Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez

Viszonyuljunk megértően
a stroke után fellépő
pszicho-emocionális zavarokhoz

Pszicho-emocionális zavarok: A stroke utáni fizikai következményeket könnyen észre lehet venni, azonban a magatartásbelieket, amelyek az érzelmek, az izgalmak, a gondolatok megváltozása következtében jelentkeznek, sokkal nehezebben lehet osztályozni, éppen ezért könnyen feszültséghez és konfliktusokhoz vezethetnek.

A pszicho-emocionális rehabilitáció ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus. A jól tájékozott család kulcsfontosságú szerepet tölthet be a gyógyulás folyamatában.

 

Minden stroke után várhatóak érzelmi változások, azonban ezek a nehezen érthetőek és a nehezen elfogadhatóak. A pszicho-emocionális szinten jelentkező változások és veszteségek helyes megértése és megközelítése ugyanolyan fontossággal bír, mint a stroke által okozott fizikai problémák rehabilitációs kezelése. Nagyon megnehezíthetik a napi rutincselekvéseket, emiatt legalább olyan nagy odafigyelést igényelnek, mint amit a fizikai fogyatékosságnak szentelünk.

pszicho-emocionálisStroke után különböző érzéseid lehetnek: örülsz, hogy élsz; dühös vagy, hogy ilyen baleset ért; össze vagy zavarodva: miért pont én?, miért pont most?, miért pont így?; szomorú vagy, esetleg félsz a jövőtől.

Természetes, hogy így érezd magad. Ugyanakkor a családnak, az eltartóknak vagy a barátoknak is lehetnek ugyanilyen rossz érzéseik. Ezek az érzések teljesen normálisak és idővel meg kellene szűnniük. Azonban, ha intenzitásuk nem csökken, akkor a család és a közelebbi hozzátartozók jó, ha szakorvos segítségéhez fordulnak.

Miért állnak elő pszicho-emocionális változások stroke után?

A stroke agyunknak egy olyan kisebb/nagyobb területét érintheti, amely az érzéseinket, gondolatainkat ellenőrzi. Hogyha a stroke agyunknak ezen részeit érinti, megváltozik a gondolkodásmódunk és a viselkedésünk is.

Bármilyen trauma (sérülés) vagy drámai tapasztalat megváltoztatja érzelmi és lelki állapotunkat. Természetes, hogy válaszként arra a meglepő és traumatikus eseményre, mint amilyen a stroke, előállnak pszicho-emocionális változások, hiszen minden figyelmeztető jel nélkül az egész életünket fenekestől felfordítja. Időt igényel, hogy hozzászokjunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy ilyen stroke az életünkben eredményezett. Nem kell meglepődnünk azon, hogy értelmetlen félelmeink vannak, hogy felháborodottnak érezzük magunkat vagy hogy dühösek vagyunk. Az összes ilyen érzelem teljesen „normális” egy ilyen helyzetben.

A stroke okozta fizikai és pszicho-emocionális traumára adott reakció teljesen normális

Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével. Egy súlyos veszteséghez való viszonyulás, valamint a szenvedéshez való alkalmazkodás mind olyan folyamatok, melyen úgy a stroke-ot elszenvedő betegnek, mint a beteg közvetlen családjának keresztül kell mennie. Érdekes és nagyon fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a páciens bánkódik az agyi történéssel elveszített képességei miatt, hanem a család is tapasztalja a pácienssel ápolt viszony elveszítését, annak minden érzelmi vetületével együtt. Néha szükséges a családi kapcsolat újraélesztése, amelynek egy teljesen más személyhez, egy teljesen új személyiséghez kell alkalmazkodnia, ez pedig nagyon is drámai lehet. Az új helyzethez való alkalmazkodás általában négy szakaszban zajlik le, amelyek hetekig, sőt hónapokig is eltarthatnak.

1. Tagadás – nem tudod elfogadni, hogy ez pont veled történt meg.

2. Düh – valaki hibás; a legtöbb esetben ez a düh Isten felé irányul, mivel annak ellenére, hogy Ő a Mindenható, ebben az esetben mégsem lépett közbe.

3. Alkudozás – tárgyalás – ha másként jártunk volna el, talán nem történt volna meg.

4. Elfogadás – ez van, tovább kell lépnünk!

A leggyakoribb pszicho-emocionális problémák:

1. Depresszió ez nagyon gyakori, „megszokott” reakció minden olyan trauma után, amely felforgatja a mindennapi életet, főleg olyankor, ha a beteg a függetlenségét veszíti el. A stroke-ot elszenvedőknél a depreszszió a leggyakoribb emocionális változás. Úgy a diagnózis felállításában, mint a depresszió kezelésében nagyon fontos egy szakorvos beavatása.

pszicho-emocionális

2. Szorongás vagy alaptalan félelmek, amelyek hosszabb ideig (általában több hónapig) fennállnak. A krónikus aggódás következményei a következők lehetnek: nyugtalanság, szorongás, fáradtság, koncentrálási nehézségek, izomfeszültség (hát-, nyak és fejtájéki fájdalmak), alvászavarok.

3. Érzelmi labilitás – abban nyilvánul meg, hogy a stroke periódusa után a személy bizonyos helyzetekben váratlanul elkezd nevetni vagy sírni, gátlástalanul beszél, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem szólal meg.

4. A személyiség megváltozása – az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk. A személyiség egyéb gyakori változásai között megemlíthetjük az ingerlékenységet, az agressziót, a kényszerű magatartást, a gátlások hiányát és a lobbanékonyságot.

5. Düh – ez többé-kevésbé normális érzelem, amely a betegnél, valamint a közeli hozzátartozóinál egyaránt jelentkezhet. Egy szakorvos segíthet helyes mederbe terelni a dühöt és megoldani a helyzetet.

6. Kognitív hiányosság – a gondolkodás folyamatainak megváltozását, a problémamegoldás terén jelentkező nehézséget, végső esetben demenciát, elmezavart vagy a memória és a kommunikáció zavarait jelenti.

A kommunikáció érintettsége megnehezíti a helyzetet

A stroke túlélőinél azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. Általánosságban véve két nagy kategóriáról beszélhetünk:

1. Afáziák (beszédzavarok). Egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a bal oldali agykéreg azon területén történik a sérülés, ahol a beszédközpont van, ennek következtében alakul ki beszédzavar. A beszédzavar érintheti a szóbeli kifejezést, mások szavainak a megértését, befolyásolhatja az olvasás- és íráskészséget vagy a matematikai teljesítményt.

2. A beszéd motorikus zavarai – egyes betegeknek a stroke után megváltozik a beszéde – a szájizmok gyengesége vagy koordinációjának hiánya miatt a beszéd dadogós, lassú, elfojtott, érthetetlen, kusza (ez az úgynevezett dysarthria) lesz. Ugyanez történhet a beszédben résztvevő szájizmok motorikus szabályozási nehézsége miatt (apraxia).

Ezekben az esetekben szükség van logopédus segítségére, aki megállapítja a kommunikáció elakadási szintjét és megbeszélheti a családdal azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével javíthatják a kommunikációt a stroke-ot túlélt beteggel.

Hasznos tippek a pszicho-emocionális rehabilitációhoz

1. Kérjenek segítséget stroke utáni rehabilitációban kompetens és tapasztalt személyektől: pszichiátertől, pszichológustól, logopédustól, mozgásterapeutától, szociális munkástól, stb.

2. A szenvedő beteget kezeljék tisztelettel és hallgassák meg panaszait. Teljesen normális, hogy a betegek és azok családtagjai átéljék a fent leírt érzelmeket. Ne érezzük magunkat hibásnak vagy ne szégyelljük, hogy ilyen érzéseink vannak. Ezek tudatosítása már egy lépést jelent a gyógyulás felé.

3. Bátorítsuk a stroke-on átesett beteget, amikor nyugodt állapotban van: „Örülök, hogy ilyen okosan döntöttél, autóbusszal mentél és nem a saját autóddal…”

4. Engedjük meg a betegnek, hogy legyen lehetősége választani a biztonságos és kivitelezhető változatok közül: „Akarod, hogy én vigyelek haza vagy mész taxival?”

5. Legyünk határozottak, amikor a szenvedő betegnek elmondjuk a szabályokat és a határokat. Aggódásunkat pozitív megközelítéssel fejezzük ki: „Tudom, hogy nagyon szeretsz az esztergán dolgozni, de jobban féltelek, minthogy hagyjalak rajta dolgozni.”

pszicho-emocionális

Stroke utáni pszicho-emocionális zavarok kezelése

1. Az alkalmazott pszichológiai kezelések közé tartoznak a problémamegoldó gyakorlatok vagy a kognitív magatartás terápia. Alapjában véve a terápia lényege az, hogy megváltoztassa a beteg gondolkodásmintáit, mivel amit gondolunk, meghatározza azt, amit érzünk. Az irreális gondolkodásminták negatív érzést keltenek, amelyek patológiásakká is válhatnak.

2. Ugyanakkor a szakpszichológus a magatartásterápia menedzsmentjét is meghatározhatja, mint amilyen például a düh kezelésének a tréningje.

3. Bizonyos esetekben, utolsó megoldásként, igénybe lehet venni a gyógyszeres kezelést is azokra a problémákra, amelyek a pszicho-emocionális rehabilitációt akadályozzák (nagyfokú depresszió).

4. Felvilágosítás: a szakembereknek fel kellene világosítaniuk mind a beteget, mind a családtagokat. A közömbösség csak konfliktushoz vezet és ezzel a stroke utáni rehabilitáció folyamatát is megakadályozhatja.

Végkövetkeztetés

A stroke-ot rendszerint pszicho-emocionális zavarok követik és ezek általában megváltoztatják a balesetet elszenvedő beteg személyiségét, ugyanakkor megváltozik a közeli hozzátartozókkal való kommunikáció dinamizmusa is. A stroke utáni rehabilitációval foglalkozó szakemberek segítsége, valamint a család és a beteg tájékoztatása és nevelése elősegíti, hogy mindenki helyt álljon a rehabilitáció sikere érdekében.

 

dr. Adrian Ioan Horvath

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Viszonyuljunk megértően a stroke után fellépő pszicho-emocionális zavarokhoz

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

30 Views0
Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Hidroterápia
a stroke utáni rehabilitációban

A stroke utáni neurológiai maradványtünetek kezeléséhez neuromotoros rehabilitáció szükséges: masszázs, hidroterápia, kinetoterápia (fizikoterápia), beszédfejlesztés, stb. A végtagok érintettsége során kétféle esettel találkozhatunk:

1. Amikor az érintett végtagok izmai ernyedtek, nagyon hasznos a masszázs, amelyet a végtagnak a törzshöz viszonyított távolabbi pontjától a közelebbi felé végzünk, vagyis lentről felfelé, a hangsúlyt pedig a gyúrásra fektetjük. Ez növeli az izomtónust és felkészíti a pácienst a gyógytornára.

2. Ha az érintett végtagok izmai merevek, görcsösek, az ízületek görcsösen behajlanak, mint a macska körmei, vagy mint Achilles-ín rövidülésnél, akkor e területek rehabilitációjához a masszázs és a kinetoterápia előtt szükséges a nyugtató hidroterápia, amely az izmokat ellazítja. Az alábbiakban olyan speciális hidroterápiás módszert mutatunk be, amelyet nagyon jó eredménnyel alkalmaznak a stroke utáni rehabilitációban.

Fomentáció (gőzös borogatás) – melegítő módszer, melynek során gőz fölött megmelegített borogatásokat helyezünk a test különböző részeire, a bőrre és a szövetekre. A borogatást gyapjúszövetbe burkolt pamut anyaggal végezzük.

Hidroterápia

Élettani hatások

  • Elvezető hatás – a bőrben megnő a vérhozam, és csökken a belső szervek vérbősége.
  • A vérkeringést, beleértve a test hőmérsékletét és az anyagcserét is, a fehérvérsejtek aktivitását, az izzadást és a bőrön keresztüli kiválasztást stimuláló hatás. Másik hatás a harántcsíkolt és a sima izmok elernyedése.
  • Érzéstelenítő hatás, amely a belső szervekben reflex folyamatként és a simaizmok elernyedése következtében jön létre, az ízületekben és az izmokban pedig az izomgörcsök enyhítésével.
  • Nyugtató hatás: 6–10 percig tartó enyhe borogatások alkalmazásával.

Javallatok

Nátha esetén fellépő tüdőbeszűrődés, ideg-, izom- és ízületi fájdalmak, bizonyos (bénult és görcsös) területek ellazítására; masszázsra és fizikoterápiára való előkészítésként; nyugtalan alvás és idegesség esetén (hátgerincre alkalmazott meleg borogatás).

Ellenjavallatok

Öntudatlan állapot; a cukorbetegek alsó végtagjaira nem alkalmazható, előrehaladott visszértágulat, rosszindulatú elváltozás és vérzési hajlam.

A borogatás előkészítése

Két módszert fogok ismertetni, alkalmazzák, amelyik önöknek könnyebb:

1. A gőzös módszer

  • Öt nagy fürdőlepedőt vagy borogatáshoz való (gyapotból és gyapjúból készült) párnát áztassunk be teljesen vízbe és jól csavarjuk ki.
  • Helyezzük ezeket a törülközőket vagy párnákat egy széles tartály rácsára (32 L).
  • A rácsok alatt töltsük fel elegendő vízzel a tartályt, hogy a víz ne érje el a borogatásokat, illetve a törülközőket és 20 percig főzzük.
  • Nagy facsipesz segítségével vagy konyhai kesztyűvel vegyük le egyesével a borogatásokat (törülközőket).
  • Göngyöljük ki gyorsan a borogatásokat és csavarjuk bele egy nagy lepedőbe vagy egy száraz törülközőbe.

2. A mikrohullámos módszer

  • Vegyünk nagy fürdőlepedőket és áztassuk be jól vízbe, majd csavarjuk ki minél szárazabbra.
  • Helyezzük a törülközőket egymásra egy nagy fekete műanyag zacskóba.
  • Tegyük be a műanyag zacskót a mikrohullámú sütőbe és 4 percig magas hőmérsékleten melegítsük.
  • Vegyük ki gyorsan a törülközőt és göngyöljük be egy gyapjútakaróba vagy egy száraz törülközőbe, majd tegyük a megfelelő testrészre, amit már letakartunk egy másik száraz törülközővel.

Kezelés

  • A szoba legyen jól kifűtve.
  • Elmagyarázzuk a betegnek az eljárást.
  • Előkészítjük az ágyat, segítünk a betegnek a vetkőzésben, párnán való kényelmes elhelyezkedésben, majd betakarjuk egy lepedővel és egy takaróval.
  • Odavisszük a borogatást a gőzölő vagy a mikrohullámú berendezéstől.
  • Száraz törülközőt helyezünk arra a testrészre, ahol a kezelést alkalmazni fogjuk.
  • Elhelyezzük a borogatást a száraz törülközőn és jól betakarjuk a beteget, vigyázva, nehogy megégessük. Ha nagyon forró a borogatás, helyezzünk még száraz törülközőket alá.
  • Imában kérjük a Nagy Orvos jelenlétét.
  • 7–10 percig hagyjuk hatni a borogatást (bénult végtagoknál), majd megismételjük, míg a görcsös izom vagy ízület ellazul.
  • Eltávolítjuk a borogatást, majd helyi masszázzsal és kinetoterápiával folytatjuk, a lokomotoros rehabilitáció céljából.

