A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
Bronchiolitis: E lapszámunkban egy olyan betegséggel foglalkozunk, amely egyre gyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, éspedig a bronchiolitisszel, ami néha sürgős orvosi beavatkozást igényel.
Milyen öröm számunkra, amikor gyermekünk csendesen játszik, a tiszta levegőt belélegezve vidáman ugrándozik, amikor érezheti a virág illatát, szirmai lágy simogatását az arcán. Mit teszünk azonban, amikor nem tud lépést tartani játszótársaival, arca láztól piros és egyre nehezebben lélegzik?
A bronchiolitisz egy vírusos fertőzés, melyet legtöbbször a légúti óriássejtes vírus (syncytial respiratory virus) idéz elő, főként a kishörgőknek nevezett alsó légutakat érinti és légzési nehézséggel társul. A fertőzés kiváltó oka lehet még a parainfluenzás vírus, a Mycoplasma, továbbá a következő vírusok:
- metapneumovírus,
- influenza vírus,
- parainfluenzavírus,
- koronavírus,
- adenovírus,
- rhinovírus.
A betegség főként a két évesnél kisebb gyerekeket támadja, és súlyosabban érinti azokat, akiket nem anyatejjel tápláltak, akik állandóan ki vannak téve a dohányfüstnek, valamint a koraszülötteket. Leginkább télen jellemző, de az év bármely szakában kialakulhat. Közösségben terjed, kisebb járványt előidézve. Ez a betegség fiúknál gyakoribb.
A bronchiolitisz jellemző tünetei:
- hőemelkedés
- bőséges, kezdetben híg orrfolyás,
- sípoló légzés (weezing) és nehézlégzés (főleg kilégzéskor),
- kínzó köhögés,
- a bőr szederjessége,
- étvágytalanság, ami kisgyermeknél dehidratációhoz vezethet.
Hogyan terjed a bronchiolitisz?
Mivel a bronchiolitiszt vírus okozza, könnyen terjed, levegő útján, de váladékkal fertőzött tárgyakkal (ruha, zsebkendő, evőeszköz, játék) való érintkezés által is. Az általános és helyi ellenállóképesség csökkenése jelentősen növeli a fertőzéssel szembeni fogékonyságot. Az immunitás rendszerint nem tartós, újrafertőződéskor viszont a betegség lefolyása kevésbé súlyos. Fontos megjegyeznünk, hogy ha egy gyermeknél ismételten többször előfordult akut bronchiolitisz, és legalább egy esetben kórházi kezelésre volt szükség, fokozottan fennáll a hörgőasztma kialakulásának kockázata.
Hogyan nyilvánul meg a betegség?
A betegség általában nátha típusú felső légúti tünetekkel kezdődik, mérsékelt (39 °C alatti) lázzal, orrdugulással. A garatba jutó híg orrváladék köhögést okoz. Idővel a váladék megvastagszik és elszíneződik, így orrcseppre van szükség a felhígításához.
Néhány nap után nehézlégzés léphet fel, ez lehet enyhébb vagy súlyosabb. Előállhat sípoló légzés (weezing), súlyos esetben a gyermek a légzéshez a járulékos légzőizmokat is használja.
Jellemző a gyors légzés: a légzésszám 40-50/perc értékig növekedhet, súlyos esetben a 60-80/perc értéket is elérheti. Különösen a kilégzés válik nehézzé, ezért is nevezik kilégzési diszpnoénak. Az erőlködő légzésnél működésbe lépnek a járulékos légzőizmok, előáll a bordaközi, szegycsont és bordák alatti behúzódás. A köhögés irritáló, kínzó, a következő napokban pedig produktívvá (váladékozóvá) válik.
Meddig tart a betegség?
A betegség átlag 5-7 nap alatt lezajlik, de néha 10-14 napig is elhúzódhat. A legproblematikusabb szakaszt az első 2-3 nap képezi. A többi tünet megszűnése után a köhögés akár 3 hétig is eltarthat.
A sípoló légzés az akut szakasz után enyhülni kezd, de újabb légúti fertőzés esetén akár fel is erősödhet, amit „visszatérő weezing”-nek neveznek. Amennyiben a légutakban váladék termelődik, előfordulhat hányás és nyákos széklet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Akárhányszor megbetegszik a gyerek, vigyük orvoshoz és ne adjunk neki gyógyszert jószándékú, de képzetlen emberek tanácsára. Egyedül az orvos hívatott arra, hogy a gyereket megvizsgálja, a tünetek alapján felállítsa a diagnózist, gyógyszeres kezelést írjon elő, súlyos esetben pedig kórházi beutalást javasoljon. A bronchiolitiszre különösen érvényes, hogy a súlyosabb eseteket kórházban kell kezelni. Ha az orvos beutalást javasol, föltétlenül fogadjuk meg, mert bármelyik pillanatban súlyos szövődmények állhatnak elő.
Sürgősen forduljunk orvoshoz ha:
- a csecsemő koraszülött;
- a csecsemő 3 hónapnál fiatalabb;
- immungyengeség áll fenn, vagy egyéb betegség, mint veleszületett szívrendellenesség, krónikus szív- és tüdőbetegségek;
- rossz általános állapot, amit a magas láz és az étvágytalanság okoz, valamint aluszékonyság, egykedvűség;
- apnoé-rohamok (rövid ideig tartó légzéskimaradás);
- közepes/súlyos szederjesség a száj körül vagy a végtagokon;
- a gyerek nagyon nehezen lélegzik és a légzés felgyorsult (percenként 60-80-nál több lélegzetszám) és/vagy a kilégzés nehéz.
A bronchiolitis súlyosabb szövődményei:
- légzési elégtelenség;
- metabolikus acidózis az oxigénellátás csökkenése (hipoxia) és a széndioxid vérbeni szintjének megemelkedése (hiperkapnia) miatt;
- akut dehidratáció szindróma;
- bakteriális felülfertőződés, mely légcső- és tüdőgyulladást eredményez;
- lázgörcs (hirtelen kialakuló láz esetén)
Egyes esetekben a kórházba utalást az indokolja, hogy oxigénre van szükség a légzés megkönnyítésére, valamint felügyelt folyadékpótlásra szájon át vagy infúzió által, a dehidratáció megszüntetéséhez.
Hogyan kezeljük a bronchiolitis-t?
Vírusos fertőzésről lévén szó, nem adunk a betegnek antibiotikumot, mivel sem a fertőzés idejét nem rövidíti le, sem a bakteriális felülfertőződést nem előzi meg. Ha a gyereket azonnal szakorvoshoz visszük, felülfertőződés esetén javasolni fogja a megfelelő antibiotikumot.
A közepesen súlyos és a súlyos esetekben kórházi beutalás és állandó felügyelet szükséges, gyógyszeres (hörgő tágító) kezeléssel, illetve kortikoterápiával egybekötve. Mindezt szakorvos írja elő, akihez már az első tüneteknél vigyük el a gyermeket.
Mit tegyünk, ha a gyereket nem utalják kórházba?
Általános intézkedésként javasoljuk, hogy a szoba hőmérséklete, ahol a gyermek tartózkodik, legyen 20-22 °C körüli, levegője pedig párás. Erre a célra használhatunk párásító készüléket, vagy vízzel töltött edényt, illetve a fűtőtestre helyezett vizes törülközőt. Ne tegyük ki a gyereket dohányfüstnek, mert ez irritáló hatásával fenntartja a hörgők szűkületét. Gondoskodjunk a megfelelő hidratálásról; gyakran, de egyszerre kevés folyadékkal kínáljuk a gyereket. Ne kényszerítsük ivásra vagy evésre, mert ezzel hányást idézhetünk elő, ami tovább súlyosbítja a kiszáradást.
Mit egyen a gyerek? Kínáljuk tejjel, teával, levessel, gyümölcslével, vízzel, kompóttal, de csak fokozatosan, türelemmel és odafigyeléssel. Megkönnyíthetjük a légzést, ha megemeljük vagy párnával magasítjuk az ágy fejrészét. Használjunk orrszívót a váladék eltávolítására, főleg étkezések és elalvás előtt, hogy a légutak felszabadításával megkönnyítsük az evést és a pihenést.
Javallt gyógyszerek
Láz esetén csillapítóként Paracetamolt és Ibuprofent alkalmazzunk váltakozva, de kizárólag a gyermekorvos
által felírt adagban. Vigyázat, ne adjunk aszpirint 12 évesnél kisebb gyereknek! A légzés megkönnyítésére csepegtessünk fiziológiás sóoldatot vagy sterilizált tengervizet az eldugult orrlyukba. Produktív (váladékozó) köhögés esetén az orvos által előírt adagban alkalmazhatunk valamilyen nyákoldó szert, szirupot, vagy – ami még hatásosabb – aeroszolt.
Vigyázat, ne alkalmazzunk köhögéscsillapítót! A hörgő váladékának ki kell ürülnie, mivel a légutakban való felgyűlése bakteriális felülfertőződéshez vezethet.
Hogyan előzzük meg ezt a betegséget?
A betegség megelőzésében fontos betartanunk néhány szabályt a test és a táplálkozás higiéniájára vonatkozóan:
- 6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálás (fontos tényező a megelőzésben);
- kerüljük a forgalmas helyeket és a betegekkel való érintkezést;
- szellőztessük gyakran és óvjuk a penészedéstől a gyerek szobáját;
- ne dohányozzunk a gyerek szobájában, de lehetőleg a lakásban sem;
- mossunk kezet gyakran meleg vízzel és szappannal;
- azok a gyermekek, akiknél nagyobb a megbetegedés kockázata (koraszülöttek, tüdő- vagy szívbetegek, gyenge immunitásúak) kapjanak vírusfertőzés ellen védő kezelést.
Sajnos nem létezik olyan védőoltás, amellyel meg tudnánk előzni ezt a betegséget, ezért fontos erősítenünk a gyerekek immunitását, és alkalmaznunk a fent ismertetett megelőzési módszereket, betegség esetén pedig azonnal forduljunk orvoshoz.
dr. Cristina Anca Dăscălescu
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
Beers, Mark, Manualul Merck de diagnostic și tratament, 13. kiadás, Editura All, Bukarest, 2009.
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16. kiadás, McGraw Hill, 2005.
Mănuilă, Alexandru, Dicţionar medical, 7. kiadás,
Editura Ceres, Bukarest, 1998.
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis & Treatment, 45. kiadás, McGraw Hill, 2006.
Kapcsolódó linkek
1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia
0 Likes8,017 Views
