A kortizol és a mindennapi stressz

A stressz – amelynek számos kiváltó oka lehet, hétköznapi, de életünk jelentős eseményeivel kapcsolatos dolgok egyaránt – mint fogalom Selye János endokrinológus révén került be az orvosi terminológiába, körülbelül 50 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a stresszt összefüggésbe hozták már mindegyik modern civilizációs betegséggel, többek között

• a rákkal,
• mentális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel,
• a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel,
• a diabétesszel,
• a vérzsírszint zavarokkal,
• az elhízással.

A szervezetünkben lezajló folyamatok

Bár a kiváltó tényezők sokfélék lehetnek, a szervezet mindig ugyanúgy, ugyanolyan mechanizmussal válaszol:
stressz hormonokat – katekolaminokat és kortizolt – szabadít fel a mellékvese-mirigyekből. A stresszt kiváltó körülménnyel egy időben a felsőbb idegi központok a hipotalamuszt hipofízis-stimuláló hormon elválasztására utasítják (CRH), aminek eredményeként ACTH (adrenocorticotrop-hormon) jut a véráramba, ez pedig a mellékveséket kortizol termelésre serkenti. Mindez egy sor drámai elváltozást okoz a szervezetben, amelyek a vészreakcióra készítik fel fizikailag és pszichikailag a szervezetet.

Az alkalmazkodási reakció a következőket foglalja magában:

• a pulzus felgyorsulása (tahikardia),
• a szívizom-összehúzódás és a szívhozam növekedése,
• a légzésfrekvencia emelkedése (tahipnoé),
• a véráram hozamának az izmok irányába való átirányítása a hasi szervek felől, ami fokozott energiafelhasználást és oxigénellátást igényel,
• a pupillák tágulása (midriázis), az izomtónus emelkedése,
• erőltetett ébrenléti állapot,
• az izzadás és a nyálkiválasztás fokozódása,
• a fájdalom érzékelési szint csökkenése.

Biológiailag az összes biokémiai folyamat célja az egyensúly (homeosztázis) megteremtése, ami egy ideális állapot, amelyet környezeti tényezők, a külső és belső ingerületek gátolhatnak. Mivel a szervezet nem úgy van felépítve, hogy a nap 24 órájában, hetente 7 napon át stresszes körülmények között működjön – és ez nem is szükséges – , az esemény megszűnte után helyreáll az eredeti állapot.

A cirkadián ritmus és a kortizol hatékonysága stressz esetén

Egyes hormonok a nap folyamán ciklikusan választódnak ki. A kortizol reggel éri el a legmagasabb szintet, majd fokozatosan csökken, a legalacsonyabb szint pedig éjfél körül mutatható ki. Ez a napi ritmus a hipotalamusz magvaiban elhelyezkedő, ún. „biológiai óra” működésének eredményeként jön létre, amely ellenőrzi a kortizol kiválasztásának a pulzusfrekvenciáját és amplitúdóját.

A kortizol – a melatoninnal együtt – az éjjel-nappali ciklus folyamán ellenőrzi a szervezet funkcióit. Erre jó példa az immunrendszer. A reggeli emelkedett kortizol szintnek kulcsszerepe van az éjjeli specifikus (sejtmechanizmuson alapuló) immunitásról a nappali immunitásra való áttérésben, melynek során antitest-felszabadító mechanizmusok dominálnak
(humorális immunitás).

Válaszként a stresszkeltő tényezőkre a szervezet minden felhasználható erőforrását mozgósítja: éhezés
esetén a kortizol biztosítja a vércukor szinten tartását – ezt hipoglikémia ellenes hatásnak nevezzük, melynek során a glukoneogenézis folyamata által a máj az aminosavakból glükózt szintetizál. Az energiaraktárak feltöltése és a glükóz kiválasztása a vérbe az újabb stresszhelyzetre való alkalmazkodást segíti elő. Ugyanakkor a zsírsavak mozgósításával és lebontásával (lipolízis) a kortizol energiát szabadít fel, valamint lehetővé teszi a zsírszövet raktárainak az átköltözését.

A krónikus hiperkorticizmus „dominóhatása”

Az idegrendszer és az endokrin rendszer minden válasza, amelynek során stressz hormonokat szabadít fel, a fiziológiás cirkadián ritmus felborulásához vezet. E válaszok felszaporodása állandó kiegyensúlyozatlansághoz vezet (kéreghormon túltengés, krónikus hiperkorticizmus), ami negatívan hat az egészségi állapotra. Az agyban és a hipofízisben levő receptorok mérik a keringő kortizol szintjét, és a kortizolémia csökkentéséért felelnek napközben. Az ismételt kortizol kiválasztás következtében e receptorok érzéketlenekké válnak, ami a cirkadián ritmust befolyásolja.

