Stresszoldó vegetáriánus receptek #4

Stresszoldó vegetáriánus receptek

Saláta: Gondoltad volna, hogy a saláta stressz oldó hatású is lehet? Mutatunk pár elkészítést, mik azok az alapanyagok, amik segíthetnek.

Üdítő shakesaláta

(2 adag)

Hozzávalók

  • 1 csésze hideg szója- vagy mandulatej
  • 1 csésze frissen csavart narancslé
  • 1 érett banán
  • 2 kanál búzacsíra
  • 1 kanál akácméz (elhagyható)

Elkészítés

Az összetevőket turmixoljuk, majd poharakba töltve fogyasztjuk. A búzacsíra jó E-vitamin-, vas- és B-vitamin- (tiamin, riboflavin) forrás, mely a narancslében található C-vitaminnal együtt üdítő, élénkítő csemegévé varázsolja ezt az ízletes innivalót. Fogyaszthatjuk reggelire, gabonapelyhekkel, diófélékkel és friss gyümölccsel dúsítva.

Egzotikus gyümölcssaláta

(8 adag)

Hozzávalók

  • 2 banán, szeletelve
  • 2 mandarin, kockákra vágva
  • 2 narancs, kockákra vágva
  • 2 piros alma, kockákra vágva
  • 4 kiwi, szeletelve
  • 1 litchi-kompót
  • 1 ananászkompót
  • eper
  • ½ csésze 100%-os vegyes gyümölcslé

Elkészítés

A gyümölcsöket a fentebbi sorrendben egy tálba rendezzük. A kiwiből meghagyunk néhány szeletet a díszítéshez. Óvatosan összekeverjük, adagonként tálkákba tesszük és kiwi szeletekkel díszítjük.

A saláta összetevői fitokémiai anyagokban gazdagok. Fogyaszthatjuk desszertként, vagy mint könnyű, ízletes, vitamindús önálló vacsorát.

Málnás-áfonyás tápióka desszertsaláta

Hozzávalók

  • 1 csésze almalé
  • 2 evőkanál keményítő
  • 1 csésze málna
  • 1 csésze áfonya
  • 3 kanál méz
  • ¼ csésze tápióka (SanoVita)
  • 1 csésze mandula
  • 4 ¼ csésze víz
  • 1 kiskanál vanília
  • 1 kiskanál kókusz-esszencia
  • kis só

Elkészítés

A mandulát 1¼ csésze vízzel turmixoljuk. Hozzáadjuk a maradék vizet és összekavarjuk. Az így nyert folyadékot leszűrjük, majd a tűzre téve azonnal hozzáadjuk a tápiókát, 2 kanál mézet, kis sót, a vaníliát és a kókusz-esszenciát. Jól összekavarjuk, majd felforraljuk. Kevés főzés után, a tűzről levéve hideg helyen állni hagyjuk. Külön, egy kisebb edényben felforraljuk az almalét a maradék mézzel. Egy harmadik edényben, kevés vízzel összekeverjük a keményítőt, hozzáadjuk az almaléhez és állandó kavarás mellett sűrűsödésig főzzük. Hozzáadjuk az erdei gyümölcsöt és forrásig kavargatjuk. Az édességet üvegtálkákban tálaljuk, egy-egy adag tápiókát és egy-egy adag gyümölcsszószt felváltva egymásra rétegezve. Erdei gyümölcsökkel díszítjük.

Mexikói salátasaláta

(4 adag)

Hozzávalók

• 1 fejes saláta, apróra vágva
• 4 nagy paradicsom, apró kockákra vágva
• 1 lilahagyma, apróra vágva
• ½ bögre olajbogyó, karikákra vágva
• 1 avokádó, szeletelve
• 1 chillibab-konzerv
• 1 vörösbab konzerv
• 1 fehérbab konzerv
• 2 csomag kukorica chips (Tortilla)

Elkészítés

A chillibabot egy edénybe öntjük. Hozzáadjuk a vörösbabot a levével együtt, majd a leszűrt fehérbabot. Alaposan összekeverjük és kis lángon felmelegítjük. Minden tányérra helyezünk egy adag enyhén összetört chipset, egy réteg babkeveréket, egy réteg fejes salátát. A salátát megszórjuk paradicsommal, olajbogyóval, hagymával és avokádóval. A lakto-ovo vegetáriánus változatban az avokádót aludttejjel helyettesíthetjük. A gyorsan elkészíthető saláta ízletes és tápláló ebéd lehet.

 

Valentina Dan, MPH
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Stresszoldó vegetáriánus receptek

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

Receptes linkek

1. Vegetáriánus és vegán receptek #1
2. Receptek a nők egészségéért
3. Vegetáriánus és vegán receptek #3
4. Stresszoldó vegetáriánus receptek #4
5. Vegetáriánus receptek #5

931 Views0
A kortizol és a mindennapi stressz

A kortizol és a mindennapi stressz

A stressz – amelynek számos kiváltó oka lehet, hétköznapi, de életünk jelentős eseményeivel kapcsolatos dolgok egyaránt – mint fogalom Selye János endokrinológus révén került be az orvosi terminológiába, körülbelül 50 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a stresszt összefüggésbe hozták már mindegyik modern civilizációs betegséggel, többek között

  • a rákkal,
  • mentális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel,
  • a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel,
  • a diabétesszel,
  • a vérzsírszint zavarokkal,
  • az elhízással.
MELLÉKVESÉK – a vese felső részén elhelyezkedő endokrin mirigyek, amelyek kortizolt, adrenalint és nemi hormonokat termelnek
KORTIKOSZTEROIDOK – a mellékvesekéreg (cortex) által termelt stresszhormonok (pl. kortizol, aldoszteron, androgének, ösztrogének).
GLUKOKORTIKOIDOK – szintetikus biokémiai vegyületek (hidrokortizon, prednizon) vagy a mellékvesék által termelt és kibocsátott termékek (kortizol).
KORTIZOL – a mellékvesék által termelt stresszhormon, amely vészreakciókor segíti a szervezet alkalmazkodását, ugyanakkor többek között serkenti az energiaképzéshez fontos anyagok – glükóz és zsír – felszabadulását a raktárakból. Bármilyen típusú stressz – fizikai, kémiai, pszichológiai, traumás, sebészeti – vagy a hideg, a koplalás, az evés serkenti a kortizol elválasztást.

A szervezetünkben lezajló folyamatok

kortizol szint

Bár a kiváltó tényezők sokfélék lehetnek, a szervezet mindig ugyanúgy, ugyanolyan mechanizmussal válaszol:
stressz hormonokat – katekolaminokat és kortizolt – szabadít fel a mellékvese-mirigyekből. A stresszt kiváltó körülménnyel egy időben a felsőbb idegi központok a hipotalamuszt hipofízis-stimuláló hormon elválasztására utasítják (CRH), aminek eredményeként ACTH (adrenocorticotrop-hormon) jut a véráramba, ez pedig a mellékveséket kortizol termelésre serkenti. Mindez egy sor drámai elváltozást okoz a szervezetben, amelyek a vészreakcióra készítik fel fizikailag és pszichikailag a szervezetet.

Az alkalmazkodási reakció a következőket foglalja magában:

  • a pulzus felgyorsulása (tahikardia),
  • a szívizom-összehúzódás és a szívhozam növekedése,
  • a légzésfrekvencia emelkedése (tahipnoé),
  • a véráram hozamának az izmok irányába való átirányítása a hasi szervek felől, ami fokozott energiafelhasználást és oxigénellátást igényel,
  • a pupillák tágulása (midriázis), az izomtónus emelkedése,
  • erőltetett ébrenléti állapot,
  • az izzadás és a nyálkiválasztás fokozódása,
  • a fájdalom érzékelési szint csökkenése.

Biológiailag az összes biokémiai folyamat célja az egyensúly (homeosztázis) megteremtése, ami egy ideális állapot, amelyet környezeti tényezők, a külső és belső ingerületek gátolhatnak. Mivel a szervezet nem úgy van felépítve, hogy a nap 24 órájában, hetente 7 napon át stresszes körülmények között működjön – és ez nem is szükséges – , az esemény megszűnte után helyreáll az eredeti állapot.
kortizol szint

A cirkadián ritmus és a kortizol hatékonysága stressz esetén

Egyes hormonok a nap folyamán ciklikusan választódnak ki. A kortizol reggel éri el a legmagasabb szintet, majd fokozatosan csökken, a legalacsonyabb szint pedig éjfél körül mutatható ki. Ez a napi ritmus a hipotalamusz magvaiban elhelyezkedő, ún. „biológiai óra” működésének eredményeként jön létre, amely ellenőrzi a kortizol kiválasztásának a pulzusfrekvenciáját és amplitúdóját.

A kortizol – a melatoninnal együtt – az éjjel-nappali ciklus folyamán ellenőrzi a szervezet funkcióit. Erre jó példa az immunrendszer. A reggeli emelkedett kortizol szintnek kulcsszerepe van az éjjeli specifikus (sejtmechanizmuson alapuló) immunitásról a nappali immunitásra való áttérésben, melynek során antitest-felszabadító mechanizmusok dominálnak
(humorális immunitás).

kortizol szintVálaszként a stresszkeltő tényezőkre a szervezet minden felhasználható erőforrását mozgósítja: éhezés
esetén a kortizol biztosítja a vércukor szinten tartását – ezt hipoglikémia ellenes hatásnak nevezzük, melynek során a glukoneogenézis folyamata által a máj az aminosavakból glükózt szintetizál. Az energiaraktárak feltöltése és a glükóz kiválasztása a vérbe az újabb stresszhelyzetre való alkalmazkodást segíti elő. Ugyanakkor a zsírsavak mozgósításával és lebontásával (lipolízis) a kortizol energiát szabadít fel, valamint lehetővé teszi a zsírszövet raktárainak az átköltözését.

A krónikus stressz nem specifikus tünetei:

KOGNITÍV – memória- és koncentrálási zavarok
EMOCIONÁLIS – szorongás, ingerlékenység, ingerültség vagy elszigetelődési hajlam, depresszió
FIZIKAI – szédülés, hányinger, mellkasi fájdalom, felgyorsult szívverés, fulladás érzés, hasmenés vagy székrekedés
MAGATARTÁSBELI – álmatlanság, fokozott étvággyal járó táplálkozási zavarok, drogfogyasztás

A krónikus hiperkorticizmus „dominóhatása”

Az idegrendszer és az endokrin rendszer minden válasza, amelynek során stressz hormonokat szabadít fel, a fiziológiás cirkadián ritmus felborulásához vezet. E válaszok felszaporodása állandó kiegyensúlyozatlansághoz vezet (kéreghormon túltengés, krónikus hiperkorticizmus), ami negatívan hat az egészségi állapotra. Az agyban és a hipofízisben levő receptorok mérik a keringő kortizol szintjét, és a kortizolémia csökkentéséért felelnek napközben. Az ismételt kortizol kiválasztás következtében e receptorok érzéketlenekké válnak, ami a cirkadián ritmust befolyásolja.

A krónikus stressz miatt kialakult hiperkorticizmus kihat az egészségi állapotra. A növekvő étvágy és a zsírszövetek átrendezése túlsúlyhoz vezet. Akiknek öröklött hajlamuk van a diabéteszre vagy a családi kórtörténetükben diabétesz szerepel, a hiperglikémizáló hatás oly módon érvényesül, hogy a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulin fiziológiás hatására, így csökkent glükóztoleracia alakul ki. Ugyanakkor a vérnyomás ellenőrzése egyre nehezebbé válik, a pajzsmirigy működése enyhén romlik, ami fáradtsághoz és depresszióhoz vezet.

Csökkennek..vagy negatív esetben növekednek

A fehérjeszintézis csökkenése miatt az izomtömeg is csökken, ami a végtagoknál proximális izomgyengeséget eredményez, károsítva az ízületek mechanikáját. Hasonló módon, a csont felszívódási folyamatok erősödése következtében, romlik a csont képződés, ami csontritkuláshoz vezethet. Az immunitás krónikus elnyomása kedvez a fertőzések kialakulásának. A bőr és a kötőszövetek regenerálódása romlik – főleg éjszaka – az éjjeli hiperkorticizmus hatására.

kortizol szint

A túlzott kortizol-elválasztás enyhén elnyomja a nemi mirigyeket ellenőrző hipofízis-hormonokat, aminek a hatása a menstruációs ciklus, a termékenység, a libidó és a nemi dinamika módosulásához vezet. Úgyszintén akadályozza a növekedési hormon (GH) termelését, éspedig úgy, hogy az éjszakai kortizol többlet-termelődés aránytalanul erős GH-gátlást eredményez. Ez a folyamat gyerekeknél alacsony növést, felnőtteknél korai öregedést eredményez, mert tudvalevő, hogy a GH öregedést késleltető hatással bír.

