HPV elleni oltás fiatal nőknél

HPV elleni oltás fiatal nőknél

Megoldás a méhnyakrák megelőzésére

HPV-fertőzés: Az humán papillomavírussal (HPV) történő fertőződés mindennapos és méhnyakrákot okozhat. 2008-as nemzetközi felmérések szerint ebben az évben közel 530.000 új diagnosztizált eset létezett és évente 275.000-en halnak meg a fertőződés következtében.

A méhnyakrák incidenciája és mortalitása jelentősen csökkent azokban a fejlett országokban, ahol screening (szűrő) programokat vezettek be a méhnyakrák megelőzésének érdekében. Az évente diagnosztizált új méhnyakrák esetek 80%-a a fejlődő országokban fordul elő, nagyrészt a citológiás (szövettani) szűrő-programok hiánya miatt. Ugyanakkor ezekben az országokban a nevelés és hozzáállás szintjén létező korlátok is jelentősen befolyásolják a szűrőprogramok iránti alacsony érdeklődést.

Kapcsolatok és kockázati tényezőkHPV-fertőzés

Világviszonylatban az évente felfedezett méhnyakrák esetek 60-70%-áért a HPV-fertőzés tehető felelőssé.

Többféle típusú humán papillomavírus ismert. Ezek közül körülbelül 50-nél áll fenn anális-genitális (végbél-hüvelyi) nyálkahártya kötődés, így érthető, hogy a betegség nemi kontaktussal terjed. Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Szervezet) 12 genotípust azonosított, amelyeknél magas a kockázat és rákot okozhatnak (HPV-16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58 és 59).

A 68-as genotípusnak onkogén kockázatot tulajdonítottak, valamint lehetséges rákkeltő kockázatot a következő típusoknak: HPV-26, 53, 66, 67, 70, 73, 82, 30, 34,69, 85 és 97.

Nagyon sok genotípusnál alacsony a kockázat, amelyek jóindulatú elváltozásokat, valamint bőrszemölcsöket eredményeznek (HPV-6, 11, 28, 32, 40, 42, 43, 44, 54, 55, 57, 61, 62, 71, 72, 74, 81, 83, 84, 86, 87 és 89).

Kockázati tényezők

A HPV-fertőzés számos kockázati tényezője közül megemlítjük a következőket:

  • dohányzás,
  • többszöri szülés,
  • valamint hormonális fogamzásgátlók hosszan tartó szedése.

A nagyon fiatalon történt első nemi kontaktust sokáig magas kockázati tényezőnek tartották, valószínűleg azért, mert kamaszkorban a méhnyak biológiai szempontból még fejletlen, így fogékonyabb a tartós HPV-fertőzésre, és ennek következtében a méhnyakrákra is.

Miután bizonyítást nyert a kölcsönhatás a tartós, onkogén típusú HPV-fertőzések és a méhnyakrák kialakulása között, több kísérleti epidemiológiai kutatás indult a vírus elleni védőoltás kifejlesztésére.

Védőoltások

Eddig két HPV elleni védőoltást szabadalmaztattak:

  • egy bivalens oltást (Cervarix – Glaxo SmithKline Biological SA)
  • és egy tetravalens oltást (Gardasil – Merck&Co).

Mindkét fajta oltás segít megelőzni a prekancerózus elváltozásokat a HPV-16 és HPV-18 vírusokkal való tartós fertőződés esetén. Ráadásul mindkét vakcina hatásos a más típusú, magas kockázatú HPV-fertőzések elleni védekezésben is. A Gardasil védelmet biztosít a nemi tájéki szemölcsök és az alacsony kockázatú HPV-6 és HPV-11 vírusok okozta sérülések ellen.

HPV-fertőzésA WHO és a Betegségek Megelőzésének és Kezelésének Európai Központja javasolja a 10–14 év közötti lányoknál a HPV elleni oltás beadását. Európában szinte minden országban ingyenes a 11-12 éves lányok beoltása.

Az elvégzett kutatások alapján világszinten a HPV-16 és HPV-18 vírus elleni védőoltások évente potenciálisan 44.702 méhnyakrák eset kialakulását előznék meg, ha a teljes lakosságot beoltanák. A védőoltások hatékonyságát más típusú – például a 45-ös, 31-es és a 33-as – papillomavírusok ellen is kimutatták, így évente világszinten további 6.607 esetben megelőzhető lenne a méhnyakrák.

A védőoltásoknak fentebb felsorolt potenciális haszna csak a lakosság 100%-os lefedettsége esetén érvényesülhetne, viszont el kell ismernünk, hogy az oltási lefedettség aránya ennél jóval kisebb, főleg a kevésbé fejlett országokban, ahol e betegség nagy terhet jelent a lakosságra.

A HPV prevalenciája

Az oltási stratégiák kiindulópontját a nemzetközi szinten összegyűjtött járványtani adatok képezik. A megfelelő oltáspolitika létrehozásához elengedhetetlen a különféle HPV-típusok prevalenciájának az ismerete a teljes lakosságnál, és nemcsak a rákos vagy a rák előtti elváltozásokat mutató betegek esetében. Ez valóban szükséges a várható hatás előrejelzéséhez, és a HPV-immunizáció valós hatásának követéséhez. Ennek érdekében nagyon sok – a HPV-ferőzés prevalenciájára vonatkozó – kutatást végeztek.

A kutatások a 18–24 év közötti nők körében a HPV-fertőzések körülbelül 30%-os prevalenciáját mutatták ki, és ha csak a magas kockázatú genotípusokat vesszük figyelembe, a prevalencia akkor is megközelítőleg 20%-os. A tanulmány alanyát képező lakosságba normális citológiát, valamint szövettani sérüléseket mutató nők egyaránt tartoztak.

Csupán a negatív citológiát mutató nőket tekintve a szerzők megközelítőleg 20%-os prevalenciát találtak. Statisztikailag jelentős különbségeket állapítottak meg a HPV-prevalencia mértékében a különböző korosztályoknál, ugyanis nagyon magas előfordulási arányt tapasztaltak a nemi aktivitás megkezdésének első éveiben. A 30 év feletti korosztályban a prevalencia csökkent és állandósult. Ezek az eredmények, amelyeket más adatok is alátámasztanak, arra utalnak, hogy az első HPV-fertőzés nagyon gyakran röviddel az első nemi kontaktus után következik be.

Azt is megállapították, hogy a rákra nem hajlamosító HPV-fertőzések átlagos időtartama 8,2 hónap, a rákra hajlamosító fertőzéseké pedig 13,5 hónap. Sőt, azt is megállapították, hogy a HPV-16-típusos fertőzés tart a leghosszabb ideig (átlagosan 18,3 hónap), míg a legrövidebb idejű a HPV-6 típus (<10 hónap).

HPV-fertőzés

Más kutatások szerint a szexuálisan aktív nők 18,2%-ánál, akiknél a hüvelyi szövettani vizsgálat eredménye normális volt, legkevesebb egy HPV genotípust találtak; ez az eredmény pedig megegyezik más kutatók elváltozás nélküli nőkön végzett vizsgálatainak eredményeivel. Fiatal (25 év alatti) európai nők eredményeinek a vizsgálata során közel 22%-os prevalenciát találtak.

HPV-szűrés – egy kiindulópont

A HPV/DNS genotipizálási tesztek segítségével új adatokkal bővül a HPV-fertőzés története. Sőt, a HPV-fertőzés több típusára kiterjesztett szűrés adatokat nyújt egy adott populáció számára szükséges HPV elleni védőoltásról és elősegíti a HPV-fertőzöttek korai azonosítását, akiknél fennáll a méhnyakrák kockázata.

Romániában a méhnyakrák incidenciája 23,9/100.000, ami egész Európában a legmagasabb. Országunkban nem végeznek rendszeres méhnyakrák-szűrést (például citológiát, vagy HPV/DNS tesztet), csak esetleg szórványosan, egy-egy időszakos egészségügyi kampány keretén belül, bizonyos kórházakban. Sőt, Romániában nagyon kevés adat van a különféle HPV-genotípusok prevalenciájával kapcsolatban. Mégis megemlíthetjük, hogy a legnagyobb prevalenciát a 21–30 éves korosztályban észlelték mindenféle típusú HPV-fertőzés esetében, miközben a 31–40 év közötti nők körében megállapították a magas kockázatú HPV-típusok kal való fertőződés nagy prevalenciáját.

Az összes magas kockázatú HPV-fertőzött nők közül 18,5% számolt be orális fogamzásgátló szedéséről, 29,6% nőgyógyászati megbetegedésről, 28,7% dohányzott és 14,8%-ának háromnál több nemi partnere volt. Az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben HPV elleni oltási kampányt szervezett a Romániában élő fiatal lányok számára, amely azonban megbukott, mivel hiányosak voltak a HPV-fertőzés prevalenciájával kapcsolatos orvosi adatok.

