Agyvérzés tünetei

A következő tünetek esetén azonnal telefonáljon a sürgősségi ügyeletre:

• Hirtelen gyengeség vagy zsibbadásérzet az arcon, a felkarokon vagy a végtagokon, jellemző módon csak a test egyik felén.
• Látászavar az egyik vagy mindkét szemnél.
• Hirtelen előálló zavart állapot, beszéd- vagy beszédértési nehézség, érthetetlen vagy összefüggéstelen beszéd.
• Egyensúly- vagy mozgáskoordinációs zavarok, szédülés.
• Hirtelen, ismeretlen okból előálló nagy fejfájás.
• Nyelési nehézség.

Miben áll az agyi értörténés (stroke) és a múló agyi történés (TIA) kezelése?

Az agyi értörténések a nagyon sürgős beavatkozást és szakellátást igénylő betegségek csoportjába tartoznak, emiatt minden másodperc számít. A beteget a sürgősségi osztályra kell szállítani vagy sürgősen mentőt kell hívni.

Hogyha TIA-ról van szó, a szakorvos vizsgálata után, valamint a páciens gyógyászati előzményei alapján az ajánlott kezelés lehet vagy gyógyszeres, vagy sebészi beavatkozás, a komolyabb agyi értörténés kialakulásának megakadályozása végett. A gyógyszeres kezelés főleg Aspirinból áll, amely csökkenti a vérsűrűséget. Pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél antikoaguláns (alvadásgátló) gyógyszert is felírnak (például: Warfarin).

Hogy segítsünk egy agyi roham (TIA) áldozatán?

A mentő érkezéséig az áldozatot lefektetjük. Felügyelünk a betegre és figyelünk arra, hogy az álla legyen felemelve a levegő szabad áramlása érdekében. Amennyiben szükséges, el kell kezdeni a cardio-vascularis újraélesztést.

Hogyha az áldozat eszméletét vesztette, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe. Ha azonban nyak-, fej- vagy gerincsérülésre gyanakszunk, ne mozgassuk a beteget.

Ha tudatánál van, igyekezzünk megnyugtatni. Gondoskodjunk róla, hogy semmi ne akadályozza a légzését, sem szoros ruha, sem ékszerek. Ha a beteg nyelési nehézséggel küzd, fordítsuk féloldalra. Ne adjunk semmit enni, sem inni betegnek.

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Agyvérzésre utaló jelek és tünetek

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

Stroke jelei: Könnyebb megelőzni, mint kezelni

Az agy nagy drámája az oxigént és a tápanyagot biztosító vérellátás zavara, az agyi értörténés vagy stroke, amely kétféle lehet: elzáródásos (pl. véralvadék, ateróma, érplakk darabka stb. okozta) – iszkémiás stroke, vagy pedig az agyi ér elszakadásakor előálló vérzéses stroke.

A 60 év felettiekre jellemző neurológiai betegségeknek körülbelül 2/3-át jelentik az agyi értörténések (stroke), ugyanakkor az egyik fő halálozási okot is képezik, a szívbetegségek és a rák után a harmadik helyen állnak. Az 50. évnél idősebbek körében tízből legalább kettőnek súlyos érelmeszesedéses sérülései vannak az agyat ellátó négy fő ér valamelyikében.

Romániában évente 45.000 ember szenved agyi érkatasztrófát, ezek közül pedig 30.000 meg is hal ennek következtében. A 45 év felettiek esetében tízből kettőnek van már súlyos érelmeszesedéses sérülése valamelyik fő agyi erén, amely aterogén, embolizáló hatású, agyi értörténésre hajlamosít.

Vigyázat! A „néma” agyi infarktusok szintén agyi érkatasztrófák.

A masszív klinikai drámán túl talán még nagyobb csapást jelentenek a kis agyi arteriolák csendes, szubklinikus infarktusai (Binswanger betegség). Ezek következményeként milliméteres szövethiányok állnak elő, metszeten lyukacsos sajthoz hasonló képet eredményezve.

Kezdetben a tünetek – stroke jelei – szubklinikaiak, nem specifikusak:
fáradtság, koncentrálási nehézségek, a magas vérnyomás miatt enyhe szédülési rohamok, amelyek zsíranyagcsere zavarok, cukorbetegség, dohányzás, alkoholizmus, örökölt terheltség következményei.

Majd amikor ezek a hézagok az agyban egyre gyarapodnak, súlyos neurológiai tünetek lépnek fel:
pszeudobulbáris tünetek nyelési zavarokkal, csoszogó járás, súlyos egyensúlyzavarok, enyhe, közepes, illetve súlyos gondolkodási zavarok, tetra parézis (mind a négy végtag bénulása).

Meg lehet-e előzni? Vannak-e a stroke-nak jelei?

Vajon tehetünk-e valamit e szörnyű csapás ellen? Még mielőtt szükségünk lenne orvosra, mindegyikünk befolyásolhatja az érbetegségek kockázatát, azzal a feltétellel, hogy ismeri azokat, és elég bölcs és állhatatos ahhoz, hogy a betegséget vonzó életvitelről áttérjen az egészségesre. Az egészségi állapotunkat befolyásoló tényező nagymértékben függnek mindennapi szokásainktól. Attól, hogy hogyan dolgozunk, hogyan étkezünk, hogyan, mennyit és mikor pihenünk, juttatunk-e a szervezetünkbe káros anyagokat (alkohol, dohány, drogok, vagy túl sok gyógyszer, illetve orvos által fel nem írt gyógyszerek használata) és nem utolsó sorban lelki egyensúlyunktól.

Nagyon gyakran a 60. életév, vagyis a nyugdíjba vonulás környékén kialakult agyi értörténés okai és kockázati tényezői a szervezetre évtizedek óta, a fiatalkor, sőt egyes esetekben akár gyermekkor óta fennálló ártalmas hatásokra vezethetők vissza.

A sok egészségtelen szokás oda vezet, hogy néhány betegség „szövetsége” vezet minket a sírba.

Például arra, aki nem azért eszik, hogy éljen, hanem azért él, hogy egyen. Általában a túl gyakori és helytelen összetételű étkezés, mintsem a megfelelő gyakoriságú és helyes összetételű étkezés jellemző, ezért az illető elhízottá válik. Az első stádiumban még irigységet kelt („Milyen jól néz ki!”), később mulatságossá, míg végül sajnálkozás tárgyává válik („Jaj, milyen állapotba került!”).

Minden plusz kilogramm olyan teher, amit cipelned kell – ez a mozgáshiány ördögi köre.

Nemcsak a táplálék mennyisége fontos, hanem a minősége is. Ha a második fogás úszik a zsírban, ha a desszert és az édességek újabb ebédnyit tesznek ki az imént elfogyasztott után, akkor a vérben levő különféle zsírok mennyisége és aránya az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásának irányába hat. Adjuk hozzá ehhez még a sót is, amely sokunk esetében akár háromszor is meghaladhatja a javasolt napi 3-5 g mennyiséget.

Ezek tudatában máris magunk előtt láthatjuk a stroke folyamatábráját:
egészségtelen életmód – elhízás és/vagy cukorbetegség – érelmeszesedés – magas vérnyomás és más szívbetegségek – agyi értörténés.

Magas vérnyomás és stroke

A magas vérnyomásos betegséget, mivel nem jár fájdalommal, elfogadhatatlan közönnyel tűrik; sokszor a beteg nagyon későn szerez tudomást arról, hogy a szélütése következtében kialakult bénulás egyik alapvető rizikófaktora éppen a kezeletlen magas vérnyomás volt. A számok még ennél is többet mondanak: az emberek 15-20%-a, vagyis minden ötödik személy magas vérnyomásban szenved. Íme, miért kell feltennünk magunknak a kérdést: vajon nem én vagyok-e az a bizonyos ötödik?

Romániában körülbelül 2.000.000 magas vérnyomásos beteg él, ezek közül egymillió tud a betegségéről (kb. 40%), a többi közül kb. 800.000 majdnem semmit sem tesz annak érdekében, hogy kezelje/kezeltesse magát. A fennmaradó 200.000 személy rendszeresen követi a vérnyomásérték változását, étrendi és gyógyszeres kezelést folytat annak érdekében, hogy vérnyomása ne haladja meg:

• a 140/70 Hgmm-t 40 éves kor alatt,
• a 150/80 Hgmm-t 41 és 65 éves kor között,
• illetve a 160/90 Hgmm-t 65 év felett, elkerülve a stroke következményeként fellépő bénulás veszélyét.

A stroke figyelmeztető jelei

Bizonyára észrevette, hogy ebben a rövid ismertetőben nagyon keveset foglalkoztunk a stroke tüneteivel, mégpedig azért, mert ezt a betegséget sokkal jobb megelőzni, mint kezelni. Azonban, ha már egyszer a dráma kifejlődött, szörnyű következményeit nem lehet elkerülni.

Mégis meg kell jegyeznünk, hogy a súlyosabb stroke-ot gyakran megelőzik bizonyos figyelmeztető jelek vagy múló agyi történés (TIA), amely bénulással jár együtt. A kialakulóban lévő kórfolyamatokat egy neurológiai osztályon megfelelő kezeléssel megállíthatjuk. Így enyhíthetünk a helyzet drámaiságán és elősegíthetjük a korai és hatékony rehabilitációt.

A következő tünetek esetén késlekedés nélkül keressen fel egy neurológus szakorvost:

• motoros (mozgási) zavarok – az egyik vagy mindkét azonos oldali végtag elerőtlenedése,
• az arc aszimmetriája vagy féloldali zsibbadása,
• beszédzavarok,
• egyensúlyzavarok,
• nyelési nehézségek,
• látási zavarok.

Mi a teendő stroke esetén?

Bármilyen súlyos is egy stroke-os beteg állapota – még ha mélykómában is van –, téves az a felfogás, hogy a szállítás bármilyen esetben ellenjavallt. A beteget a legsürgősebben és a legnagyobb elővigyázatossággal egy intenzív neurológiai osztályra kell szállítani. Így lehet a túlélés és rehabilitáció lehetőségét minél inkább biztosítani számára.

Akut esetekben létfontosságú az antikoaguláns kezelés, a depléciós – agyi ödéma – elleni kezelés, vérnyomás csökkentése, értámogatás, agyroboráló kezelés, valamint az élettani funkciók javítása és fenntartása. A krónikus szakaszban fenntartjuk az antikoaguláns kezelést, ha emboligén eredetű (vérrögösödés miatt keletkezett) a baj; a többi esetben antiagregáns kezelést vezetünk be, az összes többi megtartásával.

A rehabilitáció korán elkezdhető, de sajnos hosszú idejű erőfeszítést igényel. A neurológiai defektus általában – főleg a motoros/mozgászavar – körülbelül 12 hónapon belül rehabilitálódik. A legtöbb esetben az a zavar, amely az eseménytől számítva egy éven belül nem múlik el, perzisztál, a páciens élete végéig meg fog maradni.

dr. Sorin Săndulache

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Cerebro-vascularis történés

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

Stroke: Cerebro-vascularis történésről, agyi érinzultusról (strokeról) akkor beszélünk, amikor az agyban megszűnik a vérellátás. Ez kétféle módon történhet. Létrejöhet, amikor egy agyi ér elpattan (agyvérzés), vagy kialakulhat akkor, amikor valamelyik véredényben egy vérrög elzárja a vér útját, vagy pedig amikor az agyi ereket rákos elváltozás nyomja (iszkémiás agyi történés). Ha az agysejtek oxigén nélkül maradnak, elpusztulnak.

Az agyi értörténés tünetei

Általában váratlanul jelentkeznek és a következők lehetnek:
– a beteg nem lát az egyik vagy mindkét szemével;
– az arc, a kezek vagy a lábak zsibbadása, jellegzetesen csak az egyik oldalon;
– komoly fejfájás;
– helyváltoztatás nehézsége;
– szédülés, a mozgások koordinációja és az egyensúlyozás nehezen megy;
– zavart elmeállapot;
– nehézkes beszéd.

Múló agyi történés (TIA)

A mini-stroke-nak is nevezett múló agyi történésnek (TIA – tranziens ischaemic attack) szintén a fent leírt tünetei lehetek, amelyek azonban egy órán belül vagy még hamarabb megszűnnek, minden maradandó károsodás nélkül. Általában néhány percig tart, viszont a kezdeti szakaszban senki sem tudja meghatározni, hogy agyi értörténésről van-e szó vagy csak átmeneti rohamról.

Az AEÁ-ban a Nemzetközi Neurológiai Bántalmak és Agyi Értörténések Intézményének kutatásai alapján a kb. 50.000 ember közül, akik évente elszenvednek egy TIA-t, 33%-uk az életük során súlyos agyi értörténésen is – agyvérzésen vagy strokeon is átmehetnek. Emiatt a TIA jelenléte riasztó jel. Hogyha ezek a tünetek arra utalnak, hogy agyi értörténés miatt alakultak ki, nagyon fontos, hogy az illető személy azonnal szakorvoshoz forduljon segítségért.

Az agyi értörténések kockázati tényezői

Az kockázati tényezők közül egyesek megváltoztathatóak (mint például a dohányzás), mások változtathatatlanok (mint például az életkor).
– Életkor
– Családi kórelőzmény
– Nem
– Rassz és etnikum
– Magas vérnyomás
– Cukorbetegség
– Szívbetegségek
– Dohányzás vagy marihuánaszívás
– Magas vérkoleszterin szint
– Drogfogyasztás
– Elhízás

Hogyan lehet csökkenteni az agyi értörténés kockázatát?

– Ha dohányzik, hagyja abba a dohányzást.
– Kezelje megfelelően a magas vérnyomást.
– Étrendje legyen kiegyensúlyozott és olyan, hogy segítsen elérni és megőrizni az optimális, egészséges testsúlyt.
– Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást.
– Végezzen testgyakorlást.

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: CEREBRO-VASCULARIS TÖRTÉNÉS – tünetek és kockázatok

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke: Cerebro-vascularis történés
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

Az agyi vérkeringés felépítése: Több mint valószínű, hogy ahhoz, amik vagyunk, semmi sem járul hozzá jobban az agyunknál. A gondolatokat, nézeteket és vágyakat, amelyek végül is meghatároznak minket, erre a fizikai alapra építjük fel. Azonban még mindig rejtély az, ahogyan gondolkodunk. Bár a tudósok számos mechanizmust megfejtettek, sok dolgot megértettek és nagyon sok titok a felszínre került, az, ahogyan egy gondolat létrejöttéhez vagy a tudat kialakulásához egy óriási és rendkívüli sejtcsoport együttműködik. Összességében még mindig egy nagy ködfoltot jelent. De úgy érzem, hogy ez így helyes. Ha teljesen meg tudnánk érteni egymást, ha ki tudnánk deríteni az összes titkot, ami körülvesz minket, azt jelentené, hogy az agyunkénál nagyobb fokú intelligenciával rendelkezünk – ez azonban teljesen lehetetlen.

Talán hihetetlennek tűnik, hogy az agy a szervezet teljes vérkészletének mintegy harmadát használja fel, a szervezetbe jutó oxigénnek pedig a 20%-át (ami gyerekeknél akár 50% is lehet).

Az agyunknak, ennek a nagyszerű gépezetnek nagyon sok energiára van szüksége ahhoz, hogy működhessen. Az agyi vérkeringés, az a hálózat, amely a szükséges tápanyagokat és oxigént biztosítja az agy részére, úgy van kialakítva, hogy ez a szerv létfontosságú rendeltetésének megfelelően működhessen. Talán hihetetlennek tűnik, hogy az agy a szervezet teljes vérkészletének mintegy harmadát használja fel, a szervezetbe jutó oxigénnek pedig a 20%-át (ez a gyerekeknél akár 50% is lehet). Az agy állandó működése, úgy ébrenléti állapotban, mint alvás közben, normális körülmények között egy konstans, állandó határok között működő agyi anyagcsere által megvalósuló folyamat. Annak ellenére, hogy az agy a testsúlynak csak a 2%-át jelenti, percenként átlag 850 ml vért kap és a keringésben levő glükóz 17%-át használja fel.

Összehasonlítva az agy vérkeringését a szív érhálózatával, amely szervről mindannyian tudjuk, hogy szintén létfontosságú, világosan látható, hogy az agy élvez elsőbbséget. Az agy érhálózata sokkal összetettebb a szív érrendszerénél.

Nincs biztonsági tartalék

A II. Világháború idején, amikor egy amerikai tábornoknak parancsot adtak egy bizonyos feladat elvégzésére, egy kulcs-pozíció elfoglalására vagy egy létfontosságú pont megvédésére. Azt is megkérdezték tőle, hogy milyen és mennyi forrásra van szüksége ahhoz, hogy a feladatát sikeresen végre tudja hajtani. Ilyen esetekben a tábornokok arra gondoltak, hogy ahhoz, hogy legalább a minimumot biztosan megkapják, a valós szükséglet többszörösét kérték, így biztosítva maguknak tartalékot ahhoz, hogy sikeresen végre tudják hajtani a feladatukat. Mindig kevesebbet kaptak, mint amennyit kértek, de elegendő volt nekik, mivel a szükségesnél többet kértek. Agyunknak, annak ellenére, hogy elég bonyolult feladatai vannak, semmiféle biztonsági tartalék nem áll rendelkezésére. Az agy részéről igényelt tápanyag- és oxigénmennyiség teljes egészében szükséges az agy számára. Köztudott, hogy ha csak néhány másodpercig is szünetel az agy oxigénellátása, az ember elveszíti az eszméletét (lipothymia, szinkópa – átmeneti eszméletvesztés). Csak egy kicsivel több ideig tartó oxigénhiány már visszafordíthatatlan károsodást okozhat az agyban.

Négy „testőr” és egy pálya

Az agy vérellátását négy forrás biztosítja: a két jól ismert karotisz – nyaki (belső) verőér és a két vertebrális – gerincverőér. Valamely balesetkor csak akkor lehetséges a túlélés, ha a fent említett négy érből legalább három még működőképes marad. Ha a keringés két érnél megszűnik, az nagy veszélyt jelent, bármelyik is legyen az a kettő.

Elméletileg a fent említett ereknek jól körülhatárolt irrigációs területük van az agyban, ugyanakkor az agyalapi részben sokszoros áthidalás van az erek között, így képződik a Willis-kör, és nyilvánvaló, hogy a vérellátás valamely ér elzáródása esetén is megvalósulhat. Az idegszövet anyagcsere-sajátosságaival, és pedig a nagy oxigénszükséglettel, valamint a verőereknek az idegszövetbe való behatolásuk utáni sajátos, „vakon” végződésével magyarázható a klinikai kép sokszínűsége és súlyossága valamely agyterület vérellátásának megszűnésekor.

A Willis-kör az agy érhálózatának egyik fő érdekessége. A fentebb említett négy verőér egyetlen közös körbe, érkezik, oly módon, hogy ha valamelyik ér nem működik (megsérül vagy elzáródik), egyetlen agyterület sem marad oxigén nélkül, mivel e közös területről továbbra is megvalósul a vérellátás. A Willis-kört nem maga a négy verőér alkotja, hanem ezeknek az elágazásai hozzák létre az agy alapi részében.

Az agy vérellátását biztosító érhálózat igen bonyolult szerkezetű.
Ennek bemutatására felsoroljuk csupán a kört alkotó ereket:

• elülső közlekedő ág;
• elülső agyi erek;
• belső nyaki verőerek;
• hátulsó közlekedő ág;
• hátsó agyi erek;
• az alapi törzs elágazása (amely a vertebrális verőerek egyesüléséből jön létre); ebből indul ki a két hátsó agyi verőér.

Ki kell emelnünk a középső agyi verőeret. Ez a legnagyobb agyi verőér, úgy a hosszát, mint az átmérőjét tekintve. Ez a belső nyaki verőér folytatása, ami elősegítheti egy tromboembolus (véralvadék) továbbhaladását. A közepes agyi verőérből indulnak ki az elülső agyi verőerek és a hátsó közlekedő ágak.

Támogatás és munkabiztosítás

A két (vagy több) verőér közötti áthidalások által közös értörzsek jönnek létre, melyek szerepe a helyettesítés lehetőségének biztosítása. A Willis-kör a legfontosabb anasztomózisos (összeköttetési) rendszer.

Az említett körön kívül a szervezetünkben még két ilyen fontos anasztomózisos rendszer van:

• az egyik a koponyán kívüli (extracraniális) vérkeringés-t köti össze a koponyán belüli (intracraniális) vérkeringéssel
• a leptomeningeális összeköttetések, amelyek a kortikális (agykérgi) erek végeinek a kommunikációjából jönnek létre, így azok kapcsolatban állnak egymással az általuk beerezett területek határain

Csak szükség esetén

Normális agyi vérkeringés esetén az összeköttetések kollaterális (oldalsó) áramlásai „nem funkcionálisak”, de bizonyos kóros helyzetekben „funkcionálissá” válnak. Amikor vérnyomáskülönbség lép fel két anasztomózisos artériás (verőér) rendszer között, olyankor megnyílik egy oldalsó kanális és utat biztosít a véráramnak.

Autonómia

Ahogyan a szervezet más érterületein, a vér hozama az agy szintjén is teljesen megegyezik az agyszövet anyagcseréjének intenzitásával. Annak ellenére, hogy az agyi vérkeringés az egész szervezet teljes vérkeringésének szerves része, kiemelkedő autonómiával rendelkezik. Két fontos szabályozó rendszernek – a kémiaihumorális és az idegi szabályozásnak – köszönhetően az agy szintjén a vér hozama állandó, 50 ml/perc/100 g körüli értéken van. Vérnyomásingadozás vagy a folyadékegyensúly megbomlása esetén a regionális és a helyi hozamokat folyamatosan a fenntartandó állandó értékhez illesztik.

A többi keringési területhez hasonlóan az agy érellátása is függ a vérnyomástól. A szervezet többi részével ellentétben az agy autonóm reflexeinek segítségével képes szabályozni a saját vérellátását, és ezek a reflexek különböznek a kardiovaszkuláris rendszer reflexeitől. Amikor az agyban csökken a vér hozama, a szisztémás szimpatikus rendszer ellenőrzése miatt a perifériás erek összehúzódnak. Ez a perifériás szervek vérhozamának csökkenéséhez vezet, a szívet kivéve, hogy megemelkedjen a vérnyomás, ami fenntartja az agy szintjén a megfelelő vérellátást. Ellenkező esetben, ha krónikusan emelkedett a vérnyomás, ez maga után vonja az agyi erek ellenállásának a növekedését annak érdekében, hogy a hajszálerekben megmaradjon a normális vérnyomás.

Az agynak tehát vannak önvédő mechanizmusai. Azonban ne bízzunk csak ebben. A jó megfogalmazás az Ókorból ered: Mens sana in corpore sano [Ép testben ép lélek].

Dr. Dan Rusu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi vérkeringés felépítése

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!