Egészséges táplálkozás: 8 étkezési stratégia a stroke megelőzésében vagy rehabilitációjában.

A stroke utáni rehabilitáció egyik kulcstényezője az egészséges táplálkozás. A táplálkozás területén hozott helyes döntések segítenek kontroll alatt tartani a vérnyomást, a testsúlyt, csökkentik az újabb agyi értörténés kockázatát és hozzájárulnak az agyvérzés utáni rehabilitáció többi összetevőjének sikeréhez.

Mi is az a 8 egészséges táplálkozási stratégia, amivel meg lehet előzni az agyi értörténéseket vagy ami segít azok rehabilitációjában?

1. Egészséges táplálkozás: Étrendünk legyen változatos.

Mivelhogy önmagában egyetlenegy táplálékunk sem tartalmazza az összes tápanyagot, amire szükségünk van, mindenféle élelmiszercsoportból kell fogyasztanunk, amelyeket Az én tányérom táplálkozási útmutatóban felsorolva találunk. A stroke utáni diétában nem javasoljuk az alkoholfogyasztást.

2. Minden étkezésnél fogyasszunk különféle színű ételeket.

Minden étkezésnek tartalmaznia kellene különféle élénk színű élelmiszereket (természetesen a gyümölcsökről, zöldségekről beszélünk). Arra törekedjünk, hogy tányérunk tartalma sokszínű legyen; fekete, piros, narancssárga, sárga vagy zöld színű növényi táplálékokat válasszunk, mert ezek betegségmegelőző és gyógyító hatású tápanyagok sokaságát jelentik. Az erdei gyümölcsök közül főleg az áfonya segít az agy regenerálódásában, és ugyanilyen hatásúak a szilva, illetve a szilvafélék családjába tartozó gyümölcsök is.

3. Naponta fogyasszunk el legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget.

Kutatások szerint az étrend javításának egyik legjobb módszere, hogy minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, naponta legalább öt adagot. Ezek az egészséges táplálkozás fő ismérvei között szerepelnek.

Egy adag zöldség alatt egy csupor zöld levelet (salátát, spenótot stb.), egy fél csupor főtt zöldséget vagy pedig 1,8 dl zöldséglevet értünk. Egy adag gyümölcsön egy teniszlabda nagyságú gyümölcsöt, egy kis banánt, egy fél csupor gyümölcssalátát a saját levében, egy grépfrútot, egy kis csupor apróra vágott görögdinnyét vagy erdei gyümölcsöt, 2 nagykanál aszalt gyümölcsöt vagy 120 ml gyümölcslevet értünk.

4. Tanulmányozzuk a termékek címkéit.

A termékek címkéin sok hasznos információt találunk az energia- és tápanyagtartalomról. A stroke megjelenésének, illetve újbóli előfordulásuk kockázatának csökkentése érdekében a következőkre figyeljünk oda: az energiatartalomra (javasolt elsősorban olyan termékek fogyasztása, amelyeknek 100 g-ja kevesebb mint 125 kcal-t tartalmaz), az össz-zsír- , a telítettzsír, a transz-zsír, a koleszterin-, a só-, illetve a rosttartalomra. A jól tájékozott vásárló olyan termékeket fog vásárolni, amelyek megelőzik, illetve gyógyítják a stroke-ot, nem pedig növelik annak kockázatát.

5. Csökkentsük a telítettzsír-, a transzzsír- és a koleszterinbevitelt.

E zsírokat könnyen felismerhetjük: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Túlnyomórészt a húsok és húskészítmények, sajtok és zsíros tej, valamint tojássárgája tartalmazzák, valamint a sütemények, burgonya- és kukorica-chips, margarin, sült ételek és péksütemények. Ezek a zsírok növelik a vér koleszterinszintjét, ezzel együtt pedig a stroke és a szívinfarktus kockázatát is.

Válasszunk sovány/ zsírtalan tejet és tejterméket, a tojásnak főleg a fehérjéjét használjuk, és ha továbbra is húst akarunk fogyasztani, ritkábban tegyük; válasszuk a sovány csirkehúst, zsírja és bőre nélkül. Szilárd zsírok helyett használjunk folyékony növényi olajokat, sütés helyett főzzünk és pároljunk, valamint ne fogyasszunk margarinnal, részlegesen vagy teljesen hidrogénezett olajjal készült ételeket.
A vegetáriánusoknál általában kisebb az agyvérzés kockázata, mint a húsevőknél.

6. Csökkentsük a sófogyasztást.

A lakosság nagy részénél rendszeres a túlzott só/nátrium bevitel. A fölös nátriumadag következtében nő a keringő folyadék mennyisége és a vérnyomás, amelyek a stroke kialakulásának fő kockázati tényezői. Fő nátriumforrásunk a só. 5 g sóban 2 g nátrium található. Egy egészséges felnőtt nátriumszükséglete napi 2–2,4 g, az összes bevitt táplálékból összeadva (kenyér, tej, hús, zöldség, félkész és kész ételek). Ez azt jelenti, hogy a lakosság döntő többségének az étkezéseknél nincs is szüksége sótartóra! Akiknek már magas a vérnyomásuk, nem tanácsoljuk, hogy meghaladják a napi 1,5 g nátriumbevitelt. Stroke után mellőzzük az asztali sózást, figyeljünk inkább a következőkre:

• Só helyett használjunk fűszereket és aromás növényeket
• Használjunk minél kevesebb konzervet és feldolgozott ételt (levesek, zöldségek, fagyasztott ételek, szószok, puding, rizses félkész ételek, tésztafélék vagy burgonya).
• Minél több friss ételt fogyasszunk só nélkül!
• Ha fagyasztott félkészételeket használunk, ellenőrizzük, hogy adagonként a nátrium ne haladja meg a 0,6 grammot.
• A chipszeket, a sós és pörkölt mogyorót, kekszet, ropit helyettesítsük gyümölccsel, egyszerű pattogatott kukoricával és különféle zöldségekből készült pálcikákkal (stick).
• Olvassuk el a recept nélkül kapható gyógyszerek tájékoztatóját: influenza elleni szirupok, fejfájás elleni gyógyszerek, gyomorbántalmak elleni gyógyszerek stb. Ezek is tartalmazhatnak nátriumot.

7. Fogyasszunk rostdús táplálékokat.

A növényi eredetű táplálékok emészthetetlen része (korpa, héj) a rost. Ezek a rostok viszont nagyon fontosak, mivel csökkentik a koleszterinszintet, valamint a kardiovaszkuláris megbetegedések – az agyi történéseket is beleértve – kockázatát. Ugyanakkor elősegítik az emésztést és a tápanyagok megfelelő felszívódását. A koleszterinszint csökkentése mellett a táplálékrostoknak más hasznos hatásuk is van:

• segíthetnek a vércukorszint szabályozásában,
• biztosítják a rendszeres székletet,
• megelőznek bizonyos bélrendszeri megbetegedéseket,
• segítenek a normális testsúly fenntartásában.

A WHO szerint a felnőtteknek naponta 27–40 g rostot kellene a szervezetükbe juttatniuk. A rostbevitel növelése érdekében fogyasszunk teljes őrlésű kenyeret és tésztát; a tízóraihoz együnk teljes gabonapelyhet; gyümölcslé helyett fogyasszuk inkább magát a gyümölcsöt, naponta együnk hüvelyest, zöldséget, barna rizst, diófélét és olajos magvakat. A finomított élelmiszerek, üdítőitalok, a kenyér és a fehér tészták egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak rostokat, az állati eredetű termékekben pedig egyáltalán nincs rost. Csökkentsük a cukorfogyasztást is. Egy nem finomított ételekből álló, rostdús étrend kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz.

8. Tartsunk fenn vagy érjünk el egészséges testsúlyt.

Az (újabb) agyi történés kockázata csökkentésének egyik fontos eleme, hogy el kell érni az egészséges testsúlyt. A testgyakorlás elengedhetetlen része a testsúly megfelelő keretek között tartásának. Figyeljünk oda az elfogyasztott adagok számára, rostdús és zsírszegény ételeket fogyasszunk, kövessük figyelemmel az étkezési szokásokat. Dolgozzunk ki egy véghezvihető tervet (egy év alatt a testsúlyunk 10%-ától akarjunk csak megszabadulni), határozzunk meg közeli és távoli célokat, végül pedig legyen sok-sok türelmünk, mivel testsúly csökkenés nem következhet be egy nap alatt!

A táplálkozást oly módon érintheti az agyi történés, hogy korlátozhatja az étkezéshez szükséges rendszeres fizikai tevékenységeket, mint például a bevásárlás, az ételkészítés és a tulajdonképpeni táplálkozás. Az agyi inzultus következtében legyengült nyelvizmok miatt, vagy a nyelvmozgás koordinációjának elvesztése miatt a páciens nyelési nehézségei felerősödhetnek. Az étel az arca és a fogai között, a szájában marad, mintha egy zsebben lenne. A nyál és az étel kifolyhat a szájából.

Az étkezéssel kapcsolatos egyéb gyakori problémák: fulladásveszély; a beteg étkezés közben vagy utána köhöghet; nem tudja felszívni a folyadékot szívószál segítségével sem; fulladozik, ha pohárból kell innia; hiányzik a hányás reflexe; a felső légutak fertőzései nagyon gyakoriak. Ha nem megfelelő a tápanyagbevitel, alultápláltság alakulhat ki, a beteg lefogy és étvágytalanná válik. Emiatt az agyi értörténések utáni speciális, módosított étrendet az erre szakosodott dietetikusoknak kell személyre szabottan felállítaniuk, hogy ezeket az akadályokat sikerrel leküzdhessük.

Dietoterápia
dr. Nicolae Dan, MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egyél jót a stroke után

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!