rákszűrés
Rákszűrés a nőknél

Rákszűrés a nőknél

Rákszűrés: Ebben a cikkben a legfontosabb szűrési teszteket fogjuk ismertetni, amelyek egyes rosszindulatú elváltozások korai felfedezésében segítenek és elvégzésük ajánlott minden nő egészségének érdekében. E tesztek elvégzésének idejét az életkor és kockázati tényezők határozzák meg.

Az emlőrák szűrése (rákszűrés)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az emlőrák korai felfedezése növeli a túlélési esélyt, mivel minél hamarabb felállítják a diagnózist, annál nagyobb a sebészi beavatkozások sikerének a valószínűsége. Az emlőrák korai felfedezése csökkenti a betegség átterjedését a nyirokcsomókra vagy más szervekre.

rákszűrés

Az emlők klinikai vizsgálatát minden harmadik évben el kell végezni a huszas-harmincas éveikben járó fiatal nőknél, illetve minden évben a 40 éveseknél és az azoknál idősebbeknél. A nők rendszeresen figyeljék a mellük külsejét, és azonnal menjenek orvoshoz, amint valami változást észlelnek. A 20 év feletti nőknél az önvizsgálat is megbízható módszer. A mammográfiát (emlő röntgen) a 40 év feletti nőknél kötelező évente elvégezni, mivel ez a legfontosabb szűrési módszer az emlőrák esetében.

A 40 és 74 éves kor közötti nők, akik elmentek mammográfiára, sokkal kisebb eséllyel betegszenek és halnak meg rákban, mint azok a nők, akik egyáltalán nem végezték el ezt a vizsgálatot. Ezt a szűrési tesztet kis dózisú röntgensugárral végzik, és olyan kicsi daganatokat lehet vele kimutatni, amelyek még nem tapinthatóak. Az 50 év alatti nőknél a mammográfia nem mutat olyan tiszta képet, mint az időseknél, mivel a fiatal felnőtteknél jóval sűrűbb az emlőszövet.

A szűrőtesztekkel kapcsolatos döntés nem mindig könnyű. Nem minden szűrőteszt hasznos és számos mellékhatás is van. Mielőtt bármilyen szűrővizsgálatot elvégeznénk, nagyon fontos kikérni orvosunk tanácsát a teszt hatékonyságáról és a mellékhatásokról.

Mammográfia rákszűrés

Mammográfia végzése közben az emlőket két lemez közé illesztik, majd összenyomják. Így tisztább képet nyernek, de előfordulhat, hogy egyes nők fájdalmat vagy kellemetlen érzést tapasztalnak a teszt alatt.

A szűrésnek semmi haszna, ha a rák nagyon gyorsan fejlődik vagy ha már a rák más szervekre is átterjedt. Néha lehetnek fals negatív eredmények, vagyis a szűrés eredményei normálisaknak látszanak, még akkor is, ha az emlőrák már jelen van. Egy nő, aki fals negatív eredményt kap (egy olyant, amelyik azt mutatja, hogy nincsen semmiféle rák, amikor valójában létezik), késve fog orvosi ellátásban részesülni.

Fals negatív

Fals negatív eredmények a fiatal nőknél gyakrabban fordulnak elő, mivel a fiatal nők emlőszövete sokkal sűrűbb. A fals negatív eredmények előfordulási aránya más tényezőktől is függ, befolyásolhatja a daganat mérete, növekedési üteme, a hormonok (ösztrogén vagy progeszteron) szintje, valamint a radiológus hozzáértése.

Ugyanakkor megjelenhetnek fals pozitív eredmények is, amikor a szűrési tesztek eredményei abnormálisaknak tűnnek, holott nincs rák a szervezetben.

rákszűrés

Fals pozitív

Egy fals pozitív eredményt (amelyik azt mutatja, hogy megjelent a rák, amikor a valóságban nem létezik) általában számos más teszt követ, (például biopszia), azonban ezeknek is van néhány kockázata. A fals pozitív eredmény összefügg a radiológus hozzáértésének mértékével, valamint sokkal gyakoribb fiatal nőknél, azoknál, akiknek már volt emlőbiopsziájuk, akiknél a családi kórtörténet emlőrákkal terhelt, vagy pedig azoknál, akik hormonkészítményeket (ösztrogént és progeszteront) szednek.

Térjünk vissza a vizsgálathoz…

Mammográfia alkalmazásakor ötből egy esetben maradhat észrevétlen a rák. A mammográfia során az emlőket röntgensugárzásnak tesszük ki, azonban ez igen ritkán okoz emlőrákot. Egy nő élete folyamán, ha egy húszéves periódust nézünk, melyben 3 évente mammográfiát végeznek, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy emiatt rák alakuljon ki.

A 40 évnél idősebb nőknél az évente végzett mammográfiás vizsgálat hatékonysága sokkal nagyobb, mint a sugárzás által okozott kockázat mértéke. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az emlőrákot nem lehet szűréssel azonosítani. Az emlőrákok többségét azonosítani lehet screening vizsgálattal, ily módon átlagosan 2500 esetből csak egy marad feltáratlanul.

Romániában nem létezik országos szintű emlőrák szűrő program, mint a fejlett országokban. Ezért nálunk a női lakosság igen kis hányada végez rendszeres ellenőrzéseket (vagy „majdnem rendszereseket”), éspedig klinikai és képalkotó eljárással (mammográfia/ultrahang). Ennek köszönhető, hogy Romániában, amikor egy páciens emlőrákkal jelentkezik az orvosnál, általában már a betegség előrehaladott stádiumában (3-4 stádium) van.

A méhnyakrák-szűrésrákszűrés

A méhnyak a méhnek a hüvely üregébe benyúló része. A HPV (humán papillómavírus) okozta állandó genitális fertőzés a méhnyakrák egyik fő kockázati tényezője. A rutin szűrési módszerek segítségével ezt a ráktípust még kezelhető fázisban azonosítani lehet. Ugyanakkor a szűrőtesztek segítségével felfedezhetőek a méhnyak nyálkahártyáján a rákot megelőző sejtek is. A méhnyakrák-szűrést már 21 éves korban el kell kezdeni. A 21 és 29 év közötti nők minden harmadik évben jó, ha elvégzik a Papanicolau-tesztet. A HPV-teszt ebben az életkorban még nem javasolt, csak indokolt esetben végzik el, például egy rendellenes Papanicolau-teszteredmény után.

A 30 és 65 év közötti nőknél minden 5 évben ajánlott a Papanicolau-teszt és a HPV-teszt elvégzése, viszont az is megfelelő, ha háromévente végzik el a Papanicolau-tesztet. Azoknak a 65 év feletti nőknek, akik rendszeresen részt vettek méhnyakrák-szűrő teszteken és mindig normális eredményeik voltak, már nem szükséges ellenőrzésre járniuk. Akiknél felmerült a méhnyakrák gyanúja, azokat még legalább 20 éven keresztül figyelemmel kellene követni a diagnózis felállításától kezdve, ilyenkor a szűrést 65 éves kor után is folytatni kell.

Akiknél teljes méheltávolítást végeztek, de nem rák miatt, azoknak nem kell szűrésre jelentkezniük. Egy nő, aki HPV elleni oltást kapott, életkorának megfelelően kövesse a szűrőprogrammal kapcsolatos utasításokat.

Vastagbélrák-szűrés

Nőknél ez a ráktípus gyakoriság szempontjából a harmadik helyet foglalja el, az emlőrák és a tüdőrák után. Az esetek többségében a vastagbélrák a polipok (a bélrendszer egy bizonyos szakaszának belső falán megjelenő kinövések) miatt alakul ki. Mint bármely más invazív rákfajta, ez a rák is átterjedhet más szervekre, ha már előrehaladott stádiumban van.

Kolonoszkópia

A vastagbélrák megelőzésének egyik hatékony módja a vastagbél belsejéből eltávolítani a polipokat, amíg el nem rákosodnak. A vastagbélrák azonosítására gyakran használt módszer a kolonoszkópia. Ennek elvégzéséhez a páciens bélrendszerét ki kell üríteni, a beteg listát kap a vizsgálat előtti tennivalókról. A kolonoszkópia segítségével a szakorvos az emésztőcsatornát vizsgálja, azonosítja a vastagbélben levő polipokat, amelyeket eltávolíthat a beavatkozás során. Ötven éves kor felett javasolt a kolonoszkópia és egyéb szűrőtesztek elvégzése. A rák kialakulásának kockázata függ a polipok számától, nagyságától, és hogy a hisztopatológiás vizsgálat a rendellenesség milyen stádiumát állapította meg a sejteknél. Minél nagyobb a polip és minél súlyosabb a rendellenesség a sejteknél, annál nagyobb a vastagbélrák kockázata.

rákszűrés
Polipok besorolása

Hogyha 1 vagy 2 egy cm-nél kisebb polipot találtak, akkor az átlagnál kissé nagyobb a rák kockázata, azonban még mindig nagyon alacsony. Ilyenkor az orvos ötévente megismételt kolonoszkópiát javasolhat. Hogyha 3-4 polipot találtak, és ezek közül legalább egy 1 cm-nél nagyobb volt, akkor mérsékelt (közepes) kockázata van a vastagbélrák kialakulásának. Valószínű, hogy a szakorvos javasolni fogja a háromévenkénti kolonoszkópiát. Hogyha több mint 5 polipot találtak és ezek közül több mint három 1 cm-nél nagyobb volt, akkor az átlaghoz képest jóval nagyobb a kockázat. A szakorvos ebben az esetben évenkénti kolonoszkópiát fog javasolni egészen addig, míg már nem találnak ilyen sok polipot.

Ha minden alkalommal egyre kevesebb polipot találnak, akkor a szűréseket háromévente is lehet végezni. A kolonoszkópia szövődményei nagyon ritkák. Alacsony kockázat áll fenn a vastagbél komoly vérzést okozó megsértésére, valamint a fertőződésre. A szívbetegek vagy műbillentyűkkel rendelkező betegek a kolonoszkópia elvégzése előtt és után antibiotikumos kezelést kapnak.

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, epidemiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Rákszűrés nőknél
http://www.cancer.gov/cancer
http://www.cancerresearchuk.org/cancer-help/about-cancer/causes-symptoms/screening-for-cancer
http://www.cancerscreening.nhs.uk/
http://www.emedicinehealth.com/cancer/center.htm
http://www.webmd.com/cancer


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

3,903 Views0
A Non-Hodgkin limfóma

Non-Hodgkin limfóma (NHL)

Non-Hodgkin limfóma: a nyiroksejtek (limfociták) ellenőrizetlenül túlszaporodnak, vagy pedig felgyűlnek, mivel az elöregedett sejtek nem pusztulnak el. A legtöbb sejt igen rövid ideig él, és elhalása után új sejtek helyettesítik. Néha ez a ciklus felborul, a sejtek ellenőrizhetetlenül nőnek, szaporodnak és nem halnak el idejében.

Nyirokrendszer

A nyiroksejtek a vérereken kívül egy másik hálózatban is keringenek, ezt nyirokrendszernek nevezzük, amely tápanyagokat és nedveket szállít a szervezet minden részébe. Ha a nyiroksejtek száma a NHL miatt nő meg rendellenesen, akkor ezek a nyirokcsomókban gyűlnek fel, nyirokcsomó duzzanatokat, illetve daganatokat (limfóma) hozva létre.

A nyirokrendszer az egész szervezetet behálózza, ezért limfóma bárhol kialakulhat. Gyakran a lépben és a májban, de az agyban, a gyomorban vagy pedig a csontvelőben is. Több mint 30 típusú NHL-t írtak le, amelyeket 2 nagy csoportba sorolhatunk:

  • lassan fejlődő, vagy lassú NHL (csökkent malignitású NHL-nak is nevezik). Gyakran tünetmentes, emiatt nagyon nehéz felfedezni.
  • gyorsan progrediáló vagy agresszív NHL (nagy malignitású NHL-nak is nevezik). A tünetek viszonylag korán jelentkeznek és még a diagnózis megállapítása előtt megjelennek. Mivel a betegség fejlődése nagyon gyors, szükséges a kezelés mielőbbi elkezdése.

Non-Hodgkin limfóma

Limfómák kezelése

A különféle típusú NHL-k kezelése nem egyforma. Mindegyik limfóma másként fejlődik. Emiatt nagyon fontos, hogy a NHL-kezelés megkezdése előtt az orvos pontosan megállapítsa, milyen fajta limfómáról is van szó.

A NHL-ban szenvedő páciensek hosszú ideig élhetnek, ha megfelelő kezelést kapnak. Kezelés hiányában a túl élés esélye nagyon kicsi. A betegség kórjóslata nagyon sok tényezőtől függ, legfőképpen a limfóma sajátos típusától, de attól is, hogy mennyire terjedt szét a rák a diagnózis felállításának pillanatában. Kezelés alatt a diagnózis felállításától számított 1 éves túlélési arány 80%, 5 év esetén 60%, valamint 10 évvel a felfedezés után 48%.

Világviszonylatban

Jelenleg az egész világon körülbelül 1,5 millió ember él NHL–val, és évente körülbelül 356.000 ember hal meg e betegség következtében. Az öt hematológiai rákbetegség közül kettő a két NHL-típus. Évente a betegség előfordulási aránya a rákos megbetegedéseknek körülbelül 8%-a, ami azt jelenti, hogy a világon ez a tizedik leggyakoribb rákfajta, és incidenciájának növekedése miatt nemzetközi viszonylatban a harmadik helyen áll.

