Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Vénák: Az alsó végtagok bőrének, izmainak, csontjainak és ízületeinek táplálását az osztó ereken keresztül a szív felől jövő vér biztosítja. Ennek a vérnek a gyűjtőereken keresztül vissza kell kerülnie a szívbe. Az alsó végtagoknak két vénás érrendszerük van, az egyik a felszíni vénás rendszer, amely az izompólya (fascia) feletti gyűjtőereket foglalja magába.

Gyakorlatilag a bőr alatt van, a másik a mélyvénás rendszer, amit az izompólya alatti erek alkotnak, ezek az izomzatban, a nekik megfelelő osztó erekkel párhuzamosan haladnak. Ez a két vénás rendszer a lábszár és a comb szintjén a perforáló ereken keresztül érintkezik egymással, majd a nagy felső véna (vena saphenamagna) – a legnagyobb felszíni gyűjtőér – egyesül a közös femorális vénával (combvénával), amely gyakorlatilag összegyűjti az alsó végtag összes vénás vérét.

A felszíni és a mélyvénás rendszer érintkező pontjai billentyűkkel vannak ellátva, amelyek a vénás vér egy bizonyos irányba folyását biztosítják a felszínivénás rendszerből a mélyvénás rendszerbe. A billentyűk meghibásodása, mely következtében a vér az ellenkező irányba – vagyis a mélyvénás rendszerből a felszíni rendszer felé folyik vissza, képezi a krónikus mélyvénás elégtelenség egyik fő okát. Mivel ezek a vénák a szív alatt helyezkednek el, a vérnek a gravitáció ellenében kell felfelé haladnia. Ez a lábszár izmai és a vénák belsejében előforduló bikuszpidális, kéthegyű billentyűk segítségével valósul meg. Járás közben a lábszár izmainak az összehúzódása felfelé préseli a véroszlopot a vénákban, míg a kéthegyű billentyűk tökéletes bezáródása megakadályozza a vér visszafolyását.

vénák

Melyek a krónikus vénás elégtelenség kockázati tényezői?

A krónikus vénás elégtelenség akkor kezd kialakulni, amikor megnő a vénás nyomás, valamint nehézkessé válik a vér szívbe való visszatérése. A vénákban a vérnyomás több kockázati tényező következtében is megnőhet:

    • Öröklött kockázat. A páciensek több mint 50%-ának a családi kórtörténetében találkozhatunk krónikus vénás elégtelenséggel. Ez az öröklött tényező nagy valószínűséggel a vénák szerkezetével, illetve a bennük levő billentyűk gyengeségével függ össze. Ezekben az esetekben a vénák nem tartalmaznak elegendő rugalmas rostot, amely fenntarthatná szerkezetüket és működésüket.
    • Elhízás. Főleg a has körfogatában jelentkező plusz kilók gátolják a vér visszatérését a vénákon keresztül, melynek folytán a vénában is megnő a nyomás.
    • Terhesség. Ahogyan a magzat fejlődik, a megnövekedett méh nyomást gyakorol a csípővénákra, így az ebbe ömlő vénákban is megnő a nyomás. A terhes nőknél az alsó végtagok vénás elégtelensége mellett nagyon gyakran kialakulhat aranyér vagy pedig visszér a szeméremajkaknál.
    • Dohányzás. A dohányfüst összetevői az erek falában, illetve a billentyűk szerkezetében elváltozásokat
      okoznak.
    • Mozgáshiány, főleg amikor sok ideig tartó állással vagy üléssel társul. Ebben az esetben nem megy végbe összehúzódás a lábszár izmaiban, amelyeket a vénás keringésben betöltött szerepük miatt még „második szívnek” is neveznek. Egyesek a foglalkozásuk miatt vannak kitéve a betegség kockázatának.
    • Női nem. A férfiakhoz képest a nőknél kétszeres a krónikus vénás elégtelenség kialakulásának kockázata.
    • 50 év feletti életkor. Az idősödés mértékével a vénák falai fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és ez elősegíti a vénás pangást.
  • A mélyvénás trombózisos epizódok következményeként a perforáló vénákkal való egyesülés helyein lévő billentyűk működése elégtelen lesz, melynek következtében a vénás vér visszakerül a felszíni vénás rendszerbe, ahol emiatt megnövekedik a vénás nyomás.

