Az agyi értörténés
csapatmunkában való kezelése
Érelmeszesedés: A stroke hagyományosan a neurológia területéhez tartozik, mivel a következményei a központi és a periférikus idegrendszert érintik. Viszont a stroke-nak a kardiológiához is sok köze van. Főleg, ha betegségmegelőzésről beszélünk, de még inkább a közös kórtani eredet miatt, mivel mindkét esetben az erek érintettek. Ha a vért a szívbe, vesébe vagy az alsó végtagokba szállító erek sérülnek meg, fennáll a lehetősége az agyhoz vért szállító erek ugyanolyan mértékű érintettségének.
Az érelmeszesedés megelőzése = a stroke megelőzése
A stroke-ok túlnyomó többsége az érelmeszesedésre visszavezethető. Legtöbbször a szívgyógyászok figyelmének középpontjában is az érelmeszesedés áll, mivel a szívbetegségek patológiája döntő többségében ezen alapszik. Egyes szívbetegségekben magasabb a stroke kockázata (főleg az embóliás eredetűé). Másrészt egyes szívbetegségeket véralvadásgátlókkal kezelnek, ezek pedig fokozhatják egyes vérzéses szövődmények kockázatát, beleértve az agyvérzését is.
A stroke-ot nem szabadna megvárnunk. Ha észreveszem, hogy valaki dohányzik és figyelmeztetem a stroke kockázatára, abszurd lenne részéről ez a válasz: „Nem baj, folytatom a dohányzást az első stroke-ig, utána rögtön elhagyom.” E betegség következményei nagyon súlyosak: magas halálozási arány, rokkantság, költség, a család megterhelése, társadalmi beilleszkedési problémák. Ez a betegség egy addig aktív embert pár perc alatt ellátásra szoruló, mástól függő emberré változtathat.
Megelőzési csapat
A páciens és az orvos egy csapatot kell, hogy alkosson. A páciens dolga, hogy tájékozódjon, miként tudja magát maximális formában tartani. Ugyanakkor a páciensnek el kellene mennie orvosi vizsgálatokra. Határozottan javasolom ezt, még akkor is, ha a dolgok látszólag rendben vannak. Végül, a szakorvosok utasításait sokkal komolyabban kellene venni, mint ahogyan a legtöbben teszik.
Az orvos dolga, hogy mindig tartsa szem előtt a cardio-vascularis kockázat felmérését, még a más panaszokkal jelentkező betegnél is. A felmérés során nagyon fontos szerepet játszik az anamnézis és a fizikális vizsgálat. Ebben a szakaszban már azonosíthatók a következő kockázati tényezők:
- dohányzás,
- magas vérnyomás,
- elhízás,
- helytelen táplálkozás,
- mozgásszegény életmód,
- túlzott alkoholfogyasztás,
- alvási apnoé (légzés megállás).
Ehhez hozzájárul még, hogy ha már kialakult a vérerek megbetegedése, klinikai vizsgálattal adatokat kell gyűjteni a következő bántalmak esetleges azonosításához:
- angina pectoris (mellkasi fájdalom),
- szívritmuszavar,
- időszakos sántítás (járás közben a lábikrákban keletkező erős fájdalom, ami megállásra készteti a beteget),
- érfali zörejek,
- a perifériás pulzus hiánya,
- már meglévő neurológiai zavarok.
Laboratóriumi vizsgálatok
Ezt követi a laboratóriumi vizsgálatok szakasza. A vércukorszintet és koleszterinszintet rendszeresen kell ellenőrizni, hogy minél hamarabb felismerjük a cukorbetegséget és a diszlipidémiákat. Egyes esetekben javasoljuk a vérnyomásértékek mérését ambulánsan, 24 órán keresztül, ami fontos adatokat biztosítana az egyszeri vérnyomásmérés adataihoz képest (24 órás átlag-vérnyomásérték, éjszakai dipingingadozások, rejtett magas vérnyomás megléte stb.).
Nagyon fontos az olyan szívbetegségek felismerése, amelyek elősegíthetik az agyi embolizációt:
- pitvar fibrilláció,
- egyes szívbillentyű megbetegedések (mitrális billentyű szűkület),
- egyes veleszületett szívbetegségek (szeptum defektusok, patensforamenovale).
Ezeknek a szívbántalmaknak a döntő többsége már a klinikai vizsgálat során felismerhető, diagnosztizálható (vagy legalábbis gyanítható), a szívritmus szabálytalanságából vagy a szívzörejek meghallásából. A 12 elvezetéses EKG-t minden olyan betegen el kellene végezni, akinél gyanítható bármelyik megbetegedés a fentebb említettek közül. A 24 órás Holter EKG monitorizálás akkor szükséges, ha az EKG vonalak normálisak, de gyaníthatók pitvarfibrillációs szakaszok. A szív-UH kiegészíti ezeket ez eljárásokat azoknál a betegeknél, akiknél a szívbetegség már klinikai tünetekkel jelentkezik.
Antikoaguláns gyógyszerezés
A véralvadásgátló kezeléssel kapcsolatban mind az orvos, mind a beteg nagyon sok hibát elkövethet. Fontos a gyógyszerezés helyes beállítása. Ha ezt a kezelést olyan betegnek írjuk fel, akinél az embolizáció veszélye minimális, feleslegesen növeljük nála az agyvérzés kockázatát. Azonban ha egy szívbetegnél, akinél magas az embolizációs kockázat, elmulasztjuk felírni az alvadásgátló kezelést, akkor embolizációs stroke kockázatának tesszük ki. Az orvosnak helyesen kell felmérnie a beteg állapotát és az összes kivizsgálást el kell végeznie, hogy értelmes döntést tudjon hozni.
Az egyszer elkezdett antikoaguláns kezelést kötelező módon folyamatosan és nagyon figyelmesen kell követni, a gyógyszeradagokat pedig folyamatosan adaptálni. Néha ez nem kivitelezhető (nincs lehetőség laborvizsgálatra, nem közreműködő a beteg, nehéz a kommunikáció a kezelőorvossal). Ilyenkor sokkal egyszerűbb olyan kezelést alkalmazni, amit nem kell monitorizálni, még akkor is, ha a hatása sokkal kisebb (aszpirin) vagy az ára magasabb (az új generációs orális antikoagulánsok).
Lehet, hogy a fent leírt eljárások bonyolultaknak, idő- és pénzpocséklásnak tűnnek. Viszont ne felejtsük el, hogy egy gramm megelőzés megfelel egy tonna kezelésnek.
dr. Ionel Bratu
kardiológus
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
Kapcsolódó linkek
1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!