Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

A depresszió tünetegyüttesének összetettségét figyelembe véve többféle hidroterápiás eljárás ajánlott. A nyugtalan betegnél javasolt nyugtató hatású kezelést ismertetünk most.

 

Gőzfürdő: Orosz gőzfürdőnél a testet forró, nagyon nedves levegő veszi körül. Mivel párolgás általi hővesztés nem lép fel, a melegítő hatás erős. A testhőmérséklet emelkedésének mértéke a kezelés időtartamától függ. E módszernél a beteg rendszerint ülő helyzetben van, de fekve is alkalmazható.

Cél és hatás

gőzfürdő

Növeli a testhőmérsékletet, fokozza az anyagcserét, serkenti a bőr vérellátását, verejtékezést vált ki, növeli a pulzust, a vérnyomást, a fehérvérsejt számot a keringő vérben.

Javallatok

Orosz gőzfürdőt a következő esetekben javasolunk:

  • depresszióban (15–20 perc) és reumás poliartritiszben (1–2 órán keresztül) nyugtató hatásért;
  • alacsony vérnyomásnál bizonyos hideg eljárások előkészítőjeként;
  • torokgyulladás vagy influenza esetén (1–1,5 óra),
  • Lyme-kór (borreliózis) esetén (1–2 óra).

Ellenjavallatok

Az orosz gőzfürdő nem ajánlott cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, kimerültség, magas vérnyomás esetén.

Szükséges eszközök

  • régi, fából készült szék;
  • teáskanna és elektromos melegítőlap;
  • műanyag borító (a zuhanyzófüggönyből varrt jól megfelel);
  • 3-4 törülköző, amiket a beteg nyaka köré, a vállaira, illetve a térdeire helyezünk (hogy a műanyag ne érje a bőrt);
  • forró lábfürdőhöz szükséges eszközök;
  • jeges zacskók;
  • jeges vízzel töltött tál és kis törülközők;
  • óra;
  • egy pohár ivóvíz.

Kezelés

  • Töltsük meg a teáskannát vízzel (vagy teával), amit a szék alá helyezett elektromos főzőlapra teszünk, csőrét a szék háta felé irányítva.
  • Takarjuk le a széket egy törülközővel.
  • Helyezzünk el a földön, a szék előtt egy 40 Celsius fokos vízzel megtöltött tálat.
  • Ültessük le a pácienst a székre, lábaival a meleg vízben.
  • A nyaka köré, a vállaira, valamint a térdeire helyezzünk törülközőt, hogy a bőre ne kerüljön érintkezésbe a műanyag borítóval.
  • Takarjuk le a pácienst a borítóval a nyakától egészen a padlóig (sátorszerűen), a forró vizes tál is kerüljön alá.
  • A páciens fejét óvjuk hideg borogatással, és ha a pulzus 120/perc fölé emelkedik, helyezzünk a szívtájékra jéggel töltött műanyag zacskót.
  • Késztessük a beteget vízivásra, ezzel is serkentve az izzadást.

A kezelés időtartama

  • élénkítő hatás: 6 perc;
  • nyugtató hatás (depresszió esetén): 15–20 perc;
  • a test hőmérsékletének jelentős fokozására: 1–2 óra.

A kezelés befejezése

A páciens feküdjön le és takarjuk be, hogy testhőmérséklete legkevesebb 30 percig maradjon magas.

 

Sorin Capră
főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

22 Views0
Egészségügyi kaleidoszkóp #2

 A melatonin csökkentheti a prosztatarák kockázatát – alváshiány

Alváshiány: A melatonin (az alvás-ébrenlét ciklusért felelős hormon) emelkedett szintje csökkenti az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulásának kockázatát – ezt igazolják a 2014. január 18–21 között lezajlott AACR – Prostate Cancer Foundation Conference on Advances in Prostate Cancer Research konferencia keretén belül bemutatott adatok. Melatonint a szervezet csak éjjel, a sötétben termel, és a cirkadián ritmus egyik legfontosabb terméke. A cirkadián ritmus nagyon sok biológiai folyamatunkat szabályozza, többek között az alvás-ébrenlét ciklusát is.alváshiány

Kimutatták, hogy a melatoninnak szerepe van más hormonok termelődésében is, amelyek erősítik a szervezet küzdelmét bizonyos ráktípusok ellen, mint amilyen például az emlőrák és a prosztatarák. A rendszertelen alvás és más tényezők befolyásolhatják vagy leállíthatják a melatonintermelődést. A kutatások szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magasabb a melatonin szintje, 75%-kal kisebb a prosztatarák kialakulásának kockázata, mint akiknél a melatoninszint nagyon alacsony (alváshiány).

 

A Brit Gyógyszerszabályozási Hatóság nem javasolja diclofenac alkalmazását szív-érrendszeri betegeknél

A Brit Gyógyszerszabályozási és Egészségvédelmi Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos szív és érrendszeri betegeknek nem lenne szabad diclofenacot felírni. Mivel e gyógyszer szedése esetükben az infarktus és agyi értörténések minor kockázati tényezőjét képezi. Ezt a javaslatot egy, a közelmúltban elvégzett metaanalízis nyomán tették közzé, amely kimutatta, hogy a diclofenac-kal társuló artériás trombózis kockázata hasonló a szelektív ciklo-oxigenáz inhibitorokkal (COX-2) társuló artériás trombóziséhoz.

A kutatás során az is kiderült, hogy a placebo csoporthoz viszonyítva a major értörténések gyakoriságának kockázata körülbelül egyharmadával nőtt azokban az esetekben, ahol COX-2 inhibitorokkal vagy diclofenac-kal végezték a kezelést. Jelenleg a diclofenac alkalmazása ellenjavallt a következő esetekben:

  • iszkémiás szívbetegség,
  • perifériás érbetegség,
  • agyi érbetegségek,
  • kongesztív szívelégtelenség.

Ezt a gyógyszert olyan betegeknek, akiknél a szív és érrendszeri betegségek jelentős kockázatai előfordulhatnak (magas vérnyomás, hiperlipidémia – magas vérzsírszint, cukorbetegség vagy a dohányosok), csak előzetes és körültekintő orvosi kivizsgálás után lehetne felírni. Ezek a javaslatok csak a gyógyszertárakban található és receptre vagy anélkül kapható gyógyszerformákra vonatkoznak. Tabletta, kapszula, kúpok és az injektálható kiszerelések, azonban nem vonatkoznak a helyileg alkalmazható szerekre, a krémekre.

A Gyógyszerek Kockázati Felmérésének Európai Képviselete és a Gyógyszervigilencia Tanács elemzése alapján a diclofenac jótékony hatása felülmúlja az alkalmazásával együtt járó kockázatokat, viszont az olyan betegeknél, akik rendszeresen, főleg nagy adagokban (naponta 150 mg) és hosszú ideig szedik, fennáll a kisebb infarktus vagy agyi értörténés kockázata.

 

Ha többet rágsz, kevesebbet eszel?

Az AEÁ-beli Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiai Folyóirat nemrég közölt egy tanulmányt, mely szerint azok, akik alaposan megrágják az ételt, mielőtt lenyelnék, kevesebbet esznek. Ráadásul akik lassabban esznek, soványabbak is. A kutatók azt is megállapították, hogy az elfogyasztott táplálékmennyiség is csökken, ha lenyelés előtt többet rágjuk az ételt. Függetlenül attól, hogy a szóban forgó személy normális súlyú, túlsúlyos vagy elhízott volt.

A tanulmányban részt vevő személyeket heti rendszerességgel, ebédidőben arra kérték, hogy annyi adag pizzát egyenek meg, amennyi után jóllakottaknak érzik magukat. Alkalomtól függően a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy annyiszor rágjanak meg minden falatot, ahányszor megrágták az első látogatási teszt alkalmával. A résztvevők felétől pedig azt kérték, hogy többször vagy duplán annyiszor rágják meg a falatokat. Minden alkalommal ki kellett tölteniük egy kérdőívet, a szerint, hogy mennyire érezték magukat jóllakottaknak ebéd előtt, közben és a legvégén.

A kutatók összegzéseiből kiderült, hogy azok a résztvevők, akik a rágások számát 50%-kal megnövelték, 10%-kal kevesebb táplálékot fogyasztottak el, vagyis 70 kalóriával kevesebbet. Amikor azonban megduplázták a rágások számát, 15%-kal kevesebb ételt fogyasztottak, ami 112 kalóriával kevesebbet jelentett.

A mozgással összefüggő szív-érrendszeri történések megelőzése: fizikai aktivitás vagy inkább inaktivitás esetén sürgősebb az orvosi vizsgálat?

A mozgáshiány világszinten súlyos egészségügyi probléma, amely az elhízás, a cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek gyors kialakulásához vezet. Tulajdonképpen a mozgásszegény életmód a szívbetegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője, csakúgy, mint az egészségtelen táplálkozási szokások és a dohányzás.

A közegészségügyi stratégiák fontos része a testgyakorlásra való ösztönzés a fejlődő országokban. Ennek következtében a fitnesztermek számának növekedése várható, ami maga után vonja e szolgáltatás iránti érdeklődés fokozódását az elkövetkező tíz évben. Jelenlegi felmérések szerint a 35 és 54 év közötti korosztály a legérdeklődőbb a fitnesztermek nyújtotta lehetőségek iránt. De az 55 év felettiek körében is nyitottság tapasztalható. Ezek az adatok, valamint egy nemrégi felfedezés, mely szerint a rendszeres testmozgás késlelteti a sejtek öregedését, tevékenyebb életvitelre ösztönzi a (látható vagy rejtett krónikus betegségben szenvedő) felnőttek korosztályát. Az utóbbi 30 évben például a maratonfutás nagyon népszerűvé vált; míg 1976-ban 25.000-en vettek részt ilyen sporteseményeken, 2010-ben a résztvevők száma már majdnem 2 millióra nőtt.

Megállapíthatjuk, hogy kétféle, különböző irányú tendencia figyelhető meg a mozgást illetően:

  • egyre több ember folytat mozgásszegény életmódot,
  • ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, egyre többen vannak azok is, aki napi rendszerességgel, több órán át intenzív testmozgást végeznek.

 

A szerkesztőség

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-01/aafc-mml011314.php
http://www.bmj.ro/articles/2014/01/20/
Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, online November 11, 2013
http://circ.ahajournals.org/content/early/2014/01/13/CIRCULATIONAHA.114.007641.abstract

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

alváshiány

222 Views0
A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában

A vas szerepe nőknél
a koszorúér betegségek kialakulásában

Koszorúér betegség: A legtöbb halálesetet két nagy szív-érrendszeri megbetegedés okozza: az iszkémiás koszorúér- betegség (IKB) és az agyi értörténés. Mindkét betegség a vérerek degenerálódása – a szívet, illetve az agyat ellátó erek elmeszesedése – miatt alakul ki.

A koszorúerek iszkémiás betegsége természetesen a nőket is érinti. Érdekes, hogy a betegség menopauza előtt sokkal ritkább, mint utána. Úgy tűnik, az érelmeszesedés kialakulása sokkal lassúbb a termékeny életkorban lévő nőknél, mint a férfiaknál, még azonos életkor és azonos rizikófaktorok esetén is. Az IKB nagy jelentősége miatt e jelenség okát is sokat vizsgálták.

koszorúér betegség

Hogy is gondolkodtak eddig róla?

Nagyon sok ideig úgy tartották, hogy a fiatal nők szervezetében kialakuló relatív védettség a női hormonoknak, pontosabban az ösztrogéneknek köszönhető, mivel e hormonok szintje a vérben a menopauza kialakulása után erősen lecsökken. Ezért úgy gondolták, hogy ha a menopauza kialakulása után a nőknek ösztrogén tartalmú pirulákat (szubsztitúciós hormonkezelés) adnak, csökkenni fog a szív-érrendszeri betegségek incidenciája. Sőt, mi több, az ösztrogén tartalmú szubsztitúciós terápiát szívbeteg férfi pácienseknél is kipróbálták.

Az eredmények azonban lehangolóak voltak. A beadott gyógyszerek növelték az IKB incidenciáját és más komoly betegségek kialakulásának kockázatát (mélyvénás trombózis, emlőrák) egyaránt növelték. Jelenleg a HST nagyon ritkán alkalmazott módszer.

Akkor hol van az igazság?

Ha nem a hormonok felelősek azért, hogy a menopauza előtti nőknél kisebb az IKB kockázata, akkor mivel magyarázható ez a jelenség? Erre még nincs pontos válaszunk, azonban történt egy érdekes megfigyelés: 1992-ben skandináv kutatók felfedezték, hogy akinek a szervezetében nagyok a vaskészletek, azoknál nagyobb a szívbetegségek kockázata. Ennek a jelenségnek a magyarázata nem teljesen világos. Valószínű, hogy a vas, amikor nagy mennyiségben van jelen a szervezetben, elősegíti a koleszterin különféle oxidációs végtermékké történő átalakulását. Majd ezek a végtermékek megbetegíthetik az erek belső falát bélelő sejteket (az erek endotéliumát) és érelmeszesedéshez vezethetnek.

A menstruáció miatti vérveszteség következtében a nők szervezetében sokkal kevesebb a vas, mint a férfiakéban. A menopauza után ez a vasszintkülönbség kiegyenlítődik, nőknél és férfiaknál nagyjából azonos, ami összefüggésben áll azzal, hogy a szívérrendszeri megbetegedések gyakorisága is hasonló lesz mindkét nemnél. A feltevést, hogy a magas vasszint előidézi az érbetegségek kockázatának növekedését, egy másik – a Harvard Egyetemen végzett – kísérlet is igazolja. Körülbelül 45.000 férfi étkezési szokásait elemezték, majd követték őket négy éven keresztül.

Észrevették, hogy azoknál a férfiaknál, akik nagy mennyiségű vasat tartalmazó állati eredetű táplálékot (hem-típusú vas) fogyasztottak, nagyobb volt a szívinfarktus incidenciája. A megbetegedési arány növekedését nem lehetett az általuk elfogyasztott zsír- vagy koleszterinmennyiséggel magyarázni. Azoknak a férfiaknak, akik bőven fogyasztottak nagy mennyiségű vasat állati forrásból, a ferritin szintjük is nagyon magas volt, ami arra utal, hogy szervezetükben nagy mennyiségű vas volt elraktározva.

Mi legyen a vassal? Kell vagy nem?

Természetesen szükségünk van vasra, mivel ha nagyon kevés van belőle, hajlamosak leszünk különféle betegségekre, mint amilyen például a vészes vérszegénység is. Azonban a szervezetben lévő túl sok vas szintén nagy problémát okoz férfiaknál és nőknél egyaránt. Ahhoz, hogy a vasat megfelelő szinten tartsuk, a többlet kockázatának elkerülésével, két megoldás lehetséges:

Átállás vegetáriánus étrendre. A növényi táplálékban található vas, még ha elegendő mennyiségben is van, nehezebben szívódik fel, ami csökkenti a többlethalmozódás veszélyét.

koszorúér betegség

Véradás. A véradók életeket menthetnek. Ugyanakkor vasat is veszítenek, megelőzve a vas felhalmozódását a szervezetben, így saját egészségük is javul.

Évente több nő hal meg IKB következtében, mint bármilyen más betegségben. Mégis a nők jobban félnek a rákos megbetegedésektől, mint a szívbetegségektől. A helyzetet tovább bonyolítja a nőknél, hogy náluk az IKB gyakran atipikus formában jelentkezik, ami megtévesztheti az orvosokat a helyes diagnózis felállításában. Ehhez még hozzáadódik, hogy a nők sokszor más beteg személyeket (szülő, férj, stb.) is ápolnak, ami saját egészségük elhanyagolásához vezethet.

Kedves női olvasónk, döntse el, hogy több figyelmet szentel a szívének. Kérjen orvosi segítséget és tartsa szem előtt a kockázati tényezőket: mérje rendszeresen vérnyomását, koleszterinszintjét és vércukorszintjét. Gondolja át életstílusát és üzenjen hadat egészségtelen szokásainak. Ahhoz, hogy másokon segíteni tudjon, fontos, hogy mindenekelőtt ön is egészséges legyen.

 

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A vas szerepe nőknél a koszorúér-betegségek kialakulásában
Douglas P. Zipes [et al.], Braunwald’s Heart Disease: A Textbook of Cardiovascular Medicine, Ed. VII, 2005; Ed. Elsevier Sounders
Neil Nedley, Proof positive, Cap.3, (Ardmore, OK: Nedley Publishing, 1999)

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

191 Views0
A királynő

A királynő

Koszorúér: Az anya maga a testet öltött áldozatkészség . Saját szükségleteinél magasabbra helyezi gyermekeinek szükségleteit, így előfordul, hogy a gyermekek ellátása bizonyos mértékben meggátolja saját szükségleteinek kielégítésében.

Pontosan ez történik a szívvel is. Neki, aki energiát, életet pumpál az egész szervezetbe, saját magát is el kell látnia, de saját igénye fontossági sorrendben a második helyre kerül. A koszorúerek biztosítják a szívizom vérellátását, táplálását, amely nélkül a szív nem működhet. Az aorta tövéből ered a két ér, amely a szív két, egymásra merőleges síkjában oszlik szét. A két ér a jobb és a bal koszorúér. Ez utóbbi kettéágazik, a körkörös ágat (Arteria circumflexus) és az elülső kamraközi verőeret (Arteria interventricularis anterior) képezve.koszorúér

Jó anyánk, a szív

A többi szervtől eltérő módon a szívben a vér szétáramlása diasztoléban, vagyis a szív elernyedésekor történik. A szívizom kamrai részének ritmikus összehúzódása akadályozza a vér szétáramlását a szívizom saját szövetében, mivel az összehúzódáskor megfeszülő izom a koszorúerek ágait összenyomja. A szív olyan anya, aki nem alszik, hogy gyermekei álma fölött őrködhessen, olyan anya, aki kevesebbet eszik, hogy gyermekei többhöz jussanak, aki megfosztja magát az élvezetektől, hogy gyermekei jobban érezhessék magukat!

Amikor a szív összehúzódik, olyan erővel teszi ezt, amely összenyomja, behorpasztja, meggyűri az őt tápláló ereket; olyan szivacshoz hasonlítható, amelyet ha összenyomnak, elveszíti a benne levő nedvességet. Az aortából eredő koszorúerek a szív külső felületén futnak ugyan, de ágaik mélyen a szívizom belsejébe hatolnak, hogy az izomrostokat táplálhassák. Amikor az izom megfeszül, az illető erek kiürülnek.

Ha a testünket egy „szervcsaládnak” tekintenénk, minden bizonnyal a szív lenne az anya. Nem annyira költői vonatkozások okán, hanem elsősorban szerkezetének és működésének köszönhetően, amelyekben intelligenciát, áldozatkészséget és életről szóló tanítást találhatnak azok, akik ezt meg akarják látni.

Evéskor a második helyen

A vérnyomást két érték jellemzi – egy nagyobb és egy kisebb. A nagyobbik, szívösszehúzódáskor mért érték a szisztolés vérnyomás, ez táplálja a testet. A kisebbik, diasztolés vérnyomás pedig a szívet. Az aortának, a test legnagyobb verőerének a falaiban sok rugalmas rost található. Ennek köszönhető egy érdekes jelenség: amikor a szívből nagy erővel kilövell a vér, az aorta falai kitágulnak és átmérője megnő, ezáltal helyzeti energiát halmoz fel. Az összehúzódás végeztével a szívbillentyűk záródnak, megakadályozva ezzel a vér visszaáramlását a szívkamrákba. Ezután az aorta visszanyeri eredeti átmérőjét, helyzeti energiáját mozgási energiává alakítva. Így az aorta második szívként működik, amely összehúzódva kilövelli a vért. Mivel az aorta összehúzódásakor a szívizom ernyedt állapotban van, az aorta tövéből eredő koszorúerek ilyenkor elláthatják azt vérrel.

koszorúérA szív nem „táplálkozhat” az összehúzódása során, de legalább ezt a második lehetőséget kihasználja. Felgyorsult szívritmus esetén a diasztolé lerövidül, ami megrövidíti a bal szívkamra vérellátásának idejét. Ez a szívizom vérellátási zavaraihoz vezethet. És az anya, ha nem áll elég idő a rendelkezésére, úgy dönt, hogy a saját étkezését rövidíti le!

Egy gyémánt számára a legnagyobb bók: egyedi!

A szívizom különbözik a szervezetben található többi izomtípustól. Ez logikus is, ha figyelembe vesszük, hogy minden nap hozzávetőleg 100.000-szer kell összehúzódnia és elernyednie! A szívizom az artériás vér hemoglobinja által megkötött oxigénnek több mint 70%-át képes felvenni. Ez az arány 3-7-szer nagyobb, mint a többi szerv esetében. A koszorúvénákban folyó vér az oxigénben legszegényebb vér a szervezetben. Mondhatni, teljesen „ki van facsarva”. Ebből származik a következő probléma: ha túlterhelés lép fel, lehetetlen a szokásosnál is több oxigént felvenni a vérből, ezért más módon kell alkalmazkodnia a túlterheléshez.

A vázizmok, ha nagyobb erőfeszítést kell végezniük, mint amilyent lehetővé tesz a vérellátásuk, úgynevezett „oxigénadósságot” halmoznak fel – anaerob üzemmódra állnak át, ilyenkor az energiatermelés rövid távon oxigén hiányában történik. A szívizom viszont képtelen erre. Ha erős terhelésnek teszik ki, arányosan több oxigént igényel. A terheléshez majdnem kizárólag a koszorúereken átfolyó vér mennyiségének növelése által alkalmazkodik, amely ilyenkor a normálisnak a 4-5-szörösére nőhet.

A koszorúerek keringésének szabályozása idegi és humorális (endokrin) úton történik, a helyi anyagcserefolyamatok tényezőinek részvételével. A szívizom oxigén felhasználása a legfőbb tényező, amely a koszorúereken átfolyó vér mennyiségét befolyásolja. Az oxigénhiány a koszorúereket kitágítja, akár direkt módon, akár „hírvivő” (messenger) anyagcseretermékek útján. Egyes koszorúér-tágítók, mint a nitritek és a papaverin nitrogénmonoxid képződéséhez vezetnek, amely a koszorúerek izomzatának lazítása által hat. A katecholaminok (pl. adrenalin), a tiroxin (pajzsmirigyhormon) és a meleg szintén a koszorúerek tágulását váltják ki, direkt módon hatva az erekre.

 

Szalmaszálak

A koszorúerek szerepe a szívműködésben egyértelmű. A koszorúér betegségeket az életet veszélyeztető állapotnak minősítik. Bármilyen mellkasi fájdalmat vészjelnek kell tekinteni, és az okát szükséges tisztázni. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már az erre szakosodott orvosok számára rutineljárássá vált egy katéter (hosszú, vékony cső) bevezetése a femuralis vagy radialis artérián 4 keresztül a szívig, ahova kontrasztanyagot fecskendeznek. Ezáltal a röntgenvizsgálatkor kirajzolódik a koszorúerek beltere. Átmérőjük a fontosságukhoz képest meglepően kicsi, rendszerint mindössze 3 mm! Azt mondhatjuk, hogy életünk állandóan e „szalmaszálak” állapotától függ!

koszorúér

Rajtunk áll, hogy koleszterin- és zsír dús étrend, mozgáshiány, dohányzás, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség stb. által hozzájárulunk-e a lerakódások kialakulásához ezen létfontosságú erek belsejében, amelyek amúgy is oly vékonyak! A koszorúér-betegségek elsöprő többségét ugyanis az érelmeszesedés okozza, vagyis az érfalak megvastagodása az erek belterének beszűkülésével. A betegség megnyilvánulási formái a fáradtságtól és mellkasi szorító érzéstől a szívizominfarktusig terjedhetnek, amit egy vagy több ér elzáródása okoz. A koszorúér elmeszesedés kezdetben tünetmentes. Amikor a tüneteket észleljük, a betegségnek már előrehaladott állapotában vagyunk.

A jó hír, hogy az életmód megváltoztatásával befolyásolható az érelmeszesedés evolúciója. A szív intelligens tervezésének köszönhetően pedig, ha egy ér eltömődik és csökken a szívizom oxigénellátása, új, kollaterális érhálózat alakulhat ki. Erre azonban ne alapozzunk – a szívinfarktusok nagy száma arról tanúskodik, hogy egy meggyötört „anya” végül elpusztul.

Az említett erek koszorúként ölelik körül a szívet. A koszorú a nemesség jele, de ne felejtsük: a nemes dolgok igen kényesek és érzékenyek is!

 

dr. Dan Rusu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A királynő

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka

381 Views0