A tobozmirigy és a vakációs bulizások

A tobozmirigy és a vakációs bulizások

Tobozmirigy: Mindannyian örültünk a meleg évszaknak, amikor a nappalok hosszabbak és az éjszakák rövidebbek voltak, ideálisak a szabadság kellemes eltöltéséhez. Normális esetben a szervezet könnyen alkalmazkodik a több órányi világossághoz, mivel ez a változás fokozatosan megy végbe. Azoknál azonban, akik a „nappalukat megnyújtják éjfél utánig”, későig mulatnak és az éjszakát is ébren töltik, felborul ez a cirkadián ritmus; a szervezet oda jut, hogy nem érti, hogy miért van kinn sötét, mikor őt ébrenlétre kényszerítik, vagy ellenkezőleg, miért van kinn már rég világosság, amikor neki még mindig aludnia kellene. A helyes cirkadián ritmus fenntartásához nagyon sok elem kerül kölcsönhatásba és ezek szorosan együtt kell működjenek egymással. Itt megemlíthetjük a Felszálló Aktiváló Rendszernek (SAA) elsősorban a hormonokra kifejtett erőteljes hatását, valamint a fénynek a retinára és az agyra kifejtett vitathatatlan hatását.

tobozmirigyA fény

Goethe utolsó szavai ezek voltak: „Fényt, még több fényt!” Tulajdonképpen az emberek többsége, akár tudat alatt is, nagy csodálója a fénynek. A fény már az Ókorban is érdeklődést, csodálatot váltott ki. Az idők során a fényről nagyon sok mindent megtudtunk, ennek ellenére ma is még valamiféle misztérium veszi körül. Mintha megmakacsolná magát, alátámasztván Lucian Blaga nagyon szép versének a mondanivalóját: „Én nem taposom szét a világ csodálatos fénykoronáját [Eu nu strivesc corola de minuni a lumii]”, és az olyan embereknek mint Einstein, Bohr vagy pedig Planck és sokan mások, akik hiába kényszerítették a fénykoronát nyomás alá, nekik sem sikerült összetörni.

Az a dilemma, hogy a fény kis testecskék áradata vagy pedig hullám, a jelenben ennek a kettőnek az ötvözésében látszik megoldódni, az eredmény pedig láthatóan Blagát igazolja. A fizikusok egyértelműen beismerhetik: „Én a fényemmel a világ titkait gyarapítom [Eu cu lumina mea sporesc a lumii taină].” A fotonok néha úgy viselkednek, mintha lenne lelkiismeretük.

A mód, ahogyan a fény a szervezetünkben érzetté alakul, legalább olyan csodálatos, mint a kvantumfizika által leírt jelenségek. A szem bonyolultságáról már rengeteget írtak, a téma még sincs lezárva, egyéb szervek pedig intenzív kutatás tárgyát képezik.

Rejtetten, de jelen van

Például, az epifízis, amelyet eddig „az endokrinológia szégyenteljes titkának” tartottak, jelenleg nagyon aprólékos kutatás tárgya. Az epifízis, amit tobozmirigynek is hívnak, mivel alakja pont olyan, mint egy fenyőtobozé, a köztiagy egyik szerve és endokrin funkcióval bír. Felépítésében találhatunk:

  • egy kiválasztó neurogliás sejtekkel teli strómát,
  • valamint számos szimpatikus idegfonalat.

A mirigy maximális fejlettségét a gyerekkorra éri el, majd a pubertáskorig visszafejlődik. Eleinte úgy tartották, hogy az epifízis felnőttkorban már inaktív, de az új kutatások kimutatták, hogy életünk végéig aktív marad. Főbb alkotórészei, a kiválasztó sejtek ideghám eredetűek, pinealocytáknak nevezik őket és gyakorlatilag folyamatosan működnek. Idővel a mirigy egy meszesedési folyamaton megy keresztül, azonban ez csak a fenntartó gliaszövet eredetű sejteket érinti, így a neuroendokrin működést nem befolyásolja jelentősen.

A tobozmirigy idegi összeköttetésben van a retinával. Az epifízis funkciói még nem teljesen ismertek, emiatt ma kutatás célpontját képezi. Bebizonyosodott, hogy a mirigy polipeptideket termel, amelyek közül a legismertebb a szerotonin és főleg a melatonin, melyet az epifízis aktív hormonjának tartanak. Ez a két hormon metabolikusan egyik a másikba átalakulhat.

A harmadik szem

A retina által ingerelt szimpatikus idegrostok a fény intenzitásától függően befolyásolják az epifízis hormontermelését. Az erős fény csökkenti, a sötétség viszont növeli a termelést. Költőien az epifízist „harmadik szemnek” is nevezik. A fény és a sötétség befolyásolja a tobozmirigy éjjel-nappali termelésének a ritmusát, felhasználva a retina és a hipotalamusz közötti kölcsönhatásokat. A cirkadián ritmus három szervezője:

  • a retina,
  • a suprachiazmatikus mag,
  • valamint a tobozmirigy.

Az epifízis az alvás-ébrenlét állapot, valamint a szervezet szezonális ritmusát irányítja, és az endokrin rendszer „karmestereként” tartják számon. Melatonint termel, amit az éjszakai sötétség stimulál, a fény viszont gátol.

tobozmirigyÉjjeli baglyok?

Az utóbbi időben egyre többen vannak, akik megszokásból a nappal egy részét alvással, az éjszaka nagyobbik felét pedig ébren töltik. Ily módon a szerotonin-melatonin érzékeny rendszere felborul és a cirkadián ritmus összezavarodik.

Szabadság, vakáció idején nem tartjuk be a lefekvés időpontját. A nyár a mulatozásokra alkalmas időszak volt és késő éjszakáig hallani lehetett a hangos zenét. Teljesen jogos az ember boldogság utáni vágya. Talán még a szórakozásé is. De amit a legtöbb szórakozó nem tud, az, hogy ha feje tetejére állítjuk a cirkadián ritmust, akadályozzuk a szerotonin (a „boldogsághormon”) termelődését, aminek éppen a vágyainkkal ellenkező hatása lesz.

A legjobb, ha Goethe szavait megfogadva követjük a fényt, éjjel pedig alszunk, hogy ne tegyük tönkre a bioritmusunkat!

Új bonyolult funkciók

A melatonin erősen antioxidáns hatású, elpusztítja a szervezetben lévő szabadgyököket, amelyek számos degeneratív elváltozásért felelősek. Ugyancsak az epifízisen keresztül, a fény és a sötétség befolyásolja a nemi szervek ciklikus működését. Friss kutatások szerint a tobozmirigynek rákellenes szerepe is van. Sőt, a tobozmirigy az immunitás szabályozásában is részt vesz az immunsejtekre való hatásával, illetve bizonyos vegyületekkel (pl. interleukinek és citokinek) való kölcsönhatással. A melatoninnak fájdalomcsillapító szerepe is van, úgy tűnik, az endogén opioid rendszerre való hatása által.

tobozmirigy

Az epifízis az angiotenzin által a vérkeringést is jelentősen befolyásolja. Az antidiuretikus hormonhoz hasonló arginin-vazotocin hormon is ugyanígy hat. Érdekes tény, hogy ennek a két hormonnak a jelenlétét és hatását célzó kutatásokban két román endokrinológus is részt vett: Ștefan M. Milcu és Mihail Coculescu.

A szerotonin fény hatására termelődő ingerületátvivő anyag, annak ellenére, hogy a melatonin hormon prekurzora, amelynek termelését viszont a sötétség stimulálja. A szerotonint, a nappali hormont egyesek elnevezték „boldogsághormonnak”. Hogyha csökken a szerotoninszint, depresszió állhat be. Ezért a fény hiánya, a borús idő rosszkedvűvé tehet, míg a napsütés jó kedélyállapotot idéz elő.

dr. Dan Rusu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A tobozmirigy és a vakációs bulizások

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

860 Views0
A makula-degeneráció építőkövei

A makula-degeneráció

Makula-degeneráció: egyike a leggyakoribb látási zavaroknak, az összes szembetegségek körülbelül egyharmadát jelenti. Egy sor szemészeti megbetegedést foglal magába, amelyek egyik közös jellemzője, hogy a központi látást, pontosan a kép közepén levő pontot érintik, miközben a periférikus látás érintetlen marad. Az érintettek általában 50 év feletti személyek, ezért ezt a betegséget korhoz kötött makula-degenerációnak is nevezik.

