Kezdő futók programja

Kezdő futók programja

Futás: kitartást igénylő testi tevékenység, azonban nem szükséges hozzá semmilyen bonyolult felszerelés és infrastruktúra, emiatt az egyik legolcsóbb és legkönnyebben megvalósítható mozgásforma. Tíz- és százmillió ember edz rendszeresen szaladással és tapasztalja meg az összetett jó hatást, melyet a szervezet ennek nyomán élvez. Azonban nem mindenki számára ugyanolyan könnyű elsajátítani ezt a szokást; a futás öröme nem alakul ki már az első alkalmakkor, ami sok embert elbátortalaníthat.

Ennek oka nagyon gyakran az, hogy az évek során mélyen rögzült szedentáris (szerkesztő megjegyzése: ülő életmód) szokásokat nagyon nehéz legyőzni; talán félünk, hogy mit mondanak a környezetünkben lévő emberek, de azok a kellemetlen emlékek is akadályozhatnak, amikor az életben bizonyos helyzeteket futással kellett megoldanunk (igyekeztünk elérni a buszt; kutyák elől menekültünk; siettünk pontosan beérni a munkahelyre, iskolába, stb.) Azok is átélhetnek kellemetlen érzéseket, akik öntudatosan elhatározták, hogy rendszeresen fognak futni, valószínűleg bizonyos edzéshibák miatt, mivel nagyon nagy a késztetés, hogy minél többet és minél gyorsabban teljesítsenek egyszeri alkalommal, ami – és ezt tapasztalatból mondom – főleg a kezdőkre jellemző.

futás

Vonz a futás?

Ezzel a cikkel azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akiket vonz a futás, de nem tudják, hogyan kezdjék el. Első jó hírként közlöm, hogy a futás bármilyen korban űzhető, hogyha jó az egészségi állapotunk. Még a szívbetegek és a tüdőbetegek is gyakorolhatják, viszont náluk kompetens szakorvosi felügyelet szükséges.

A futóprogram, amit a későbbiekben részletezni fogunk, progresszív, enyhe-közepes intenzitású lesz. A program egy 8 hetes időszakot ölel fel, a heti futóprogram 3 alkalomból áll, ez a minimum, ami tartósan erősíti a szervezet egészségét. Nyári időszakban javasolt a futóedzéseket kora reggelre vagy estére betervezni, hogy elkerüljük a nagy meleget, ami miatt a futás sokkal jobban igénybe veszi a szervezetet, kiszáradást okozhat és ezek a kellemetlenségek a motivációt is csökkenthetik. Edzés előtt, alatt és után szükséges a szervezet megfelelő hidratálása.

Nyolc hetes futóprogram

Tehát, ha a földkerekség legnagyobb közösségéhez szeretnél tartozni – ezek az amatőr futók – , akkor kezdetnek az alábbi egyszerű programot javasoljuk, amelyben a gyaloglás rövidebb tartamú futással váltakozik. Az edzés hossza hétről hétre fokozatosan nőni fog. A futás szakaszait javasolt enyhe-közepes intenzitással végezni, úgy, hogy légzésünk kényelmes legyen – akár cseveghessünk az edzőtársunkkal. Az erőkifejtés helyes fokát a „tudok beszélni, de nem tudok énekelni” egyszerű módszerével állapíthatjuk meg saját magunkon.

futás

Első hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 10x [1′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 6x [2′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 6x [2′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Második hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 7x [2′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 5x [3′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 5x [3′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Harmadik hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 6x [3′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 5x [4′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 5x [4′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Negyedik hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 6x [4′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 5x [5′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 5x [5′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Ötödik hét

futás

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 6x [5′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 5x [6′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 5x [6′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Hatodik hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 6x [6′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 6x [7′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 6x [7′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Hetedik hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 7x [7′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 7x [8′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 7x [8′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

Nyolcadik hét

• Kedd: 5′ gyaloglás, majd 7x [8′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Csütörtök: 5′ gyaloglás, majd 7x [9′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás
• Vasárnap: 5′ gyaloglás, majd 7x [9′ futás/1′ gyaloglás], 5′ gyaloglás

A hivatásos futók szerint legalább háromhavi rendszeres futás szükséges, hogy soha többé ne legyen nehéz újrakezdeni, még hosszabb félbeszakítás után sem. Ha sikerül három hónapon át következetesnek lennünk, akkor igazi futókká válhatunk. És amikor ez valóra válik, felfedezzük, hogy vannak érdekes sportesemények és megnyerhető díjak. De kétségkívül az is fel fog tűnni, hogy látványosan javult az egészségünk és a közérzetünk. Kellemes futást kívánunk!

Mikor már túl vagy 2 hónapon

A nyolcadik hét után meg lehet próbálni többet szaladni, anélkül hogy gyaloglási szüneteket iktassunk be. Például hét közben meg lehet próbálni 30 percet szaladni, vasárnap pedig 40–50 percet futni. Minden héten növelhető a futás időtartama 5 perccel úgy, hogy idővel a hétköznap 45’–1 órát, vasárnap pedig 1–1,5 órát fussunk.

Minden héten lehet egy olyan nap, amikor szaladás helyett 30–40 perces izomerősítő gyakorlatokat végzünk, azoknak az izmoknak az erősítésére, amelyekre szükségünk van a futáshoz (farizmok, a négyfejű combizmok, hasizmok, a hát nyújtó izmai stb.). Ezen izmok tónusának a megerősítése sokkal nagyobb stabilitást biztosít számunkra, könnyebbséget a szaladásban és megelőzi a baleseteket. Ugyancsak azokon a napokon, amikor nem futunk, javasolt legalább 30 percet gyalogolni, biciklizni vagy úszni, ami elősegíti a regenerálódást, továbbá fejleszti az aerob anyagcsere-rendszereket.

Táplálkozás és hidratálás

Minden edzés után gondoskodjunk bőséges hidratálásról, valamint megfelelő táplálkozásról, hogy elősegítsük a rehabilitációt és a szervezet minél jobb alkalmazkodását a terheléshez.

futás

Egyes tanulmányok szerint az edzés folyamán elhasználódott glikogénraktárak újratöltése sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy végbe, ha a fizikai aktivitás utáni 45 percben gondoskodunk 1 g/test súly-kg szénhidrátot és e mennyiség ½ és ¼ közötti részének megfelelő tömegű fehérjét tartalmazó folyadék beviteléről. Egy ilyen koktél tartalmazhat egy félig főtt tojást, néhány gyümölcsöt, diót, magvakat és mézet, amiket megfelelő mennyiségű vízzel összemixelve fogyasztunk. Ugyanígy, a fizikai aktivitás után két órán belül hasonló összetételű szén hidrát- és fehérjetartalmú ebédet kellene elfogyasztanunk.

Edzés előtt legalább 3 órának kell eltelnie az utolsó étkezés után, vagy ha gyümölcsöt fogyasztottunk, akkor 1 órának, hogy ne zavarjuk meg az emésztést, de amiatt is, hogy elegendő oxigén maradjon a fizikai aktivitás idejére.

Ennek az egyszerű és progresszív programnak, véleményem szerint, van néhány fontos előnye. Elsősorban, a gyaloglással meg-megszakított rövid idejű futások nem fognak fáradtságot és kényelmetlenséget okozni, így a következő alkalommal is szívesen választjuk ezt a tevékenységet.

Másodsorban, mivel a futás intenzitása közepes, ez kiválóan stimulálja az aerob rendszereket, amelyek lehetővé teszik

  • a zsírok elégetését,
  • az izmok és a szív oxigénfogyasztási kapacitásának fokozását,
  • az artériás vérnyomás csökkentését,
  • a koleszterin és a trigliceridek csökkentését,
  • valamint a pszichikai komfortot.

Nem utolsó sorban, a progresszivitásnak köszönhetően fel fogjuk fedezni, hogy olyan dolgokra vagyunk képesek, amelyekről azelőtt nem hittük volna, hogy valaha is képesek leszünk, ez pedig jelentősen növeli önbizalmunkat.

dr. Ionuţ Dobrescu
A rehabilitáció titkaiból

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Kezdő futók programja
*) Mario Fraioli írása alapján – Beginning Runner’s 8-Week Training Program
(http://running.competitor.com/2012/03/training/beginning-runners-8-weektraining-program_49600/3)


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

12,289 Views0
Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Vénák: Az alsó végtagok bőrének, izmainak, csontjainak és ízületeinek táplálását az osztó ereken keresztül a szív felől jövő vér biztosítja. Ennek a vérnek a gyűjtőereken keresztül vissza kell kerülnie a szívbe. Az alsó végtagoknak két vénás érrendszerük van, az egyik a felszíni vénás rendszer, amely az izompólya (fascia) feletti gyűjtőereket foglalja magába.

Gyakorlatilag a bőr alatt van, a másik a mélyvénás rendszer, amit az izompólya alatti erek alkotnak, ezek az izomzatban, a nekik megfelelő osztó erekkel párhuzamosan haladnak. Ez a két vénás rendszer a lábszár és a comb szintjén a perforáló ereken keresztül érintkezik egymással, majd a nagy felső véna (vena saphenamagna) – a legnagyobb felszíni gyűjtőér – egyesül a közös femorális vénával (combvénával), amely gyakorlatilag összegyűjti az alsó végtag összes vénás vérét.

A felszíni és a mélyvénás rendszer érintkező pontjai billentyűkkel vannak ellátva, amelyek a vénás vér egy bizonyos irányba folyását biztosítják a felszínivénás rendszerből a mélyvénás rendszerbe. A billentyűk meghibásodása, mely következtében a vér az ellenkező irányba – vagyis a mélyvénás rendszerből a felszíni rendszer felé folyik vissza, képezi a krónikus mélyvénás elégtelenség egyik fő okát. Mivel ezek a vénák a szív alatt helyezkednek el, a vérnek a gravitáció ellenében kell felfelé haladnia. Ez a lábszár izmai és a vénák belsejében előforduló bikuszpidális, kéthegyű billentyűk segítségével valósul meg. Járás közben a lábszár izmainak az összehúzódása felfelé préseli a véroszlopot a vénákban, míg a kéthegyű billentyűk tökéletes bezáródása megakadályozza a vér visszafolyását.

vénák

Melyek a krónikus vénás elégtelenség kockázati tényezői?

A krónikus vénás elégtelenség akkor kezd kialakulni, amikor megnő a vénás nyomás, valamint nehézkessé válik a vér szívbe való visszatérése. A vénákban a vérnyomás több kockázati tényező következtében is megnőhet:

    • Öröklött kockázat. A páciensek több mint 50%-ának a családi kórtörténetében találkozhatunk krónikus vénás elégtelenséggel. Ez az öröklött tényező nagy valószínűséggel a vénák szerkezetével, illetve a bennük levő billentyűk gyengeségével függ össze. Ezekben az esetekben a vénák nem tartalmaznak elegendő rugalmas rostot, amely fenntarthatná szerkezetüket és működésüket.
    • Elhízás. Főleg a has körfogatában jelentkező plusz kilók gátolják a vér visszatérését a vénákon keresztül, melynek folytán a vénában is megnő a nyomás.
    • Terhesség. Ahogyan a magzat fejlődik, a megnövekedett méh nyomást gyakorol a csípővénákra, így az ebbe ömlő vénákban is megnő a nyomás. A terhes nőknél az alsó végtagok vénás elégtelensége mellett nagyon gyakran kialakulhat aranyér vagy pedig visszér a szeméremajkaknál.
    • Dohányzás. A dohányfüst összetevői az erek falában, illetve a billentyűk szerkezetében elváltozásokat
      okoznak.
    • Mozgáshiány, főleg amikor sok ideig tartó állással vagy üléssel társul. Ebben az esetben nem megy végbe összehúzódás a lábszár izmaiban, amelyeket a vénás keringésben betöltött szerepük miatt még „második szívnek” is neveznek. Egyesek a foglalkozásuk miatt vannak kitéve a betegség kockázatának.
    • Női nem. A férfiakhoz képest a nőknél kétszeres a krónikus vénás elégtelenség kialakulásának kockázata.
    • 50 év feletti életkor. Az idősödés mértékével a vénák falai fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és ez elősegíti a vénás pangást.
  • A mélyvénás trombózisos epizódok következményeként a perforáló vénákkal való egyesülés helyein lévő billentyűk működése elégtelen lesz, melynek következtében a vénás vér visszakerül a felszíni vénás rendszerbe, ahol emiatt megnövekedik a vénás nyomás.

Hogyan nyilvánul meg a krónikus vénás elégtelenség?

vénák

A betegség tüneteit a betegség stádiuma, valamint a fentebb felsorolt kockázati tényezők határozzák meg.

Az 1. stádiumban megfigyelhető a vénák csokorszerű tágulata kis, kék csíkok formájában.

A 2. stádiumban észrevehetőek a visszerek, amelyek egyre jobban tágulnak és kacskaringóssá válnak. Már ebben a szakaszban fennáll a felszíni tromboflebitisz (rögképződés miatti gyulladás az ér falaiban) kialakulásának veszélye.

A 3. stádiumban megjelenik az ödéma, főleg a bokák körül, majd ahogyan a betegség egyre jobban súlyosbodik, egyre feljebb terjed. A dagadás főleg estére éri el a csúcspontját, illetve sok ideig tartó ülés vagy állás után, például egy hosszú – autóval vagy repülővel megtett – utazás után. Amikor pihenünk, egy idő után a dagadás látványosan lelohad. Általában ehhez még nehézségérzet is társul a lábakban, ami megszűnik, miután a beteg felemelve pihentette a lábát.

A 4. stádiumban megjelenik a pangási dermatitisz, egy olyan bőrgyulladás, amit lipodermato szklerózis és a bőr hiperpigmentációja kísér.

Az 5. stádium, amikor a páciensnek már volt egy visszeres fekélye, de meggyógyult, a 6. stádiumban pedig a fekély aktív, a seb pedig nyitott.

Hogyan kezeljük a krónikus vénás elégtelenséget?

Ennek a betegségnek a kezelése leginkább a betegség stádiumától függ. Akiknél még nem alakultak ki vénatágulatok, vagy a billentyűk inkompetenciája még nem nyilvánvaló, de családi kórelőzményükben megtalálható a mélyvénás elégtelenség, szükséges a betegség megelőzését elkezdeni, éspedig a befolyásolható kockázati tényezőkre való hatással. Ennek érdekében segíteni kell a vénás visszafolyást a szív irányába, a következő módon:

  • Kerülendő a hosszabb ideig állás, vagy a lógó lábbal ülés. Hosszabb utazáskor nagyon jót tesznek a nyújtó-hajlító talpgyakorlatok, amelyek igénybe veszik a lábszár izmait, és gyakorlatilag ugyanaz történik, mint járáskor. Ha valaki kénytelen hosszabb ideig egy helyben állni, nagyon jó, ha néha sétál vagy pedig leül és a lábát felteszi egy kisebb székre.
  • Megfelelő testsúly.
  • A székrekedés kezelése (amennyiben fennáll).
  • Aktív életmód.
  • Antioxidánsokban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával.

Amikor a krónikus vénás elégtelenség tünetei kezdenek megjelenni, már speciálisabb módszerekre van szükség:

  • Megfelelően rugalmas szorítóharisnya használata az egyik leghatékonyabb módszer, hogy a betegség előrehaladását lassítsuk. Amikor a vénákon már látványos visszeres tágulatok láthatók, fontos hogy a páciens reggel felhúzza a gyógyharisnyát, még mielőtt felkelne az ágyból.
  • A váltakozó lábfürdő elősegíti a vénás visszaáramlást. A páciens 39-40 °C-os vízben tartja a lábait, 3 percig, majd pedig hideg vízben (17-18 °C), 30 másodpercig. Ezt a folyamatot 3-4-szer megismételi úgy, majd a ciklust hideg vízzel fejezi be.
  • Javasolt az enyhe – aszcendensefleuráló típusú – masszázs, a lábak ujjaitól a térd irányába, értágító kenőcsök használatával együtt, amelyek vénaerősítő anyagokat tartalmaznak, mint amilyen a vadgesztenye kivonat, vagy a troxerutin. Javasoljuk ezt a masszázst reggel és este, a váltakozó lábfürdő után alkalmazni.
  • Érerősítő készítmények szedése szájon keresztül, mint például Troxerutin, Detralex, Ginkobiloba és vadgesztenye kivonatok.

