tromboembólia
Egészségügyi kaleidoszkóp #5

Egészségügyi kaleidoszkóp #5

Tromboembólia: Sok apró, de fontos téma egy oldalon. Orvosi diagnózis felállítása az internet befolyása alatt, gyermekek védelme oltással, a sok ülés ártalmai lábainkra és a tévhit, hogy önmagában a zöldség és a gyümölcsfogyasztás elegendő a fogyáshoz..

Legyünk óvatosak az internet orvosi információival!

Az internet mára a legfontosabb információforrássá vált a betegségek megelőzése és kezelése terén. A megannyi előny mellett azonban kockázatok is vannak, amelyekkel ha nem vagyunk tisztában, végzetes következményekkel járnak, különösen a súlyos betegeknél.

tromboembólia

Az utóbbi évtized tanulmányai többször is rámutattak, hogy az interneten fellelhető orvosi információk nagy része tudománytalan. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az internetfelhasználók az információk hatására halogathatják vagy visszautasíthatják az orvosi beavatkozást, ez pedig betegségük súlyosbodását eredményezheti, sőt, halálos kimenetelű lehet.

Az interneten található orvosi információk fenntartások nélküli elfogadása nem megfelelő vagy ártalmas kezeléshez vezethet. Egy tanulmány, melyben 562 amerikai felnőtt vett részt, rávilágított, hogy 11,2%-uk eleve megszakított vagy elutasított bizonyos kezeléseket, miután az internetről tájékozódott. Az ún. Web 2.0 megjelenése a felhasználók számára az előbbieknél jóval több lehetőséget biztosított az internetes tartalmak feltöltéséhez, és aggasztó mértékben megnőtt a kétes, áltudományos vagy éppen törvénysértő tartalmú oldalakhoz való hozzáférés lehetősége.

Éppen ezért, akik az internetet forrásként használják, minden orvosi jellegű információt vessenek alapos ellenőrzés alá, a honlapok által keltett kedvező benyomástól függetlenül.

(Rand Health Report, 2001. május)

„Védjük együtt a gyermekeket!”

A tanév kezdete újra a szülők és a társadalom érdeklődésének homlokterébe helyezi az oltások sokat vitatott problémáját. Az utóbbi két év statisztikai adatai szerint Romániában az oltási ráta jóval a 95%-os küszöb (az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi ajánlása) alatt található.

Romániában gyakorlatilag évről évre, aggasztó mértékben csökkent az Országos Immunizálási Program keretében történő beoltások száma (kivéve azokat, amelyeket újszülötteknek adnak). A Román Gyermekgyógyászati Szövetség minden évben felhívja a figyelmet, hogy a közösségbe kerülő gyermekeknél egyre inkább nő a fertőző betegségek előfordulása.

tromboembólia

A gyermekgyógyászok szerint fontos a gyermekek oltása, még mielőtt bekerülnének az óvodai vagy iskolai közösségbe, különösen a magas kockázattal járó betegségek esetén. Az óvodába kerülő gyereknek fontos beadni a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, a Haemophilus influenzae B vírus elleni oltást. Az iskolába íratás előtt, 6 éves korban ajánlott oltások szintén a diftéria, tetanusz, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni védettséget biztosítják.

(Román Gyermekgyógyászati Szövetség, Ajánlott oltások a gyermekgyógyászatban)

tromboembóliaA tromboembólia megelőzése hosszú utazások alatt

A repülőgéppel, autóval vagy vonattal utazás hétköznapjainknak részét képezi. Az utóbbi években számos tanulmány rávilágított, hogy azoknál, akik több mint négy órán át megszakítás nélkül ülnek, nagyobb a vénás tromboembólia kialakulásának kockázata.

Ez a betegség rendszerint azoknál áll elő, akiknél előzőleg sebészeti beavatkozást végeztek, és abban nyilvánul meg, hogy a vénákban véralvadék keletkezik, amely elindulhat és a tüdőben elakadhat, elzárva egy véredényt. A szakemberek szerint a vénás tromboembólia kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak:

  • 40 év fölötti életkor,
  • elhízás (30-nál magasabb test tömeg index),
  • hormonális fogamzásgátlók használata,
  • terhesség,
  • rák vagy egyéb súlyos betegségek,
  • katéter a központi vénában stb.

A kutatások szerint a vénás tromboembólia kockázata a kétszeresére, vagy akár a négyszeresére nőhet egy hosszabb utazás során, főleg azoknál, akiknél jelen vannak az előbb említett kockázati tényezők. A kockázat az utazás utáni négy órában is fennáll. A hosszú utazások okozta tromboembólia megelőzésére a szakemberek a gyakori helyváltoztatást, a lábszárizmok időnkénti mozgatását, kompressziós harisnya használatát, illetve a folyosó melletti helyfoglalást ajánlják.

(CDC, Travelers’ health, 2014. június)

A gyümölcs és zöldség segít a fogyásban, de más is kell…

A fogyókúrákban gyakori előírás a minél több zöldség és gyümölcs fogyasztás. A kutatók nemrég megvizsgálták az ehhez kapcsolódó tanulmányokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy e javaslat követése önmagában nem vezet sikerre. Azaz ha a szokott étrendünket több-kevesebb gyümölccsel, zöldséggel bővítjük, attól még nem csökken a testsúlyunk.

tromboembólia

A kutatók arra az – egyébként logikus – megállapításra jutottak, hogy az elhízottak étrendjének gyümölccsel és zöldséggel történő kiegészítése nem eredményez fogyást. Csak ezzel az étrendből még nem kerültek ki az energia dús táplálékok. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a súlyfelesleggel küzdők számára megtévesztőek a túlságosan leegyszerűsített üzenetek.

A zöldségek és gyümölcsök valóban értékes élelmiszerek, gondoljunk csak vitamin- és rosttartalmukra. Ezzel együtt azonban azoknak az elhízottaknak, akik fogyni szeretnének, alacsonyabb energiatartalmú étrendet kell bevezetniük és több testgyakorlást végezniük, hogy energiamérlegük negatív legyen. Csakis így kísérheti siker a fogyás érdekében tett erőfeszítéseiket.

(Am. J. Clin. Nutr., 2014. június)

 

dr. Valentin Nădășan

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp

Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél

1 View0
Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Vénák: Az alsó végtagok bőrének, izmainak, csontjainak és ízületeinek táplálását az osztó ereken keresztül a szív felől jövő vér biztosítja. Ennek a vérnek a gyűjtőereken keresztül vissza kell kerülnie a szívbe. Az alsó végtagoknak két vénás érrendszerük van, az egyik a felszíni vénás rendszer, amely az izompólya (fascia) feletti gyűjtőereket foglalja magába.

Gyakorlatilag a bőr alatt van, a másik a mélyvénás rendszer, amit az izompólya alatti erek alkotnak, ezek az izomzatban, a nekik megfelelő osztó erekkel párhuzamosan haladnak. Ez a két vénás rendszer a lábszár és a comb szintjén a perforáló ereken keresztül érintkezik egymással, majd a nagy felső véna (vena saphenamagna) – a legnagyobb felszíni gyűjtőér – egyesül a közös femorális vénával (combvénával), amely gyakorlatilag összegyűjti az alsó végtag összes vénás vérét.

A felszíni és a mélyvénás rendszer érintkező pontjai billentyűkkel vannak ellátva, amelyek a vénás vér egy bizonyos irányba folyását biztosítják a felszínivénás rendszerből a mélyvénás rendszerbe. A billentyűk meghibásodása, mely következtében a vér az ellenkező irányba – vagyis a mélyvénás rendszerből a felszíni rendszer felé folyik vissza, képezi a krónikus mélyvénás elégtelenség egyik fő okát. Mivel ezek a vénák a szív alatt helyezkednek el, a vérnek a gravitáció ellenében kell felfelé haladnia. Ez a lábszár izmai és a vénák belsejében előforduló bikuszpidális, kéthegyű billentyűk segítségével valósul meg. Járás közben a lábszár izmainak az összehúzódása felfelé préseli a véroszlopot a vénákban, míg a kéthegyű billentyűk tökéletes bezáródása megakadályozza a vér visszafolyását.

vénák

Melyek a krónikus vénás elégtelenség kockázati tényezői?

A krónikus vénás elégtelenség akkor kezd kialakulni, amikor megnő a vénás nyomás, valamint nehézkessé válik a vér szívbe való visszatérése. A vénákban a vérnyomás több kockázati tényező következtében is megnőhet:

    • Öröklött kockázat. A páciensek több mint 50%-ának a családi kórtörténetében találkozhatunk krónikus vénás elégtelenséggel. Ez az öröklött tényező nagy valószínűséggel a vénák szerkezetével, illetve a bennük levő billentyűk gyengeségével függ össze. Ezekben az esetekben a vénák nem tartalmaznak elegendő rugalmas rostot, amely fenntarthatná szerkezetüket és működésüket.
    • Elhízás. Főleg a has körfogatában jelentkező plusz kilók gátolják a vér visszatérését a vénákon keresztül, melynek folytán a vénában is megnő a nyomás.
    • Terhesség. Ahogyan a magzat fejlődik, a megnövekedett méh nyomást gyakorol a csípővénákra, így az ebbe ömlő vénákban is megnő a nyomás. A terhes nőknél az alsó végtagok vénás elégtelensége mellett nagyon gyakran kialakulhat aranyér vagy pedig visszér a szeméremajkaknál.
    • Dohányzás. A dohányfüst összetevői az erek falában, illetve a billentyűk szerkezetében elváltozásokat
      okoznak.
    • Mozgáshiány, főleg amikor sok ideig tartó állással vagy üléssel társul. Ebben az esetben nem megy végbe összehúzódás a lábszár izmaiban, amelyeket a vénás keringésben betöltött szerepük miatt még „második szívnek” is neveznek. Egyesek a foglalkozásuk miatt vannak kitéve a betegség kockázatának.
    • Női nem. A férfiakhoz képest a nőknél kétszeres a krónikus vénás elégtelenség kialakulásának kockázata.
    • 50 év feletti életkor. Az idősödés mértékével a vénák falai fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és ez elősegíti a vénás pangást.
  • A mélyvénás trombózisos epizódok következményeként a perforáló vénákkal való egyesülés helyein lévő billentyűk működése elégtelen lesz, melynek következtében a vénás vér visszakerül a felszíni vénás rendszerbe, ahol emiatt megnövekedik a vénás nyomás.

Hogyan nyilvánul meg a krónikus vénás elégtelenség?

vénák

A betegség tüneteit a betegség stádiuma, valamint a fentebb felsorolt kockázati tényezők határozzák meg.

Az 1. stádiumban megfigyelhető a vénák csokorszerű tágulata kis, kék csíkok formájában.

A 2. stádiumban észrevehetőek a visszerek, amelyek egyre jobban tágulnak és kacskaringóssá válnak. Már ebben a szakaszban fennáll a felszíni tromboflebitisz (rögképződés miatti gyulladás az ér falaiban) kialakulásának veszélye.

A 3. stádiumban megjelenik az ödéma, főleg a bokák körül, majd ahogyan a betegség egyre jobban súlyosbodik, egyre feljebb terjed. A dagadás főleg estére éri el a csúcspontját, illetve sok ideig tartó ülés vagy állás után, például egy hosszú – autóval vagy repülővel megtett – utazás után. Amikor pihenünk, egy idő után a dagadás látványosan lelohad. Általában ehhez még nehézségérzet is társul a lábakban, ami megszűnik, miután a beteg felemelve pihentette a lábát.

A 4. stádiumban megjelenik a pangási dermatitisz, egy olyan bőrgyulladás, amit lipodermato szklerózis és a bőr hiperpigmentációja kísér.

Az 5. stádium, amikor a páciensnek már volt egy visszeres fekélye, de meggyógyult, a 6. stádiumban pedig a fekély aktív, a seb pedig nyitott.

Hogyan kezeljük a krónikus vénás elégtelenséget?

Ennek a betegségnek a kezelése leginkább a betegség stádiumától függ. Akiknél még nem alakultak ki vénatágulatok, vagy a billentyűk inkompetenciája még nem nyilvánvaló, de családi kórelőzményükben megtalálható a mélyvénás elégtelenség, szükséges a betegség megelőzését elkezdeni, éspedig a befolyásolható kockázati tényezőkre való hatással. Ennek érdekében segíteni kell a vénás visszafolyást a szív irányába, a következő módon:

  • Kerülendő a hosszabb ideig állás, vagy a lógó lábbal ülés. Hosszabb utazáskor nagyon jót tesznek a nyújtó-hajlító talpgyakorlatok, amelyek igénybe veszik a lábszár izmait, és gyakorlatilag ugyanaz történik, mint járáskor. Ha valaki kénytelen hosszabb ideig egy helyben állni, nagyon jó, ha néha sétál vagy pedig leül és a lábát felteszi egy kisebb székre.
  • Megfelelő testsúly.
  • A székrekedés kezelése (amennyiben fennáll).
  • Aktív életmód.
  • Antioxidánsokban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával.

Amikor a krónikus vénás elégtelenség tünetei kezdenek megjelenni, már speciálisabb módszerekre van szükség:

  • Megfelelően rugalmas szorítóharisnya használata az egyik leghatékonyabb módszer, hogy a betegség előrehaladását lassítsuk. Amikor a vénákon már látványos visszeres tágulatok láthatók, fontos hogy a páciens reggel felhúzza a gyógyharisnyát, még mielőtt felkelne az ágyból.
  • A váltakozó lábfürdő elősegíti a vénás visszaáramlást. A páciens 39-40 °C-os vízben tartja a lábait, 3 percig, majd pedig hideg vízben (17-18 °C), 30 másodpercig. Ezt a folyamatot 3-4-szer megismételi úgy, majd a ciklust hideg vízzel fejezi be.
  • Javasolt az enyhe – aszcendensefleuráló típusú – masszázs, a lábak ujjaitól a térd irányába, értágító kenőcsök használatával együtt, amelyek vénaerősítő anyagokat tartalmaznak, mint amilyen a vadgesztenye kivonat, vagy a troxerutin. Javasoljuk ezt a masszázst reggel és este, a váltakozó lábfürdő után alkalmazni.
  • Érerősítő készítmények szedése szájon keresztül, mint például Troxerutin, Detralex, Ginkobiloba és vadgesztenye kivonatok.

 

dr. Sorin Moroș

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

3,491 Views0