Hogyan nyilvánul meg a krónikus vénás elégtelenség?

vénák

A betegség tüneteit a betegség stádiuma, valamint a fentebb felsorolt kockázati tényezők határozzák meg.

Az 1. stádiumban megfigyelhető a vénák csokorszerű tágulata kis, kék csíkok formájában.

A 2. stádiumban észrevehetőek a visszerek, amelyek egyre jobban tágulnak és kacskaringóssá válnak. Már ebben a szakaszban fennáll a felszíni tromboflebitisz (rögképződés miatti gyulladás az ér falaiban) kialakulásának veszélye.

A 3. stádiumban megjelenik az ödéma, főleg a bokák körül, majd ahogyan a betegség egyre jobban súlyosbodik, egyre feljebb terjed. A dagadás főleg estére éri el a csúcspontját, illetve sok ideig tartó ülés vagy állás után, például egy hosszú – autóval vagy repülővel megtett – utazás után. Amikor pihenünk, egy idő után a dagadás látványosan lelohad. Általában ehhez még nehézségérzet is társul a lábakban, ami megszűnik, miután a beteg felemelve pihentette a lábát.

A 4. stádiumban megjelenik a pangási dermatitisz, egy olyan bőrgyulladás, amit lipodermato szklerózis és a bőr hiperpigmentációja kísér.

Az 5. stádium, amikor a páciensnek már volt egy visszeres fekélye, de meggyógyult, a 6. stádiumban pedig a fekély aktív, a seb pedig nyitott.

Hogyan kezeljük a krónikus vénás elégtelenséget?

Ennek a betegségnek a kezelése leginkább a betegség stádiumától függ. Akiknél még nem alakultak ki vénatágulatok, vagy a billentyűk inkompetenciája még nem nyilvánvaló, de családi kórelőzményükben megtalálható a mélyvénás elégtelenség, szükséges a betegség megelőzését elkezdeni, éspedig a befolyásolható kockázati tényezőkre való hatással. Ennek érdekében segíteni kell a vénás visszafolyást a szív irányába, a következő módon:

  • Kerülendő a hosszabb ideig állás, vagy a lógó lábbal ülés. Hosszabb utazáskor nagyon jót tesznek a nyújtó-hajlító talpgyakorlatok, amelyek igénybe veszik a lábszár izmait, és gyakorlatilag ugyanaz történik, mint járáskor. Ha valaki kénytelen hosszabb ideig egy helyben állni, nagyon jó, ha néha sétál vagy pedig leül és a lábát felteszi egy kisebb székre.
  • Megfelelő testsúly.
  • A székrekedés kezelése (amennyiben fennáll).
  • Aktív életmód.
  • Antioxidánsokban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával.

Amikor a krónikus vénás elégtelenség tünetei kezdenek megjelenni, már speciálisabb módszerekre van szükség:

  • Megfelelően rugalmas szorítóharisnya használata az egyik leghatékonyabb módszer, hogy a betegség előrehaladását lassítsuk. Amikor a vénákon már látványos visszeres tágulatok láthatók, fontos hogy a páciens reggel felhúzza a gyógyharisnyát, még mielőtt felkelne az ágyból.
  • A váltakozó lábfürdő elősegíti a vénás visszaáramlást. A páciens 39-40 °C-os vízben tartja a lábait, 3 percig, majd pedig hideg vízben (17-18 °C), 30 másodpercig. Ezt a folyamatot 3-4-szer megismételi úgy, majd a ciklust hideg vízzel fejezi be.
  • Javasolt az enyhe – aszcendensefleuráló típusú – masszázs, a lábak ujjaitól a térd irányába, értágító kenőcsök használatával együtt, amelyek vénaerősítő anyagokat tartalmaznak, mint amilyen a vadgesztenye kivonat, vagy a troxerutin. Javasoljuk ezt a masszázst reggel és este, a váltakozó lábfürdő után alkalmazni.
  • Érerősítő készítmények szedése szájon keresztül, mint például Troxerutin, Detralex, Ginkobiloba és vadgesztenye kivonatok.

 

dr. Sorin Moroș

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

28 Views0
A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Izommerevség: A görcsös izommerevség a központi idegrendszer különféle neurológiás betegségeit kísérő tünet, amelyet túlságos izomtónus és a nyújtó izom- és ínreflexek fokozódása jellemez.

Kezelés nélkül a spaszticitás az izmok és az inak kontraktúrájához vezet, ami egyes testrészek eltorzulását és rendellenes helyzetét eredményezi, amelyhez fájdalom, működési zavarok vagy az önellátáshoz való nehézség is társulhat. Ilyennel találkozhatunk például:

  • az agyi értörténésekben (stroke),
  • a koponyatraumák után,
  • a szklerózis multiplexben,
  • a csigolya-gerincvelői sérülések során,
  • és sok más neurológiai betegségben.

izommerevségHogy jelenik meg a spaszticitás?

Nem minden agyi sérülés okoz görcsös izommerevséget, csak az, amelyben az agy premotorikus és motorikus kiegészítő területei (a 4. és a 6. terület) érintettek. Főként a 6. terület felel a nyújtó reflexek és az izomtónus ellenőrzéséért az agykéreg szintjén. A reflexizom-összehúzódások tulajdonképpen a szervezet védekező reakciói valamilyen nociceptív, ártalmas inger ellen. Például, ha megérintünk egy forró tárgyat, bizonyos izomcsoportok összehúzódnak, és reflexszerűen elkapjuk a kezünket. Az inger a gerincvelőhöz kerül, amely automatikusan parancsot ad az izom összehúzódására.

Az agyunk a veszély elmúltával pihenésre utasítja a szervezetet. Amikor az agynak azon részei, amelyek a meduláris, gerincvelői reflexek gátlásáért felelnek, sérülnek, akkor hatásos kezelés hiányában az izom fokozott tónusa és összehúzódása meghatározatlan ideig fennmarad. A klinikai spaszticitás valójában gerincvelői eredetű és a perifériától az agy felé haladó érző ingerületekre adott válaszok eltúlzottsága következtében jelenik meg.

Súlyosbító tényezők

Néhány körülmény irritálóan hathat a gerincvelői reflexekre, melynek következtében a spaszticitás súlyosabbá válik. Ezek közé tartoznak a különféle eredetű fájdalmak, a bőrsérülések (például felfekvési sebek), a székrekedés, a húgyúti fertőzések stb. Ezeket minden esetben szükséges kivizsgálni és kezelni, a spaszticitás kezelésének kezdete előtt.

Hogyan mérjük fel az izommerevséget?

izommerevség

A görcsösség különböző fokú lehet, az enyhétől a súlyosig, és felmérését a módosított Ashwort-skála segítségével végezhetjük el (1. táblázat).

Ugyanakkor a spaszticitás lehet általános, amikor a legtöbb izom tónusa fokozott, vagy pedig csupán helyi, amikor csak bizonyos izomcsoportok érintettek.

A nagy incidenciának és prevalenciának köszönhetően a sztrókok a legjelentősebb izommerevséget okozó megbetegedések. A felső végtagnál a leggyakrabban érintettek a váll közelítő izmai (a mellizom), az alkar hajlító izmai (bicepsz, kétfejű felkarizom), az ujjak hajlító izmai stb., amelyek jellegzetes flexiós, hajlító tartást eredményeznek.

Következésképpen, a spaszticitás intenzitásától függően, súlyos nehézségek léphetnek fel, ami az ököl kinyitását, a kar kinyújtását érinti. Az alsó végtagnál a leggyakrabban érintettek a térd nyújtóizmai (quadricepsz, négyfejű combizom), a talp hajlítóizmai (tricepsz, háromfejű lábszárizom), a láb fordítóizma (a hátsó tibiálisizom). Járási nehézség lép fel, a térd hajlítása, valamint a láb felemelése akadályozott. Egyes izmok hipertóniájának következtében az ellentétes hatású (antagonista) izmok működésében is zavar lép fel.

Az izommerevség kezelése

Mint már említettük, először azonosítanunk és kezelnünk kell a súlyosbító tényezőket:

  • a húgyúti fertőzéseket,
  • a bőr sérüléseit,
  • a székrekedést,
  • a fájdalmat.