Óvintézkedések

  • Vigyázzunk, nehogy megégessük a pácienst. Ha nem érzi a meleget, akkor nyúljunk kezünkkel a takaró alá és ellenőrizzük, hogy nem égeti-e.
  • Ha izzad, hideg vizes borogatást teszünk a páciens fejére.
  • Elkerüljük a meghűlést, ha lepedőbe és gyapjútakaróba csavarjuk.

A Ménesi Életmódközpontban a legjobb eredményeket a stroke utáni neuromotoros rehabilitáció során azoknál a betegeknél értük el, akik a stroke utáni első hat hónapban jelentkeztek kezelésre. Voltak olyan betegeink is, akik bottal jöttek és anélkül távoztak a központból (egyesek nálunk is hagyták!). Nagyon fontos a rehabilitációban minél többféle hidroterápiás, elektroterápiás és kinetoterápiás módszer ötvözése.

 

Sorin Capră, Mezőménesi főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

28 Views0
Mezőménes – mágnes, ami vonz

Mezőménes
– mágnes, ami vonz

Tisztelt Irene Popilian asszony. Ön és a férje már harmadszorra jöttek el a Mezőménesi Életmódközpontba. Mi vonzza ide önöket?

Számomra Mezőménes különleges hely, a nyugalom és a kezelés oázisa. Az intézmény személyzete – orvosok, egészségügyi dolgozók és minden alkalmazott – különleges emberekből áll, ezért lehetetlen, hogy ne érezze jól magát itt az ember.Mezőménes

Mezőménes számomra mágnes, ami vonz. Itt több híres amerikai intézmény táplálkozástudományi ismereteit ültetik gyakorlatba. Ezek a kutatások lényegében azért váltak szükségessé, mert egyre inkább választ kellett találni a világon mindenütt felbukkanó egészséggel kapcsolatos kérdésre, s mivel az úgymond modern betegségek esetében (mint például az elhízás), amelyek minden korosztályt érintenek, a táplálkozás az egyik kockázati tényező. Az eddigi három turnuson való részvételem tapasztalatai alapján megértettem, hogy következetesen be kell tartanom az itt tanultakat. Csak így biztosíthatom magamnak a jó egészséget.

Ön tanár, egész életét az ifjabb nemzedék tanítására szentelte. Amikor azt mondjuk, „Mezőménes”, akkor tulajdonképpen egy közösségről beszélünk: orvosokról, ápolókról, terapeutákról, „nulla koleszterinszintű” ételeket készítő szakácsokról, de ugyanakkor szeretnénk megtanítani a betegeket mindarra, amit mi már megszoktunk és betartunk. Ön mit tanult Mezőménesen?

Itt újra átélhettem a családi tapasztalataim egy részét. S ezzel párhuzamosan az előadásokon alkalmam volt számos új dolgot tanulni az orvostudomány és a gasztronómia területén. Örültem annak, hogy a szemináriumokon újra hallhattam azokat az elveket, amelyeket már gyerekkoromban megkaptam: egészséges táplálékkal tiszteld meg az egészségedet; ne falatozz étkezések között; teljen el 5–6 óra az étkezések között; mozogj; légy boldog és adj hálát Istennek az életért és áldásaiért.

Épp így igaz az is, hogy a mindennapi életben nem mindig teremtjük meg az említett elvek gyakorlatba ültetésének feltételeit. De Mezőménes nagy érdeme az, hogy olyan tevékenységeket kínál, amelyek felmentenek számos teendő alól: nem kell bevásárolni, főzni vagy megtalálni a megfelelő ételreceptet, stb.

Ami pedig az előadások alkalmával kapott ismeretanyagot illeti, ezt a lehető legtöbbször el kell ismételni. A kapott információhalmazt át kell szűrni az idő szűrőjén, mivel mindannyiunkban olyan magatartás-modellek vannak, amelyek kijátszhatják a jóindulatunkat. Másfelől pedig a gyerekkorból magunkkal hozott szokások is nehézséget okozhatnak. S bár itt Mezőménesen emlékeztettek ezekre az elvekre, a gyakorlat azonban más hajlamokat is a felszínre hoz. Ám a kitartó és fegyelmezett gyakorlatokkal, például a táplálkozásomba is olyan új recepteket vezettek be, amelyek élénkebbé tettek és élénkebbé tették az alkotóképességemet is…

Nyugati országban él, ahol az embereket az ízlések vezetik, és nem figyelnek az egészségre, amelyet sokszor saját maguk aknáznak alá. Ebből a szempontból Mezőménes egy ellentétes póluson fekszik. Mint központunk hűséges vendége, aki kisebb vagy nagyobb mértékben már elsajátította az új életstílust, érez-e változást egészsége terén?

Az egészségemmel kapcsolatosan elmondhatom, hogy igen, jelentős változást érzek. A mezőménesi kezelés jótékony hatással van egészségi állapotomra. Már amikor először kapcsolatba kerültem a Mezőménesi Életmódközponttal, lefogytam 13 kilogrammot. S emellett egy másik csoda is megtörtént. Megszűntek a jobb térdem fájdalmai, amelyet az elmúlt ősszel már műteni kellett volna, ha nem részesülök az itteni kezelésben, és nem kezdek az itt kapott utasítások szerint táplálkozni. Csak az tudja, hogy nem túlzás, amit mondok, aki hasonló fájdalmakkal küzdött már és a mezőménesi kezelés következtében megszabadult fájdalmaitól. Ezenfelül pedig javulás mutatkozott minden más, kellemetlen bántalmaim esetében is.

Ön fordítással foglalkozik. Milyen kifejezéssel „fordítaná” le a mezőménesi programot?

Az itteni kezelési programot így fordítanám le szavakban: egészség, pihenés, jó közérzet, derű és lelkiség.

 

 

Eugenia Gheorghiţă

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Mezőménes – mágnes, ami vonz

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

14 Views0
Rehabilitáció a stroke után

A stroke utáni
Rehabilitáció

Apró fontos dolgok, mielőtt sorra vesszük a rehabilitációs lehetőségeket

Rehabilitáció: Az agyi értörténések a világon a harmadik fő halálozási okot képezik. Illetve az ipari országokban az első helyen szerepelnek a hosszútávú rokkantság kialakulásához vezető oki tényezők között. Bizonyos érkockázati tényezők hosszas hatása végzetes következményekkel lehet az agy vérkeringésére. Okozhat érelzáródást (trombózis vagy embólia, vérrög útján) vagy érszakadás általi agyvérzést.

Az agyi értörténések kockázati tényezői közül megemlítjük a következőket: dohányzás, cukorbetegség, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, szívritmuszavarok, mozgásszegény életmód – szedentarizmus, előrehaladott életkor, agyi értörténési előzmények. A megfelelő egészséges életmód kialakításával a fentebb említett tényezők legnagyobb része megváltoztatható.

Egy elsődleges agyi értörténés túlélőinek (75%) körülbelül egyharmada lesz teljesen önálló, egynegyede enyhébb fogyatékossággal, 40%-a pedig közepes vagy súlyos fogyatékossággal
marad a történtek után. Az összes túlélő aránya, valamint az elfogadható életmódot folytatni képes betegek aránya nagyban függ a történés utáni periódusban alkalmazott orvosi kezeléstől és gondozástól.

rehabilitáció

A szélütés következményei

Az agyi értörténések (agyvérzés vagy stroke) egyik súlyos következménye a hemiplégia, vagyis a test egyik felének a lebénulása. Gyakran kíséri azonos oldali érzékelési zavar, beszédprobléma, nyelési nehézség, vizeletürítési zavarok, a látás elveszítése a bénulás oldalán, ugyancsak az érintett oldalon a tárgyak mellőzése (nem veszi észre az illető oldalon a tárgyakat, pl. asztal, szék, ajtófélfa stb., emiatt beléjük ütközik), kognitív (gondolkodási) zavarok vagy akár depresszió.

Az agy bizonyos funkciói jól elhatárolt részeken találhatók, azonban sok összetett funkció az agykérgi és kéreg alatti területek közötti többszörös kapcsolódások segítségével valósul meg. Egy szélütés alkalmával bizonyos funkciók elvesztése összefügg az agy területe e funkciókért felelős részeinek a sérülésével. A frontális (homlok-) lebeny motorikus területeinek sérülése féloldali bénulással jár; a parietális (fali) lebeny érzékelő zónáinak sérülései érzékelési zavarokhoz vezetnek, a temporális (halánték-) lebeny érintettsége beszédzavarokat okoz, az occipitális (nyakszirti) lebeny sérülései pedig vakságot eredményezhetnek. Ha az agytörzs sérül, nyelési problémák lépnek fel (diszfágia). Ha pedig a kisagy szintjén történt a baj, mozgáskoordinációs zavarok (ataxia) jelennek meg. A frontális lebeny egyes területeinek érintettsége viselkedési, személyiségbeli és kognitív zavarokkal járhat. Azok az agyi értörténések, amelyek a jobb agyféltekében zajlanak le, a baloldali testrész elgyengülésével járnak, ugyanakkor a páciens a bal oldalán lévő tárgyakat szintén egyáltalán nem veszi észre.

Az agy állandóan változó szerv

Az emberi agy csodálatos szerkezeti változásokra képes olyankor, amikor egy új dolog tanulására kap jelzést, vagy amikor egy része megsérül vagy tönkremegy. Ebben az esetben a sérült rész környékén levő területek igyekeznek átvenni annak elveszített funkcióit. A képalkotó eljárásokkal végzett kutatások arra az eredményre vezettek, hogy amikor egy elveszített funkciót ingerlünk, a környező területeken magasabb energiafelhasználást érzékelhetünk.

Egy bizonyos célú mozgás egy tanult készség. Egy cselekedet végrehajtása (mint például egy pohár felemelése és szájhoz közelítése) annak köszönhető, hogy az agy mozgató központjai már rendelkeznek egy térképpel és egy végrehajtó programmal. Az egyszerű szándék, hogy bármilyen mozgást elvégezzünk, aktiválja a programot, amelynek segítségével végrehajtható a mozdulatsor, és amely folytonosan javítani próbál azon.A tárgy súlyáról, helyzetéről, távolságáról, alakjáról, nagyságáról, hőmérsékletéről és anyagáról az agy folyamatosan ingerületeket kap az izmokban, ízületekben, bőrben, szemben lévő receptoroktól. A mozgási séma egyfolytában ezeknek a paramétereknek a függvényében értékelődik és állítódik be újra és újra, az agy pedig parancsot küld a szükséges izmoknak megfeszülésük megfelelő mértékéről. Ezt a programot viszont évekkel ezelőtt tanultuk meg, rengeteg hiba és ismételt javítások által. Bizonyára sokszor kiöntöttük a tejet gyermekkorunkban, mielőtt megtanultuk helyesen a szánkhoz vinni a csészét.

Rehabilitáció: Neuroplaszticitás és stroke

Nagyon sok agyi értörténés következtében az agy területeinek sérüléseikor tönkremennek azok a programok is, amelyek ezeket a mozgásokat meghatározták. A neuroplaszticitás (a neuronok alakíthatósága, képlékenysége) jelenségének köszönhetően újra megtanulható az a mozgás, amelyet a betegség következtében elveszítettünk. Ahhoz, hogy ez a neuroplaszticitás hatékonyan működjön, szükséges a minél helyesebb ingerlés, a beteg részéről pedig a jó együttműködés.

Nagyon fontos azoknak az érzéseknek az észlelése, amelyek az illető mozgást kísérik. A mozgást nem lehet megtanulni, hogyha az egyén nem érzékeli az a bőrről, izmokból, ízületekből vagy a szemből érkező információkat. Egy másik fontos feltétele a rehabilitációnak: a beteg képes legyen megkülönböztetni a különféle érzéseket, hogy a saját javulására koncentráljon és aktívan vegyen részt abban.

Az életminőség minél jobb helyreállítása érdekében szükség van a különféle jártasságok újratanulására, mint például: hogy ülés és állás közben megőrizze egyensúlyát; hogy le tudjon szállni az ágyról; hogy leüljön egy fotelbe; helyes és kiegyensúlyozott járás; kéz és a kar használata, úgy az erőt igénylő mozgásoknál, mint a finom mozgásoknál; jó beszéd- és íráskészség, stb.

Ezeknek a jártasságoknak az újratanulása a rehabilitációs munkacsoport szakosított tagjainak a segítségével valósulhat meg:

  • kinetoterapeuta (gyógytornász),
  • mozgásterapeuta,
  • logopédus,
  • rehabilitációs orvos,
  • neuro-pszichológus.
A Podisi és a Ménesi Egészségközpontban a stroke utáni rehabilitáció során különleges eredményeket értünk el jól felkészült személyzetünkkel, amelyhez gyógytornászok is tartoznak. Az ilyen központokban végzett rehabilitáció előnye, hogy teljes programot biztosítanak. A fizikai rehabilitáció mellett magában foglalja a klinikai táplálkozási terápiát, a lelki támogatást és a társadalmi beilleszkedést elősegítő módszereket.

Néhány rehabilitációs módszer

A „kényszerítés” rehabilitációs módszerével a pácienst arra késztetjük, hogy testének kizárólag csak a bénult felét használja, miután valamennyire újból megjelentek az akaratlagos mozgások. Naponta több órát (átlagban ötöt) vesz igénybe ez a rehabilitációs módszer, több héten át tart, de az eredmények nagyon ígéretesek.

A tükrök segítségével történő rehabilitációs módszer abban áll, hogy a páciens megpróbálja egyszerre és szimmetrikusan mozgatni egészséges végtagját a bénult oldallal. A beteg a tükörben követi az egészséges testrész mozgásának a képét, miközben a sérült oldala a tükör háta mögött van elrejtve. Ez nagyon egyszerű és hozzáférhető módszer. A többi klasszikus módszerrel együtt felgyorsíthatja a motoros rehabilitációt, valamint egyes kognitív funkciókét. Ezenkívül térlátási problémák és a mozgással együtt járó fájdalmak eltűnését is eredményezheti.

A Perfetti-féle szenzitív-kognitív módszer azon alapszik, hogy egy mozgás újratanulása felgyorsítható, hogyha ingereljük azokat az érzéseket, amelyek az illető mozgást kísérik. Az ingerlést a kéznél kezdjük, mivel ez a legérzékenyebb és ennek van a legkiterjedtebb agykérgi hálózata. A páciens szemét lekötjük, hogy a figyelmét ne terelje el semmi és jobban tudjon koncentrálni. Majd megkérjük, hogy különböztessen meg különféle közeli ingereket, mozgásokat, anyagokat, nyomási ingereket stb. Ezután fokozatosan haladunk tovább a törzsre és az alsó végtagokra. Hogyha az érzékelési és a kognitív funkciók nincsenek megzavarva, a rehabilitáció nagyon eredményes.

Összegzés

Jegyezzük meg, hogy az agyi értörténések esetében rendkívül fontos a rehabilitáció minél előbbi megkezdése. A neuroplaszticitás ellenkező irányban is működhet. A használatlanság, lustaság is tanulható és második természetté válhat, amin az esetek többségében már egyáltalán nem lehet változtatni.

 

dr. Ionuţ Dobrescu
Rehabilitációs és fizioterápiás szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi érinzultus utáni rehabilitáció

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

86 Views0