A kortizol enyhe szint növekedés serkenti a memóriát és a tanulási folyamatot, azonban a krónikus kitettség gátolja a figyelmet, a gondolkodást, a térlátást és a beszéd folyamatosságát. Az érzelmi egyensúly felborulása pánikrohamokhoz és depresszióhoz vezet. Az alvás REM-fázisának (gyors szemmozgásos szakasz, a leghatékonyabb regenerálódás ilyenkor történik) a megzavarása

  • reggeli fejfájással,
  • krónikus fáradtságérzettel,
  • a kognitív funkciók enyhe zavarával,
  • a figyelem lankadásával jár.

Krónikus fáradtság-szindróma

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának, melynek tünetei: fáradtság, szédülés, alacsony vércukor szintre való hajlam. A mellékvesék csökkent működése autoimmun betegségekre hajlamosít, és erősíti a menopauza tüneteit.

Az alváshiány majdnem 45%-kal növeli a kortizol szintjét. A hideg évszak kissé felborítja a napi ritmust, amivel részben meg lehet magyarázni a szezonális hangulat- és viselkedésváltozásokat. Ugyanígy hat az alkoholfogyasztás és a depresszió is, több kortizol kiválasztását előidézve a hipotalamusz-hipofízis tengely ingerlésével, mint amennyit önmagában a stresszhelyzet okozna.

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának.

Mit tegyünk?

A stressz hatás mérése a személyiségbeli különbségek miatt nem mindig egyszerű. A kortizol biológiai stresszmarként való alkalmazását a nap folyamán való specifikus szintváltozásai korlátozzák.

A kortizolszint csökkentésére a testgyakorlás és a relaxációs technikák jelentik a megoldást. A sportolás növeli az endorfin- és a szerotoninszintet, ami csökkenti a szimpatikus tónust és ingerli a hipofízis-mellékvese tengelyt. A legjobb módszer stressz oldására, ha különféle viselkedésterápiákkal, masszázzsal, mély légzési technikákkal, a természetre figyeléssel eltereljük a figyelmünket a nyugtalanító tényezőkről. Finomítatlan élelmiszerek fogyasztása és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet. A mellékveséket az életmódra negatívan ható körülmények – mérgező környezet, toxikus élelmiszerek, ártalmas gondolatok és akár kapcsolatok – mellőzésével „pihentethetjük”. Ezen kívül próbáljunk változtatni a stresszhez – mint mindannyiunk által megtapasztalt mindennapi jelenséghez – való egyéni szemléletünkön.

Nem maradt más hátra, minthogy kellemes és pihentető időtöltést kívánjak a természetben, ahol a cikkben javasolt módszereket is könnyen ki lehet próbálni.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A kortizol és a mindennapi stressz
Leigh Erin Connealy, Stress and your hormones, Coast Magazine 2004
Jones and Bartlett Publishers, Physiology of stress Winn Chatam, Glucocorticoid effects on the immune system, UpToDate, 2014


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

21,802 Views0
A zenés vakáció

Zenés vakáció

Komolyzene: “A zene lemossa a lélekről a hétköznapok porát” – mondta Berthold Auerbach, német regényíró. Éppen erre van szükségünk a szabadság ideje alatt, nem igaz? A zene gyógyító hatására már az Ókorban felfigyeltek. Homérosz a kimerültség, a felgyülemlett negatív érzések, a harag, a keserűség, az aggodalom vagy a félelem gyógyítására ajánlotta, rámutatva, hogy „a zenének az egészséges, valódi pihenés részévé kell válnia, amely ellazítja és nemesíti a testet és a lelket”.

A 3. évezred tudománya is, a maga során állítja, hogy a zene csodálatos gyógyító hatással rendelkezik azon egyedi tulajdonsága miatt, mely dr. Oliver Sacks szakvéleménye szerint képes átszervezni az agyműködést. Kevesen értik igazán, hogy milyen hatalmas befolyást gyakorol a zene agyunkra, különösen az akarat, a megítélés, az értelem és az erkölcs központját képező homloklebenyre. Jó tudni, hogy a zene az érzelmi központon, vagyis a halántéklebenyen és a limbikus rendszeren keresztül jut az agyba, és a homloklebeny egy bizonyos válaszreakcióját váltja ki.

komolyzene

Nem minden fajta zenének van gyógyhatása az emberi szervezetre. A jótékony, gyógyító zene összetevői (dallam, harmónia, ritmus, hangerő) egyensúlyban vannak egymással, egymást kiegészítve hatnak. Egy jó irodalmi alkotáshoz hasonlóan a komolyzene is üzenetet hordoz, történetet foglal magában, elkülöníthető a bevezető, a tárgyalás és a befejezés, tehát miközben hallgatjuk, nyomon követhetjük a történések vonalát és érezhetjük, tapasztalhatjuk, ahogyan létrejön bennünk a rend, a beteljesülés, a béke.

Jó vagy rossz zene? Komolyzene? Rock?

A természetben minden – az emberi szervezet is – egy bizonyos természetes ritmus szerint működik. A szívverés, a légzés, a beszéd, sőt, az agy működése is követi ezt a ritmust. A jó zene ráhangolódik, és tiszteletben tartja ezt. Utánozza a levelek susogását, a csermely csobogását, a méhek zümmögését, a madarak csicsergését.

komolyzeneTulajdonképpen a jó zene és a rossz zene közötti különbség a ritmusból adódik, különösen ennek egyik tulajdonságából, amely az ütemek hangsúlyozásában nyilvánul meg, ugyanis ezek természetes módon nem hangsúlyozottak. A rockzenére jellemző szinkópás ritmus például, melyben a végtelenségig ismétlődik egy-két ütem és hang, ellentmondásba kerül az emberi szervezet és a természet fiziológiai ritmusával. Az ilyen jellegű zene hipnotikus hatással van az agyra. Ha hosszú ideig ilyen hatásnak tesszük ki magunkat, az jelentős mértékben károsítja emlékezőképességünket, agysorvadáshoz, a szürkeállomány visszafordíthatatlan csökkenéséhez vezet.

A jó zene, valamint a testedzés serkenti az endorfintermelődést, amely pihentet és jó közérzetet biztosít. Ugyanakkor a zene csökkenti a vér kortizolszintjét, melynek növekedése különösen a stresszhelyzetekben figyelhető meg.

Remélem, hogy a jó zene és annak gyógyhatásai melletti érvelésem mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy föltétlenül vezessük be mindennapjainkba a zenehallgatást. Pedig éppen a szabadságok ideje zajlik, zenés vakációt kívánok.

 

Valentina Dan, MPH

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Zenés vakáció

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0
Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?

Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?

Létfontosságú hormon

Kortizol: Bár nem az az egyetlen ok, amiért a vérbe kerül, a kortizolt a „stressz hormonjá”-nak is nevezik, mivel „harci” helyzetekben, a stresszre és mindenféle negatív ingerre válaszként szervezetünk nagy mennyiségben állítja elő. Mondhatni, hogy kritikus helyzetekben ez a hormon mozgósítja az energiaraktárakat. Az ilyen helyzeteken kívül, napközben a reggeli órákban éri el a maximum, éjfél körül pedig a minimum szintet.

Nem elhanyagolandó fontosságú a mellékvese kéregben termelődő köztes termékek szintézise (pl. glükokortikoidok), valamint a kortizol számos tulajdonsága, amelyek közül megemlítjük az alábbiakat:

kortizol

  • a vércukorszint fenntartása éhezéskor,
  • a vércukorszint növelése stressz hatására,
  • a vérnyomás megfelelő szinten tartása,
  • válasz a gyulladásra és immunfunkciók,
  • a kognitív funkciók (mint amilyen a figyelem, a memória)
  • és az érzelmi egyensúly fenntartása,
  • valamint az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása.

 

Kortikoterápiás készítmények

A múlt század közepén, amikor azonosították a mellékvesekéreg hormonjait, valamint a kortizol gyulladás elleni hatását, ezt a felfedezést nagyon rövid időn belül orvosi Nobel-díjjal jutalmazták, és többféle szintetikus kortikoszteroidot kezdtek kifejleszteni gyógyászati célból.

Kortizol: A kortikoterápiás készítmények tulajdonképpen több, különféle alkalmazású szteroid hormontartalmú gyógyszercsoportot foglalnak magukba. Már az elején fontos hangsúlyoznunk, hogy nem a sportolók által, az izomtömeg növelés céljából gyakran helytelenül alkalmazott szteroid hormonokra gondolunk.

A létfontosságú kortizol – amely a mellékvesekéreg által természetes körülmények között termelt hormon – kémiai szerkezetével megegyező szintetikus hatóanyagokat az orvosi szakirodalomban glükokortikoidoknak nevezzük. Ezek biokémiai szerkezetét megváltoztatva biológiailag sokkal aktívabb és hosszabb hatásidejű szereket kapunk. Mint minden, a szervezet egyensúlyát veszélyeztető túladagolásnál, az érem másik oldalát itt is az esetenként maradandó károsodásokat okozó mellékhatások képezik.

Hasznosság és hatásmechanizmusok

A gyakorlatban az endokrinológus a glükokortikoidokat kis adagokban alkalmazza kortizol-hiányos betegségekben (Addison-kór, a mellékvesék műtéti eltávolítása után) vagy pedig a Cushing-kór diagnózisában és okának megállapításában.

A gyógyszertani adagok különböző betegségekben a gyulladás csökkentését vagy ellenőrzését célozzák (például ekcéma, asztma, allergiák, akut hepatitisz, fertőző betegségek, agyödéma esetében), autoimmun betegségekben, amikor az immunrendszer megtámadja az egészséges sejteket (mint pl. lupusz, reumatoid poliartritisz, multiplex szklerózis, szervátültetések, stb.), csökkentik az immunválaszt, valamint kölcsönhatásba lépnek a malignus (rosszindulatú) sejtekben zajló abnormális folyamatokkal, amikor a rákos megbetegedések, főként a limfoproliferatív betegségek kezelésénél nagy adagokban alkalmazzák (pl. leukémia, limfómák esetén).

kortizol

Mikor van szükségünk glükokortikoidokra?

Többféle kortikoterápia létezik, melynek típusát, a gyógyszer adagolással és a kezelés időtartamával együtt az orvos határozza meg, a mellékhatások elkerülését vagy csökkentését tartva szem előtt. Hosszas kezelés folyamán rendszeres ellenőrző vizsgálatokra van szükség a mellékhatások felismerésére és kezelésére.

Kezelést csak abban az esetben kezdünk el alkalmazni, ha az orvosi irodalom igazolja a terápia objektív hasznát, és csak miután bebizonyosodott, hogy más speciális kezelési módszer nem hatásos. A monitorizálás bizonyos objektív hatások követését jelenti. A jól ismert, bármilyen kezelésnél előálló placebo hatáson kívül a glükokortikoidok a páciensek nagy hányadánál közérzetjavulást idéznek elő, különösen a betegség akut fázisában. Emiatt az általános állapot szubjektív javulását nem kellene terápiás válasznak minősíteni.

Olyan mérhető célokat kell választani, amelyek az alapbetegséget jellemzik és a kezelés hatékonyságára utalhatnak (mint például az asztmában a légzési térfogat javulása, vagy májgyulladás, hepatitisz esetén a transzaminázok csökkenése). A kezelés megszakítását az eredmény hiánya vagy pedig a nagyon súlyos mellékhatások indokolhatják.

A kortikoterápia szempontjai és elvei:

  • közzétett bizonyítékok
  • a specifi kus terápia kudarca
  • speciális kezelési cél
  • objektív válaszreakciók
  • elegendő mennyiség, elég idő a várt eredmények eléréséig,
    de nem több annál
  • kezelési kudarc, súlyos szövődmények, illetve maximális
    hatékonyság esetén félbeszakítás

Alkalmazási mód

  • Orális kortikoterápia a krónikus megbetegedésekben alkalmazható. Általában a gyógyszeradagot reggel kell bevenni, amikor a felszívódás szinte 100%-os, így a természetes kortizol-termelés élettani ritmusát követik és ezzel együtt az álmatlanságot is megszüntetik.
  • A parenterális, intravénás kortikoterápiát leginkább a sebészeti sürgősségi ellátásban, valamint a nagy mennyiségű glükokortikoid pulzusterápiában alkalmazzák.
  • A helyi (intraartikuláris, inhalációs, topikus) kortikoterápia helyileg szükséges gyógyszer koncentrációkat biztosít, ezáltal a szisztémás mellékhatások minimálisak lesznek.

Mellékhatások

A mellékhatások gyakoriságban és intenzitásban különböznek az alkalmazási módtól, az adagtól, valamint a kezelési sémától. Két fő kategóriát különböztethetünk meg, amelyeket úgy a páciensnek, mint az orvosnak szem előtt kell tartania.

Mellékvesekéreg elégtelenség – ezt a hipofízis mellékvese kéregre kifejtett stimuláló hatásának a hosszabb idejű gátlása okozza, amely a mirigyek visszafejlődését eredményezi. Exogén (kívülről származó) glükokortikoidok alkalmazása következtében alakul ki. A hormontermelés csak néhány hónappal a kezelés befejezése után áll vissza. Ez alatt az idő alatt a beteg nagyon sérülékeny, főleg stresszhelyzetekben – hosszabb ideig tartó fizikai megerőltetés, szokványos fertőzések, sérülések esetén.

Hogy elkerüljük ezt a potenciálisan életveszélyes állapotot, melyet

  • hirtelen vérnyomás csökkenés,
  • erőteljes fizikai gyengeség
  • émelygés,
  • hasi fájdalmak,
  • hányás,
  • ízületi fájdalmak jellemeznek,

nem javasolt a glükokortikoid kezelés hirtelen abbahagyása. A gyógyszert több hónapig kell szedni, 2-4 hetente fokozatosan csökkentve az adagot.

kortizol

A második csoportba tartozó mellékhatások…

..az iatrogén (gyógyszer indukált) Cushing-szindrómát idézik elő.

Akár minimális adag esetén is, közvetlenül a kortikoterápia megkezdése után, jelentkezhet:

  • testsúlynövekedés,
  • a zsírszövet átrendeződése, főleg hasi tájékon és az arcon – „telihold-arc”
  • ezzel egy időben pedig a glükokortikoidok fehérjéinek katabolikus hatása következtében a bőr elvékonyodik és a végtagok izomzata mintegy elsorvad.

Nagy a glaukóma megjelenésének kockázata azoknál, akiknél a családi kórtörténetben ez a betegség előfordul. A főleg gyerekeknél gyakoribb kétoldali szubkapszuláris katarakta lassan fejlődik ki. Gyermekeknél jellegzetes növekedés lassulás és a pubertás késése áll elő általában a Cushing-szindróma további tüneteinek kifejlődése előtt.

A cukoranyagcsere zavarainak széles a skálája, a glükóz érzékenységtől kezdve az inzulinrezisztencián és hyperinsulinismuson keresztül egészen a már létező cukorbetegség súlyosbodásáig, és – ritka esetben – egy újonnan felfedezett diabétesz típusig. A glükokortikoidok a központi idegrendszerre élénkítően hatnak, jó közérzetet, álmatlanságot, koncentrálási nehézséget, kognitív diszfunkciót, eufóriát okoznak, egészen az akut pszichózisig, sőt depresszióig – az ilyen súlyos mellékhatások a terápia félbeszakítását indokolják.

Oda kell figyelnünk

A kezelés időtartama alatt figyelemzavar, illetve memóriazavar jelentkezik, ami kisebb mértékben a kezelés után is fennállhat. Sokkal ritkábbak a női menstruációs zavarok (amenorrhoea, anovulációs ciklusok – nem érik meg a tüsző és emiatt nem kerül ki a petefészekből), egy már létező szívbetegségre tevődő kardiovaszkuláris szövődmények (magas vérnyomás betegség, szívritmus-zavarok, angina pectoralis – a koszorúérszűkület tüneti megnyilvánulása, agyi érinzultus, múló agyi történés, szívinfarktus, hirtelen halál) vagy pedig a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek nagy dózisú terápiája következtében fellépő elektrolitzavarok (mint például a hipokaliémia, csökkent káliumszint). A hematológiai vizsgálatok általában fehér vérsejt szám növekedést, a limfociták és az eozinofilek számcsökkenését mutatják ki.

Kortikoterápia utáni Cushing-szindróma:kortizol

  • központi lokalizációjú elhízás (arc-törzs)
  • katarakta, glaukóma
  • csontritkulás, törések, a végtagizmok proximális gyengesége
  • megkésett növekedés a gyerekeknél, kései pubertás
  • bőrelváltozások (pletóriás arc, pirosas-lilás vonalak, véraláfutások)
  • szénhidrát-anyagcsere zavarok
  • fokozott érzékenység a fertőzésekre
  • pszicho-kognitiv zavarok és viselkedési rendellenességek

A klinikai gyakorlatban változatos terápiás válaszokkal és mellékhatásokkal találkozunk, amit a hormonreceptorok szintjén ellenálló egyéni különbségekkel magyaráztak. Így válik érthetővé, hogy például az asztma egyeseknél miért reagál olyan gyengén a kortikoterápiára, ami ugyanennél a személynél ráadásul nagyon súlyos mellékhatásokkal – elhízással, depresszióval, csontritkulással – jár.

A glükokortikoidok okozta csontritkulás

A csonttömeg elvesztése az egyik leggyakoribb szövődménye a krónikus glükokortikoid terápiának. Mivel ezek a szerek felgyorsítják a csont reszorpciót, ugyanakkor megakadályozzák az új csont termelését, használatuk korai csontszövetvesztéshez vezet. Az első mechanizmust az osteoklasztok számának és tevékenységének a növekedése magyarázza – ezek a sejtek a régi sejtek elpusztításával frissítik fel a csontszövetet.

Hosszútávon folytatódik a csontszövet szintézisének a csökkenése, mivel csökken a felhasználható kalcium mennyisége és megszűnik az oszteoblasztok, csontképző sejtek aktivitása. Ehhez hozzájárul még a kalcium bélből való felszívódásának csökkenése és vesén keresztüli kiürítésének fokozódása, emiatt a csontokban lévő kalcium kiépül, hogy szinten tartsa a vérkoncentrációt.

Általában, ameddig nem áll elő törés, nincsenek klinikai tünetek (gyakori a tünetmentes csak röntgenfelvételen látható csigolyatörés). Férfiaknál is gyakori az osteopenia, csontritkulás, illetve a combcsont fejének ischaemiás csontnekrózisa. Ezért félévente megismételendő a csontsűrűség mérés (DXA). A helyzetet súlyosbítja maga a gyulladásos alapbetegség, amelyre a beteg a kortikoterápiát kapta, és a magas glükokortikoid-szint kiváltotta (comb) izom gyengülés, ami miatt nő az elesés kockázata. A csigolyatörés általában nagyobb csontsűrűség esetén következik be, a menopauza utáni csontritkulásnál tapasztalt törésekhez képest.

Mint általában, a megelőzés a legjobb kezelés, szem előtt tartva a kortikoterápia általános alapelveit. A csontképződés csökkenése és az izomerő gyengülése elleni harcban nagyon fontos eszköz a rendszeres testgyakorlás. Javasolt a dohányzástól és alkoholtól való tartózkodás. Bár a kalcium és a D-vitamin pótlása szükséges, ez önmagában nem elég a csontszövet csökkenésének és a törések megelőzésére. A csontsűrűség mérés eredményeinek és a klinikai kockázati tényezőknek a figyelembe vételével az orvos csontritkulás elleni gyógyszereket írhat fel, amelyek megállíthatják vagy lassíthatják a csontsűrűség csökkenést, ezzel a törés veszélyét is.

Következtetés

A kortikoterápia mellékhatásainak csökkentésére a következőket ajánljuk: csak konkrétan megjelölt esetekben használjunk glükokortikoidokat; kerüljük a hosszú hatású készítményeket; rövid ideig tartó kezeléseket alkalmazzunk – az 5-7 napos terápia nem okoz mellékhatásokat és nem lép kölcsönhatásba a hipofízis-mellékvesekéreg tengellyel; válasszuk a helyi kezelést a szisztémás kezelés helyett és használjuk ki a gyulladáscsökkentők és az immunszupressziv szerek kombinációjának szinergikus hatását.

Ne feledjük, hogy a kortikoterápia a Cushing-szindróma elsődleges oka. Sokszor csak palliatív hatású, a gyulladás okát nem küszöböli ki. A háttérben megbúvó alapbetegség tovább fejlődik, miközben a tünetek elmosódnak. Mindazonáltal, hogy a nem-endokrin betegségekben szinte empirikusan alkalmazzák, sokszor életmentő lehet, így a kortikoterápiát a leírtak ellenére sem kell hazárdjátéknak tekintenünk.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
KD Tripathi, Essentials of Medical Pharmacology, 2003:254-265
Harold N. Rosen, Clifford J. Rosen, Jean E. Mulder, Pathogenesis, clinical features and evaluation of glucococorticoid-induced osteoporosis, UpToDate, 2014
Carlos Alberto Longui, Glucocorticoid therapy: mini mizing side effects, Journal of Pediatry, 2007,83, S163-171


Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

4,686 Views0