 

dr. Sorin Moroș

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

3,717 Views0
A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Izommerevség: A görcsös izommerevség a központi idegrendszer különféle neurológiás betegségeit kísérő tünet, amelyet túlságos izomtónus és a nyújtó izom- és ínreflexek fokozódása jellemez.

Kezelés nélkül a spaszticitás az izmok és az inak kontraktúrájához vezet, ami egyes testrészek eltorzulását és rendellenes helyzetét eredményezi, amelyhez fájdalom, működési zavarok vagy az önellátáshoz való nehézség is társulhat. Ilyennel találkozhatunk például:

  • az agyi értörténésekben (stroke),
  • a koponyatraumák után,
  • a szklerózis multiplexben,
  • a csigolya-gerincvelői sérülések során,
  • és sok más neurológiai betegségben.

izommerevségHogy jelenik meg a spaszticitás?

Nem minden agyi sérülés okoz görcsös izommerevséget, csak az, amelyben az agy premotorikus és motorikus kiegészítő területei (a 4. és a 6. terület) érintettek. Főként a 6. terület felel a nyújtó reflexek és az izomtónus ellenőrzéséért az agykéreg szintjén. A reflexizom-összehúzódások tulajdonképpen a szervezet védekező reakciói valamilyen nociceptív, ártalmas inger ellen. Például, ha megérintünk egy forró tárgyat, bizonyos izomcsoportok összehúzódnak, és reflexszerűen elkapjuk a kezünket. Az inger a gerincvelőhöz kerül, amely automatikusan parancsot ad az izom összehúzódására.

Az agyunk a veszély elmúltával pihenésre utasítja a szervezetet. Amikor az agynak azon részei, amelyek a meduláris, gerincvelői reflexek gátlásáért felelnek, sérülnek, akkor hatásos kezelés hiányában az izom fokozott tónusa és összehúzódása meghatározatlan ideig fennmarad. A klinikai spaszticitás valójában gerincvelői eredetű és a perifériától az agy felé haladó érző ingerületekre adott válaszok eltúlzottsága következtében jelenik meg.

Súlyosbító tényezők

Néhány körülmény irritálóan hathat a gerincvelői reflexekre, melynek következtében a spaszticitás súlyosabbá válik. Ezek közé tartoznak a különféle eredetű fájdalmak, a bőrsérülések (például felfekvési sebek), a székrekedés, a húgyúti fertőzések stb. Ezeket minden esetben szükséges kivizsgálni és kezelni, a spaszticitás kezelésének kezdete előtt.

Hogyan mérjük fel az izommerevséget?

izommerevség

A görcsösség különböző fokú lehet, az enyhétől a súlyosig, és felmérését a módosított Ashwort-skála segítségével végezhetjük el (1. táblázat).

Ugyanakkor a spaszticitás lehet általános, amikor a legtöbb izom tónusa fokozott, vagy pedig csupán helyi, amikor csak bizonyos izomcsoportok érintettek.

A nagy incidenciának és prevalenciának köszönhetően a sztrókok a legjelentősebb izommerevséget okozó megbetegedések. A felső végtagnál a leggyakrabban érintettek a váll közelítő izmai (a mellizom), az alkar hajlító izmai (bicepsz, kétfejű felkarizom), az ujjak hajlító izmai stb., amelyek jellegzetes flexiós, hajlító tartást eredményeznek.

Következésképpen, a spaszticitás intenzitásától függően, súlyos nehézségek léphetnek fel, ami az ököl kinyitását, a kar kinyújtását érinti. Az alsó végtagnál a leggyakrabban érintettek a térd nyújtóizmai (quadricepsz, négyfejű combizom), a talp hajlítóizmai (tricepsz, háromfejű lábszárizom), a láb fordítóizma (a hátsó tibiálisizom). Járási nehézség lép fel, a térd hajlítása, valamint a láb felemelése akadályozott. Egyes izmok hipertóniájának következtében az ellentétes hatású (antagonista) izmok működésében is zavar lép fel.

Az izommerevség kezelése

Mint már említettük, először azonosítanunk és kezelnünk kell a súlyosbító tényezőket:

  • a húgyúti fertőzéseket,
  • a bőr sérüléseit,
  • a székrekedést,
  • a fájdalmat.

Léteznek gyógyszeres vagy sebészeti megoldások, a betegség patológiájától, a spaszticitás típusától és súlyosságától függően, ezeket minden esetben kinetoterápia, vagyis mozgásterápia követi. A mozgásterápia előnye, hogy megelőzi a spaszticitás szövődményeit, az izom-ín rövidüléseket, amelyek gyakran nehezen helyrehozható torzulásokat és helytelen testtartást eredményezhetnek.

A gyógyszeres kezelések közül megemlíthetjük az orális készítményeket, mint a Baclofen és a Tizanidin. Leggyakrabban használt a Baclofen, főleg szklerózis multiplex és a csigolya-gerincvelői sérülések esetében kialakult spaszticitás kezelésére, mivel a GABA-ergikus gátló receptorokra hat. Ugyanakkor nem alkalmazható az agyi értörténések során kialakult izommerevség kezelésében, legalábbis az eseményt követő első 3 hónapban, mivel a neuronok plaszticitásának, képlékenységének a gátlásával csökkentheti a rehabilitáció hatékonyságát. Szklerózis multiplex esetén a Baclofen az akut szakaszokban, a fent említett okok miatt mellőzendő.

Ha az izomgörcs nagyon súlyos és jelentős fogyatékosságot okoz, a Baclofen közvetlenül a gerincvelőbe juttatható, egy beültetett pumpa segítségével.

izommerevség

Botulotoxint tartalmazó injekciók

A fokális spaszticitás egyik leghatékonyabb gyógyszeres kezelése és manapság a leginkább javasolt terápia ebben a típusú spaszticitásban. Ajánlatos minél hamarabb elkezdeni, ha az izommerevség miatt fájdalom jelentkezik, amikor higiéniai vagy önellátási nehézségek lépnek fel, amikor a spaszticitás csökkentésével javítani lehet a motoros funkciókon. Ez a módszer abban áll, hogy mindegyik izomcsoportba, melyet a betegség érint, egy bizonyos adag botulotoxint fecskendezünk be, ami az izmok átmeneti bénulását váltja ki, lehetővé téve annak ellazulását. A hatás 24–48 órán belül érezhetővé válik, egy hónapon belül éri el a csúcsértékét és 3-4 hónapig tart, ami után újabb injekció beadása szükséges.

A módszer előnyei a hosszantartó hatás, a szigorúan lokalizált kezelés, a szisztémás kezelések esetében észlelt mellékhatások nélkül, a mozgás javulása, a fájdalmak csökkenése. Ez a módszer lehetővé teheti az antagonista izomcsoportok működését olyan esetekben is, amikor az különben lehetetlen a görcsös izmok ellenállása miatt.

izommerevségA botulin-injekció utáni rehabilitáció

A gyógytornát, valamint egyéb rehabilitációs módszereket közvetlenül az injekció beadása után el lehet kezdeni. Fontosak a hipertóniás részek nyújtást és poszturális gyakorlatai, ugyanígy az antagonista izmok motoros kontrolljának az ösztönzése.

Egyes kutatások alapján azok a rehabilitációs eljárások, amelyek a kényszerítés módszerének az indukálásán alapulnak (az egészséges végtagot egy sállal lekötik, így a bénult végtagot a mozgások aktív elvégzésére kényszerítik), heti 6 óra alkalmazás után a hagyományos módszerekhez képest sokkal jobb eredményekhez vezettek. Ugyancsak így, az antagonista izmok funkcióinak elektromos ingerlésével (az elektromos ingerlést összekapcsolták az akaratlagos izom összehúzódással) sokkal nagyobb javulást értek el a klasszikus nyújtó és mozgató gyakorlatokhoz képest.

Sebészeti kezelés

Főként tenotómiáról, vagyis azoknak az inaknak a sebészi elmetszéséről van szó, amelyek túlzott megrövidülése visszafordíthatatlan deformációkat és fájdalmas, kényelmetlen testtartást eredményeznek. Ezt azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akiknél az összes fentebb említett módszer hatástalannak bizonyult.

 

dr. Ionuţ Dobrescu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

7,897 Views0