Életünk első pillanataitól arra törekszünk, hogy minél több minket átalakító, boldogító vagy elszomorító dolgokat lássunk. Akár beismerjük, akár nem, minden, amit nézünk, jó vagy rossz értelemben változtat rajtunk, attól függően, hogy minél időzünk tekintetünkkel. Építünk vagy rombolunk, szeretünk vagy közömbösek vagyunk, a legtöbb információt a látás által kapjuk. Ezért bír olyan nagy jelentőséggel, hogy szemünk egészségét minél hosszabb ideig megőrizzük.

Az időskor felé haladva romlik a látási képességünk és kialakulhatnak látásunkat érintő betegségek. Ezek közül a makula (sárgafolt) degeneráció a leggyorsabb és a legnagyobb fogyatékosságot okozó megváltozás.

 

A betegség kialakulásának mechanizmusa

makula-degeneráció

A szem hátulsó részén helyezkedik el az ideghártya vagy retina, amely a szem belsejét bélelő fényérzékeny sejtekből áll. A szem optikai rendszere a képet a külvilágból a retinára vetíti. A makula vagy sárgafolt a retina közepén helyezkedik el, és ide fókuszálódnak a külvilágból érkező fénysugarak. A retinát alkotó 10 sejtréteg közül csak kettő fényérzékeny. Ezek a rétegek a csapok és pálcikák rétegei. A csapok a nappali és a színes látásért felelnek, miközben a pálcikák a sötétben és krepuszkuláris fényben való, illetve fekete-fehér látásért.

A makula-degenerációban ez az erősen specializálódott terület betegszik meg. A látásvesztés a makula-degeneráció következtében, a makula szerkezetében található és az éjszakai látásért felelős csapok elpusztulása miatt alakul ki.

Mivel a makula-degeneráció korfüggő folyamat, mindkét szem érintetté válik, sőt ezek akár egy időben is megbetegedhetnek. A legtöbb személy esetében ezek a látásért felelős sejtek egész egyszerűen megszűnnek működni, emiatt rossz minőségű képeket alkotnak, mint amilyen egy régi, az időtől megsárgult fénykép.

A makula-degeneráció nem jár fájdalommal. A 60 év feletti személyek gyenge látásának ez a leggyakoribb oka, de soha nem vezet teljes vaksághoz, mivel csak a központi látás érintett. A makula-degeneráció nem befolyásolja a periférikus látást. Ezért majdnem mindenkinél, aki makula-degenerációban szenved, megmarad a normális társadalmi élethez majdhogynem elégséges látási képesség, amely fontos információkat juttat a környező világból és biztosítja az illető személy önállóságát.

makula-degeneráció

A makula-degeneráció okai

Jelenleg még nem teljesen ismertek a makula-degeneráció megjelenését kiváltó okok. Szakorvosok szerint a betegség kialakulásában többféle tényező is szerepet játszik, genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A makula-degeneráció gyakran családi vonás és átöröklődik. Az alább felsorolt kockázati tényezők közül nagyon sokat összefüggésbe hoztak a makula-degeneráció kialakulásával:

  • Életkor: a paraklinikai vizsgálatokra jelentkező 66–74 éves páciensek körülbelül 10%-ánál fennálltak a makula-degeneráció tünetei. Az elváltozások prevalenciája 30%-ra nőtt a 75–85 év közötti kor csoportban;
  • Faj: a makula-degeneráció a kaukázusi fajhoz tartozó pácienseknél a leggyakoribb;
  • Dohányzás: jelentős kockázati tényező, mivel a makula-degeneráció gyakoriságát két-háromszorosára is növelheti, azokhoz a betegekhez viszonyítva, akik sohasem dohányoztak;
  • Magas vérnyomás és egyéb tényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri kockázatot: elhízás, cukorbetegség, érbetegségek valamint a diabéteszes retinopátia;
  • Magas vérkoleszterin-szint: a telített zsírokban és a koleszterinben dús étrendek összefüggésbe hozhatók a makula-degeneráció kockázatának növekedésével férfiaknál és nőknél egyaránt;
  • Rövidlátás (hipermetrópia);
  • Az erős napsütésnek (különösen a kék fénynek) való kitettség;
  • Makula-degeneráció a családi kórelőzményben vagy szürke hályog (katarakta) műtétek.

Vizsgálatok

Egy szokványos szemészeti ellenőrzésen az orvos könnyen észreveheti a makula-degenerációt. Az orvos érdeklődni fog a tünetekről, más szemészeti problémák vagy egyéb betegségek meglétéről a jelenben vagy a múltban, felvázolva a kórtörténeti előzményt.

A következő lépés a központi látás, valamint a látásélesség ellenőrzése lesz. A vizsgálat alatt az egyik szemet letakarjuk, a másikkal pedig leolvassuk a sorokat látásvizsgáló tábláról (Kettesy-tábla) a standard távolságról. A központi látás idővel fokozatosan gyengül. A makula-degenerációban szenvedő betegeknél a látásélesség-vizsgálat azért szükséges, hogy meg tudják állapítani a látászavarok súlyosbodásának mértékét a legutolsó vizsgálat óta. A központi és a periférikus látótér vizsgálatát egyaránt elvégzik.

makula-degeneráció

A fényforrásból és lencsékből álló oftalmoszkóp segítségével a szemorvos megvizsgálja a szemgolyó belsejét, a retinát és a makulát és észreveheti a makula-degenerációra jellemző elváltozásokat.

Ha az orvos exudatív makula-degenerációra gyanakszik, elvégezhet még egy speciális vizsgálatot, éspedig a szemangiográfiát, ami által észrevehetők a makula alatti esetleges érelváltozások, elfajulások. Ezzel a vizsgálattal ugyanakkor ki lehet mutatni a makula alatti esetleges bevérzéseket, ami segíthet az orvosnak a megfelelő kezelés felállításában.

Ha makula-degeneráció és bizonyos fokú látásvesztés áll fenn, megoldást kell keresni a megmaradt éleslátás megőrzésére, illetve ennek érdekében a minél egészségesebb életmód megvalósítására.

Kezelés

Sajnos a korhoz kötött makula-degenerációt nem lehet teljesen meggyógyítani, nincs semmilyen végleges hatású, teljes kezelése. Hogyha rohamos látásvesztést vagy torz látást tapasztal, minél hamarabb forduljon szakorvoshoz kivizsgálás végett. Fontos a betegség korai elfedezése; az idő értékes tényező, mivel a megfelelő kezelés megállíthatja vagy legalábbis lelassíthatja a betegség előrehaladását. További lehetőség a lézeres kezelés.

makula-degeneráció

Tünetek

A kezdeti szakaszban a központi látás homályos vagy torz, a beteg a tárgyakat szokatlan alakúnak és nagyságúnak látja. A makula-degenerációra jellemző leggyakoribb és legmarkánsabb tünetek:

  • Ködös központi látás távolra és közelre egyaránt;
  • Fekete pontok a látómezőben;
  • Egyenes vonalak a látómezőben, a tárgyak színe és formája módosul;
  • Elszíneződött képek;
  • Atrófiás területek (klinikai tünetei a fekete pontocskák), ugyanakkor a központi szkotómák (látótér-hiányok, „vakfoltok”) megjelenése;
  • A beteg nehezen különbözteti meg a színeket, különösen a nagyon világosakat a nagyon sötétektől, vagy a látási kontraszt elveszítése.

A betegség exudatív formájában a páciensek lépcsőzetes, fájdalom nélküli romlásról számolnak be, mely folyamat a központi látás teljes elvesztésével végződik.

Amikor azonban bevérzések jelennek meg a retina alatt, a betegség akut módon, hirtelen jelentkezik és azonnali beavatkozás szükséges; olyankor javasolt sürgősen szemész szakorvoshoz fordulni. Ez a fejlemény előállhat hirtelen vagy néhány hónap leforgása alatt. Az érintett személy nagyon érzékennyé válhat a fényre vagy fényt láthat ott, ahol valójában nincs. Ez alkalmanként kényelmetlenséget okozhat. Az olvasás, írás vagy a kisebb tárgyak felismerése viszont erőfeszítést igényel.

dr. Cristina Anca Dăscălescu
A családorvosnál

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A makula-degeneráció
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16 kiadás, McGraw Hill, 2005.
Mănuilă Alexandru, Dicţionar medical, 7. kiadás, Editura Ceres, Bukarest, 1998.
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis&Treatment, 45. kiadás, McGraw Hill, 2006.


Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

5,952 Views0
A spenót – a tavasz ajándéka

A spenót nemcsak erőt biztosít az izmoknak, de védelmezi a szem ideghártyáját, a retinát is.