Az NHL előfordulási aránya világszerte változó, leggyakoribb előfordulását a gazdaságilag legfejlettebb területeken figyelték meg (Észak-Amerika, Ausztrália/Új-Zéland és Észak-Európa), legritkábban pedig a kevésbé fejlett területeken (például Dél-Európa, Közép-Ázsia, Kelet-Ázsia és Karib-szigetek) fordul elő.

Nemzetközi szinten az NHL (az összes altípus kombinációja) a 11. helyen áll a rákok okozta halálozások listáján, ami 2008-ban körülbelül 192.000 halálesetet jelentett (az összes rákbetegségek 3%-a, valamint a hematológiai rákok által okozott esetek 35%-a). Az incidenciával ellentétben a NHL Afrika egyes helyein magasabb halálozási arányokat mutat.

A non-Hodgkin limfóma megelőzése: Nincs olyan bevált módszer, amely eredményesnek bizonyult volna a non-Hodgkin limfóma megelőzésében. Mivel ennek a betegségnek még az etiológiája sem pontosan ismert, a megelőzés sem irányulhat egyetlen tényezőre.

Kockázati tényezők

Jelenleg a legtöbb esetben a NHL oka ismeretlen. Azonban az immuno-szupresszív kezelés, az autoimmun betegségek és bizonyos fertőző ágensek fontos kockázati tényezőknek minősülnek. A szakorvosok az alábbi kockázati tényezőket tartják felelőseknek a non-Hodgkin limfóma idő előtti, gyakoribb megjelenéséért:

  • Férfi nem: Úgy tűnik, hogy a non-Hodgkin limfóma férfiaknál sokkal gyakoribb, mint nőknél.
  • Életkor: Annak ellenére, hogy nagyon sok gyereknél fedeznek fel limfómát, az előfordulás gyakorisága sokkal nagyobb az idősek körében. A betegség általában felnőtteknél jelentkezik, gyakran a 45 és 60 év közötti személyeknél. Az előfordulási arány szorosan kötődik az életkorhoz, a legmagasabb előfordulási arányok az idősebb férfiaknál és nőknél figyelhetők meg.

Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint 2008 és 2010 között az esetek mintegy 60%-a 65 év feletti férfiak és nők körében lett diagnosztizálva. Az életkortól függő specifikus előfordulási arány 50–54 éves kortól kezdődően örvényszerű emelkedést mutat, amelynek csúcsa általában a 80–84 év közötti korosztályt érinti, úgy nőket, mint férfiakat.
Non-Hodgkin limfóma

  • Autoimmun betegségek: Több autoimmun betegségről megállapították, hogy magas kockázati tényezőt jelentenek a NHL későbbi kialakulásában. Ezek közül a krónikus gyulladásos megbetegedésekkel állt fenn a legerősebb összefüggés: az elsődleges Sjögren-szindrómában az NHL kialakulásának kockázata 19-szeresére nőtt, a szisztémás lupus erythemathosus betegségben 7-szeresére, a rheumathoid arthritisben pedig 2-től 4-szereséig nőtt. Egy másik gyakran megfigyelt összefüggés a coeliakia (lisztérzékenység) és a T-sejtes limfómák közötti.

Tovább soroljuk…

  • Immunszuppresszió: Folyamatosan kimutatták, hogy akiknél szervátültetés után immunoszupresszív kezelést alkalmaztak, körülbelül 8-szorosára emelkedett a NHL kialakulásának a kockázata. Az immunrendszer működésének romlása együtt jár a szervezet neopláziás, rákos elfajulások elleni harcképtelenségével. A reumás gyulladásos betegségek gyógyszeres kezelése növelheti bizonyos B-sejtes altípusok kialakulásának kockázatát.
  • Előző rákbetegség kezelése: Más típusú rákbetegségek kezelése után kimutatták a NHL megjelenésének nagyobb kockázatát (például nyelőcső-/légcsőrák, vesesejtes karcinóma és melanóma), vagy pedig más, vérképzőszervi malignus megbetegedések esetében, mint amilyen a Hodgkin-limfóma vagy a leukémiák.
  • A NHL és a AIDS/HIV közötti ok-okozati összefüggést részletesen tanulmányozták. A retro vírus elleni kezelés (HAART) bevezetése (1996) előtt, egyes kutatásokból kiderült, hogy a HIV-vírust hordozó embereknél a NHL kialakulásának a kockázata 100-szor nagyobb, mint a lakosság többi részénél. Miután bevezették a HAART-terápiát, a HIV-fertőzöttek körében a NHL kialakulásának kockázata az egész világon jelentősen csökkent, valószínűleg azért, mert a HAART-terápia javítja az immunrendszer működését.

És még mindig soroljuk…

  • Baktériumok, vírusok: a Helicobacter pylori fertőzés a gyomor lokalizációjú NHL kialakulásával van összefüggésben,
    (a NHL csak az esetek 5%-ában alakul ki a gyomorban). A B és C hepatitisz vírusok és az Epstein-Barr vírus fertőzöttség szintén magas kockázatot jelent a NHL kialakulásában. Akiknek a kórelőzményében mononukleózis-fertőzés is szerepel (amit szintén az Epstein-Barr vírus okoz), annál ugyancsak magas a NHL kialakulásának a kockázata. Ezek után kézenfekvőnek tűnik a vírusos eredet hipotézise: úgy gondolják, hogy az Epstein-Barr vírus a T-limfociták szaporodását váltja ki, vagy pedig proliferativ fázisú sejt-klónok képződését indukálja. Ez vezethet a rákos sejtek, daganatok kialakulásáért felelős genetikai elváltozásokhoz.
  • Egyéb tényezők: A más típusú rákos megbetegedésekért felelős közös kockázati tényezők, mint a dohányzás, az alkohol és az étrend, úgy tűnik sokkal kisebb hatással vannak a NHL kialakulására. A vegyszereknek való munkahelyi kitettség hatását illetően van néhány módszertanilag nem megfelelően alátámasztott adat. Más adatok szerint egyes vegyszerek (pl. triklóretilén), növényvédő szerek, különféle szerves oldószerek (pl. dioxin és benzol) növelik a NHL kialakulásának kockázatát.

 

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Non-Hodgkin limfóma
1. Ansell P., Simpson J., Lightfoot T., et al., Non-Hodgkin lymphoma and autoimmunity: Does gender matter? Int J Cancer 2011;129:460-6
2. Nielsen S. F., Nordestgaard B. G., Bojesen S. E., Associations between fi rst and second primary cancers: a population-based study, CMAJ 2012, 184: E57–69
3. Roman E., Smith A. G., Epidemiology of lymphomas. Histopathology 2011;58:4-14
4. Siegel R., Naishadham D., Jemal A., Cancer statistics, 2013, CA Cancer J Clin 63: 11–30
5. Smedby K. E., Hjalgrim H., Epidemiology and etiology of mantle cell lymphoma and other non-Hodgkin lymphoma subtypes, Semin Cancer Biol, 2011, 21: 293–298


Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

19,265 Views0
Egészségügyi kaleidoszkóp #3

A közösségi oldalak érzelmeket is közvetítenekfacebook

Facebook: A PLOS ONE folyóirat egyik nemrég megjelent cikke szerint az emberek nem csak közvetlen érintkezéssel, hanem a virtuális térben, az interneten megvalósuló kommunikáció során is közvetíthetnek érzelmeket.

A kutatók egyedi módszerrel vizsgálták 100 amerikai nagyvárosban élő több millió Facebook felhasználó üzeneteit. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az esős idő közvetlen hatással van a felhasználók üzeneteire. Továbbá megfigyelték, hogy akiket a borús időjárás befolyásolt, más településeken élő barátaikra is hatottak, ahol jó idő volt. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy mindegyik facebook felhasználó, akinek a hangulatát az időjárás közvetlenül befolyásolta, további egy vagy két személy posztolására is hatással volt. A tanulmány szerzői arra következtettek, hogy a szociális hálózatok közvetítik a felhasználók érzelmeit.

Szintén régóta ismert igazság, melyet a kutatás igazolt, hogy az affektív-érzelmi állapotok kifejezését a szociális környezetünkben levő egyének érzelmei befolyásolják. A szerzők szerint megfigyeléseik a lakosság általános jólétével is összefüggésbe hozhatók. Például ha egy beteg jobb orvosi ellátásban részesül, ez nem csak az ő életminőségét javítja, hanem sok más emberre is pozitívan hat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy amilyen mértékben egy – kórházban elvégzett vagy közegészségügyi szabályzatban előírt – terápiás beavatkozás pozitívan befolyásolja az egyén állapotát, a hatás exponenciálisan megtöbbszöröződhet a szociális hálózatokon keresztül, melyekhez az illető egyén tartozik. A tanulmány a Facebook típusú szociális hálózatok felelősségteljesebb használatára figyelmeztet.
(PLOS ONE, 2014. III. 12.)

 

Új teszt a méhnyakrák korai felismeréséhez

Egy orvosi szakértőkből álló tanácsadó bizottság a Cobas HPV (humán papillómavírus) teszt bevezetését ajánlotta az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA). A szakértők szerint a teszt biztonsággal és hatékonyan alkalmazható a méhnyakrák korai felismerésében, még mielőtt klasszikus citológiás vizsgálatokat végeznénk.

A HPV-teszt jelentősége összefügg azzal, hogy a méhnyakrák leginkább a humán papillómavírus bizonyos törzseivel való fertőződés folytán alakul ki. Az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Bizottsága e betegség kiszűrésére jelenleg a Papanicolau-tesztet ajánlja első lépésként. A citológiai vizsgálat – vagy Papanicolau-teszt – abban áll, hogy a méhnyakból vett sejtmintát mikroszkóppal megvizsgálják, a diagnózis felállítása végett. A méhnyakrák jelentős közegészségügyi probléma.

facebook

Európában évente 60.000 nőnél állapítják meg, akik közül 30.000-en ebben a betegségben halnak meg. Az európai országok közül Romániában a legnagyobb az előfordulási ráta, 100.000 nő közül csaknem 29 betegszik meg évente (2010-es adat). A szűrőprogramok szigorú alkalmazása a női lakosságnál mintegy 80%-kal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
(MedlinePlus, 2014. III. 13. és az Egészségügyi Minisztérium, www.ms.gov.ro)

Határozott lépést tett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a dohányzás ellenfacebook

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), az egyesült államokbeli Davidson College és a Procardia Alapítvány egy, a dohányzást érintő nagy ívű programon belül közösen kezdeményezte a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem” projektet. Ezen belül 2014. március 10–14 között több tevékenység is lezajlott a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem Hete” keretében.

A projekt az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és egészségügyi asszisztensi tanszékeken tanuló diákok dohányzási szokásainak részletes felmérésével kezdődött. Ezzel a kezdeményezéssel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az első olyan intézmény Romániában, amely konkrét lépésekkel társul a dohányzás elleni nemzetközi törekvésekhez.

A dohányzás általános közegészségügyi probléma, hiszen évente mintegy 6 millió ember halálát okozza világszerte. Ezek közül 600.000-en a nemdohányzók, azaz a környezetükben mások által kilélegzett dohányfüst áldozatai.
(Sajtótájékoztató, 2014. III. 10.)

Enyhe vérnyomás-növekedés is fokozhatja a stroke kockázatát

facebookA vérnyomásról és a stroke kockázatáról készült tanulmányok áttekintése a közelmúltban arra a következtetésre vezetett, hogy a vérnyomásnak bármilyen enyhe növekedése az elfogadott határértéken felül emelheti a stroke kockázatát. Szakértők jelenlegi ajánlásai szerint a vérnyomásnak nem szabadna túllépnie a 120/80 mmHg határértéket.

A magas vérnyomás a legjelentősebb közegészségügyi probléma a fejlett országokban. Bár nagyon könnyű felfedezni, ez a bántalom hosszú ideig észrevétlenül fejlődik. Ha nem kezeljük, a szövődmények gyakran végzetesek lehetnek, melyek közül a legsúlyosabb a stroke.

Akiknél a szisztolés vérnyomás értéke 120–139 mmHg, illetve a diasztolés vérnyomás értéke 80–89 mmHg között van, azok a prehipertóniás betegek kategóriájába tartoznak. Bár ezek a személyek még nem tekinthetők magas vérnyomásos betegeknek, javasolt, hogy a vérnyomás csökkentése érdekében változtassanak életmódbeli és étrendi szokásaikon.
(Neurology, 2014. III. 12.)

dr. Clyde Yancy
szívgyógyász kutató,
Texas Southwestern Egyetem, Orvosi Központ

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

489 Views0
A stroke és a rák közötti kapcsolatok

Rák és stroke: Időseknél a két fő halálozási okot a szisztémás rákos megbetegedés és az agyi értörténés képezi. Egyre több a rákkal diagnosztizált beteg, az új esetek száma évről évre nő. A 2002-ben 10,9 millió esetre becsült szám 2020-ra 16 millióra nőhet (WHO). Az időskorúaknál világszerte magas a rák előfordulása, akiknél a következő 20 évben az új rákos esetek körülbelül 50%-kal való növekedése várható. A gyógyítás terén javulásra számítanak a hatékony rákellenes gyógyszereknek köszönhetően, amelyek a túlélési esélyt 15% fölé emelhetik.

Összefüggést állapítottak meg a rák és a stroke között. A rákos betegek körében gyakran előfordulnak cerebro vascularis történések. Következésképpen, várható, hogy a cerebrovascularis betegségek száma egyenes arányban nőni fog az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések számával. Egyes kutatások szerint a rákban és stroke-ban szenvedő betegek 86%-ának agyi infarktusa volt, 14%-ának pedig agyvérzése.

A stroke kezelése rákos betegeknél – kihívás

A stroke kezelése a rákos betegeknél valódi kihívást jelent és speciális kezelési stratégiák kifejlesztését feltételezi. Annak ellenére, hogy néhány típusú rákbetegségben a kezelések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, a túlélési arány növekvőben van az új, hatásosabb rákellenes gyógyszerek gyártásának és alkalmazásának köszönhetően. Lényeges a stroke mechanizmusának korai felismerése a rákos betegeknél, mivel ez különbözik a nem rákbetegeknél tapasztalhatótól.

rák és stroke

A stroke-os rákbetegek klinikai-radiológiai jellemzőinek és a patomechanizmus jobb megértése segíthet a megelőzésben és kezelésben. A rákbetegek stroke-jára jellemző elváltozások kimutathatók a mai modern vizsgálati módszerekkel (biomarkerek, multimodális mágneses rezonancia – MMR, transcraniális Doppler-ultrahang).

A stroke alapját képező mechanizmusok:

  • a rákkal nem kapcsolatosak (a hagyományos mechanizmusok): érelmeszesedés, magas vérnyomás, diabétesz, magas vérzsírszint, koszorúér betegségek, dohányzás stb.
  • a rákkal kapcsolatosak:
    • véralvadási zavarok, melyek lehetséges okai: rákos sejtek (főleg adenokarcinómák), szöveti faktorok vagy rákkeltő prokoagulánsok (előalvadási faktorok), citokinek, mint amilyen az alfa tumornekrózis faktor, interleukinek;
    • rák okozta elzáródások: rákos embolizációk (gyomor- vagy tüdőrák, lymphoma);
    • az erek összenyomódása vagy be – szűrődése (agyi áttétes daganatok vagy elsődleges agyi tumorok);
  • citosztatikus kezelés következtében előállók:
    • kemoterapeutikumok okozta véralvadási zavarok: Cisplatin, Metothrexat, Bevacizumab;
    • sugárterápia okozta érszűkület.

Kutatások szerint a rákosoknál előforduló stroke az esetek 40%-ában alakult ki hagyományos mechanizmustól (pl. érelmeszesedés) eltérő módon, ahol a fent leírt tumorális specifikus mechanizmusok okozták a sérülést.

Rákos betegeknél a stroke megjelenésekor figyelembe kell vennünk a rák jellemzőit (elsődleges lokalizáció, szövettani típus), előrehaladását, valamint a rák felfedezése és a stroke között eltelt időt. A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák. A vérzéses stroke leggyakrabban a rosszindulatú vérképző rendszeri betegségekkel, a tüdőrákkal és a melanómával állt összefüggésben.

Akiknél a stroke specifikusan tumorális mechanizmusok szerint alakult ki, hisztopatológiai (kórszövettani) szempontból az adenokarcinóma jelentősen gyakoribb volt, mint azoknál, akiknél a hagyományos mechanizmusok álltak fenn.

HASZNOS TANÁCSOK A STROKE-ON ÁTESETT BETEG CSALÁDTAGJAINAK
  • Kérjen részletes tájékoztatást az orvostól, ha elkíséri a beteget a kórházba. A vizsgálat előtt beszélje meg a beteggel
    azokat a kérdéseket, amiket fel szeretne tenni az orvosnak, és vigyázzon, hogy ne kérdezzen olyasmit, amire nem szeretné, ha a beteg is hallaná a választ.
  • Legyen felkészülve arra, hogy a beteg viselkedése vagy állapota megváltozhat. A gyógyszerezés, a kényelmetlenség, valamint a stressz depressziót, dühöt vagy akár őrjöngést is okozhat.
  • Bátorítsa a szenvedőt, hogy amennyire csak lehet, legyen aktív, mozgékony és független, annak érdekében, hogy visszanyerje a bizalmát a saját erejében.
  • Reálisan mérje fel saját szükségleteit. Hogyha ezek teljesülnek, sokkal könnyebb mások szükségére odafigyelni.
  • Biztosítson magának elegendő alvásidőt, táplálkozzon megfelelően és ne hanyagolja el a saját pihenését. Nagyon nehéz kimerülten segíteni valakinek.

rák és stroke

TOVÁBBI HASZNOS TANÁCSOK…
  • Ne mellőzzük a segítségkérést családunk többi tagjaitól, akik lehet, hogy még méltányolják is a lehetőséget, hogy ők is segíthetnek.
  • Maradjunk derűlátók!
  • Fogadjuk el azt a gondolatot, hogy vannak olyan körülmények, amelyeket nem tudunk befolyásolni.
  • Fejezzük ki tapintattal, de nyíltan érzéseinket és véleményünket, ne halmozzunk fel negatív érzéseket, kerüljük az állandó harcias, vagy az ezzel ellenkező, passzív magatartást.
  • Próbáljuk meg kezelni a stresszt különféle relaxációs technikák alkalmazásával.
  • Rendszeresen végezzünk testgyakorlást. Szervezetünk sokkal jobban reagál a stresszhelyzetekben, ha jó az erőnlét.
  • Étkezéseink legyenek kiegyensúlyozottak.
  • Ne próbáljuk a stresszt vagy a fáradtságot alkohollal vagy gyógyszerrel csökkenteni.
  • Vegyük fel a kapcsolatot egy támogató csoporttal. Hasonló helyzetben levő emberekkel folytatott beszélgetések segíteni fognak bennünket, hogy ne érezzük egyedül magunkat ebben a helyzetben.

 

Radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok

A rákos betegek klinikai-radiológiai jellemzői, valamint laboratóriumi eredményei segíthetik a stroke mechanizmusának meghatározását. Észrevették, hogy az idősebb rákos betegeknél nagyobb a hajlam a hagyományos mechanizmusú stroke-ra, mint a tumorális eredetűre. A képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok során azoknál a rákos és stroke-os betegeknél, akiknél az agyi inzultus nem hagyományos mechanizmus szerint jött létre, gyakrabban több területen kialakult sérülést írtak le, ugyanakkor nagyobb sérülés, amely csak egyetlen ér területét érintette, inkább a hagyományos mechanizmusú stroke-ra jellemző.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a nem hagyományos mechanizmusú stroke-ot elszenvedő betegeknél sokkal magasabb a D-dimer-szint (D-dimer a plazmin degradációs terméke, amely a fibrin egy derivált formája és a hiperkoagulabilitás [fokozott véralvadás] mérőfoka). Tehát a megnövekedett D-dimer-szint a rákos betegek stroke-ját előrejelző tényező. A kutatási eredmények azt sugallják, hogy erős kölcsönhatás áll fenn a D-dimer-szint és a daganat stádiuma, illetve kórszövettani típusa között. Fontos megkülönböztetni a kétféle mechanizmusú stroke-ot (a hagyományost a daganatostól), mivel a véralvadási zavarok megelőzési módja meg kell, hogy feleljen a stroke típusának.

A legerősebb kölcsönhatást az agyi értörténés és a rák között az urogenitális és az emlőrák esetében írták le, ezeket követi a gyomorrák, a tüdőrák és a vastagbélrák.

Végkövetkeztetések

Ismertetőnk végkövetkeztetései röviden így foglalhatóak össze:

1. A rákos megbetegedés protrombotikus (előtrombus) állapot, amelyhez nagyon gyakran stroke társul.

2. Az stroke-os rákbetegek között gyakori a rák specifikus mechanizmus; a rákos betegek számának növekedésével ez a típusú stroke a jövőben jóval több esetben fordul majd elő.

3. A daganatos betegek strokejának jellemzői különböznek a hagyományos stroke-éitól. A rákkal társuló stroke hátterében a tumorális faktorok által keltett mechanizmus áll.

4. A megfelelő kezelés alkalmazásában jelentős segítséget nyújt, ha ismerjük a rákos betegeknél a stroke mechanizmusát, és ha élünk a modern diagnosztikus eljárások előnyeivel.

 

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás:

Élet és Egészség folyóirat: A stroke és a rák közötti kapcsolatok
1. Young O. B., Myoung J.S., Gyeong S. K., et al: „Ischemic Stroke and ancer: Stroke Severely Impacts Cancer Patients”, While Cancer Increases the Number
2. Grisold W., Oberndorfer S., Struhal W., „Stroke and cancer: a review”. Acta Neurol Scand 2009; 119:1-16
3. Kim SG, Hong JM, Kim HY, Lee J, Chung PW, Park KY, et al: „Ischemic stroke in cancer patients with and without conventional mechanisms: a multicenter study in Korea”. Stroke 2010; 41:798-801
4. Seok JM, Kim SG, Kim JW, Chung CS, Kim GM, et al. (2010) „Coagulopathy and embolic signal in cancer patients with ischemic stroke”. Ann Neurol 68: 213–219
5. Kono T, Ohtsuki T, Hosomi N, Takeda I, Aoki S, et al. (2012) „Cancer-associated ischemic stroke is associa ted with elevated d-dimer and fi brin degradation product levels in acute ischemic stroke with advanced cancer”. Geriatr Gerontol Int 12: 468–474
6. Kwon H. M., Kang B.S., Yoon B.W. (2007), „Stroke as the first manifestation of concealed cancer”, J. Neurol.

 

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

843 Views0