A makula-degeneráció építőkövei

A makula-degeneráció

Makula-degeneráció: egyike a leggyakoribb látási zavaroknak, az összes szembetegségek körülbelül egyharmadát jelenti. Egy sor szemészeti megbetegedést foglal magába, amelyek egyik közös jellemzője, hogy a központi látást, pontosan a kép közepén levő pontot érintik, miközben a periférikus látás érintetlen marad. Az érintettek általában 50 év feletti személyek, ezért ezt a betegséget korhoz kötött makula-degenerációnak is nevezik.

Életünk első pillanataitól arra törekszünk, hogy minél több minket átalakító, boldogító vagy elszomorító dolgokat lássunk. Akár beismerjük, akár nem, minden, amit nézünk, jó vagy rossz értelemben változtat rajtunk, attól függően, hogy minél időzünk tekintetünkkel. Építünk vagy rombolunk, szeretünk vagy közömbösek vagyunk, a legtöbb információt a látás által kapjuk. Ezért bír olyan nagy jelentőséggel, hogy szemünk egészségét minél hosszabb ideig megőrizzük.

Az időskor felé haladva romlik a látási képességünk és kialakulhatnak látásunkat érintő betegségek. Ezek közül a makula (sárgafolt) degeneráció a leggyorsabb és a legnagyobb fogyatékosságot okozó megváltozás.

 

A betegség kialakulásának mechanizmusa

makula-degeneráció

A szem hátulsó részén helyezkedik el az ideghártya vagy retina, amely a szem belsejét bélelő fényérzékeny sejtekből áll. A szem optikai rendszere a képet a külvilágból a retinára vetíti. A makula vagy sárgafolt a retina közepén helyezkedik el, és ide fókuszálódnak a külvilágból érkező fénysugarak. A retinát alkotó 10 sejtréteg közül csak kettő fényérzékeny. Ezek a rétegek a csapok és pálcikák rétegei. A csapok a nappali és a színes látásért felelnek, miközben a pálcikák a sötétben és krepuszkuláris fényben való, illetve fekete-fehér látásért.

A makula-degenerációban ez az erősen specializálódott terület betegszik meg. A látásvesztés a makula-degeneráció következtében, a makula szerkezetében található és az éjszakai látásért felelős csapok elpusztulása miatt alakul ki.

Mivel a makula-degeneráció korfüggő folyamat, mindkét szem érintetté válik, sőt ezek akár egy időben is megbetegedhetnek. A legtöbb személy esetében ezek a látásért felelős sejtek egész egyszerűen megszűnnek működni, emiatt rossz minőségű képeket alkotnak, mint amilyen egy régi, az időtől megsárgult fénykép.

A makula-degeneráció nem jár fájdalommal. A 60 év feletti személyek gyenge látásának ez a leggyakoribb oka, de soha nem vezet teljes vaksághoz, mivel csak a központi látás érintett. A makula-degeneráció nem befolyásolja a periférikus látást. Ezért majdnem mindenkinél, aki makula-degenerációban szenved, megmarad a normális társadalmi élethez majdhogynem elégséges látási képesség, amely fontos információkat juttat a környező világból és biztosítja az illető személy önállóságát.

makula-degeneráció

A makula-degeneráció okai

Jelenleg még nem teljesen ismertek a makula-degeneráció megjelenését kiváltó okok. Szakorvosok szerint a betegség kialakulásában többféle tényező is szerepet játszik, genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A makula-degeneráció gyakran családi vonás és átöröklődik. Az alább felsorolt kockázati tényezők közül nagyon sokat összefüggésbe hoztak a makula-degeneráció kialakulásával:

  • Életkor: a paraklinikai vizsgálatokra jelentkező 66–74 éves páciensek körülbelül 10%-ánál fennálltak a makula-degeneráció tünetei. Az elváltozások prevalenciája 30%-ra nőtt a 75–85 év közötti kor csoportban;
  • Faj: a makula-degeneráció a kaukázusi fajhoz tartozó pácienseknél a leggyakoribb;
  • Dohányzás: jelentős kockázati tényező, mivel a makula-degeneráció gyakoriságát két-háromszorosára is növelheti, azokhoz a betegekhez viszonyítva, akik sohasem dohányoztak;
  • Magas vérnyomás és egyéb tényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri kockázatot: elhízás, cukorbetegség, érbetegségek valamint a diabéteszes retinopátia;
  • Magas vérkoleszterin-szint: a telített zsírokban és a koleszterinben dús étrendek összefüggésbe hozhatók a makula-degeneráció kockázatának növekedésével férfiaknál és nőknél egyaránt;
  • Rövidlátás (hipermetrópia);
  • Az erős napsütésnek (különösen a kék fénynek) való kitettség;
  • Makula-degeneráció a családi kórelőzményben vagy szürke hályog (katarakta) műtétek.

Vizsgálatok

Egy szokványos szemészeti ellenőrzésen az orvos könnyen észreveheti a makula-degenerációt. Az orvos érdeklődni fog a tünetekről, más szemészeti problémák vagy egyéb betegségek meglétéről a jelenben vagy a múltban, felvázolva a kórtörténeti előzményt.

A következő lépés a központi látás, valamint a látásélesség ellenőrzése lesz. A vizsgálat alatt az egyik szemet letakarjuk, a másikkal pedig leolvassuk a sorokat látásvizsgáló tábláról (Kettesy-tábla) a standard távolságról. A központi látás idővel fokozatosan gyengül. A makula-degenerációban szenvedő betegeknél a látásélesség-vizsgálat azért szükséges, hogy meg tudják állapítani a látászavarok súlyosbodásának mértékét a legutolsó vizsgálat óta. A központi és a periférikus látótér vizsgálatát egyaránt elvégzik.

makula-degeneráció

A fényforrásból és lencsékből álló oftalmoszkóp segítségével a szemorvos megvizsgálja a szemgolyó belsejét, a retinát és a makulát és észreveheti a makula-degenerációra jellemző elváltozásokat.

Ha az orvos exudatív makula-degenerációra gyanakszik, elvégezhet még egy speciális vizsgálatot, éspedig a szemangiográfiát, ami által észrevehetők a makula alatti esetleges érelváltozások, elfajulások. Ezzel a vizsgálattal ugyanakkor ki lehet mutatni a makula alatti esetleges bevérzéseket, ami segíthet az orvosnak a megfelelő kezelés felállításában.

Ha makula-degeneráció és bizonyos fokú látásvesztés áll fenn, megoldást kell keresni a megmaradt éleslátás megőrzésére, illetve ennek érdekében a minél egészségesebb életmód megvalósítására.

Kezelés

Sajnos a korhoz kötött makula-degenerációt nem lehet teljesen meggyógyítani, nincs semmilyen végleges hatású, teljes kezelése. Hogyha rohamos látásvesztést vagy torz látást tapasztal, minél hamarabb forduljon szakorvoshoz kivizsgálás végett. Fontos a betegség korai elfedezése; az idő értékes tényező, mivel a megfelelő kezelés megállíthatja vagy legalábbis lelassíthatja a betegség előrehaladását. További lehetőség a lézeres kezelés.

makula-degeneráció

Tünetek

A kezdeti szakaszban a központi látás homályos vagy torz, a beteg a tárgyakat szokatlan alakúnak és nagyságúnak látja. A makula-degenerációra jellemző leggyakoribb és legmarkánsabb tünetek:

  • Ködös központi látás távolra és közelre egyaránt;
  • Fekete pontok a látómezőben;
  • Egyenes vonalak a látómezőben, a tárgyak színe és formája módosul;
  • Elszíneződött képek;
  • Atrófiás területek (klinikai tünetei a fekete pontocskák), ugyanakkor a központi szkotómák (látótér-hiányok, „vakfoltok”) megjelenése;
  • A beteg nehezen különbözteti meg a színeket, különösen a nagyon világosakat a nagyon sötétektől, vagy a látási kontraszt elveszítése.

A betegség exudatív formájában a páciensek lépcsőzetes, fájdalom nélküli romlásról számolnak be, mely folyamat a központi látás teljes elvesztésével végződik.

Amikor azonban bevérzések jelennek meg a retina alatt, a betegség akut módon, hirtelen jelentkezik és azonnali beavatkozás szükséges; olyankor javasolt sürgősen szemész szakorvoshoz fordulni. Ez a fejlemény előállhat hirtelen vagy néhány hónap leforgása alatt. Az érintett személy nagyon érzékennyé válhat a fényre vagy fényt láthat ott, ahol valójában nincs. Ez alkalmanként kényelmetlenséget okozhat. Az olvasás, írás vagy a kisebb tárgyak felismerése viszont erőfeszítést igényel.

dr. Cristina Anca Dăscălescu
A családorvosnál

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A makula-degeneráció
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16 kiadás, McGraw Hill, 2005.
Mănuilă Alexandru, Dicţionar medical, 7. kiadás, Editura Ceres, Bukarest, 1998.
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis&Treatment, 45. kiadás, McGraw Hill, 2006.

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció

13 Views0
A spenót – a tavasz ajándéka

A spenót nemcsak erőt biztosít az izmoknak, de védelmezi a szem ideghártyáját, a retinát is.

Popeye, a tengerész rajzfilmhős, a spenótból nyerte rendkívüli erejét. Ma, számtalan klinikai és laboratóriumi kísérletezés után egyet érthetünk Popeye-jel abban, hogy aki erős akar lenni, egyen sok spenótot. Sőt, felfedezték, hogy ez a rendkívüli zöld levelű növény retina- és látásvédő anyagokat tartalmaz, ami növeli felhasználhatóságát a diétaterápiában.

Javallatok

A spenót fogyasztása hasznos lehet az alábbi esetekben:spenót

  • A retinát érintő rendelleneségek – A Massachusetts állambeli Szem- és Fülgyógyászati Kórházban, valamint a Harvard Egyetemen (AEÁ) végzett nagyon pontos vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál az 55 és 80 év közötti személyeknél, akik rendszeresen fogyasztottak spenótot, sokkal kisebb volt a látás elveszítésének kockázata a makuladegeneráció következtében. A spenót rendszeres fogyasztását mindenkinek ajánljuk, aki meg akarja őrizni a jó látását, főként pedig az 50 évnél idősebbeknek.
  • Vérszegénység: 100 g spenót 2,71 mg vasat tartalmaz, ami sokkal több a húsban található mennyiségnél. Bár a növényi eredetű vas nehezebben szívódik fel, mint az állati eredetű, a spenótban, valamint más táplálékokban található C-vitamin nagy mértékben javítja ennek az ásványi anyagnak a hasznosulását.
A spenót sok luteint és zeaxantint tartalmaz; ez a két karotinoid védelmet nyújt a látásvesztéssel szemben, amit a makula (sárgafolt, az ideg hártya legérzékenyebb területe) degenerációja okoz. Ez a betegség leggyakrabban az idősek körében fordul elő, és vakságot okozhat. A spenót akár a sárgarépánál is hatékonyabb az időskori makuladegeneráció megelőzésében.

 

A vérszegénység leküzdésében a friss spenótlé fogyasztása nagyon hatásos módszer.

  • Magas koleszterinszint: állatkísérletekkel bizonyították, hogy a spenótban található fehérjék gátolják a koleszterin és az epesavak felszívódását. Rendszeres spenótfogyasztással csökkenthető a vérben levő koleszterin szintje.
  • Terhesség: Magas folsav- vagy foláttartalmának (194 μg/100g) köszönhetően a spenót megelőzi a magzatnál bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulását, és vérszegénység-megelőző hatásán kívül ideális zöldségféle a terhes kismamák táplálkozásában.
  • Testgyakorlás és növekedés: A spenót – magas vitamin- és ásványi anyag tartalmáért – nagyon ajánlott azoknak, akik naponta végeznek megerőltető fizikai mozgást (például az atléták) és a serdülőkorúaknak, főleg a gyors növekedési időszakban.

spenótElkészítés és felhasználás

Nyers formában: A fiatal spenótlevelek salátaként fogyaszthatóak.

Fagyasztva: A fagyasztás során a spenót veszít valamennyit C-vitamin tartalmából, viszont előny, hogy így egész évben hozzáférhető.

Főve: Legjobb elkészítési módszer a gőzben főzés, melynek során a vitaminok és ásványi anyagok jelentős része megmarad.

Frissen facsart spenótlé: A napi ajánlott adag fél pohár spenótlé, amit ebéd vagy vacsora előtt kortyolgatva megiszunk.

A spenót tulajdonságai

Az ismert zöldlevelűek közül talán a spenót az egyik legtáplálóbb, annak ellenére, hogy energiatartalma csak 22 kcal/100 g. Tápértékét gazdag vitamin- és ásványi anyag tartalmának köszönheti.

100 g spenótlevél tartalma:

  • a naponta szükséges A-vitamin (1000 μg RE) 2/3-a, vagyis 672 μg RE (Retinol Ekvivalens);
  • gyakorlatilag a teljes (194 μg) folsav- vagy folátmennyiség, amiből a napi szükséglet 200 μg;
  • a napi C-vitamin mennyiség fele (28,1 mg), a szükséges adag 60 mg;
  • a szükséges Mg (350 mg) mennyiség megközelítőleg egynegyede (79 mg);
  • a napi vasszükséglet (10 mg) több mint egynegyede (2,71 mg).

 

 

dr. George D. Pamploma – Roger
Egészséges táplálékok

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A spenót – a tavasz ajándéka

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

15 Views0
Testgyakorlás várandósság idején

Aktív életmód vagy nyugalom a várandós nőknek?

Terhes torna: Hosszú ideig úgy tartották, hogy testi erőkifejtés terhesség idején csak mértékkel végezhető, és az erre vonatkozó orvosi ajánlások is korlátozó jellegűek voltak. Ma viszont az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a kismamáknak inkább a mozgáshiánytól kell tartaniuk, mint a testgyakorlástól.

Az Amerikai Nőgyógyászok és Szülészek Kamarájának javaslatai egészséges terheseknél támogatják az aktív életmódot. Klinikai tanulmányok szerint a terhesség idején végzett testgyakorlás hatására:

  • csökken a terhességi görcs (preeklampszia),terhes torna
  • a terhességi diabétesz,
  • a deréktáji fájdalom,
  • a szorongás, a hányinger,
  • az álmatlanság,
  • az alsó végtagokat érintő görcsök,
  • a túlságos testsúly gyarapodás kockázata,
  • sőt mi több, a testgyakorlás erősíti a mentális jólétet is.

A fizikai gyakorlatok tulajdonképpen részét képezik a terhesség alatti diabétesz kezelésének, függetlenül attól, hogy már a terhesség előtt, vagy csak azután alakult ki a betegség. Ugyanakkor csökkenti a műtéti szülések (császármetszések) gyakoriságát is, a vajúdás időtartamát, újszülötteknél csökkenti a vajúdási idő alatt a légzési distressz szindróma (szülés utáni légzési elégtelenség) kialakulásának lehetőségét. Ugyanakkor a fizikailag aktív, de dohányzó kismamák könnyebben le tudnak szokni erről a káros szenvedélyről, mint mozgásszegény életmódot folytató társaik.

Bizonyos határokat azonban mégsem szabad túllépni. Egy nemrég elvégzett felmérés szerint a terhesség első harmadában nem volna szabad 270 percnél több ideig aktív mozgást végezni, mivel nagyon megnövelheti a preeklampszia kockázatát.

És szülés utáni terhes torna?

A Kanadai Szülész-Nőgyógyász Társaság szerint a szülés után elkezdett gáttájéki torna csökkenti a vizeletinkontinencia kialakulásának kockázatát a jövőben. A szoptatás időszakában végzett enyhe intenzitású torna nem befolyásolja az anyatej minőségét vagy összetételét, valamint a gyerek fejlődését sem.

A testgyakorlás csökkenti az alváshiány, a gyerek ellátása, valamint más háztartási munka okozta fáradtságérzetet. Ha aktívak maradunk, az énképünk is javul, így kevés az esélye a „szülés utáni depresszió ” kialakulásának.

 

Másfelől, a terhességi szakaszra jellemző anatómiai és élettani változások a vázizomrendszerre is hatással vannak, amelyek főleg mozgás közben érvényesülnek. A testsúly megnövekedése nagyobb terheléssel járó mozgásnál, mint amilyen például a futás, kétszeresen megterheli főleg a térd- és csípőízületeket. Ezért ha a térdízületek már terhesség előtt instabilak vagy krónikus gyulladásban vannak, egy ilyen fizikai mozgás következményeként könnyen sérülhetnek. A terhességért felelős ösztrogénhormonok emelkedett szintje miatt csökken az ínszalagok rugalmassága és megnő a ficamok kockázata.

Ezen korlátozások figyelembe vételével bátorítsuk testgyakorlásra a várandós nőket. A mozgásszegény életmód kockázatai (1-es táblázat) jelentősek, de ugyanúgy a mozgás jótékony hatásai is!

terhes torna

Javaslatok egészséges várandós nőknek

Azoknak a nőknek, akiknél a terhesség normálisan fejlődik, a szakorvosok közepes intenzitású testgyakorlást ajánlanak. Teljes körű orvosi kivizsgálás szükséges mindazon betegségek, szövődmények kiszűrésére, amelyeknél a testgyakorlás veszélyt okozhat (lásd a 2. táblázatot). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy relatív ellenjavallat esetén (szerk.megj.: bizonyos feltételek esetében ellenjavallt) nem feltétlenül kell a várandós nőnek megtiltani a mozgást, javasolni lehet a kismama egészségi helyzetének megfelelő gyakorlatokat. Ha a kismamának nincsenek egészségügyi problémái, elsősorban azok a gyakorlatok ajánlottak, amelyek növelik a szív- és légző rendszer kapacitását, vagyis az aerob testgyakorlás (3. táblázat).

A 4-es táblázatban feltüntetett gyakorlattípusok ellenjavalltak a terhesség alatt, mivel erőteljes sokkal, az esés vagy más balesetek kockázatával járnak.

Ajánlottak a hátizom, hasizom, gátizom, farizom és a karizom tónusát növelő tornagyakorlatok, amelyek gátolják a deréktáji fájdalom és a vizeletinkontinencia kialakulását, ugyanakkor szülés után segítenek újra könnyen megszokni a mindennapi rutinmozgásokat. A negyedik hónaptól a háton fekvésből végzett gyakorlatok ellenjavalltak, mivel ezek során nő a méhlepényre gyakorolt nyomás.

terhes torna

Hogyha a terhesség előtt aktív volt és rendszeresen edzett, akkor minden probléma nélkül folytathatja a megszokott ritmust. Viszont ha ülő életmódot folytatott, akkor a terhesség első harmadában végezzen kis intenzitású gyakorlatokat, melyek intenzitását a második harmadban folyamatosan növelheti.

Hetente 1-4 alkalommal javasolt aerob edzést folytatni, ezt váltakoztathatjuk 1-3 alkalommal izomtónus-növelő és stretch gyakorlatokkal, alkalmanként 30 percet, összesen heti 2,5 órát. A terhesség harmadik szakaszában az anya állapotától függően fenntartható vagy csökkenthető az edzések intenzitása.

Egy életre szóló ajándék a gyerek számára

A közelmúltban egy amerikai és németországi egyetemeken végzett tanulmány igazolta a terhesség alatti testgyakorlásnak az utód egészségére gyakorolt pozitív hatását. A tanulmány célja az volt, hogy tesztelje azt az állítást, miszerint a terhesség alatti torna javítja az utódok endoteliális funkcióját. Az endotélium (érbelhártya) a szervezet összes vérerét bélelő legbelső réteg, amelynek a jó működése biztosítja a szív- és érrendszer egészségét. Az endotélium sérülése érelmeszesedést idéz elő, amely szívkoszorúér-betegségekhez, szívinfarktushoz, stroke-hoz vagy érgyulladáshoz vezet.

terhes torna

Kísérletet végeztek

Vemhes sertésekkel végzett kísérletek során figyelték meg, hogy az utódoknál az érelmeszesedésre való hajlamot mennyire befolyásolja a terhesség alatti tevékenység. A kísérleti állatokkal elvégeztették az Amerikai Szülészszövetség által a terhesség idejére javasolt edzéseket: naponta 35-45 percig tartó közepes intenzitású testgyakorlás heti 3-5 alkalommal, a vemhesség egész ideje alatt, az utolsó hét kivételével. A testgyakorlás futószalagon való sétálást jelentett, 5 km/óra sebességgel.

A hatásokat az utódok születése után 3, 5 és 9 hónap elteltével mérték. Mit állapítottak meg? Először is a szívfrekvencia jelentős csökkenését (89 ütés/perc értékről 102 ütés/perc), ugyanakkor az érellazulás jelentős javulását, ezzel egy időben pedig a kísérleti csoportból született kismalacoknál az érfali izmok reakcióképességének a csökkenését. Ez a pozitív szív- és érrendszeri hatás mindegyik tanulmányozott korcsoportnál jelen volt. Ezeket a hatásokat az érfalak egészségéért felelős génekben megfigyelt jótékony változásokkal magyarázták.

Összefoglalva

A várandósság egész tartama alatt végzett testgyakorlás – terhes torna tehát erőteljesen befolyásolja az utódok felnőttkori szív- és érrendszeri működését. Jó hír, hogy a szív-érrendszer reakciója a testgyakorlásra az embereknél ugyanaz, mint a sertéseknél. Tehát az egyik legnagyobb ajándék a gyerekünk számára, ha a várandósság alatt végig aktívak maradunk.

 

dr. Ionuţ Dobrescu
A rehabilitáció titkaiból

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Testgyakorlás várandósság idején

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

16 Views0
Alzheimer – a rettegett kór!

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent:

  • A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
  • Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
  • A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
  • A beszédképesség érintettsége.

Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.

A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:

1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.

2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.

3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.

Alzheimer

Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.

4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.

5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.

6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.

Statisztikák és kilátások

Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.

Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák. A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.

Másfelől viszont, sok embernél 80-85 éves kor után sem fordulnak elő az erre a betegségre jellemző tünetek, sőt, a boncolás sem mutatja ki a jellegzetes neuro-degeneratív szerkezeti eltéréseket az agyban. Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a demencia az öregedés „természetes” velejárója.

Igen aggasztó tény, hogy a WHO nemzetközi statisztikái alapján az Alzheimer-betegség incidenciája 2050-ig legkevesebb 400%-os növekedést vetít előre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az életminőség növekedése folytán egyre több és több ember fogja elérni és meghaladni a 80-85 éves kort, azonban sajnos legtöbbjük agyát érinteni fogják az elbutulás tüneteitől kísért neuro-degeneratív elváltozások. Ez a betegek életminőségének katasztrofális mértékű romlását jelenti, annak minden rossz kihatásával a családi és társadalmi életre.

Az Alzheimer-kór kifejlődése

A betegségre jellemző a lappangó kezdet, az első neuro-degeneratív elváltozások sok évvel a klinikailag észlelhető tünetek előtt már megjelenhetnek. A betegség első szakaszában az agy tanulásért, memorizálásért, a gondolkodásért és tervezésért felelős részei válnak érintetté. A köztes szakaszban ezek a kórfolyamatok kiterjednek az agykéregnek a beszédért és a térbeli tájékozódásért felelős területeire is. Ez már érinteni fogja a szakmai és társadalmi életet, a pénz kezelésének a képességét,valamint az érzelmek kifejezését is.

A betegség előrehaladott szakaszaiban az agykéreg nagy része már érintett, az agysorvadás jelentős mértékű, és a páciens gyakorlatilag elveszíti a kommunikációs, beilleszkedési és önellátó képességét. Ebből a szempontból nézve nagyon fontos idejében felfedeznünk a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezőket, valamint azokat a korai tüneteket, amelyek az agyban lezajló neuro-degeneratív folyamatok végzetes fejlődésére utalnak.

Alzheimer

Tünetek, amelyek segítenek a betegség korai felismerésében

Az AEÁ-beli Alzheimer Szövetség közzé tett egy tüneteket tartalmazó listát, amely segít a betegség korai felismerésében. A tünetek a következők:

1. Memóriavesztés, ami nagy mértékben befolyásolja a mindennapi életet. Ez a tünet már a betegség korai szakaszaiban jelentkezik, és az újonnan szerzett információkat érinti. Egyes szakorvosok ide sorolják a fontosabb dátumok és események elfelejtését is, egy kérdést többször megismétel, egyre gyakrabban kénytelen a jegyzeteire vagy a hozzátartozói segítségére támaszkodni. Néha az egészséges emberek is felejthetnek el neveket vagy eseményeket, de később ezek mind eszükbe jutnak.

2. Nehézség a feladatok szervezésében és megoldásában. Az Alzheimer betegeknek nehézséget jelent egy megszokott étel elkészítése, egy bizonyos dologra koncentrálniuk, és a megszokottnál sokkal több időre van szükségük egy feladat elvégzéséhez.

3. Nehézség a sajátságos munkahelyi vagy otthoni feladatok elvégzésében.

4. A hely és idő érzékelésében fellépő zavarok. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek elveszíthetik a napok, évszakok érzékelésének képességét, és nem érzik az idő múlását. Nehezen érthetnek meg bizonyos eseményeket, amelyek nem a múltban történtek. Néha elfelejthetik, hogy hol vannak és hogyan kerültek oda.

5. Nehézség a képek és a térbeli viszonyok megértésében. Ez az olvasási nehézségben, a távolság, a színek vagy a kontraszt megítélésében jelentkezik. Megtörténhet, hogy amikor a páciens elhalad a tükör mellett, azt hiszi, valaki más van a szobában.

6. Újonnan előálló problémák a beszéd- és az íráskészségben. A betegnek nehezére esik párbeszédet folytatni valakivel és a megfelelő szavakat használni, vagy bizonyos tárgyakat tévesen nevez meg.

alzheimer

..és még 4

7. Mindig keresik a dolgaikat, mivel nem teszik őket megszokott helyükre, sőt, teljesen szokatlan helyet találnak nekik. Nem emlékeznek, hol keressék, amit ők maguk raktak el. Gyakran gyanúsítanak másokat, hogy ellopják tőlük a dolgaikat.

8. Döntési nehézségek a józan ítélőképesség és ésszerű gondolkodás elvesztése miatt. Rengeteg pénzt költhetnek el teljesen értéktelen dolgokra. Gondjaik vannak a személyes higiénia és testápolás terén.

9. Lemondanak a munkahelyükről és kivonják magukat a társadalmi tevékenységek alól. Megszakítják kedvenc sportolási szokásaikat és tevékenységeiket, amelyekben addig örömet leltek.

10. A lelkiállapot és a személyiség megváltozása. Akik Alzheimer-betegségben szenvednek, odáig juthatnak, hogy elveszítik bizalmukat a közeli ismerősökben, családtagokban és ok nélkül dühösekké vagy ingerültekké válhatnak.

A jellegzetes tünetek észlelése esetén indokolt neurológushoz folyamodni a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében.

 

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Alzheimer – a rettegett kór!

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

20 Views0
Receptek a nők egészségéért

Receptek
a nők egészségéért

Alkoholmentes koktél cukorbetegeknek

Turmix (2 adag)

turmix

Hozzávalók

  • 6 szál zöldbab
  • 6 gyermekláncfűlevél (vagy rukkola)
  • 2-3 spenótlevél
  • ½ hámozatlan, friss uborka
  • 400 ml víz
  • 200 ml szójatej

Elkészítés

A zöldbabot, uborkát, gyermekláncfűt és spenótot megmossuk, majd a turmix gépben a 400 ml vízzel simára mixeljük. Leszűrjük, hozzáadjuk a szójatejet és összekavarjuk.

Az így kapott italból egy-egy csészével fogyasztunk, fél órával ebéd és vacsora előtt. Ez a koktél kordában tartja a cukorbetegek vércukorszintjét.

Cékla-borscs

turmix(16 adag)

Hozzávalók

  • 1 kötés friss lestyánlevél
  • 1 kiskanál kukoricaliszt
  • 1 kötés friss petrezselyemzöld
  • 1 kg nyers cékla
  • 1 kötés friss zöld kapor
  • 5-6 cikk zúzott fokhagyma
  • 1 kiskanál friss élesztő
  • 4 l langyos (35ºC) víz

Elkészítés

A céklát megmossuk, majd apró kockákra vágjuk. Megmossuk a lestyán-, kapor- és petrezselyemlevelet, majd apróra vágjuk. Egy 5 literes üvegbe beletesszük az élesztőt és a kukoricalisztet, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a céklát és a zöldfűszereket. Ráöntjük a langyos vizet, gézzel lekötjük és sötét, hideg helyen 3-4 napig tartjuk. Fakanállal naponta megkavarjuk. A megadott idő elteltével leszűrjük, üvegekbe öntjük és elhasználásig hűtőszekrényben tároljuk.

Naponta két pohárral fogyasszunk belőle, fél órával étkezések előtt. Vérszegény és májbeteg (B- és C-hepatitisz) személyek részére rendkívül ajánlott.

Alkoholmentes zöld koktél

(2 adag)

turmix

Hozzávalók

  • 1 ½ csésze almamust
  • 4 spenótlevél
  • 8 rukkolalevél
  • 1 kötés friss petrezselyemzöld
  • 2 zöldhagyma
  • 5-6 cikk fokhagyma
  • 2 vékony szelet gyömbérgyökér

Elkészítés

A rukkolát, spenótot, petrezselyemzöldet, zöldhagymát és fokhagymát alaposan megmossuk. A gyömbért megmossuk és meghámozzuk. Az almamust felét a turmix gépbe öntjük, hozzáadjuk a többi összetevőt és tejföl állagú masszává mixeljük. Majd beleöntjük a megmaradt mustot és újból összekavarjuk. Poharakba öntjük és tálaljuk.

Amennyiben lehetséges, szűretlenül, rostos formában fogyasszuk, de ha ez nem megoldható, akkor leszűrve, fél órával étkezések előtt. A zöld koktél serkenti az immunrendszert, erősíti a szervezetet a külső tényezők, a vírusok és baktériumok elleni harcban.

Megjegyzés: a spenót és a rukkola leveleket csalánlevéllel vagy gyermekláncfű levéllel helyettesíthetjük. A csalánleveleket kevés sóval dörzsöljük össze, így elveszítik csípősségüket.

turmixAlkoholmentes piros koktél

(2 adag)

Hozzávalók

  • 1 érett mangó
  • 4 nagy paradicsom
  • 1 kiskanál reszelt citromhéj
  • 2 narancs
  • 1 banán
  • ½ citrom
  • 1 csésze almamust
  • 1 kiskanál reszelt narancshéj

Elkészítés

A citrusfélék levét elektromos vagy kézi facsaróval kifacsarjuk. Az így nyert lét a turmix gépbe öntjük, hozzáadjuk a meghámozott, nagy szeletekre vágott mangót, a négybe vágott paradicsomokat, a citrom- és narancshéjat. Jól összekavarjuk, majd poharakba öntve tálaljuk.

Magas kálium- és C-vitamin tartalmának köszönhetően ez a koktél akár könnyű vacsorának is megfelel, különösen egészséges a magas vérnyomásban szenvedők számára, de másoknak is.

 

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Receptek a nők egészségéért

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

Receptes linkek

1. Vegetáriánus és vegán receptek #1
2. Receptek a nők egészségéért

24 Views0
Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

A depresszió tünetegyüttesének összetettségét figyelembe véve többféle hidroterápiás eljárás ajánlott. A nyugtalan betegnél javasolt nyugtató hatású kezelést ismertetünk most.

 

Gőzfürdő: Orosz gőzfürdőnél a testet forró, nagyon nedves levegő veszi körül. Mivel párolgás általi hővesztés nem lép fel, a melegítő hatás erős. A testhőmérséklet emelkedésének mértéke a kezelés időtartamától függ. E módszernél a beteg rendszerint ülő helyzetben van, de fekve is alkalmazható.

Cél és hatás

gőzfürdő

Növeli a testhőmérsékletet, fokozza az anyagcserét, serkenti a bőr vérellátását, verejtékezést vált ki, növeli a pulzust, a vérnyomást, a fehérvérsejt számot a keringő vérben.

Javallatok

Orosz gőzfürdőt a következő esetekben javasolunk:

  • depresszióban (15–20 perc) és reumás poliartritiszben (1–2 órán keresztül) nyugtató hatásért;
  • alacsony vérnyomásnál bizonyos hideg eljárások előkészítőjeként;
  • torokgyulladás vagy influenza esetén (1–1,5 óra),
  • Lyme-kór (borreliózis) esetén (1–2 óra).

Ellenjavallatok

Az orosz gőzfürdő nem ajánlott cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, kimerültség, magas vérnyomás esetén.

Szükséges eszközök

  • régi, fából készült szék;
  • teáskanna és elektromos melegítőlap;
  • műanyag borító (a zuhanyzófüggönyből varrt jól megfelel);
  • 3-4 törülköző, amiket a beteg nyaka köré, a vállaira, illetve a térdeire helyezünk (hogy a műanyag ne érje a bőrt);
  • forró lábfürdőhöz szükséges eszközök;
  • jeges zacskók;
  • jeges vízzel töltött tál és kis törülközők;
  • óra;
  • egy pohár ivóvíz.

Kezelés

  • Töltsük meg a teáskannát vízzel (vagy teával), amit a szék alá helyezett elektromos főzőlapra teszünk, csőrét a szék háta felé irányítva.
  • Takarjuk le a széket egy törülközővel.
  • Helyezzünk el a földön, a szék előtt egy 40 Celsius fokos vízzel megtöltött tálat.
  • Ültessük le a pácienst a székre, lábaival a meleg vízben.
  • A nyaka köré, a vállaira, valamint a térdeire helyezzünk törülközőt, hogy a bőre ne kerüljön érintkezésbe a műanyag borítóval.
  • Takarjuk le a pácienst a borítóval a nyakától egészen a padlóig (sátorszerűen), a forró vizes tál is kerüljön alá.
  • A páciens fejét óvjuk hideg borogatással, és ha a pulzus 120/perc fölé emelkedik, helyezzünk a szívtájékra jéggel töltött műanyag zacskót.
  • Késztessük a beteget vízivásra, ezzel is serkentve az izzadást.

A kezelés időtartama

  • élénkítő hatás: 6 perc;
  • nyugtató hatás (depresszió esetén): 15–20 perc;
  • a test hőmérsékletének jelentős fokozására: 1–2 óra.

A kezelés befejezése

A páciens feküdjön le és takarjuk be, hogy testhőmérséklete legkevesebb 30 percig maradjon magas.

 

Sorin Capră
főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

41 Views0