Popeye, a tengerész rajzfilmhős, a spenótból nyerte rendkívüli erejét. Ma, számtalan klinikai és laboratóriumi kísérletezés után egyet érthetünk Popeye-jel abban, hogy aki erős akar lenni, egyen sok spenótot. Sőt, felfedezték, hogy ez a rendkívüli zöld levelű növény retina- és látásvédő anyagokat tartalmaz, ami növeli felhasználhatóságát a diétaterápiában.

Javallatok

A spenót fogyasztása hasznos lehet az alábbi esetekben:spenót

  • A retinát érintő rendelleneségek – A Massachusetts állambeli Szem- és Fülgyógyászati Kórházban, valamint a Harvard Egyetemen (AEÁ) végzett nagyon pontos vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál az 55 és 80 év közötti személyeknél, akik rendszeresen fogyasztottak spenótot, sokkal kisebb volt a látás elveszítésének kockázata a makuladegeneráció következtében. A spenót rendszeres fogyasztását mindenkinek ajánljuk, aki meg akarja őrizni a jó látását, főként pedig az 50 évnél idősebbeknek.
  • Vérszegénység: 100 g spenót 2,71 mg vasat tartalmaz, ami sokkal több a húsban található mennyiségnél. Bár a növényi eredetű vas nehezebben szívódik fel, mint az állati eredetű, a spenótban, valamint más táplálékokban található C-vitamin nagy mértékben javítja ennek az ásványi anyagnak a hasznosulását.
A spenót sok luteint és zeaxantint tartalmaz; ez a két karotinoid védelmet nyújt a látásvesztéssel szemben, amit a makula (sárgafolt, az ideg hártya legérzékenyebb területe) degenerációja okoz. Ez a betegség leggyakrabban az idősek körében fordul elő, és vakságot okozhat. A spenót akár a sárgarépánál is hatékonyabb az időskori makuladegeneráció megelőzésében.

 

A vérszegénység leküzdésében a friss spenótlé fogyasztása nagyon hatásos módszer.

  • Magas koleszterinszint: állatkísérletekkel bizonyították, hogy a spenótban található fehérjék gátolják a koleszterin és az epesavak felszívódását. Rendszeres spenótfogyasztással csökkenthető a vérben levő koleszterin szintje.
  • Terhesség: Magas folsav- vagy foláttartalmának (194 μg/100g) köszönhetően a spenót megelőzi a magzatnál bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulását, és vérszegénység-megelőző hatásán kívül ideális zöldségféle a terhes kismamák táplálkozásában.
  • Testgyakorlás és növekedés: A spenót – magas vitamin- és ásványi anyag tartalmáért – nagyon ajánlott azoknak, akik naponta végeznek megerőltető fizikai mozgást (például az atléták) és a serdülőkorúaknak, főleg a gyors növekedési időszakban.

spenótElkészítés és felhasználás

Nyers formában: A fiatal spenótlevelek salátaként fogyaszthatóak.

Fagyasztva: A fagyasztás során a spenót veszít valamennyit C-vitamin tartalmából, viszont előny, hogy így egész évben hozzáférhető.

Főve: Legjobb elkészítési módszer a gőzben főzés, melynek során a vitaminok és ásványi anyagok jelentős része megmarad.

Frissen facsart spenótlé: A napi ajánlott adag fél pohár spenótlé, amit ebéd vagy vacsora előtt kortyolgatva megiszunk.

A spenót tulajdonságai

Az ismert zöldlevelűek közül talán a spenót az egyik legtáplálóbb, annak ellenére, hogy energiatartalma csak 22 kcal/100 g. Tápértékét gazdag vitamin- és ásványi anyag tartalmának köszönheti.

100 g spenótlevél tartalma:

  • a naponta szükséges A-vitamin (1000 μg RE) 2/3-a, vagyis 672 μg RE (Retinol Ekvivalens);
  • gyakorlatilag a teljes (194 μg) folsav- vagy folátmennyiség, amiből a napi szükséglet 200 μg;
  • a napi C-vitamin mennyiség fele (28,1 mg), a szükséges adag 60 mg;
  • a szükséges Mg (350 mg) mennyiség megközelítőleg egynegyede (79 mg);
  • a napi vasszükséglet (10 mg) több mint egynegyede (2,71 mg).

 

 

dr. George D. Pamploma – Roger
Egészséges táplálékok

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A spenót – a tavasz ajándéka

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

1 View0