A közösségi oldalak érzelmeket is közvetítenek
Facebook: A PLOS ONE folyóirat egyik nemrég megjelent cikke szerint az emberek nem csak közvetlen érintkezéssel, hanem a virtuális térben, az interneten megvalósuló kommunikáció során is közvetíthetnek érzelmeket.
A kutatók egyedi módszerrel vizsgálták 100 amerikai nagyvárosban élő több millió Facebook felhasználó üzeneteit. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az esős idő közvetlen hatással van a felhasználók üzeneteire. Továbbá megfigyelték, hogy akiket a borús időjárás befolyásolt, más településeken élő barátaikra is hatottak, ahol jó idő volt. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy mindegyik facebook felhasználó, akinek a hangulatát az időjárás közvetlenül befolyásolta, további egy vagy két személy posztolására is hatással volt. A tanulmány szerzői arra következtettek, hogy a szociális hálózatok közvetítik a felhasználók érzelmeit.
Szintén régóta ismert igazság, melyet a kutatás igazolt, hogy az affektív-érzelmi állapotok kifejezését a szociális környezetünkben levő egyének érzelmei befolyásolják. A szerzők szerint megfigyeléseik a lakosság általános jólétével is összefüggésbe hozhatók. Például ha egy beteg jobb orvosi ellátásban részesül, ez nem csak az ő életminőségét javítja, hanem sok más emberre is pozitívan hat.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy amilyen mértékben egy – kórházban elvégzett vagy közegészségügyi szabályzatban előírt – terápiás beavatkozás pozitívan befolyásolja az egyén állapotát, a hatás exponenciálisan megtöbbszöröződhet a szociális hálózatokon keresztül, melyekhez az illető egyén tartozik. A tanulmány a Facebook típusú szociális hálózatok felelősségteljesebb használatára figyelmeztet.
(PLOS ONE, 2014. III. 12.)
Új teszt a méhnyakrák korai felismeréséhez
Egy orvosi szakértőkből álló tanácsadó bizottság a Cobas HPV (humán papillómavírus) teszt bevezetését ajánlotta az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA). A szakértők szerint a teszt biztonsággal és hatékonyan alkalmazható a méhnyakrák korai felismerésében, még mielőtt klasszikus citológiás vizsgálatokat végeznénk.
A HPV-teszt jelentősége összefügg azzal, hogy a méhnyakrák leginkább a humán papillómavírus bizonyos törzseivel való fertőződés folytán alakul ki. Az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Bizottsága e betegség kiszűrésére jelenleg a Papanicolau-tesztet ajánlja első lépésként. A citológiai vizsgálat – vagy Papanicolau-teszt – abban áll, hogy a méhnyakból vett sejtmintát mikroszkóppal megvizsgálják, a diagnózis felállítása végett. A méhnyakrák jelentős közegészségügyi probléma.
Európában évente 60.000 nőnél állapítják meg, akik közül 30.000-en ebben a betegségben halnak meg. Az európai országok közül Romániában a legnagyobb az előfordulási ráta, 100.000 nő közül csaknem 29 betegszik meg évente (2010-es adat). A szűrőprogramok szigorú alkalmazása a női lakosságnál mintegy 80%-kal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
(MedlinePlus, 2014. III. 13. és az Egészségügyi Minisztérium, www.ms.gov.ro)
Határozott lépést tett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a dohányzás ellen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), az egyesült államokbeli Davidson College és a Procardia Alapítvány egy, a dohányzást érintő nagy ívű programon belül közösen kezdeményezte a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem” projektet. Ezen belül 2014. március 10–14 között több tevékenység is lezajlott a „Dohányzásmentes Orvosi Egyetem Hete” keretében.
A projekt az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és egészségügyi asszisztensi tanszékeken tanuló diákok dohányzási szokásainak részletes felmérésével kezdődött. Ezzel a kezdeményezéssel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az első olyan intézmény Romániában, amely konkrét lépésekkel társul a dohányzás elleni nemzetközi törekvésekhez.
A dohányzás általános közegészségügyi probléma, hiszen évente mintegy 6 millió ember halálát okozza világszerte. Ezek közül 600.000-en a nemdohányzók, azaz a környezetükben mások által kilélegzett dohányfüst áldozatai.
(Sajtótájékoztató, 2014. III. 10.)
Enyhe vérnyomás-növekedés is fokozhatja a stroke kockázatát
A vérnyomásról és a stroke kockázatáról készült tanulmányok áttekintése a közelmúltban arra a következtetésre vezetett, hogy a vérnyomásnak bármilyen enyhe növekedése az elfogadott határértéken felül emelheti a stroke kockázatát. Szakértők jelenlegi ajánlásai szerint a vérnyomásnak nem szabadna túllépnie a 120/80 mmHg határértéket.
A magas vérnyomás a legjelentősebb közegészségügyi probléma a fejlett országokban. Bár nagyon könnyű felfedezni, ez a bántalom hosszú ideig észrevétlenül fejlődik. Ha nem kezeljük, a szövődmények gyakran végzetesek lehetnek, melyek közül a legsúlyosabb a stroke.
Akiknél a szisztolés vérnyomás értéke 120–139 mmHg, illetve a diasztolés vérnyomás értéke 80–89 mmHg között van, azok a prehipertóniás betegek kategóriájába tartoznak. Bár ezek a személyek még nem tekinthetők magas vérnyomásos betegeknek, javasolt, hogy a vérnyomás csökkentése érdekében változtassanak életmódbeli és étrendi szokásaikon.
(Neurology, 2014. III. 12.)
dr. Clyde Yancy
szívgyógyász kutató,
Texas Southwestern Egyetem, Orvosi Központ
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp
Kapcsolódó linkek
1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia
