Zenés vakáció
Komolyzene: “A zene lemossa a lélekről a hétköznapok porát” – mondta Berthold Auerbach, német regényíró. Éppen erre van szükségünk a szabadság ideje alatt, nem igaz? A zene gyógyító hatására már az Ókorban felfigyeltek. Homérosz a kimerültség, a felgyülemlett negatív érzések, a harag, a keserűség, az aggodalom vagy a félelem gyógyítására ajánlotta, rámutatva, hogy „a zenének az egészséges, valódi pihenés részévé kell válnia, amely ellazítja és nemesíti a testet és a lelket”.
A 3. évezred tudománya is, a maga során állítja, hogy a zene csodálatos gyógyító hatással rendelkezik azon egyedi tulajdonsága miatt, mely dr. Oliver Sacks szakvéleménye szerint képes átszervezni az agyműködést. Kevesen értik igazán, hogy milyen hatalmas befolyást gyakorol a zene agyunkra, különösen az akarat, a megítélés, az értelem és az erkölcs központját képező homloklebenyre. Jó tudni, hogy a zene az érzelmi központon, vagyis a halántéklebenyen és a limbikus rendszeren keresztül jut az agyba, és a homloklebeny egy bizonyos válaszreakcióját váltja ki.
Nem minden fajta zenének van gyógyhatása az emberi szervezetre. A jótékony, gyógyító zene összetevői (dallam, harmónia, ritmus, hangerő) egyensúlyban vannak egymással, egymást kiegészítve hatnak. Egy jó irodalmi alkotáshoz hasonlóan a komolyzene is üzenetet hordoz, történetet foglal magában, elkülöníthető a bevezető, a tárgyalás és a befejezés, tehát miközben hallgatjuk, nyomon követhetjük a történések vonalát és érezhetjük, tapasztalhatjuk, ahogyan létrejön bennünk a rend, a beteljesülés, a béke.
Jó vagy rossz zene? Komolyzene? Rock?
A természetben minden – az emberi szervezet is – egy bizonyos természetes ritmus szerint működik. A szívverés, a légzés, a beszéd, sőt, az agy működése is követi ezt a ritmust. A jó zene ráhangolódik, és tiszteletben tartja ezt. Utánozza a levelek susogását, a csermely csobogását, a méhek zümmögését, a madarak csicsergését.
Tulajdonképpen a jó zene és a rossz zene közötti különbség a ritmusból adódik, különösen ennek egyik tulajdonságából, amely az ütemek hangsúlyozásában nyilvánul meg, ugyanis ezek természetes módon nem hangsúlyozottak. A rockzenére jellemző szinkópás ritmus például, melyben a végtelenségig ismétlődik egy-két ütem és hang, ellentmondásba kerül az emberi szervezet és a természet fiziológiai ritmusával. Az ilyen jellegű zene hipnotikus hatással van az agyra. Ha hosszú ideig ilyen hatásnak tesszük ki magunkat, az jelentős mértékben károsítja emlékezőképességünket, agysorvadáshoz, a szürkeállomány visszafordíthatatlan csökkenéséhez vezet.
A jó zene, valamint a testedzés serkenti az endorfintermelődést, amely pihentet és jó közérzetet biztosít. Ugyanakkor a zene csökkenti a vér kortizolszintjét, melynek növekedése különösen a stresszhelyzetekben figyelhető meg.
Remélem, hogy a jó zene és annak gyógyhatásai melletti érvelésem mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy föltétlenül vezessük be mindennapjainkba a zenehallgatást. Pedig éppen a szabadságok ideje zajlik, zenés vakációt kívánok.
Valentina Dan, MPH
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Zenés vakáció
Kapcsolódó linkek
1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából
