tromboembólia
Egészségügyi kaleidoszkóp #5

Egészségügyi kaleidoszkóp #5

Tromboembólia: Sok apró, de fontos téma egy oldalon. Orvosi diagnózis felállítása az internet befolyása alatt, gyermekek védelme oltással, a sok ülés ártalmai lábainkra és a tévhit, hogy önmagában a zöldség és a gyümölcsfogyasztás elegendő a fogyáshoz..

Legyünk óvatosak az internet orvosi információival!

Az internet mára a legfontosabb információforrássá vált a betegségek megelőzése és kezelése terén. A megannyi előny mellett azonban kockázatok is vannak, amelyekkel ha nem vagyunk tisztában, végzetes következményekkel járnak, különösen a súlyos betegeknél.

tromboembólia

Az utóbbi évtized tanulmányai többször is rámutattak, hogy az interneten fellelhető orvosi információk nagy része tudománytalan. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az internetfelhasználók az információk hatására halogathatják vagy visszautasíthatják az orvosi beavatkozást, ez pedig betegségük súlyosbodását eredményezheti, sőt, halálos kimenetelű lehet.

Az interneten található orvosi információk fenntartások nélküli elfogadása nem megfelelő vagy ártalmas kezeléshez vezethet. Egy tanulmány, melyben 562 amerikai felnőtt vett részt, rávilágított, hogy 11,2%-uk eleve megszakított vagy elutasított bizonyos kezeléseket, miután az internetről tájékozódott. Az ún. Web 2.0 megjelenése a felhasználók számára az előbbieknél jóval több lehetőséget biztosított az internetes tartalmak feltöltéséhez, és aggasztó mértékben megnőtt a kétes, áltudományos vagy éppen törvénysértő tartalmú oldalakhoz való hozzáférés lehetősége.

Éppen ezért, akik az internetet forrásként használják, minden orvosi jellegű információt vessenek alapos ellenőrzés alá, a honlapok által keltett kedvező benyomástól függetlenül.

(Rand Health Report, 2001. május)

„Védjük együtt a gyermekeket!”

A tanév kezdete újra a szülők és a társadalom érdeklődésének homlokterébe helyezi az oltások sokat vitatott problémáját. Az utóbbi két év statisztikai adatai szerint Romániában az oltási ráta jóval a 95%-os küszöb (az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi ajánlása) alatt található.

Romániában gyakorlatilag évről évre, aggasztó mértékben csökkent az Országos Immunizálási Program keretében történő beoltások száma (kivéve azokat, amelyeket újszülötteknek adnak). A Román Gyermekgyógyászati Szövetség minden évben felhívja a figyelmet, hogy a közösségbe kerülő gyermekeknél egyre inkább nő a fertőző betegségek előfordulása.

tromboembólia

A gyermekgyógyászok szerint fontos a gyermekek oltása, még mielőtt bekerülnének az óvodai vagy iskolai közösségbe, különösen a magas kockázattal járó betegségek esetén. Az óvodába kerülő gyereknek fontos beadni a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, a Haemophilus influenzae B vírus elleni oltást. Az iskolába íratás előtt, 6 éves korban ajánlott oltások szintén a diftéria, tetanusz, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni védettséget biztosítják.

(Román Gyermekgyógyászati Szövetség, Ajánlott oltások a gyermekgyógyászatban)

tromboembóliaA tromboembólia megelőzése hosszú utazások alatt

A repülőgéppel, autóval vagy vonattal utazás hétköznapjainknak részét képezi. Az utóbbi években számos tanulmány rávilágított, hogy azoknál, akik több mint négy órán át megszakítás nélkül ülnek, nagyobb a vénás tromboembólia kialakulásának kockázata.

Ez a betegség rendszerint azoknál áll elő, akiknél előzőleg sebészeti beavatkozást végeztek, és abban nyilvánul meg, hogy a vénákban véralvadék keletkezik, amely elindulhat és a tüdőben elakadhat, elzárva egy véredényt. A szakemberek szerint a vénás tromboembólia kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak:

  • 40 év fölötti életkor,
  • elhízás (30-nál magasabb test tömeg index),
  • hormonális fogamzásgátlók használata,
  • terhesség,
  • rák vagy egyéb súlyos betegségek,
  • katéter a központi vénában stb.

A kutatások szerint a vénás tromboembólia kockázata a kétszeresére, vagy akár a négyszeresére nőhet egy hosszabb utazás során, főleg azoknál, akiknél jelen vannak az előbb említett kockázati tényezők. A kockázat az utazás utáni négy órában is fennáll. A hosszú utazások okozta tromboembólia megelőzésére a szakemberek a gyakori helyváltoztatást, a lábszárizmok időnkénti mozgatását, kompressziós harisnya használatát, illetve a folyosó melletti helyfoglalást ajánlják.

(CDC, Travelers’ health, 2014. június)

A gyümölcs és zöldség segít a fogyásban, de más is kell…

A fogyókúrákban gyakori előírás a minél több zöldség és gyümölcs fogyasztás. A kutatók nemrég megvizsgálták az ehhez kapcsolódó tanulmányokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy e javaslat követése önmagában nem vezet sikerre. Azaz ha a szokott étrendünket több-kevesebb gyümölccsel, zöldséggel bővítjük, attól még nem csökken a testsúlyunk.

tromboembólia

A kutatók arra az – egyébként logikus – megállapításra jutottak, hogy az elhízottak étrendjének gyümölccsel és zöldséggel történő kiegészítése nem eredményez fogyást. Csak ezzel az étrendből még nem kerültek ki az energia dús táplálékok. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a súlyfelesleggel küzdők számára megtévesztőek a túlságosan leegyszerűsített üzenetek.

A zöldségek és gyümölcsök valóban értékes élelmiszerek, gondoljunk csak vitamin- és rosttartalmukra. Ezzel együtt azonban azoknak az elhízottaknak, akik fogyni szeretnének, alacsonyabb energiatartalmú étrendet kell bevezetniük és több testgyakorlást végezniük, hogy energiamérlegük negatív legyen. Csakis így kísérheti siker a fogyás érdekében tett erőfeszítéseiket.

(Am. J. Clin. Nutr., 2014. június)

 

dr. Valentin Nădășan

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

1 View0
iszkémiás szívbetegség
Fantom diagnózis lenne?

Fantom diagnózis – vagyis téves diagnózis

Iszkémiás szívbetegség: Jól emlékszem arra a 60 év körüli páciensemre, aki hosszú utat tett meg, amíg a rendelőmbe jutott. Iszkémiás szívbetegséggel diagnosztizálták és ennek megfelelő gyógyszeres kezelésben részesült már vagy 2 éve. Telefonon beszéltem ezzel az úrral és a tőle hallott adatok alapján kétségbe vontam diagnózisának helyességét. Ezt vele is közöltem és a páciens úgy döntött, hogy bejön a rendelőmbe fizikális vizsgálatra és egy terheléses EKG-tesztre. Miután megvizsgáltam és elvégeztük a terheléses EKG tesztet, kiderült, hogy szó sincs iszkémiás szívbetegségről. Évek óta a páciensemet egy fantom diagnózis kísértette.

Téves diagnózis felállítása

Nem tudom, hogy van más országokban, mivel én csak Romániában gyakoroltam az orvoslást. De az biztos, hogy túlságosan gyakran találkozom olyan páciensekkel, akiknél téves diagnózist állítanak fel. Ugyanerről beszélnek a kollégáim is. Egy orvos viccesen azt mondta nekem, hogy sok szívbeteget „meggyógyított” a mi városunkban, amikor idejött gyakorolni a hivatását, arra utalva, hogy leleplezte a fantom-diagnózisokat, amelyeket előzőleg más szívgyógyászok állítottak fel.

iszkémiás szívbetegség

A téves diagnózis nagyon nagy probléma.

  • Elsősorban az a gondolat, hogy szívbetegségben szenved, minden ember számára nagyon stresszelő.
  • A gyógyszeres kezelés jelentős kiadásokat jelent, ami komolyan veszélyezteti egy család gazdasági egyensúlyát.
  • Végezetül pedig bármilyen hatásos gyógyszernek van kisebb vagy súlyosabb mellékhatása is. Mindez a szükséges rossz kategóriájába tartozik, ha viszont a diagnózist tévesen állították fel, a betegnek feleslegesen kell elszenvednie a szövődményeket.

Az iszkémiás szívbetegségek csoportjában előforduló leggyakoribb téves diagnózisok a következők:

  • fájdalmas iszkémiás szívbántalom,
  • fájdalom nélküli iszkémiás szívbántalom,
  • anginapectoris,
  • angina.

Hogy miért is?

Ez a helyzet amiatt áll fenn, hogy a legtöbb esetben nem áll rendelkezésünkre olyan teszt, amely segítségével tisztázható a diagnózis. Létezik ilyen teszt, a koronarográfia, azonban ennek elvégzéséhez speciális, bonyolult készülék és szakosított személyzet szükséges, éppen ezért sokba kerül és nehezen érhető el. Ráadásul ez egy invazív eljárás, mert szükséges az erek kateterizálása és a pácienst röntgen-sugarak érik, ami bizonyos nem kívánt mellékhatásokhoz is vezethet (az esetek 1%-ban).

iszkémiás szívbetegségEKG

A szokásos vizsgálatok nem nagyon segítenek nekünk. Az elektrokardiogramm (EKG) bármelyik szívgyógyászati rendelőben rutinvizsgálat. A probléma ott van, hogy a stabil angina pectorisok 50%-ában a nyugalmi EKG semmilyen elváltozást nem mutat ki. A kezdeti EKG teljesen normális lehet még sokkal súlyosabb szívbetegségekben is (instabil anginapectoris, akut miokardiális infarktus). Ezt tovább bonyolítja, hogy az elváltozásokat, amelyeket az iszkémiás szívbetegség diagnózisához keresünk, más helyzetek is okozhatják (elektrolitikus zavarok, hiperventilláció stb.) A nagyra becsült szív-ultrahang (ecocardiographia) szintén nem sokat segít az iszkémiás szívbetegség diagnózisában, mivel inkább indirekt adatokat közöl velünk.

Konzultáció egy másik orvossal is

Van néhány járható út, amellyel elkerülhetjük a téves diagnózis felállítását. A helyes anamnézis és egy figyelmes fizikális vizsgálat sokat segít. A pácienseknek azt tanácsolom, hogy kérjék ki egy másik orvos véleményét is, vagyis konzultáljanak egy másik szívgyógyásszal, ha olyan komoly diagnózist állítanak fel, mint az iszkémiás szívbetegség. Tévedni emberi dolog. A tévedés kockázata azonban sokkal kisebb, amikor két orvos mondja el a véleményét ugyanarról az esetről. Úgy gondolom, hogy mi orvosok, nem kellene sértve éreznünk magunkat, ha a páciens elmegy egy kollégánkhoz, sőt az volna a legjobb, ha mi fordulnánk egy tapasztaltabb kollégához tanácsért.

Végezetül, vannak kivizsgálások, amelyek segítenek a kényesebb esetekben, azonban nem nagyon gyakran vesszük ezeket igénybe. A terheléses EKG-teszt, amiről a cikk elején beszéltem, ezek közé tartozik.

Ok-okozat

Orvosként nem nehéz megértenem ezen fantom-diagnózisok megjelenését (biztos, hogy a gyakorlatom alatt én is állítottam fel többször is téves diagnózist). Gyakran arra gondolunk, hogy „jobb megfújni a joghurtot, mint megégetni magunkat a levessel”, vagyis vállaljuk e diagnózis felállításának kockázatát egészséges páciensnél. Mert ha nem állítjuk fel a diagnózist és a beteg ebben a betegségben szenved, az még rosszabb. A páciens nem kapja meg a megfelelő kezelést, tovább fog szenvedni és az élete is megrövidül. Ja és még malpraxis miatt be is perelhet, ő vagy a családja.

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Fantom-diagnózis
Douglas P. Zipes [et al.], Braunwald’s Heart Disease: A Textbook of Cardiovascular Medicine, Ed. VII, 2005; Ed. Elsevier Sounders.

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

1 View0
A felebaráti szeretet reformja

A felebaráti szeretet reformja

Irgalmas: Évek óta tárgyalnak az egészségügyi rendszer megreformálásáról. Szükség van az elsődleges orvosi ellátások hatékonyságának növelésére, a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére, a kórházak modernizálására, a megfelelő gyógyszerek és kezelések hozzáférhetőségének megkönnyítésére.

Ritkábban esik azonban szó az egészségügyi reform kapcsán az egészségügyi dolgozók páciensek iránti gondoskodásáról, szeretetéről és önzetlenségéről.

irgalmas

A gyógyuláshoz elengedhetetlenül szükséges a szeretet

A kórházakba kerülő betegek elveszítik az otthon, a természetes lét biztonságát, ha megfelelő családi háttérrel rendelkeztek is, ha addig szeretettel és a tisztelettel voltak is körülvéve. A kórházak és más egészségügyi intézmények kapuin belül nem érzik magukat biztonságban, nem tarthatják ellenőrzésük alatt saját helyzetüket, sorsuk sok esetben ismeretlen orvosok kezében van. A keresztény világban jól ismert az irgalmas samaritánus példázata. Jézus valóságos élethelyzetből ihletődött, amely hallgatói számára sem volt ismeretlen.

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian hallottunk

  • a papról, aki közömbösen haladt el a bajba jutott ember mellett,
  • a lévitáról, aki átment az út másik oldalára, amikor a szerencsétlenül járt férfi a segítségét kérte.

Ennek az embernek valószínűleg nem az fájt a legjobban, hogy nem kapott segítséget, hanem az, hogy mind a papnak, mind a lévitának az elsők között kellett volna a segítségére sietnie. Ez hivatásuk része volt. Ők azonban saját biztonságuk védelmében, az eset kockázatait felmérve, visszautasították, cserbenhagyták, a halál karjaiba taszították.

irgalmasA segítség egy teljesen váratlan embertől érkezett

Egy samaritánus, aki természetesen nem sebesült embereket keresett egy jól felszerelt mentőautóval, hanem elfoglalt üzletember volt, megszakította utazását, félretette terveit és napirendjét, felfüggesztette mindazt, ami sürgős volt számára és teljes figyelmét a sebesült felé irányította.

Ennek a példázatnak el kellene gondolkoztatnia azokat, akiknek a gyógyítás a mesterségük. Akik természetesnek, munkahelyi elvárásnak kellene, hogy tartsák a felebarátjuk iránti szeretetet. A rablók kezébe esett sebesült ember gyógyulásához nem az olajjal való megkenés járult hozzá a legnagyobb mértékben, hiszen az valójában késlelteti a gyógyulást, hanem valószínűleg az a szeretet és odaadás, amelyet olyas valaki részéről tapasztalt, aki tulajdonképpen ellensége volt: egy samaritánustól. Tőle számított volna a legkevésbé segítségre, az övéi pedig, a pap és a lévita cserbenhagyták, világosan a tudtára adták:

  • nem szeretünk, nem érdekel a sorsod, csak saját magunkkal foglalkozunk.

Reform

A mi egészségügyi rendszerünknek, ugyanúgy, mint a világ minden egészségügyi rendszerének, reformra van szüksége. A gyógyszeres kezelés, a jó felszereltség, hozzáértés és az állami biztosítás mellett az orvosi társadalomnak arra van szüksége, hogy újra felfedezze a gyógyítás alapvető indítékát, ami a felebaráti szeretet.

Dr. Nicolae Dan
főszerkesztő

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A felebaráti szeretet reformja

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

1 View0
A betegvizsgálat elfelejtett művészete

A betegvizsgálat elfelejtett művészete

Vizsgálat: „Megírta a receptet anélkül, hogy megvizsgált volna”

Az emberek szájából nagyon gyakran hallom ezeket a szavakat. Úgy látszik, hogy az utóbbi időben drámaian átalakult az orvosi vizsgálat klasszikus formája. Az anamnézis (a pácienssel való beszélgetés) helyét egy rövid, gyors vallatás vette át, standard kérdésekkel. A második klasszikus szakasznál – a beteg fizikális vizsgálatánál – szintén változások történtek. Néha teljesen átugranak rajta, máskor viszont sietősen végzik, „a nagykönyvben” megírt részletek tiszteletben tartása nélkül.

Valamikor a diagnózis egyik központi eleme volt a fizikális vizsgálat. Általában már a páciens beszámolója és figyelmes vizsgálat alapján sejteni lehetett a diagnózist, amit a további vizsgálatok alátámasztottak. Ám úgy tűnik, hogy a fizikális vizsgálat ideje már lejárt. Amikor ezt mondom, nem csak Romániára gondolok. Tulajdonképpen Lisa Sanders doktornőt idézem, aki a Yale Egyetem lektora és a rezidensképző program professzora.

A fizikális vizsgálat elhagyásának okai

Számtalan ok van, azonban az első helyen áll a magas technológiájú vizsgálatokba vetett túlzott bizalom, ami az orvosok és a páciensek hozzáállását egyaránt megváltoztatta. Mi értelme van még a páciens szívét meghallgatni, amikor el lehet küldeni szív-ultrahang vizsgálatra? Minek „vesztegessük az időt” a tüdők meghallgatásával, amikor egy röntgenfelvétel mindent megmutat, ami csak érdekelhet minket?

vizsgálat

A második ok, úgy tűnik, az idő. Egyre hosszabbak az ajtó előtti sorok és a várakozási listák egy egyre betegebb világban. Az emberekkel való foglalkozás közben nyomás alatt vagyunk, hogy minél hamarabb befejezzük a rendelést az éppen előttünk álló pácienssel. Természetesen, pénzügyi nyomásnak is ki vagyunk téve. Minél több beteget vizsgálsz meg egy óra alatt, annál nagyobb lesz annak az intézménynek a nyeresége, amelyiknek dolgozol.

A fizikális vizsgálat elhanyagolásával pedig, ördögi kört kialakítva, előáll a harmadik ok is: az orvosok ezen a területen elveszítik képességeiket. A Stanfordi Egyetemen (USA) 2006-ban elvégzett egyik tanulmány szerint az orvosi egyetemi évek során minden diák betegvizsgáló képessége fokozatosan 60%-ig nőtt. Ám sajnos az egyetem elvégzése után ez a képesség már nem fejlődött. A rezidens orvosok, a környékbeli szakorvosok, sőt még az egyetemi professzorok sem (!) teljesítettek jobban a végzős egyetemistáknál.

vizsgálatA fizikális vizsgálat elhagyásának következményei

Van-e azonban értelme sajnálkozni a fizikális vizsgálat megszűnése miatt? Szükség van egyáltalán erre modern világunkban? Amikor a rendelőink tele vannak mindenféle készülékekkel, kell-e ezt a divatjamúlt, régi módszert alkalmazni? Bár rendkívül kevés kutatás folyik ezen a területen, a tények mégis teljesen világosak: a beteg gyógyítását jelentős mértékben elősegíti a pácienseknél végzett alapos fizikális vizsgálat.

A kutatások szerint az esetek 70%-ában a diagnózis felállítását a páciens anamnézise biztosította. „Hallgasd meg a beteget, mert tőle fogod megtudni, hogy mi baja van” – íme, egy ősrégi, bölcs tanács. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy azon betegek 50%-ánál, akiknél az anamnézis nem adott választ a kérdéseinkre, az alapos fizikális vizsgálattal felállítható volt a pontos diagnózis. A fennmaradó esetekben a vizsgálatok szolgáltak útmutatásként.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, hogy a figyelmes fizikális vizsgálat milyen mértékben játszott szerepet a döntéshozatalban. Az eredmény elképesztő volt: ez az „ősrégi” módszer 100 esetből 26-ban megváltoztatta a diagnózist és a betegek kezelését.

Mi több, az esetek felénél a diagnózist nem lehetett volna megszokott módszerekkel megállapítani. Másképp szólva, hogyha ezeket a pácienseket nem vizsgálták volna meg figyelmesen, a helyes diagnózist csak akkor lehetett volna megállapítani, ha a betegség már előrehaladott stádiumba kerül és a beteg állapota jelentősen romlik.

Végkövetkeztetés helyett…

…hadd szóljak a saját tapasztalatomról. Egy adott pillanatban rádöbbentem, hogy engem is „elkapott az ár” és nagyon felületesen vizsgálom a betegeimet. Elhatároztam, hogy lelkiismeretesebb leszek, és ennek eredményeként minden páciensemnek, aki a rendelőmbe bejött, „meghallgattam” a nyaki ütőereit.

Néhány hét múlva megvizsgáltam az egyik betegemet, akiről már tudtam, hogy magas vérnyomása volt, és oda kellett figyelni a koleszterinszintjére. Ez a 60 éveiben járó férfi gondosan vigyázott az egészségére, így sok orvosnál megfordult. Ez alkalommal nem volt különösebb panasza, csak ellenőrző vizsgálatra jelentkezett be hozzám.

Úgy tűnt, minden rendben van. Nem voltak aggasztó tünetei, a vérnyomását gyógyszeres kezeléssel és gondosan betartott étrenddel tartotta kordában, koleszterinszintje is normális volt. Ám amikor sztetoszkópomat ráhelyeztem a páciens nyakára, a hallott zörej elárulta, hogy nyaki ütőereinek szűkülete áll fenn.

vizsgálat

Ebből kiindulva a további lépések már automatikusan következtek. A betegnél elvégeztek egy érrendszeri ultrahang-vizsgálatot, amely érelmeszesedéses eredetű szűkületet mutatott ki a nyaki ütőerekben, majd szakintézménybe irányították, ahol műtétileg megszüntették a sztenózisokat. Egy egyszerű gesztus, az erek meghallgatása drámát előzött meg. Hogyha ezeket a szűkületeket senki nem észleli időben, a betegnél kialakulhatott volna egy stroke, ami rokkantsághoz, vagy akár halálhoz is vezethetett volna.

Ezek szerint a fizikális vizsgálat még életet is menthet!

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A betegvizsgálat elfelejtett művészete
Sanders Lisa, Fiecare pacient spune o poveste [Minden páciens elmeséli a történetét], Bucuresti, Ed. Trei, 2010

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0
Add tovább! – Podisi tapasztalatok

Orvos: Loredana Catrinescu ötödéves orvostanhallgató (szerk. megj.: 2014). Nem is sejtenéd, mennyire ismeretéhes, mennyire szeretne jót tenni, mennyire szeretne bekapcsolódni mások segítésébe, mennyire szeretné továbbadni mindazt, amit kapott és amit megtanult. A Podisi Egészségközpontban eltöltött idő testi felépülést nyújtott számára, ugyanakkor megismerkedett azokkal az egészségelvekkel, amelyeket orvosként jövendőbeli pácienseinek is át szeretne adni. Ez nem csak pillanatnyi vágy, hanem kötelességtudat.

Egy év múlva befejezed orvosi tanulmányaidat.
Mit keres egy fiatal diáklány, jövendőbeli orvos itt Podison?

Egyszer megtetszett nekem egy gondolat: „Egy orvos nem jó szakember, amíg nem éli át ő maga is a páciens helyzetét.” Akaratom ellenére kerültem ebbe a helyzetbe és mondhatom, hogy örülök a podisi tapasztalatnak, nemcsak mert egészségi állapotom helyreállt, hanem azért is, mert olyan gyakorlati dolgokat tanultam, amelyeket az egyetem nem nyújtott számomra.

orvos

Azt gondolom, hogy az itteni környezet, az emberek, az egész folyamat, amit tapasztaltam, hozzásegítettek megértenem, hogyan tudom az egyszerű dolgokat saját magam és pácienseim javára fordítani.

Milyen gyakorlati dolgokat tanultál itt, amelyeket meg szeretnél osztani másokkal is?

Podisi tartózkódásom egyik nagy előnye a vízterápia volt. Ez egy olyan gyógymód, amely rendkívüli módon igénybe vesz, azonban kedvező hatása tagadhatatlan. Sikerült megmozgatnom, rugalmassá tennem ízületeimet, így a merevség megszűnése elősegítette a szervezetben felgyűlt méreganyagok távozását. A paraffin, amellett, hogy hasznos az ízületeknek, selymessé, bársonyossá teszi a bőrt.

Az életmóddal kapcsolatos ismeretek, amelyeket a szemináriumok alkalmával elsajátítottam, érdekesek és hasznosak számomra. Rádöbbentem, hogy mindezt nem nehéz megtenni, minden módszer a kezünk ügyében van, mégsem élünk vele. Ilyen például a pihenés, megfelelő alvás, az étkezések idejének pontos betartása, valamint a mértéktartó táplálkozás.

Eddig soha nem gondolkodtam azon, hogy szervezetemnek testmagasságomhoz viszonyítva mennyi tápértékre van szüksége, soha nem figyeltem, mennyi testmozgást végzek. A szemináriumok témája azonban elgondolkodtatott: annak ellenére, hogy nem vagyok túlsúlyos és nagyobb mennyiségű ételt is elfogyaszthatnék, szervezetemnek nincs szüksége többre. Néhány kihívással is szembenéztünk, és azt gondolom, hogy a Podison eltöltött idő után ez lesz a legnehezebb számomra: be tudom-e tartani mindazt, amit ott tanultam, vagy folytatom azt az életmódot, amelyet eddig is gyakoroltam.

Milyen döntést hoztál ezzel kapcsolatban?

Azt hiszem, több döntésről van szó. Nemcsak le kell mondanom mindarról, aminek gyakorlása eddig káros hatással volt rám, hanem biztos vagyok benne, hogy ezután sokkal szigorúbb elvárásaim lesznek saját magammal szemben egészségügyi szempontból.

Elhatároztam például, hogy nem hanyagolom el a testedzést, többet mozgok. Ez egy egészséges testsúlyú embernek is nagyon fontos. Végezzünk 30 perc rendszeres mozgást, heti 5 alkalommal, amely más, mint a naponkénti háztartásbeli tevékenységeink. Ez legyen kimondott testedzés, torna, olyan szabályozott mozdulatsorok, amelyek végzése sokkal több előnyt tartogat, mint amit valaha elképzeltünk.

orvos

Mit gondolsz, más fitaloknak, egyetemi csoporttársaidnak is meg kellene ismerniük azokat az információkat, amelyeket itt szereztél?

Határozott igennel válaszolok. Mindaz, amit itt hallottam, jót tenne orvostanhallgató társaimnak is. Annak ellenére, hogy rengeteg orvosi ismerettel rendelkezünk és látjuk például az alkoholfogyasztás, a dohányzás káros hatásainak megnyilvánulását, megdöbbenve tapasztaltam, hogy több csoporttársam küzd ezekkel a szenvedélyekkel. Nem is beszélve a hiányos étrendről, a lehetetlen órarendről, a sok stresszről, az álmatlan éjszakákról. Ilyen tekintetben rá kell mutatnunk, hogy ezeknek mind megvan a káros hatása, rövid- és hosszútávon egyaránt.

Ha én mint orvos nem gyakorlom ezeket az elveket, akkor hogyan mutathatnám be pácienseimnek a helyes életmód elveit? Nagyon látványos a különbség, amikor egy olyan ember szólal meg, aki éli, amit mond, vagy egy olyan, aki nem. Aki gyakorlatba ülteti a vallott elveket, hitelessé válik páciensei előtt, ez pedig nagymértékben erősíti az orvos-beteg kapcsolatot és befolyásolja az előírt kezelés hatékonyságát.

Tehát átérzed, hogy orvosként milyen nagy hatással vagy, mekkora befolyást gyakorolsz pácienseid, betegeid életére?

Természetesen. A legfontosabb dolog, amit itt tanultam, az a megelőzés. Nagyon könnyű megelőzni bizonyos, nehezen gyógyítható betegségeket. Szeretném, ha ezeket az információkat minél többen meghallanák és megismernék, mielőtt még a másodlagos vagy harmadlagos megelőzési szakaszba kerülnének.

A lényeg az, hogy ne tartsuk meg magunknak ismereteinket, hanem adjuk tovább, kicsitől nagyig mindenkinek, orvosoknak, betegeknek, az embereknek.

Anca Porumb
Szanatóriumok oldala

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Add tovább!

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

874 Views0