/
223 Views0

 A melatonin csökkentheti a prosztatarák kockázatát – alváshiány

Alváshiány: A melatonin (az alvás-ébrenlét ciklusért felelős hormon) emelkedett szintje csökkenti az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulásának kockázatát – ezt igazolják a 2014. január 18–21 között lezajlott AACR – Prostate Cancer Foundation Conference on Advances in Prostate Cancer Research konferencia keretén belül bemutatott adatok. Melatonint a szervezet csak éjjel, a sötétben termel, és a cirkadián ritmus egyik legfontosabb terméke. A cirkadián ritmus nagyon sok biológiai folyamatunkat szabályozza, többek között az alvás-ébrenlét ciklusát is.alváshiány

Kimutatták, hogy a melatoninnak szerepe van más hormonok termelődésében is, amelyek erősítik a szervezet küzdelmét bizonyos ráktípusok ellen, mint amilyen például az emlőrák és a prosztatarák. A rendszertelen alvás és más tényezők befolyásolhatják vagy leállíthatják a melatonintermelődést. A kutatások szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magasabb a melatonin szintje, 75%-kal kisebb a prosztatarák kialakulásának kockázata, mint akiknél a melatoninszint nagyon alacsony (alváshiány).

 

A Brit Gyógyszerszabályozási Hatóság nem javasolja diclofenac alkalmazását szív-érrendszeri betegeknél

A Brit Gyógyszerszabályozási és Egészségvédelmi Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos szív és érrendszeri betegeknek nem lenne szabad diclofenacot felírni. Mivel e gyógyszer szedése esetükben az infarktus és agyi értörténések minor kockázati tényezőjét képezi. Ezt a javaslatot egy, a közelmúltban elvégzett metaanalízis nyomán tették közzé, amely kimutatta, hogy a diclofenac-kal társuló artériás trombózis kockázata hasonló a szelektív ciklo-oxigenáz inhibitorokkal (COX-2) társuló artériás trombóziséhoz.

A kutatás során az is kiderült, hogy a placebo csoporthoz viszonyítva a major értörténések gyakoriságának kockázata körülbelül egyharmadával nőtt azokban az esetekben, ahol COX-2 inhibitorokkal vagy diclofenac-kal végezték a kezelést. Jelenleg a diclofenac alkalmazása ellenjavallt a következő esetekben:

  • iszkémiás szívbetegség,
  • perifériás érbetegség,
  • agyi érbetegségek,
  • kongesztív szívelégtelenség.

Ezt a gyógyszert olyan betegeknek, akiknél a szív és érrendszeri betegségek jelentős kockázatai előfordulhatnak (magas vérnyomás, hiperlipidémia – magas vérzsírszint, cukorbetegség vagy a dohányosok), csak előzetes és körültekintő orvosi kivizsgálás után lehetne felírni. Ezek a javaslatok csak a gyógyszertárakban található és receptre vagy anélkül kapható gyógyszerformákra vonatkoznak. Tabletta, kapszula, kúpok és az injektálható kiszerelések, azonban nem vonatkoznak a helyileg alkalmazható szerekre, a krémekre.

A Gyógyszerek Kockázati Felmérésének Európai Képviselete és a Gyógyszervigilencia Tanács elemzése alapján a diclofenac jótékony hatása felülmúlja az alkalmazásával együtt járó kockázatokat, viszont az olyan betegeknél, akik rendszeresen, főleg nagy adagokban (naponta 150 mg) és hosszú ideig szedik, fennáll a kisebb infarktus vagy agyi értörténés kockázata.

 

Ha többet rágsz, kevesebbet eszel?

Az AEÁ-beli Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiai Folyóirat nemrég közölt egy tanulmányt, mely szerint azok, akik alaposan megrágják az ételt, mielőtt lenyelnék, kevesebbet esznek. Ráadásul akik lassabban esznek, soványabbak is. A kutatók azt is megállapították, hogy az elfogyasztott táplálékmennyiség is csökken, ha lenyelés előtt többet rágjuk az ételt. Függetlenül attól, hogy a szóban forgó személy normális súlyú, túlsúlyos vagy elhízott volt.

A tanulmányban részt vevő személyeket heti rendszerességgel, ebédidőben arra kérték, hogy annyi adag pizzát egyenek meg, amennyi után jóllakottaknak érzik magukat. Alkalomtól függően a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy annyiszor rágjanak meg minden falatot, ahányszor megrágták az első látogatási teszt alkalmával. A résztvevők felétől pedig azt kérték, hogy többször vagy duplán annyiszor rágják meg a falatokat. Minden alkalommal ki kellett tölteniük egy kérdőívet, a szerint, hogy mennyire érezték magukat jóllakottaknak ebéd előtt, közben és a legvégén.

A kutatók összegzéseiből kiderült, hogy azok a résztvevők, akik a rágások számát 50%-kal megnövelték, 10%-kal kevesebb táplálékot fogyasztottak el, vagyis 70 kalóriával kevesebbet. Amikor azonban megduplázták a rágások számát, 15%-kal kevesebb ételt fogyasztottak, ami 112 kalóriával kevesebbet jelentett.

A mozgással összefüggő szív-érrendszeri történések megelőzése: fizikai aktivitás vagy inkább inaktivitás esetén sürgősebb az orvosi vizsgálat?

A mozgáshiány világszinten súlyos egészségügyi probléma, amely az elhízás, a cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek gyors kialakulásához vezet. Tulajdonképpen a mozgásszegény életmód a szívbetegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője, csakúgy, mint az egészségtelen táplálkozási szokások és a dohányzás.

A közegészségügyi stratégiák fontos része a testgyakorlásra való ösztönzés a fejlődő országokban. Ennek következtében a fitnesztermek számának növekedése várható, ami maga után vonja e szolgáltatás iránti érdeklődés fokozódását az elkövetkező tíz évben. Jelenlegi felmérések szerint a 35 és 54 év közötti korosztály a legérdeklődőbb a fitnesztermek nyújtotta lehetőségek iránt. De az 55 év felettiek körében is nyitottság tapasztalható. Ezek az adatok, valamint egy nemrégi felfedezés, mely szerint a rendszeres testmozgás késlelteti a sejtek öregedését, tevékenyebb életvitelre ösztönzi a (látható vagy rejtett krónikus betegségben szenvedő) felnőttek korosztályát. Az utóbbi 30 évben például a maratonfutás nagyon népszerűvé vált; míg 1976-ban 25.000-en vettek részt ilyen sporteseményeken, 2010-ben a résztvevők száma már majdnem 2 millióra nőtt.

Megállapíthatjuk, hogy kétféle, különböző irányú tendencia figyelhető meg a mozgást illetően:

  • egyre több ember folytat mozgásszegény életmódot,
  • ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, egyre többen vannak azok is, aki napi rendszerességgel, több órán át intenzív testmozgást végeznek.

 

A szerkesztőség

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-01/aafc-mml011314.php
http://www.bmj.ro/articles/2014/01/20/
Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, online November 11, 2013
http://circ.ahajournals.org/content/early/2014/01/13/CIRCULATIONAHA.114.007641.abstract

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

alváshiány