Léteznek gyógyszeres vagy sebészeti megoldások, a betegség patológiájától, a spaszticitás típusától és súlyosságától függően, ezeket minden esetben kinetoterápia, vagyis mozgásterápia követi. A mozgásterápia előnye, hogy megelőzi a spaszticitás szövődményeit, az izom-ín rövidüléseket, amelyek gyakran nehezen helyrehozható torzulásokat és helytelen testtartást eredményezhetnek.

A gyógyszeres kezelések közül megemlíthetjük az orális készítményeket, mint a Baclofen és a Tizanidin. Leggyakrabban használt a Baclofen, főleg szklerózis multiplex és a csigolya-gerincvelői sérülések esetében kialakult spaszticitás kezelésére, mivel a GABA-ergikus gátló receptorokra hat. Ugyanakkor nem alkalmazható az agyi értörténések során kialakult izommerevség kezelésében, legalábbis az eseményt követő első 3 hónapban, mivel a neuronok plaszticitásának, képlékenységének a gátlásával csökkentheti a rehabilitáció hatékonyságát. Szklerózis multiplex esetén a Baclofen az akut szakaszokban, a fent említett okok miatt mellőzendő.

Ha az izomgörcs nagyon súlyos és jelentős fogyatékosságot okoz, a Baclofen közvetlenül a gerincvelőbe juttatható, egy beültetett pumpa segítségével.

izommerevség

Botulotoxint tartalmazó injekciók

A fokális spaszticitás egyik leghatékonyabb gyógyszeres kezelése és manapság a leginkább javasolt terápia ebben a típusú spaszticitásban. Ajánlatos minél hamarabb elkezdeni, ha az izommerevség miatt fájdalom jelentkezik, amikor higiéniai vagy önellátási nehézségek lépnek fel, amikor a spaszticitás csökkentésével javítani lehet a motoros funkciókon. Ez a módszer abban áll, hogy mindegyik izomcsoportba, melyet a betegség érint, egy bizonyos adag botulotoxint fecskendezünk be, ami az izmok átmeneti bénulását váltja ki, lehetővé téve annak ellazulását. A hatás 24–48 órán belül érezhetővé válik, egy hónapon belül éri el a csúcsértékét és 3-4 hónapig tart, ami után újabb injekció beadása szükséges.

A módszer előnyei a hosszantartó hatás, a szigorúan lokalizált kezelés, a szisztémás kezelések esetében észlelt mellékhatások nélkül, a mozgás javulása, a fájdalmak csökkenése. Ez a módszer lehetővé teheti az antagonista izomcsoportok működését olyan esetekben is, amikor az különben lehetetlen a görcsös izmok ellenállása miatt.

izommerevségA botulin-injekció utáni rehabilitáció

A gyógytornát, valamint egyéb rehabilitációs módszereket közvetlenül az injekció beadása után el lehet kezdeni. Fontosak a hipertóniás részek nyújtást és poszturális gyakorlatai, ugyanígy az antagonista izmok motoros kontrolljának az ösztönzése.

Egyes kutatások alapján azok a rehabilitációs eljárások, amelyek a kényszerítés módszerének az indukálásán alapulnak (az egészséges végtagot egy sállal lekötik, így a bénult végtagot a mozgások aktív elvégzésére kényszerítik), heti 6 óra alkalmazás után a hagyományos módszerekhez képest sokkal jobb eredményekhez vezettek. Ugyancsak így, az antagonista izmok funkcióinak elektromos ingerlésével (az elektromos ingerlést összekapcsolták az akaratlagos izom összehúzódással) sokkal nagyobb javulást értek el a klasszikus nyújtó és mozgató gyakorlatokhoz képest.

Sebészeti kezelés

Főként tenotómiáról, vagyis azoknak az inaknak a sebészi elmetszéséről van szó, amelyek túlzott megrövidülése visszafordíthatatlan deformációkat és fájdalmas, kényelmetlen testtartást eredményeznek. Ezt azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akiknél az összes fentebb említett módszer hatástalannak bizonyult.

 

dr. Ionuţ Dobrescu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

36 Views0