Cukorbetegség: Becslések szerint a cukorbetegeknél háromszor nagyobb az iszkémiás stroke kockázata azokhoz képest, akik nem szenvednek ebben a betegségben. A stroke kockázatának ilyen mértékű megemelkedése főleg a fiatalabb korosztály tagjainál áll fenn, ahol is a csúcskockázat a 45 és 55 év közötti betegeknél jelentkezik.
Annak ellenére, hogy az agyi infarktus incidenciája nagyobb, a múló agyi történés (TIA) sokkal ritkább a cukorbetegeknél. A TIA egy mini-stroke, melynek során az agy egy bizonyos területén csak átmenetileg záródik el a vérkeringés, ahol nem halnak el a neuronok, így a jellegzetes tünetek perceken, de legtöbb 24 órán belül teljesen megszűnnek.
Egy átmeneti roham (TIA) elősegíti, hogy a páciens fel tudja mérni a veszélyt, éspedig azt, hogy bármikor létrejöhet egy teljes stroke, amely az agykéreg egyes területeinek az elvesztéséhez vezethet, és ez katasztrofális következményekkel járhat a beteg életminőségére nézve. Ám mivel a diabéteszes betegeknél sok esetben hiányzik ez a veszélyre figyelmeztető jel, elengedhetetlen, hogy a beteg ismerje azokat a kockázati tényezőket, amelyek a stroke kialakulásához vezethetnek, és azt, ahogyan elkerülheti ezek hatását.
Cukorbetegség: Miért vannak jobban kitéve a cukorbetegek a stroke kockázatának?
A legtöbb cukorbeteg komplex kórképet mutat. Ez a kép sok olyan egészségügyi problémát foglal magában, melyeknek nincsenek tüneteik, viszont laboratóriumi vizsgálattal kimutathatóak. Természetesen feltevődik a kérdés: melyek azok az anomáliák, kóros elváltozások, amelyek agyi infarktus kialakulásához vezethetnek? Az első ezek közül a hiperglikémia (magas vércukorszint) és sok tanulmány rámutatott a vérben lévő magasabb glükózszint és a stroke kialakulásának kockázata közötti összefüggésre.
Másfelől, azokban a klinikai kísérletekben, melyek során a vércukorszintet intenzív gyógyszeres kezeléssel optimálisan kontrollálták, nem vettek észre jelentősebb stroke incidencia-csökkenést, azokhoz a páciensekhez viszonyítva, akiknél a gyógyszer adagolása hagyományos módszerek szerint történt. Megállapítható tehát, hogy a vércukorszint kontroll önmagában nem elegendő a stroke kivédéséhez. Mélyebbre kell hatolnunk, a diabétesz kialakulásának a gyökereihez, hogy megakadályozzuk az agyi infarktust.
A cukorbetegség a 21. században az egészséget egyre jobban fenyegető veszély, mivel előfordulása növekvő tendenciát mutat, főleg azokban a társadalmakban, ahol elterjedt az energiadús étrend, és amelyekben a fizikai mozgástér egyre jobban beszűkül. Az esetek több mint 90%-ában a betegség nem az inzulinhiány miatt alakul ki, hanem mert a sejtek receptorai nem válaszolnak az inzulin aktivitására, melynek következtében a glükóz nem tud a vérből a sejtekbe hatolni, hogy ott metabolizálódjon. Ezt inzulinrezisztenciának nevezzük, és ez az egyik legfontosabb kockázati tényezője a cukorbetegségnek, valamint a szív- és az agyérelmeszesedésnek.
Melyek az inzulinrezisztencia okai?
A legelső kutatások, amelyek az inzulinrezisztencia kialakulását vizsgálták, elsősorban az abdominális (hastájéki) elhízást mutatták ki a glükóz-anyagcsere felborulásának fő okaként. A jelenlegi kutatások még inkább arra utalnak, hogy a legfőbb bűnös a zsigeri szervekbe és azok köré lerakódott zsír. Ezek közül különösen jelentős a zsírmáj (májszteatózis), amely a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint az agyi és szívér elmeszesedés kialakulásához vezető kórfolyamatokhoz nagyban hozzájárul.
A májnak ez a zsírosodási folyamata elsősorban annak az életstílusnak köszönhető, melyet a nagy mennyiségű finomított, feldolgozott táplálék fogyasztása jellemez. Ezek állati zsírban, cukorban, fruktózban, keményítőben gazdagok, viszont rostokban, omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és ásványisókban szegények. Ez a fajta étrend általában együtt jár a mozgáshiánnyal és ebből adódóan az anyagcsere égető folyamatainak nagyon alacsony szintjével.
A napi rendszertelen program, a különféle stressztényezők okozta idegfeszültség, a késő esti bőséges étkezések és az éjfél előtti alvás hiánya mind az anyagcsere felborulásához vezetnek, különféle neuro-endokrin mechanizmus által. Másfelől a mértéktelen alkoholfogyasztás, ami jellemző a mi országunkra is, szintén nagyon fontos szerepet játszik a zsírmáj kialakulásában. E tényezők különféle – többé vagy kevésbé agresszív – kombinációja meghatározó jelleggel bír a patológiás folyamatok kialakulásában.
Végkövetkeztetésként, nemcsak a látványos elhízás jelent fő kockázatot a stroke kialakulásában, ez a veszély azoknál is fennáll, akiknél a lerakódott plusz zsír mennyisége ugyan kevés, azonban a lerakódás nem a megfelelő helyeken történt, hanem a májban vagy a zsigerek körül.
A napi rendszertelen program, a különféle stressztényezők okozta idegfeszültség, a késő esti bőséges étkezések és az éjfél előtti alvás hiánya mind az anyagcsere felborulásához vezetnek, különféle neuroendokrin mechanizmusok által.
Melyek az inzulinrezisztencia következményei?
Az első szakaszban a legtöbb embernél az inzulinrezisztencia növeli a vérben az inzulin szintjét. Hosszútávon ez a kombináció, inzulinrezisztencia és hiperinzulinémia, sokszoros hatással van a szervezetre. A vérerek belső falában, az endotéliumban olyan patológiás folyamatok zajlanak le, amelyek befolyásolják a vérkeringés hatékonyságát:
- A nitrogén-oxid szintézisének jelentős csökkenése miatt az artériák, az arteriolák és a hajszálerek vasodilatációs (értágulási) képessége is nagymértékben csökken. Ennek következtében a szövetek vér- és oxigénellátása csökken és a glükóz hasznosulása is kárt szenved.
- Megnő a hajszálerek áteresztő képessége (permeabilitása), ezért a szövetekbe különféle forrásokból szabadgyökök és endotoxinok hatolnak be, amelyek a sejtek morfofunkcionális egységét veszélyeztető oxidációs folyamatokat indítanak el. Gyulladásos folyamatok lépnek fel, amelyek érelmeszesedéses plakkok kialakulásához vezetnek, különösen a szívkoszorúereken, az agy, a vese, a retina és az alsó végtagok erein.
- Ebben az összefüggésben az érbelhártya elveszíti azt a képességét, hogy a vér folyékonysága és alvadékonysága közötti megfelelő egyensúlyt fenntartsa; ennek következtében kialakul egy pretrombózisos állapot, ami az erek belsejében véralvadék képződését segíti elő. Gyakorlatilag a fent leírt folyamatok képezik a stroke, az akut szívinfarktus, valamint az érelzáródásos arteriopátiák (érbetegségek) melegágyát.
A májnak ez a zsírosodási folyamata elsősorban annak az életstílusnak köszönhető, melyet a nagy mennyiségű finomított, feldolgozott táplálék fogyasztása jellemez. Ezek állati zsírban, cukorban, fruktózban, keményítőben gazdagok, viszont rostokban, omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és ásványi sókban szegények.
Végkövetkeztetésként, a 2-es típusú cukorbetegnek szükséges megértenie, hogy a magas vércukorszint, amit laboratóriumi mérésekkel nála megállapítottak, tulajdonképpen a szervezetében már zajló komplex patológiás folyamatoknak csupán egyik következménye. Azonban ha ez a nem is tűnik annyira veszedelmesnek, mert nem jár fájdalommal, attól a többi, még nem látható következmény később komoly gondokat okozhat.
A problémát tehát minél határozottabban, teljesen a gyökereknél kell megközelítünk. Válasszuk a legértékesebb élelmiszereket (zöldségek, gyümölcsök, diófélék és olajos magvak), amelyek antioxidánsokban, rostokban és omega-3 zsírsavakban gazdagok. Alakítsunk ki aktív életstílust. És nem utolsó sorban, tegyünk rendet a programunkban. Megéri, a vérereinkért és az agyunkért!
dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Agyi értörténés a cukorbetegeknél
Kapcsolódó linkek
1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!
