombinációja meghatározó jelleggel bír a patológiás folyamatok kialakulásában.

Végkövetkeztetésként, nemcsak a látványos elhízás jelent fő kockázatot a stroke kialakulásában, ez a veszély azoknál is fennáll, akiknél a lerakódott plusz zsír mennyisége ugyan kevés, azonban a lerakódás nem a megfelelő helyeken történt, hanem a májban vagy a zsigerek körül.

cukorbetegség

A napi rendszertelen program, a különféle stressztényezők okozta idegfeszültség, a késő esti bőséges étkezések és az éjfél előtti alvás hiánya mind az anyagcsere felborulásához vezetnek, különféle neuroendokrin mechanizmusok által.

 

Melyek az inzulinrezisztencia következményei?

Az első szakaszban a legtöbb embernél az inzulinrezisztencia növeli a vérben az inzulin szintjét. Hosszútávon ez a kombináció, inzulinrezisztencia és hiperinzulinémia, sokszoros hatással van a szervezetre. A vérerek belső falában, az endotéliumban olyan patológiás folyamatok zajlanak le, amelyek befolyásolják a vérkeringés hatékonyságát:

  • A nitrogén-oxid szintézisének jelentős csökkenése miatt az artériák, az arteriolák és a hajszálerek vasodilatációs (értágulási) képessége is nagymértékben csökken. Ennek következtében a szövetek vér- és oxigénellátása csökken és a glükóz hasznosulása is kárt szenved.
  • Megnő a hajszálerek áteresztő képessége (permeabilitása), ezért a szövetekbe különféle forrásokból szabadgyökök és endotoxinok hatolnak be, amelyek a sejtek morfofunkcionális egységét veszélyeztető oxidációs folyamatokat indítanak el. Gyulladásos folyamatok lépnek fel, amelyek érelmeszesedéses plakkok kialakulásához vezetnek, különösen a szívkoszorúereken, az agy, a vese, a retina és az alsó végtagok erein.
  • Ebben az összefüggésben az érbelhártya elveszíti azt a képességét, hogy a vér folyékonysága és alvadékonysága közötti megfelelő egyensúlyt fenntartsa; ennek következtében kialakul egy pretrombózisos állapot, ami az erek belsejében véralvadék képződését segíti elő. Gyakorlatilag a fent leírt folyamatok képezik a stroke, az akut szívinfarktus, valamint az érelzáródásos arteriopátiák (érbetegségek) melegágyát.
A májnak ez a zsírosodási folyamata elsősorban annak az életstílusnak köszönhető, melyet a nagy mennyiségű finomított, feldolgozott táplálék fogyasztása jellemez. Ezek állati zsírban, cukorban, fruktózban, keményítőben gazdagok, viszont rostokban, omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és ásványi sókban szegények.

 

Végkövetkeztetésként, a 2-es típusú cukorbetegnek szükséges megértenie, hogy a magas vércukorszint, amit laboratóriumi mérésekkel nála megállapítottak, tulajdonképpen a szervezetében már zajló komplex patológiás folyamatoknak csupán egyik következménye. Azonban ha ez a nem is tűnik annyira veszedelmesnek, mert nem jár fájdalommal, attól a többi, még nem látható következmény később komoly gondokat okozhat.

A problémát tehát minél határozottabban, teljesen a gyökereknél kell megközelítünk. Válasszuk a legértékesebb élelmiszereket (zöldségek, gyümölcsök, diófélék és olajos magvak), amelyek antioxidánsokban, rostokban és omega-3 zsírsavakban gazdagok. Alakítsunk ki aktív életstílust. És nem utolsó sorban, tegyünk rendet a programunkban. Megéri, a vérereinkért és az agyunkért!

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Agyi értörténés a cukorbetegeknél

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

1 View0