Az évente diagnosztizált új méhnyakrák esetek 80%-a a fejlődő országokban fordul elő, nagyrészt a citológiás (szövettani) szűrőprogramok hiánya miatt. Ugyanakkor ezekben az országokban a nevelés és hozzáállás szintjén létező korlátok is jelentősen befolyásolják a szűrőprogramok iránti alacsony érdeklődést

 

Azonosítottak néhány gátló tényezőt, ami a HPV elleni védőoltás alkalmazásának a csökkenéshez vezetett, amelyek közül megemlíthetjük a következőket:

  • a nők ismerethiánya vagy félretájékoztatása a méhnyakrákról, a HPV-fertőzésről, illetve a HPV elleni védőoltásról;
  • a mindennapi problémákkal küzdő nők gondatlansága (az egészségük háttérbe szorul egyéb kötelezettségeik miatt, mint amilyen a gyerek ellátása, munkahely, iskola stb.);
  • sokan csak akkor mennek orvoshoz, amikor a tünetek elviselhetetlenekké válnak és emiatt nagyon gyakran nincs is lehetőség korai diagnózisra és jó prognózisra;
  • nem megbízható, kétértelmű információk félretájékoztató hatása.

HPV-fertőzés

Nagyon fontos, hogy elbeszélgessünk a családorvosunkkal vagy egy szakorvossal a HPV-fertőzésektől, a fertőződés módjairól, a megelőzés módszereiről, a HPV elleni védőoltásról, az oltás jótékony hatásairól, az oltás alkalmazásának módszereiről és idejéről, a mellékhatásokról, valamint az ellenjavallatokról.

Hollandiában egy országos immunizáló program keretében felvetették a HPV-elleni védőoltás alkalmazását a méhnyakrák megelőzése érdekében. Licitet szerveztek két gyógyszercég által ajánlott védőoltásokra. A jelentős árengedménynek köszönhetően az oltási kampány a lakosság körében költséghatékony volt.

A fejlődő országokban – tehát Romániában is – a HPV-tesztet elsősorban a méhnyakrák elsődleges szűrésére kellene felhasználni. Ez elsősorban azoknál a nőknél lenne hatékony, akik ily módon elkerülnék a felesleges kolposzkópiás szakorvosi vizsgálatokat. A közeljövőben a HPV/DNS szűrőtesztek és az országos oltási kampányok a méhnyakrákot megelőző stratégiák legfőbb mérföldkövei kell, hogy legyenek.

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: HPV elleni oltás fiatal nőknél
1. Ferlay J., Shin H. R., Bray F., Forman D., Mathers C., Parkin D.M., GLOBOCAN 2008, Cancer Incidence and Mortality Worldwide: IARC Cancer Base. 2010, http://globocan.iarc.fr
2. http://www.ms.ro
3. IARC monographs on the evaluation of carcinogenic isks to humans: A review of human carcinogens: part B. Biological agents, 100th edition, Lyon, France: International Agency for Research on Cancer; 2011:261-319
4. Munoz N., Bosch F. X., de Sanjose S., Herrero R., Castellsague X., et al. Epidemiologic classifi cation of human papillomavirus types associated with cervical cancer, N. Engl. J. Med., 2003, 348: 518–527
5. Ramona Gabriela Ursu, Mircea Onofriescu, Dragoș Nemescu, Luminiţa-Smaranda Iancu, HPV prevalence and type distribution in women with or without cervical lesions in the Northeast region of Romania, Ursu et al. Virology Journal, 2011,8:558, http://www.virologyj.com/content/8/1/558
6. Scarinci I. C., Garcia F. A., Kobetz E., Partridge E. E., Brandt H. M., Bell M. C., Dignan M., Ma G. X., Daye J. L., Castle P.E.: Cervical cancer prevention: new tools and old barriers, Cancer 2010, 116 (11):2531–2542
7. Schiller J. T., Castellsagué X., Garland S. M.: A review of clinical trials of human papillomavirus prophylactic vaccine, Vaccine 2012, 30 (Suppl. 5):F123-F138
8. Tachezy R., Smahelova J., Kaspirkova J., Salakova M., Human Papillomavirus Type-Specifi c Prevalence in the Cervical Cancer Screening Population of Czech Women PLoS ONE (2013) 8(11): e79156. doi:10.1371/journal.pone.0079156

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

97 Views0