Hidroterápia
a stroke utáni rehabilitációban

A stroke utáni neurológiai maradványtünetek kezeléséhez neuromotoros rehabilitáció szükséges: masszázs, hidroterápia, kinetoterápia (fizikoterápia), beszédfejlesztés, stb. A végtagok érintettsége során kétféle esettel találkozhatunk:

1. Amikor az érintett végtagok izmai ernyedtek, nagyon hasznos a masszázs, amelyet a végtagnak a törzshöz viszonyított távolabbi pontjától a közelebbi felé végzünk, vagyis lentről felfelé, a hangsúlyt pedig a gyúrásra fektetjük. Ez növeli az izomtónust és felkészíti a pácienst a gyógytornára.

2. Ha az érintett végtagok izmai merevek, görcsösek, az ízületek görcsösen behajlanak, mint a macska körmei, vagy mint Achilles-ín rövidülésnél, akkor e területek rehabilitációjához a masszázs és a kinetoterápia előtt szükséges a nyugtató hidroterápia, amely az izmokat ellazítja. Az alábbiakban olyan speciális hidroterápiás módszert mutatunk be, amelyet nagyon jó eredménnyel alkalmaznak a stroke utáni rehabilitációban.

Fomentáció (gőzös borogatás) – melegítő módszer, melynek során gőz fölött megmelegített borogatásokat helyezünk a test különböző részeire, a bőrre és a szövetekre. A borogatást gyapjúszövetbe burkolt pamut anyaggal végezzük.

Élettani hatások

• Elvezető hatás – a bőrben megnő a vérhozam, és csökken a belső szervek vérbősége.
• A vérkeringést, beleértve a test hőmérsékletét és az anyagcserét is, a fehérvérsejtek aktivitását, az izzadást és a bőrön keresztüli kiválasztást stimuláló hatás. Másik hatás a harántcsíkolt és a sima izmok elernyedése.
• Érzéstelenítő hatás, amely a belső szervekben reflex folyamatként és a simaizmok elernyedése következtében jön létre, az ízületekben és az izmokban pedig az izomgörcsök enyhítésével.
• Nyugtató hatás: 6–10 percig tartó enyhe borogatások alkalmazásával.

Javallatok

Nátha esetén fellépő tüdőbeszűrődés, ideg-, izom- és ízületi fájdalmak, bizonyos (bénult és görcsös) területek ellazítására; masszázsra és fizikoterápiára való előkészítésként; nyugtalan alvás és idegesség esetén (hátgerincre alkalmazott meleg borogatás).

Ellenjavallatok

Öntudatlan állapot; a cukorbetegek alsó végtagjaira nem alkalmazható, előrehaladott visszértágulat, rosszindulatú elváltozás és vérzési hajlam.

A borogatás előkészítése

Két módszert fogok ismertetni, alkalmazzák, amelyik önöknek könnyebb:

1. A gőzös módszer

• Öt nagy fürdőlepedőt vagy borogatáshoz való (gyapotból és gyapjúból készült) párnát áztassunk be teljesen vízbe és jól csavarjuk ki.
• Helyezzük ezeket a törülközőket vagy párnákat egy széles tartály rácsára (32 L).
• A rácsok alatt töltsük fel elegendő vízzel a tartályt, hogy a víz ne érje el a borogatásokat, illetve a törülközőket és 20 percig főzzük.
• Nagy facsipesz segítségével vagy konyhai kesztyűvel vegyük le egyesével a borogatásokat (törülközőket).
• Göngyöljük ki gyorsan a borogatásokat és csavarjuk bele egy nagy lepedőbe vagy egy száraz törülközőbe.

2. A mikrohullámos módszer

• Vegyünk nagy fürdőlepedőket és áztassuk be jól vízbe, majd csavarjuk ki minél szárazabbra.
• Helyezzük a törülközőket egymásra egy nagy fekete műanyag zacskóba.
• Tegyük be a műanyag zacskót a mikrohullámú sütőbe és 4 percig magas hőmérsékleten melegítsük.
• Vegyük ki gyorsan a törülközőt és göngyöljük be egy gyapjútakaróba vagy egy száraz törülközőbe, majd tegyük a megfelelő testrészre, amit már letakartunk egy másik száraz törülközővel.

Kezelés

• A szoba legyen jól kifűtve.
• Elmagyarázzuk a betegnek az eljárást.
• Előkészítjük az ágyat, segítünk a betegnek a vetkőzésben, párnán való kényelmes elhelyezkedésben, majd betakarjuk egy lepedővel és egy takaróval.
• Odavisszük a borogatást a gőzölő vagy a mikrohullámú berendezéstől.
• Száraz törülközőt helyezünk arra a testrészre, ahol a kezelést alkalmazni fogjuk.
• Elhelyezzük a borogatást a száraz törülközőn és jól betakarjuk a beteget, vigyázva, nehogy megégessük. Ha nagyon forró a borogatás, helyezzünk még száraz törülközőket alá.
• Imában kérjük a Nagy Orvos jelenlétét.
• 7–10 percig hagyjuk hatni a borogatást (bénult végtagoknál), majd megismételjük, míg a görcsös izom vagy ízület ellazul.
• Eltávolítjuk a borogatást, majd helyi masszázzsal és kinetoterápiával folytatjuk, a lokomotoros rehabilitáció céljából.

Óvintézkedések

• Vigyázzunk, nehogy megégessük a pácienst. Ha nem érzi a meleget, akkor nyúljunk kezünkkel a takaró alá és ellenőrizzük, hogy nem égeti-e.
• Ha izzad, hideg vizes borogatást teszünk a páciens fejére.
• Elkerüljük a meghűlést, ha lepedőbe és gyapjútakaróba csavarjuk.

A Ménesi Életmódközpontban a legjobb eredményeket a stroke utáni neuromotoros rehabilitáció során azoknál a betegeknél értük el, akik a stroke utáni első hat hónapban jelentkeztek kezelésre. Voltak olyan betegeink is, akik bottal jöttek és anélkül távoztak a központból (egyesek nálunk is hagyták!). Nagyon fontos a rehabilitációban minél többféle hidroterápiás, elektroterápiás és kinetoterápiás módszer ötvözése.

Sorin Capră, Mezőménesi főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

A stroke utáni
Rehabilitáció

Apró fontos dolgok, mielőtt sorra vesszük a rehabilitációs lehetőségeket

Rehabilitáció: Az agyi értörténések a világon a harmadik fő halálozási okot képezik. Illetve az ipari országokban az első helyen szerepelnek a hosszútávú rokkantság kialakulásához vezető oki tényezők között. Bizonyos érkockázati tényezők hosszas hatása végzetes következményekkel lehet az agy vérkeringésére. Okozhat érelzáródást (trombózis vagy embólia, vérrög útján) vagy érszakadás általi agyvérzést.

Az agyi értörténések kockázati tényezői közül megemlítjük a következőket: dohányzás, cukorbetegség, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, szívritmuszavarok, mozgásszegény életmód – szedentarizmus, előrehaladott életkor, agyi értörténési előzmények. A megfelelő egészséges életmód kialakításával a fentebb említett tényezők legnagyobb része megváltoztatható.

Egy elsődleges agyi értörténés túlélőinek (75%) körülbelül egyharmada lesz teljesen önálló, egynegyede enyhébb fogyatékossággal, 40%-a pedig közepes vagy súlyos fogyatékossággal
marad a történtek után. Az összes túlélő aránya, valamint az elfogadható életmódot folytatni képes betegek aránya nagyban függ a történés utáni periódusban alkalmazott orvosi kezeléstől és gondozástól.

A szélütés következményei

Az agyi értörténések (agyvérzés vagy stroke) egyik súlyos következménye a hemiplégia, vagyis a test egyik felének a lebénulása. Gyakran kíséri azonos oldali érzékelési zavar, beszédprobléma, nyelési nehézség, vizeletürítési zavarok, a látás elveszítése a bénulás oldalán, ugyancsak az érintett oldalon a tárgyak mellőzése (nem veszi észre az illető oldalon a tárgyakat, pl. asztal, szék, ajtófélfa stb., emiatt beléjük ütközik), kognitív (gondolkodási) zavarok vagy akár depresszió.

Az agy bizonyos funkciói jól elhatárolt részeken találhatók, azonban sok összetett funkció az agykérgi és kéreg alatti területek közötti többszörös kapcsolódások segítségével valósul meg. Egy szélütés alkalmával bizonyos funkciók elvesztése összefügg az agy területe e funkciókért felelős részeinek a sérülésével. A frontális (homlok-) lebeny motorikus területeinek sérülése féloldali bénulással jár; a parietális (fali) lebeny érzékelő zónáinak sérülései érzékelési zavarokhoz vezetnek, a temporális (halánték-) lebeny érintettsége beszédzavarokat okoz, az occipitális (nyakszirti) lebeny sérülései pedig vakságot eredményezhetnek. Ha az agytörzs sérül, nyelési problémák lépnek fel (diszfágia). Ha pedig a kisagy szintjén történt a baj, mozgáskoordinációs zavarok (ataxia) jelennek meg. A frontális lebeny egyes területeinek érintettsége viselkedési, személyiségbeli és kognitív zavarokkal járhat. Azok az agyi értörténések, amelyek a jobb agyféltekében zajlanak le, a baloldali testrész elgyengülésével járnak, ugyanakkor a páciens a bal oldalán lévő tárgyakat szintén egyáltalán nem veszi észre.

Az agy állandóan változó szerv

Az emberi agy csodálatos szerkezeti változásokra képes olyankor, amikor egy új dolog tanulására kap jelzést, vagy amikor egy része megsérül vagy tönkremegy. Ebben az esetben a sérült rész környékén levő területek igyekeznek átvenni annak elveszített funkcióit. A képalkotó eljárásokkal végzett kutatások arra az eredményre vezettek, hogy amikor egy elveszített funkciót ingerlünk, a környező területeken magasabb energiafelhasználást érzékelhetünk.

Egy bizonyos célú mozgás egy tanult készség. Egy cselekedet végrehajtása (mint például egy pohár felemelése és szájhoz közelítése) annak köszönhető, hogy az agy mozgató központjai már rendelkeznek egy térképpel és egy végrehajtó programmal. Az egyszerű szándék, hogy bármilyen mozgást elvégezzünk, aktiválja a programot, amelynek segítségével végrehajtható a mozdulatsor, és amely folytonosan javítani próbál azon.A tárgy súlyáról, helyzetéről, távolságáról, alakjáról, nagyságáról, hőmérsékletéről és anyagáról az agy folyamatosan ingerületeket kap az izmokban, ízületekben, bőrben, szemben lévő receptoroktól. A mozgási séma egyfolytában ezeknek a paramétereknek a függvényében értékelődik és állítódik be újra és újra, az agy pedig parancsot küld a szükséges izmoknak megfeszülésük megfelelő mértékéről. Ezt a programot viszont évekkel ezelőtt tanultuk meg, rengeteg hiba és ismételt javítások által. Bizonyára sokszor kiöntöttük a tejet gyermekkorunkban, mielőtt megtanultuk helyesen a szánkhoz vinni a csészét.

Rehabilitáció: Neuroplaszticitás és stroke

Nagyon sok agyi értörténés következtében az agy területeinek sérüléseikor tönkremennek azok a programok is, amelyek ezeket a mozgásokat meghatározták. A neuroplaszticitás (a neuronok alakíthatósága, képlékenysége) jelenségének köszönhetően újra megtanulható az a mozgás, amelyet a betegség következtében elveszítettünk. Ahhoz, hogy ez a neuroplaszticitás hatékonyan működjön, szükséges a minél helyesebb ingerlés, a beteg részéről pedig a jó együttműködés.

Nagyon fontos azoknak az érzéseknek az észlelése, amelyek az illető mozgást kísérik. A mozgást nem lehet megtanulni, hogyha az egyén nem érzékeli az a bőrről, izmokból, ízületekből vagy a szemből érkező információkat. Egy másik fontos feltétele a rehabilitációnak: a beteg képes legyen megkülönböztetni a különféle érzéseket, hogy a saját javulására koncentráljon és aktívan vegyen részt abban.

Az életminőség minél jobb helyreállítása érdekében szükség van a különféle jártasságok újratanulására, mint például: hogy ülés és állás közben megőrizze egyensúlyát; hogy le tudjon szállni az ágyról; hogy leüljön egy fotelbe; helyes és kiegyensúlyozott járás; kéz és a kar használata, úgy az erőt igénylő mozgásoknál, mint a finom mozgásoknál; jó beszéd- és íráskészség, stb.

Ezeknek a jártasságoknak az újratanulása a rehabilitációs munkacsoport szakosított tagjainak a segítségével valósulhat meg:

• kinetoterapeuta (gyógytornász),
• mozgásterapeuta,
• logopédus,
• rehabilitációs orvos,
• neuro-pszichológus.

Néhány rehabilitációs módszer

A „kényszerítés” rehabilitációs módszerével a pácienst arra késztetjük, hogy testének kizárólag csak a bénult felét használja, miután valamennyire újból megjelentek az akaratlagos mozgások. Naponta több órát (átlagban ötöt) vesz igénybe ez a rehabilitációs módszer, több héten át tart, de az eredmények nagyon ígéretesek.

A tükrök segítségével történő rehabilitációs módszer abban áll, hogy a páciens megpróbálja egyszerre és szimmetrikusan mozgatni egészséges végtagját a bénult oldallal. A beteg a tükörben követi az egészséges testrész mozgásának a képét, miközben a sérült oldala a tükör háta mögött van elrejtve. Ez nagyon egyszerű és hozzáférhető módszer. A többi klasszikus módszerrel együtt felgyorsíthatja a motoros rehabilitációt, valamint egyes kognitív funkciókét. Ezenkívül térlátási problémák és a mozgással együtt járó fájdalmak eltűnését is eredményezheti.

A Perfetti-féle szenzitív-kognitív módszer azon alapszik, hogy egy mozgás újratanulása felgyorsítható, hogyha ingereljük azokat az érzéseket, amelyek az illető mozgást kísérik. Az ingerlést a kéznél kezdjük, mivel ez a legérzékenyebb és ennek van a legkiterjedtebb agykérgi hálózata. A páciens szemét lekötjük, hogy a figyelmét ne terelje el semmi és jobban tudjon koncentrálni. Majd megkérjük, hogy különböztessen meg különféle közeli ingereket, mozgásokat, anyagokat, nyomási ingereket stb. Ezután fokozatosan haladunk tovább a törzsre és az alsó végtagokra. Hogyha az érzékelési és a kognitív funkciók nincsenek megzavarva, a rehabilitáció nagyon eredményes.

Összegzés

Jegyezzük meg, hogy az agyi értörténések esetében rendkívül fontos a rehabilitáció minél előbbi megkezdése. A neuroplaszticitás ellenkező irányban is működhet. A használatlanság, lustaság is tanulható és második természetté válhat, amin az esetek többségében már egyáltalán nem lehet változtatni.

dr. Ionuţ Dobrescu
Rehabilitációs és fizioterápiás szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi érinzultus utáni rehabilitáció

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!