/
105 Views0

Gyermekként lassan múlik az idő

Gyermekkor: Semmi nem ismétlődik meg ugyanabban a formában. Sem az évszakok, sem a lélek rezdülései, sem a madár repülése… Igen, megérkezett a tavasz és különbözik minden eddigi tavasztól. Ez a tavasz egy lap a történelemből. Egy fél évszázad, 50 év terhét hordozza. Visszatekintve, rádöbbenek, hogy gyermekkorom első éveiben, bizonyos tekintetben, az élet nem volt nagyon bőkezű. Napok, hetek, hónapok, sőt évek teltek el, amíg végre történt valami.

Mindig is szerettem a költészetet. Vissza emlékszem egy alkalomra, amikor édesanyám ölébe vett, dédelgetett és verseket mondott nekem. Négy-öt éves lehettem, amikor a következő sorokat tanítgatta:

„Az élet viharos tengerén haladunk,
Vajon az élet szent forrása felé vezet az út?
Vagy az idő forgatagában a habok gyöngyeivel játszadozunk?
És nem érezzük, hogy közben a hajó a vészbe sodor.”

Számtalan kérdést tettem fel édesanyámnak a vers tartalmával kapcsolatban, majd végül határozottan kijelentettem : „Én soha nem fogok a habok gyöngyeivel játszadozni.”

gyermekkor

Kisiskolás kor – gyermekkor

Kezdte felütni fejét életemben az új. Valóban! Kisiskolás koromban szerettem édesanyám mellett ülni, aki még a pihenés perceiben is kötéssel vagy horgolással foglalta el magát, így én is elkezdtem kézimunkázni, gobleineket varrtam.

„Ne kapkodj. Amit a kezedből kiadsz, az rólad beszél. Ha szép munkát végzel, azt mindenki megcsodálja. Senki nem kérdezi, hogy mennyit dolgoztál rajta, ez nem lényeges. Az a fontos, hogy a végeredmény különleges legyen. A jól végzett munka a névjegykártyánk.” – nevelt édesanyám. Az új nőtt, állandósult.

 

Serdülőkör

Később, serdülőkoromban, az élet egyből nagyon meggazdagodott. Eszembe jutnak Nicu szavai, amikor megkérte a kezem: „Nem ígérem, hogy egyszerű vagy könnyű, de azt megígérhetem, hogy mindig nagyon változatos lesz az életünk.” Akkor nem értettem egészen pontosan szavai értelmét, ám hamarosan világosabbá vált, mint ahogyan azt valaha is elképzeltem volna.

Házasság és a nagybetűs élet

Nászútunk első hetében megkaptuk a vízumot, amelyre 8 hónapja vártunk, hogy az Amerikai Egyesült Államokba utazhassunk. Egy kiképzésen szerettünk volna részt venni, ahol megtanuljuk, hogyan nyithatunk Romániában elsőként egy olyan non-profit, magán egészségügyi intézményt, amely az egészségnevelést és az egészséges életmódot népszerűsíti.

gyermekkor

Mi következett? Ezer új kezdet: a házasélet, egy új kultúra megismerése, idegen nyelven folytatott tanulmányok, új mesterség tanulása stb. Azóta már 23 év eltelt, de Nicu még mindig tartja a szavát. Nem tudok találóbb kifejezést megfogalmazni életünk és tevékenységünk meghatározására, mint amit ő akkor mondott. Minden új és változatos volt és még mindig az.

Az életkorból adódó tapasztalattal a hátam mögött kijelenthetem, hogy a kérdés még mindig megoldatlan: most nem rendelkezel semmivel és a következő pillanatban már sokkal több mindened van, mint amennyit elfogadhatnál. 50. életévem küszöbén tanácstalanul állok, és arra gondolok, hogy az életben a legbölcsebb dolog megengedni, hogy minden életszakasz a megfelelő pillanatban lezáruljon. Ha makacsul megragadunk egy-egy pillanatot, akkor elveszítjük az élet értelme megélésének örömét – az örökkévalóságot. Ezt nem szeretném megtapasztalni.

Valentina Dan, MPH

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egy nő naplójából

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka