Az agyi vérkeringés felépítése

Az agyi vérkeringés felépítése: Több mint valószínű, hogy ahhoz, amik vagyunk, semmi sem járul hozzá jobban az agyunknál. A gondolatokat, nézeteket és vágyakat, amelyek végül is meghatároznak minket, erre a fizikai alapra építjük fel. Azonban még mindig rejtély az, ahogyan gondolkodunk. Bár a tudósok számos mechanizmust megfejtettek, sok dolgot megértettek és nagyon sok titok a felszínre került, az, ahogyan egy gondolat létrejöttéhez vagy a tudat kialakulásához egy óriási és rendkívüli sejtcsoport együttműködik. Összességében még mindig egy nagy ködfoltot jelent. De úgy érzem, hogy ez így helyes. Ha teljesen meg tudnánk érteni egymást, ha ki tudnánk deríteni az összes titkot, ami körülvesz minket, azt jelentené, hogy az agyunkénál nagyobb fokú intelligenciával rendelkezünk – ez azonban teljesen lehetetlen.

Talán hihetetlennek tűnik, hogy az agy a szervezet teljes vérkészletének mintegy harmadát használja fel, a szervezetbe jutó oxigénnek pedig a 20%-át (ami gyerekeknél akár 50% is lehet).

Az agyunknak, ennek a nagyszerű gépezetnek nagyon sok energiára van szüksége ahhoz, hogy működhessen. Az agyi vérkeringés, az a hálózat, amely a szükséges tápanyagokat és oxigént biztosítja az agy részére, úgy van kialakítva, hogy ez a szerv létfontosságú rendeltetésének megfelelően működhessen. Talán hihetetlennek tűnik, hogy az agy a szervezet teljes vérkészletének mintegy harmadát használja fel, a szervezetbe jutó oxigénnek pedig a 20%-át (ez a gyerekeknél akár 50% is lehet). Az agy állandó működése, úgy ébrenléti állapotban, mint alvás közben, normális körülmények között egy konstans, állandó határok között működő agyi anyagcsere által megvalósuló folyamat. Annak ellenére, hogy az agy a testsúlynak csak a 2%-át jelenti, percenként átlag 850 ml vért kap és a keringésben levő glükóz 17%-át használja fel.

Összehasonlítva az agy vérkeringését a szív érhálózatával, amely szervről mindannyian tudjuk, hogy szintén létfontosságú, világosan látható, hogy az agy élvez elsőbbséget. Az agy érhálózata sokkal összetettebb a szív érrendszerénél.

Nincs biztonsági tartalék

A II. Világháború idején, amikor egy amerikai tábornoknak parancsot adtak egy bizonyos feladat elvégzésére, egy kulcs-pozíció elfoglalására vagy egy létfontosságú pont megvédésére. Azt is megkérdezték tőle, hogy milyen és mennyi forrásra van szüksége ahhoz, hogy a feladatát sikeresen végre tudja hajtani. Ilyen esetekben a tábornokok arra gondoltak, hogy ahhoz, hogy legalább a minimumot biztosan megkapják, a valós szükséglet többszörösét kérték, így biztosítva maguknak tartalékot ahhoz, hogy sikeresen végre tudják hajtani a feladatukat. Mindig kevesebbet kaptak, mint amennyit kértek, de elegendő volt nekik, mivel a szükségesnél többet kértek. Agyunknak, annak ellenére, hogy elég bonyolult feladatai vannak, semmiféle biztonsági tartalék nem áll rendelkezésére. Az agy részéről igényelt tápanyag- és oxigénmennyiség teljes egészében szükséges az agy számára. Köztudott, hogy ha csak néhány másodpercig is szünetel az agy oxigénellátása, az ember elveszíti az eszméletét (lipothymia, szinkópa – átmeneti eszméletvesztés). Csak egy kicsivel több ideig tartó oxigénhiány már visszafordíthatatlan károsodást okozhat az agyban.

Négy „testőr” és egy pálya

Az agy vérellátását négy forrás biztosítja: a két jól ismert karotisz – nyaki (belső) verőér és a két vertebrális – gerincverőér. Valamely balesetkor csak akkor lehetséges a túlélés, ha a fent említett négy érből legalább három még működőképes marad. Ha a keringés két érnél megszűnik, az nagy veszélyt jelent, bármelyik is legyen az a kettő.

Elméletileg a fent említett ereknek jól körülhatárolt irrigációs területük van az agyban, ugyanakkor az agyalapi részben sokszoros áthidalás van az erek között, így képződik a Willis-kör, és nyilvánvaló, hogy a vérellátás valamely ér elzáródása esetén is megvalósulhat. Az idegszövet anyagcsere-sajátosságaival, és pedig a nagy oxigénszükséglettel, valamint a verőereknek az idegszövetbe való behatolásuk utáni sajátos, „vakon” végződésével magyarázható a klinikai kép sokszínűsége és súlyossága valamely agyterület vérellátásának megszűnésekor.

A Willis-kör az agy érhálózatának egyik fő érdekessége. A fentebb említett négy verőér egyetlen közös körbe, érkezik, oly módon, hogy ha valamelyik ér nem működik (megsérül vagy elzáródik), egyetlen agyterület sem marad oxigén nélkül, mivel e közös területről továbbra is megvalósul a vérellátás. A Willis-kört nem maga a négy verőér alkotja, hanem ezeknek az elágazásai hozzák létre az agy alapi részében.

Az agy vérellátását biztosító érhálózat igen bonyolult szerkezetű.
Ennek bemutatására felsoroljuk csupán a kört alkotó ereket:

  • elülső közlekedő ág;
  • elülső agyi erek;
  • belső nyaki verőerek;
  • hátulsó közlekedő ág;
  • hátsó agyi erek;
  • az alapi törzs elágazása (amely a vertebrális verőerek egyesüléséből jön létre); ebből indul ki a két hátsó agyi verőér.

Ki kell emelnünk a középső agyi verőeret. Ez a legnagyobb agyi verőér, úgy a hosszát, mint az átmérőjét tekintve. Ez a belső nyaki verőér folytatása, ami elősegítheti egy tromboembolus (véralvadék) továbbhaladását. A közepes agyi verőérből indulnak ki az elülső agyi verőerek és a hátsó közlekedő ágak.

vérkeringés

Támogatás és munkabiztosítás

A két (vagy több) verőér közötti áthidalások által közös értörzsek jönnek létre, melyek szerepe a helyettesítés lehetőségének biztosítása. A Willis-kör a legfontosabb anasztomózisos (összeköttetési) rendszer.

Az említett körön kívül a szervezetünkben még két ilyen fontos anasztomózisos rendszer van:

  • az egyik a koponyán kívüli (extracraniális) vérkeringés-t köti össze a koponyán belüli (intracraniális) vérkeringéssel
  • a leptomeningeális összeköttetések, amelyek a kortikális (agykérgi) erek végeinek a kommunikációjából jönnek létre, így azok kapcsolatban állnak egymással az általuk beerezett területek határain

Csak szükség esetén

Normális agyi vérkeringés esetén az összeköttetések kollaterális (oldalsó) áramlásai „nem funkcionálisak”, de bizonyos kóros helyzetekben „funkcionálissá” válnak. Amikor vérnyomáskülönbség lép fel két anasztomózisos artériás (verőér) rendszer között, olyankor megnyílik egy oldalsó kanális és utat biztosít a véráramnak.

Autonómia

Ahogyan a szervezet más érterületein, a vér hozama az agy szintjén is teljesen megegyezik az agyszövet anyagcseréjének intenzitásával. Annak ellenére, hogy az agyi vérkeringés az egész szervezet teljes vérkeringésének szerves része, kiemelkedő autonómiával rendelkezik. Két fontos szabályozó rendszernek – a kémiaihumorális és az idegi szabályozásnak – köszönhetően az agy szintjén a vér hozama állandó, 50 ml/perc/100 g körüli értéken van. Vérnyomásingadozás vagy a folyadékegyensúly megbomlása esetén a regionális és a helyi hozamokat folyamatosan a fenntartandó állandó értékhez illesztik.

vérkeringés

A többi keringési területhez hasonlóan az agy érellátása is függ a vérnyomástól. A szervezet többi részével ellentétben az agy autonóm reflexeinek segítségével képes szabályozni a saját vérellátását, és ezek a reflexek különböznek a kardiovaszkuláris rendszer reflexeitől. Amikor az agyban csökken a vér hozama, a szisztémás szimpatikus rendszer ellenőrzése miatt a perifériás erek összehúzódnak. Ez a perifériás szervek vérhozamának csökkenéséhez vezet, a szívet kivéve, hogy megemelkedjen a vérnyomás, ami fenntartja az agy szintjén a megfelelő vérellátást. Ellenkező esetben, ha krónikusan emelkedett a vérnyomás, ez maga után vonja az agyi erek ellenállásának a növekedését annak érdekében, hogy a hajszálerekben megmaradjon a normális vérnyomás.

Az agynak tehát vannak önvédő mechanizmusai. Azonban ne bízzunk csak ebben. A jó megfogalmazás az Ókorból ered: Mens sana in corpore sano [Ép testben ép lélek].

Dr. Dan Rusu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi vérkeringés felépítése

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

322 Views0
agyvérzés
Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés

Agyvérzés: A család barátai Mariát életerős, népszerű, társasági, pozitív gondolkodású és mindig vidám személynek ismerték. Valahányszor megjelent egy társaságban, valósággal vonzotta maga köré a többi hölgyet. Harminckilenc éves korában szülte a negyedik gyermekét. Szülés után két nappal agyi érkatasztrófát szenvedett, amelynek következtében jobboldali bénulás állt elő, képtelenné vált a kommunikációra és egy ideig még közeli rokonait sem ismerte fel. Évekig elhúzódott a nehéz gyógyulása. S miközben Maria testileg és lelkileg egyre jobban érezte magát, családja arra lett figyelmes, hogy megváltozott, mintha egészen más ember lett volna.

A változás

Korábban szinte sosem sírt, ám az agyvérzés után, főleg az első két évben gyakran minden ok nélkül sírásra fakadt. Mindenki észrevette, hogy betegsége után Maria már nem az a személy, akit valaha ismertek. Visszahúzódott, depressziós lett, szégyenlősebbé vált, s egyszerűen kerülte azt a társaságot, amelynek valamikor a vezéregyénisége volt. Ezenfelül nehézkessé vált a beszéde és sokkal több időre volt szüksége egy egyszerű kérdés megválaszolásához is.

agyvérzés

Pszichikai-érzelmi változások

Az agyi érkatasztrófa első nyilvánvaló következménye a különböző fokú testi fogyaték, ami betegenként változó, ám ez „követeli” a legtöbb segítséget. Más következményei is vannak a betegségnek, s ezek látszólag nem annyira súlyosak, ám a valóságban gyengeségre utalnak. Ezek az agyvérzést követő pszichikai-érzelmi változások. Ha kellőképpen tájékozódtunk ezekről a következményekről, akkor jótékonyan viszonyulhatunk hozzájuk. Ez pedig hozzájárulhat a beteg lelki egészségéhez, de a családja egészségéhez is. Sőt, mi több, sokkal gyorsabban következik be a neuromotorikus gyógyulás, ha kellő figyelmet szentelünk a pszichikai, érzelmi gyógyulásra.

Lehet, hogy a családjában, vagy ismerősei körében átélt hasonló tapasztalatot, amely nem csak a hirtelen agyvérzést szenvedett beteg számára megrázó, hanem a családja, az őt ápoló, gondozó személyek számára is. A túlélők zöménél pszichikai, érzelmi zavar lép fel, s a betegek egyharmadánál ez súlyos problémát jelent. Ezért nagyon fontos, hogy úgy az agyvérzést szenvedett személyek, mint közeli hozzátartozóik is értsék meg azokat az érzelmi változásokat, amelyek az agyi érkatasztrófa természetes velejárói.

Nehezen lehet felismerni

A fizikai következmények könnyen észrevehetők, az érzelmi és gondolati szintű változások okozta magatartásváltozás azonban nehezebben határozható meg az agyvérzés következményeként. Ám ennek elhanyagolása romboló feszültségekhez és nézeteltérésekhez vezet. Az érzelmi változások és veszteségek megértése és az azokhoz való helyes viszonyulás ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus nehézségek kezelése.

Az Élet+Egészség folyóirat különleges kiadását tartja a kezében (szerkesztő megj.: ez az első vezércikk a témában), amely e kegyetlen, kétarcú villámcsapásról, az agyvérzésről szól, amely maradandó károkat okozhat a beteg, de a családja életében is. Reméljük, hogy e számunk ismeretanyaga és tanácsai segítségével egyre több ember megelőzheti az agyvérzést. Illetve ha már bekövetkezett, akkor éretten és bölcsen viszonyul a betegséghez.

Dr. Nicolae Dan MPH, PhD, főszerkesztő

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés

Kapcsolódó linkek
1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

287 Views0