/
329 Views0
rákszűrés

Rákszűrés a nőknél

Rákszűrés: Ebben a cikkben a legfontosabb szűrési teszteket fogjuk ismertetni, amelyek egyes rosszindulatú elváltozások korai felfedezésében segítenek és elvégzésük ajánlott minden nő egészségének érdekében. E tesztek elvégzésének idejét az életkor és kockázati tényezők határozzák meg.

Az emlőrák szűrése (rákszűrés)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az emlőrák korai felfedezése növeli a túlélési esélyt, mivel minél hamarabb felállítják a diagnózist, annál nagyobb a sebészi beavatkozások sikerének a valószínűsége. Az emlőrák korai felfedezése csökkenti a betegség átterjedését a nyirokcsomókra vagy más szervekre.

rákszűrés

Az emlők klinikai vizsgálatát minden harmadik évben el kell végezni a huszas-harmincas éveikben járó fiatal nőknél, illetve minden évben a 40 éveseknél és az azoknál idősebbeknél. A nők rendszeresen figyeljék a mellük külsejét, és azonnal menjenek orvoshoz, amint valami változást észlelnek. A 20 év feletti nőknél az önvizsgálat is megbízható módszer. A mammográfiát (emlő röntgen) a 40 év feletti nőknél kötelező évente elvégezni, mivel ez a legfontosabb szűrési módszer az emlőrák esetében.

A 40 és 74 éves kor közötti nők, akik elmentek mammográfiára, sokkal kisebb eséllyel betegszenek és halnak meg rákban, mint azok a nők, akik egyáltalán nem végezték el ezt a vizsgálatot. Ezt a szűrési tesztet kis dózisú röntgensugárral végzik, és olyan kicsi daganatokat lehet vele kimutatni, amelyek még nem tapinthatóak. Az 50 év alatti nőknél a mammográfia nem mutat olyan tiszta képet, mint az időseknél, mivel a fiatal felnőtteknél jóval sűrűbb az emlőszövet.

A szűrőtesztekkel kapcsolatos döntés nem mindig könnyű. Nem minden szűrőteszt hasznos és számos mellékhatás is van. Mielőtt bármilyen szűrővizsgálatot elvégeznénk, nagyon fontos kikérni orvosunk tanácsát a teszt hatékonyságáról és a mellékhatásokról.

Mammográfia rákszűrés

Mammográfia végzése közben az emlőket két lemez közé illesztik, majd összenyomják. Így tisztább képet nyernek, de előfordulhat, hogy egyes nők fájdalmat vagy kellemetlen érzést tapasztalnak a teszt alatt.

A szűrésnek semmi haszna, ha a rák nagyon gyorsan fejlődik vagy ha már a rák más szervekre is átterjedt. Néha lehetnek fals negatív eredmények, vagyis a szűrés eredményei normálisaknak látszanak, még akkor is, ha az emlőrák már jelen van. Egy nő, aki fals negatív eredményt kap (egy olyant, amelyik azt mutatja, hogy nincsen semmiféle rák, amikor valójában létezik), késve fog orvosi ellátásban részesülni.

Fals negatív

Fals negatív eredmények a fiatal nőknél gyakrabban fordulnak elő, mivel a fiatal nők emlőszövete sokkal sűrűbb. A fals negatív eredmények előfordulási aránya más tényezőktől is függ, befolyásolhatja a daganat mérete, növekedési üteme, a hormonok (ösztrogén vagy progeszteron) szintje, valamint a radiológus hozzáértése.

Ugyanakkor megjelenhetnek fals pozitív eredmények is, amikor a szűrési tesztek eredményei abnormálisaknak tűnnek, holott nincs rák a szervezetben.

rákszűrés

Fals pozitív

Egy fals pozitív eredményt (amelyik azt mutatja, hogy megjelent a rák, amikor a valóságban nem létezik) általában számos más teszt követ, (például biopszia), azonban ezeknek is van néhány kockázata. A fals pozitív eredmény összefügg a radiológus hozzáértésének mértékével, valamint sokkal gyakoribb fiatal nőknél, azoknál, akiknek már volt emlőbiopsziájuk, akiknél a családi kórtörténet emlőrákkal terhelt, vagy pedig azoknál, akik hormonkészítményeket (ösztrogént és progeszteront) szednek.

Térjünk vissza a vizsgálathoz…

Mammográfia alkalmazásakor ötből egy esetben maradhat észrevétlen a rák. A mammográfia során az emlőket röntgensugárzásnak tesszük ki, azonban ez igen ritkán okoz emlőrákot. Egy nő élete folyamán, ha egy húszéves periódust nézünk, melyben 3 évente mammográfiát végeznek, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy emiatt rák alakuljon ki.

A 40 évnél idősebb nőknél az évente végzett mammográfiás vizsgálat hatékonysága sokkal nagyobb, mint a sugárzás által okozott kockázat mértéke. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az emlőrákot nem lehet szűréssel azonosítani. Az emlőrákok többségét azonosítani lehet screening vizsgálattal, ily módon átlagosan 2500 esetből csak egy marad feltáratlanul.

Romániában nem létezik országos szintű emlőrák szűrő program, mint a fejlett országokban. Ezért nálunk a női lakosság igen kis hányada végez rendszeres ellenőrzéseket (vagy „majdnem rendszereseket”), éspedig klinikai és képalkotó eljárással (mammográfia/ultrahang). Ennek köszönhető, hogy Romániában, amikor egy páciens emlőrákkal jelentkezik az orvosnál, általában már a betegség előrehaladott stádiumában (3-4 stádium) van.

A méhnyakrák-szűrésrákszűrés

A méhnyak a méhnek a hüvely üregébe benyúló része. A HPV (humán papillómavírus) okozta állandó genitális fertőzés a méhnyakrák egyik fő kockázati tényezője. A rutin szűrési módszerek segítségével ezt a ráktípust még kezelhető fázisban azonosítani lehet. Ugyanakkor a szűrőtesztek segítségével felfedezhetőek a méhnyak nyálkahártyáján a rákot megelőző sejtek is. A méhnyakrák-szűrést már 21 éves korban el kell kezdeni. A 21 és 29 év közötti nők minden harmadik évben jó, ha elvégzik a Papanicolau-tesztet. A HPV-teszt ebben az életkorban még nem javasolt, csak indokolt esetben végzik el, például egy rendellenes Papanicolau-teszteredmény után.

A 30 és 65 év közötti nőknél minden 5 évben ajánlott a Papanicolau-teszt és a HPV-teszt elvégzése, viszont az is megfelelő, ha háromévente végzik el a Papanicolau-tesztet. Azoknak a 65 év feletti nőknek, akik rendszeresen részt vettek méhnyakrák-szűrő teszteken és mindig normális eredményeik voltak, már nem szükséges ellenőrzésre járniuk. Akiknél felmerült a méhnyakrák gyanúja, azokat még legalább 20 éven keresztül figyelemmel kellene követni a diagnózis felállításától kezdve, ilyenkor a szűrést 65 éves kor után is folytatni kell.

Akiknél teljes méheltávolítást végeztek, de nem rák miatt, azoknak nem kell szűrésre jelentkezniük. Egy nő, aki HPV elleni oltást kapott, életkorának megfelelően kövesse a szűrőprogrammal kapcsolatos utasításokat.

Vastagbélrák-szűrés

Nőknél ez a ráktípus gyakoriság szempontjából a harmadik helyet foglalja el, az emlőrák és a tüdőrák után. Az esetek többségében a vastagbélrák a polipok (a bélrendszer egy bizonyos szakaszának belső falán megjelenő kinövések) miatt alakul ki. Mint bármely más invazív rákfajta, ez a rák is átterjedhet más szervekre, ha már előrehaladott stádiumban van.

Kolonoszkópia

A vastagbélrák megelőzésének egyik hatékony módja a vastagbél belsejéből eltávolítani a polipokat, amíg el nem rákosodnak. A vastagbélrák azonosítására gyakran használt módszer a kolonoszkópia. Ennek elvégzéséhez a páciens bélrendszerét ki kell üríteni, a beteg listát kap a vizsgálat előtti tennivalókról. A kolonoszkópia segítségével a szakorvos az emésztőcsatornát vizsgálja, azonosítja a vastagbélben levő polipokat, amelyeket eltávolíthat a beavatkozás során. Ötven éves kor felett javasolt a kolonoszkópia és egyéb szűrőtesztek elvégzése. A rák kialakulásának kockázata függ a polipok számától, nagyságától, és hogy a hisztopatológiás vizsgálat a rendellenesség milyen stádiumát állapította meg a sejteknél. Minél nagyobb a polip és minél súlyosabb a rendellenesség a sejteknél, annál nagyobb a vastagbélrák kockázata.

rákszűrés
Polipok besorolása

Hogyha 1 vagy 2 egy cm-nél kisebb polipot találtak, akkor az átlagnál kissé nagyobb a rák kockázata, azonban még mindig nagyon alacsony. Ilyenkor az orvos ötévente megismételt kolonoszkópiát javasolhat. Hogyha 3-4 polipot találtak, és ezek közül legalább egy 1 cm-nél nagyobb volt, akkor mérsékelt (közepes) kockázata van a vastagbélrák kialakulásának. Valószínű, hogy a szakorvos javasolni fogja a háromévenkénti kolonoszkópiát. Hogyha több mint 5 polipot találtak és ezek közül több mint három 1 cm-nél nagyobb volt, akkor az átlaghoz képest jóval nagyobb a kockázat. A szakorvos ebben az esetben évenkénti kolonoszkópiát fog javasolni egészen addig, míg már nem találnak ilyen sok polipot.

Ha minden alkalommal egyre kevesebb polipot találnak, akkor a szűréseket háromévente is lehet végezni. A kolonoszkópia szövődményei nagyon ritkák. Alacsony kockázat áll fenn a vastagbél komoly vérzést okozó megsértésére, valamint a fertőződésre. A szívbetegek vagy műbillentyűkkel rendelkező betegek a kolonoszkópia elvégzése előtt és után antibiotikumos kezelést kapnak.

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, epidemiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Rákszűrés nőknél
http://www.cancer.gov/cancer
http://www.cancerresearchuk.org/cancer-help/about-cancer/causes-symptoms/screening-for-cancer
http://www.cancerscreening.nhs.uk/
http://www.emedicinehealth.com/cancer/center.htm
http://www.webmd.com/cancer

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából