Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
Vénák: Az alsó végtagok bőrének, izmainak, csontjainak és ízületeinek táplálását az osztó ereken keresztül a szív felől jövő vér biztosítja. Ennek a vérnek a gyűjtőereken keresztül vissza kell kerülnie a szívbe. Az alsó végtagoknak két vénás érrendszerük van, az egyik a felszíni vénás rendszer, amely az izompólya (fascia) feletti gyűjtőereket foglalja magába.
Gyakorlatilag a bőr alatt van, a másik a mélyvénás rendszer, amit az izompólya alatti erek alkotnak, ezek az izomzatban, a nekik megfelelő osztó erekkel párhuzamosan haladnak. Ez a két vénás rendszer a lábszár és a comb szintjén a perforáló ereken keresztül érintkezik egymással, majd a nagy felső véna (vena saphenamagna) – a legnagyobb felszíni gyűjtőér – egyesül a közös femorális vénával (combvénával), amely gyakorlatilag összegyűjti az alsó végtag összes vénás vérét.
A felszíni és a mélyvénás rendszer érintkező pontjai billentyűkkel vannak ellátva, amelyek a vénás vér egy bizonyos irányba folyását biztosítják a felszínivénás rendszerből a mélyvénás rendszerbe. A billentyűk meghibásodása, mely következtében a vér az ellenkező irányba – vagyis a mélyvénás rendszerből a felszíni rendszer felé folyik vissza, képezi a krónikus mélyvénás elégtelenség egyik fő okát. Mivel ezek a vénák a szív alatt helyezkednek el, a vérnek a gravitáció ellenében kell felfelé haladnia. Ez a lábszár izmai és a vénák belsejében előforduló bikuszpidális, kéthegyű billentyűk segítségével valósul meg. Járás közben a lábszár izmainak az összehúzódása felfelé préseli a véroszlopot a vénákban, míg a kéthegyű billentyűk tökéletes bezáródása megakadályozza a vér visszafolyását.
Melyek a krónikus vénás elégtelenség kockázati tényezői?
A krónikus vénás elégtelenség akkor kezd kialakulni, amikor megnő a vénás nyomás, valamint nehézkessé válik a vér szívbe való visszatérése. A vénákban a vérnyomás több kockázati tényező következtében is megnőhet:
-
- Öröklött kockázat. A páciensek több mint 50%-ának a családi kórtörténetében találkozhatunk krónikus vénás elégtelenséggel. Ez az öröklött tényező nagy valószínűséggel a vénák szerkezetével, illetve a bennük levő billentyűk gyengeségével függ össze. Ezekben az esetekben a vénák nem tartalmaznak elegendő rugalmas rostot, amely fenntarthatná szerkezetüket és működésüket.
- Elhízás. Főleg a has körfogatában jelentkező plusz kilók gátolják a vér visszatérését a vénákon keresztül, melynek folytán a vénában is megnő a nyomás.
- Terhesség. Ahogyan a magzat fejlődik, a megnövekedett méh nyomást gyakorol a csípővénákra, így az ebbe ömlő vénákban is megnő a nyomás. A terhes nőknél az alsó végtagok vénás elégtelensége mellett nagyon gyakran kialakulhat aranyér vagy pedig visszér a szeméremajkaknál.
- Dohányzás. A dohányfüst összetevői az erek falában, illetve a billentyűk szerkezetében elváltozásokat
okoznak. - Mozgáshiány, főleg amikor sok ideig tartó állással vagy üléssel társul. Ebben az esetben nem megy végbe összehúzódás a lábszár izmaiban, amelyeket a vénás keringésben betöltött szerepük miatt még „második szívnek” is neveznek. Egyesek a foglalkozásuk miatt vannak kitéve a betegség kockázatának.
- Női nem. A férfiakhoz képest a nőknél kétszeres a krónikus vénás elégtelenség kialakulásának kockázata.
- 50 év feletti életkor. Az idősödés mértékével a vénák falai fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és ez elősegíti a vénás pangást.
- A mélyvénás trombózisos epizódok következményeként a perforáló vénákkal való egyesülés helyein lévő billentyűk működése elégtelen lesz, melynek következtében a vénás vér visszakerül a felszíni vénás rendszerbe, ahol emiatt megnövekedik a vénás nyomás.
Hogyan nyilvánul meg a krónikus vénás elégtelenség?
A betegség tüneteit a betegség stádiuma, valamint a fentebb felsorolt kockázati tényezők határozzák meg.
Az 1. stádiumban megfigyelhető a vénák csokorszerű tágulata kis, kék csíkok formájában.
A 2. stádiumban észrevehetőek a visszerek, amelyek egyre jobban tágulnak és kacskaringóssá válnak. Már ebben a szakaszban fennáll a felszíni tromboflebitisz (rögképződés miatti gyulladás az ér falaiban) kialakulásának veszélye.
A 3. stádiumban megjelenik az ödéma, főleg a bokák körül, majd ahogyan a betegség egyre jobban súlyosbodik, egyre feljebb terjed. A dagadás főleg estére éri el a csúcspontját, illetve sok ideig tartó ülés vagy állás után, például egy hosszú – autóval vagy repülővel megtett – utazás után. Amikor pihenünk, egy idő után a dagadás látványosan lelohad. Általában ehhez még nehézségérzet is társul a lábakban, ami megszűnik, miután a beteg felemelve pihentette a lábát.
A 4. stádiumban megjelenik a pangási dermatitisz, egy olyan bőrgyulladás, amit lipodermato szklerózis és a bőr hiperpigmentációja kísér.
Az 5. stádium, amikor a páciensnek már volt egy visszeres fekélye, de meggyógyult, a 6. stádiumban pedig a fekély aktív, a seb pedig nyitott.
Hogyan kezeljük a krónikus vénás elégtelenséget?
Ennek a betegségnek a kezelése leginkább a betegség stádiumától függ. Akiknél még nem alakultak ki vénatágulatok, vagy a billentyűk inkompetenciája még nem nyilvánvaló, de családi kórelőzményükben megtalálható a mélyvénás elégtelenség, szükséges a betegség megelőzését elkezdeni, éspedig a befolyásolható kockázati tényezőkre való hatással. Ennek érdekében segíteni kell a vénás visszafolyást a szív irányába, a következő módon:
- Kerülendő a hosszabb ideig állás, vagy a lógó lábbal ülés. Hosszabb utazáskor nagyon jót tesznek a nyújtó-hajlító talpgyakorlatok, amelyek igénybe veszik a lábszár izmait, és gyakorlatilag ugyanaz történik, mint járáskor. Ha valaki kénytelen hosszabb ideig egy helyben állni, nagyon jó, ha néha sétál vagy pedig leül és a lábát felteszi egy kisebb székre.
- Megfelelő testsúly.
- A székrekedés kezelése (amennyiben fennáll).
- Aktív életmód.
- Antioxidánsokban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával.
Amikor a krónikus vénás elégtelenség tünetei kezdenek megjelenni, már speciálisabb módszerekre van szükség:
- Megfelelően rugalmas szorítóharisnya használata az egyik leghatékonyabb módszer, hogy a betegség előrehaladását lassítsuk. Amikor a vénákon már látványos visszeres tágulatok láthatók, fontos hogy a páciens reggel felhúzza a gyógyharisnyát, még mielőtt felkelne az ágyból.
- A váltakozó lábfürdő elősegíti a vénás visszaáramlást. A páciens 39-40 °C-os vízben tartja a lábait, 3 percig, majd pedig hideg vízben (17-18 °C), 30 másodpercig. Ezt a folyamatot 3-4-szer megismételi úgy, majd a ciklust hideg vízzel fejezi be.
- Javasolt az enyhe – aszcendensefleuráló típusú – masszázs, a lábak ujjaitól a térd irányába, értágító kenőcsök használatával együtt, amelyek vénaerősítő anyagokat tartalmaznak, mint amilyen a vadgesztenye kivonat, vagy a troxerutin. Javasoljuk ezt a masszázst reggel és este, a váltakozó lábfürdő után alkalmazni.
- Érerősítő készítmények szedése szájon keresztül, mint például Troxerutin, Detralex, Ginkobiloba és vadgesztenye kivonatok.
dr. Sorin Moroș
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
Kapcsolódó linkek
1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia