Fantom diagnózis – vagyis téves diagnózis
Iszkémiás szívbetegség: Jól emlékszem arra a 60 év körüli páciensemre, aki hosszú utat tett meg, amíg a rendelőmbe jutott. Iszkémiás szívbetegséggel diagnosztizálták és ennek megfelelő gyógyszeres kezelésben részesült már vagy 2 éve. Telefonon beszéltem ezzel az úrral és a tőle hallott adatok alapján kétségbe vontam diagnózisának helyességét. Ezt vele is közöltem és a páciens úgy döntött, hogy bejön a rendelőmbe fizikális vizsgálatra és egy terheléses EKG-tesztre. Miután megvizsgáltam és elvégeztük a terheléses EKG tesztet, kiderült, hogy szó sincs iszkémiás szívbetegségről. Évek óta a páciensemet egy fantom diagnózis kísértette.
Téves diagnózis felállítása
Nem tudom, hogy van más országokban, mivel én csak Romániában gyakoroltam az orvoslást. De az biztos, hogy túlságosan gyakran találkozom olyan páciensekkel, akiknél téves diagnózist állítanak fel. Ugyanerről beszélnek a kollégáim is. Egy orvos viccesen azt mondta nekem, hogy sok szívbeteget „meggyógyított” a mi városunkban, amikor idejött gyakorolni a hivatását, arra utalva, hogy leleplezte a fantom-diagnózisokat, amelyeket előzőleg más szívgyógyászok állítottak fel.
A téves diagnózis nagyon nagy probléma.
- Elsősorban az a gondolat, hogy szívbetegségben szenved, minden ember számára nagyon stresszelő.
- A gyógyszeres kezelés jelentős kiadásokat jelent, ami komolyan veszélyezteti egy család gazdasági egyensúlyát.
- Végezetül pedig bármilyen hatásos gyógyszernek van kisebb vagy súlyosabb mellékhatása is. Mindez a szükséges rossz kategóriájába tartozik, ha viszont a diagnózist tévesen állították fel, a betegnek feleslegesen kell elszenvednie a szövődményeket.
Az iszkémiás szívbetegségek csoportjában előforduló leggyakoribb téves diagnózisok a következők:
- fájdalmas iszkémiás szívbántalom,
- fájdalom nélküli iszkémiás szívbántalom,
- anginapectoris,
- angina.
Hogy miért is?
Ez a helyzet amiatt áll fenn, hogy a legtöbb esetben nem áll rendelkezésünkre olyan teszt, amely segítségével tisztázható a diagnózis. Létezik ilyen teszt, a koronarográfia, azonban ennek elvégzéséhez speciális, bonyolult készülék és szakosított személyzet szükséges, éppen ezért sokba kerül és nehezen érhető el. Ráadásul ez egy invazív eljárás, mert szükséges az erek kateterizálása és a pácienst röntgen-sugarak érik, ami bizonyos nem kívánt mellékhatásokhoz is vezethet (az esetek 1%-ban).
EKG
A szokásos vizsgálatok nem nagyon segítenek nekünk. Az elektrokardiogramm (EKG) bármelyik szívgyógyászati rendelőben rutinvizsgálat. A probléma ott van, hogy a stabil angina pectorisok 50%-ában a nyugalmi EKG semmilyen elváltozást nem mutat ki. A kezdeti EKG teljesen normális lehet még sokkal súlyosabb szívbetegségekben is (instabil anginapectoris, akut miokardiális infarktus). Ezt tovább bonyolítja, hogy az elváltozásokat, amelyeket az iszkémiás szívbetegség diagnózisához keresünk, más helyzetek is okozhatják (elektrolitikus zavarok, hiperventilláció stb.) A nagyra becsült szív-ultrahang (ecocardiographia) szintén nem sokat segít az iszkémiás szívbetegség diagnózisában, mivel inkább indirekt adatokat közöl velünk.
Konzultáció egy másik orvossal is
Van néhány járható út, amellyel elkerülhetjük a téves diagnózis felállítását. A helyes anamnézis és egy figyelmes fizikális vizsgálat sokat segít. A pácienseknek azt tanácsolom, hogy kérjék ki egy másik orvos véleményét is, vagyis konzultáljanak egy másik szívgyógyásszal, ha olyan komoly diagnózist állítanak fel, mint az iszkémiás szívbetegség. Tévedni emberi dolog. A tévedés kockázata azonban sokkal kisebb, amikor két orvos mondja el a véleményét ugyanarról az esetről. Úgy gondolom, hogy mi orvosok, nem kellene sértve éreznünk magunkat, ha a páciens elmegy egy kollégánkhoz, sőt az volna a legjobb, ha mi fordulnánk egy tapasztaltabb kollégához tanácsért.
Végezetül, vannak kivizsgálások, amelyek segítenek a kényesebb esetekben, azonban nem nagyon gyakran vesszük ezeket igénybe. A terheléses EKG-teszt, amiről a cikk elején beszéltem, ezek közé tartozik.
Ok-okozat
Orvosként nem nehéz megértenem ezen fantom-diagnózisok megjelenését (biztos, hogy a gyakorlatom alatt én is állítottam fel többször is téves diagnózist). Gyakran arra gondolunk, hogy „jobb megfújni a joghurtot, mint megégetni magunkat a levessel”, vagyis vállaljuk e diagnózis felállításának kockázatát egészséges páciensnél. Mert ha nem állítjuk fel a diagnózist és a beteg ebben a betegségben szenved, az még rosszabb. A páciens nem kapja meg a megfelelő kezelést, tovább fog szenvedni és az élete is megrövidül. Ja és még malpraxis miatt be is perelhet, ő vagy a családja.
dr. Ionel Bratu
kardiológus
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Fantom-diagnózis
Douglas P. Zipes [et al.], Braunwald’s Heart Disease: A Textbook of Cardiovascular Medicine, Ed. VII, 2005; Ed. Elsevier Sounders.
Kapcsolódó linkek
1. A felebaráti szeretet reformja
2. A tobozmirigy és a vakációs bulizások
3. Fantom-diagnózis
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #5
5. Alkalmi alkohol fogyasztás – veszélyes vagy sem?
6. Deréktáji porckorongsérv
7. Éhség- és jóllakottságérzet (nagy étvágy)
8. Vegetáriánus receptek #5
9. Napszúrás gyerekeknél
A „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás új lehetséges hatásai
A Tobacco Control folyóiratban publikált egyik tanulmány szerint az elektronikus cigarettát nagyobb valószínűséggel választják a mentális zavarokkal küzdő (pl. szorongásos vagy depressziós) személyek. A termékfelhasználók alcsoportjainak összehasonlításából kiderült, hogy a depressziós, szorongásos vagy egyéb pszichikai zavarokkal küzdőknél kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy kipróbálják az elektronikus cigarettát, és háromszor nagyobb, hogy folyamatos felhasználók maradnak, azokhoz képest, akiknek nincsenek ilyen zavaraik.