A krónikus stressz miatt kialakult hiperkorticizmus kihat az egészségi állapotra. A növekvő étvágy és a zsírszövetek átrendezése túlsúlyhoz vezet. Akiknek öröklött hajlamuk van a diabéteszre vagy a családi kórtörténetükben diabétesz szerepel, a hiperglikémizáló hatás oly módon érvényesül, hogy a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulin fiziológiás hatására, így csökkent glükóztoleracia alakul ki. Ugyanakkor a vérnyomás ellenőrzése egyre nehezebbé válik, a pajzsmirigy működése enyhén romlik, ami fáradtsághoz és depresszióhoz vezet.

Csökkennek..vagy negatív esetben növekednek

A fehérjeszintézis csökkenése miatt az izomtömeg is csökken, ami a végtagoknál proximális izomgyengeséget eredményez, károsítva az ízületek mechanikáját. Hasonló módon, a csont felszívódási folyamatok erősödése következtében, romlik a csont képződés, ami csontritkuláshoz vezethet. Az immunitás krónikus elnyomása kedvez a fertőzések kialakulásának. A bőr és a kötőszövetek regenerálódása romlik – főleg éjszaka – az éjjeli hiperkorticizmus hatására.

A túlzott kortizol-elválasztás enyhén elnyomja a nemi mirigyeket ellenőrző hipofízis-hormonokat, aminek a hatása a menstruációs ciklus, a termékenység, a libidó és a nemi dinamika módosulásához vezet. Úgyszintén akadályozza a növekedési hormon (GH) termelését, éspedig úgy, hogy az éjszakai kortizol többlet-termelődés aránytalanul erős GH-gátlást eredményez. Ez a folyamat gyerekeknél alacsony növést, felnőtteknél korai öregedést eredményez, mert tudvalevő, hogy a GH öregedést késleltető hatással bír.

A kortizol enyhe szint növekedés serkenti a memóriát és a tanulási folyamatot, azonban a krónikus kitettség gátolja a figyelmet, a gondolkodást, a térlátást és a beszéd folyamatosságát. Az érzelmi egyensúly felborulása pánikrohamokhoz és depresszióhoz vezet. Az alvás REM-fázisának (gyors szemmozgásos szakasz, a leghatékonyabb regenerálódás ilyenkor történik) a megzavarása

• reggeli fejfájással,
• krónikus fáradtságérzettel,
• a kognitív funkciók enyhe zavarával,
• a figyelem lankadásával jár.

Krónikus fáradtság-szindróma

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának, melynek tünetei: fáradtság, szédülés, alacsony vércukor szintre való hajlam. A mellékvesék csökkent működése autoimmun betegségekre hajlamosít, és erősíti a menopauza tüneteit.

Az alváshiány majdnem 45%-kal növeli a kortizol szintjét. A hideg évszak kissé felborítja a napi ritmust, amivel részben meg lehet magyarázni a szezonális hangulat- és viselkedésváltozásokat. Ugyanígy hat az alkoholfogyasztás és a depresszió is, több kortizol kiválasztását előidézve a hipotalamusz-hipofízis tengely ingerlésével, mint amennyit önmagában a stresszhelyzet okozna.

Mit tegyünk?

A stressz hatás mérése a személyiségbeli különbségek miatt nem mindig egyszerű. A kortizol biológiai stresszmarként való alkalmazását a nap folyamán való specifikus szintváltozásai korlátozzák.

A kortizolszint csökkentésére a testgyakorlás és a relaxációs technikák jelentik a megoldást. A sportolás növeli az endorfin- és a szerotoninszintet, ami csökkenti a szimpatikus tónust és ingerli a hipofízis-mellékvese tengelyt. A legjobb módszer stressz oldására, ha különféle viselkedésterápiákkal, masszázzsal, mély légzési technikákkal, a természetre figyeléssel eltereljük a figyelmünket a nyugtalanító tényezőkről. Finomítatlan élelmiszerek fogyasztása és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet. A mellékveséket az életmódra negatívan ható körülmények – mérgező környezet, toxikus élelmiszerek, ártalmas gondolatok és akár kapcsolatok – mellőzésével „pihentethetjük”. Ezen kívül próbáljunk változtatni a stresszhez – mint mindannyiunk által megtapasztalt mindennapi jelenséghez – való egyéni szemléletünkön.

Nem maradt más hátra, minthogy kellemes és pihentető időtöltést kívánjak a természetben, ahol a cikkben javasolt módszereket is könnyen ki lehet próbálni.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A kortizol és a mindennapi stressz
Leigh Erin Connealy, Stress and your hormones, Coast Magazine 2004
Jones and Bartlett Publishers, Physiology of stress Winn Chatam, Glucocorticoid effects on the immune system, UpToDate, 2014

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából