Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez

Viszonyuljunk megértően
a stroke után fellépő
pszicho-emocionális zavarokhoz

Pszicho-emocionális zavarok: A stroke utáni fizikai következményeket könnyen észre lehet venni, azonban a magatartásbelieket, amelyek az érzelmek, az izgalmak, a gondolatok megváltozása következtében jelentkeznek, sokkal nehezebben lehet osztályozni, éppen ezért könnyen feszültséghez és konfliktusokhoz vezethetnek.

A pszicho-emocionális rehabilitáció ugyanolyan fontos, mint a neuromotorikus. A jól tájékozott család kulcsfontosságú szerepet tölthet be a gyógyulás folyamatában.

 

Minden stroke után várhatóak érzelmi változások, azonban ezek a nehezen érthetőek és a nehezen elfogadhatóak. A pszicho-emocionális szinten jelentkező változások és veszteségek helyes megértése és megközelítése ugyanolyan fontossággal bír, mint a stroke által okozott fizikai problémák rehabilitációs kezelése. Nagyon megnehezíthetik a napi rutincselekvéseket, emiatt legalább olyan nagy odafigyelést igényelnek, mint amit a fizikai fogyatékosságnak szentelünk.

pszicho-emocionálisStroke után különböző érzéseid lehetnek: örülsz, hogy élsz; dühös vagy, hogy ilyen baleset ért; össze vagy zavarodva: miért pont én?, miért pont most?, miért pont így?; szomorú vagy, esetleg félsz a jövőtől.

Természetes, hogy így érezd magad. Ugyanakkor a családnak, az eltartóknak vagy a barátoknak is lehetnek ugyanilyen rossz érzéseik. Ezek az érzések teljesen normálisak és idővel meg kellene szűnniük. Azonban, ha intenzitásuk nem csökken, akkor a család és a közelebbi hozzátartozók jó, ha szakorvos segítségéhez fordulnak.

Miért állnak elő pszicho-emocionális változások stroke után?

A stroke agyunknak egy olyan kisebb/nagyobb területét érintheti, amely az érzéseinket, gondolatainkat ellenőrzi. Hogyha a stroke agyunknak ezen részeit érinti, megváltozik a gondolkodásmódunk és a viselkedésünk is.

Bármilyen trauma (sérülés) vagy drámai tapasztalat megváltoztatja érzelmi és lelki állapotunkat. Természetes, hogy válaszként arra a meglepő és traumatikus eseményre, mint amilyen a stroke, előállnak pszicho-emocionális változások, hiszen minden figyelmeztető jel nélkül az egész életünket fenekestől felfordítja. Időt igényel, hogy hozzászokjunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy ilyen stroke az életünkben eredményezett. Nem kell meglepődnünk azon, hogy értelmetlen félelmeink vannak, hogy felháborodottnak érezzük magunkat vagy hogy dühösek vagyunk. Az összes ilyen érzelem teljesen „normális” egy ilyen helyzetben.

A stroke okozta fizikai és pszicho-emocionális traumára adott reakció teljesen normális

Az önállóság vagy bizonyos, a normális élethez szükséges készségek elveszítése, valamint az önazonosság (temperamentum, személyiség) sérülése gyakran jár együtt a depresszió, a düh és a frusztráció érzésével. Egy súlyos veszteséghez való viszonyulás, valamint a szenvedéshez való alkalmazkodás mind olyan folyamatok, melyen úgy a stroke-ot elszenvedő betegnek, mint a beteg közvetlen családjának keresztül kell mennie. Érdekes és nagyon fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak a páciens bánkódik az agyi történéssel elveszített képességei miatt, hanem a család is tapasztalja a pácienssel ápolt viszony elveszítését, annak minden érzelmi vetületével együtt. Néha szükséges a családi kapcsolat újraélesztése, amelynek egy teljesen más személyhez, egy teljesen új személyiséghez kell alkalmazkodnia, ez pedig nagyon is drámai lehet. Az új helyzethez való alkalmazkodás általában négy szakaszban zajlik le, amelyek hetekig, sőt hónapokig is eltarthatnak.

1. Tagadás – nem tudod elfogadni, hogy ez pont veled történt meg.

2. Düh – valaki hibás; a legtöbb esetben ez a düh Isten felé irányul, mivel annak ellenére, hogy Ő a Mindenható, ebben az esetben mégsem lépett közbe.

3. Alkudozás – tárgyalás – ha másként jártunk volna el, talán nem történt volna meg.

4. Elfogadás – ez van, tovább kell lépnünk!

A leggyakoribb pszicho-emocionális problémák:

1. Depresszió ez nagyon gyakori, „megszokott” reakció minden olyan trauma után, amely felforgatja a mindennapi életet, főleg olyankor, ha a beteg a függetlenségét veszíti el. A stroke-ot elszenvedőknél a depreszszió a leggyakoribb emocionális változás. Úgy a diagnózis felállításában, mint a depresszió kezelésében nagyon fontos egy szakorvos beavatása.

pszicho-emocionális

2. Szorongás vagy alaptalan félelmek, amelyek hosszabb ideig (általában több hónapig) fennállnak. A krónikus aggódás következményei a következők lehetnek: nyugtalanság, szorongás, fáradtság, koncentrálási nehézségek, izomfeszültség (hát-, nyak és fejtájéki fájdalmak), alvászavarok.

3. Érzelmi labilitás – abban nyilvánul meg, hogy a stroke periódusa után a személy bizonyos helyzetekben váratlanul elkezd nevetni vagy sírni, gátlástalanul beszél, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem szólal meg.

4. A személyiség megváltozása – az a mód, ahogyan az ember gondolkodik, érez vagy viselkedik, a stroke után megváltozik és ez problémákat okozhat a társadalomba való beilleszkedés során. Egyes páciensek közönyösen viszonyulnak a dolgokhoz, és úgy viselkednek, mintha semmi nem érdekelné őket. Nagyon gyakran tévesen ezt depressziónak gondolják, mivel a beteg egész nap csak ül és a falat bámulja. Erre a magatartásra a legjobb válasz, ha mozgósítjuk őket, hogy csináljanak valamit, mindegy hogy mit; egész nap egy helyben ülni nem megoldás, ha javulást szeretnénk. A személyiség egyéb gyakori változásai között megemlíthetjük az ingerlékenységet, az agressziót, a kényszerű magatartást, a gátlások hiányát és a lobbanékonyságot.

5. Düh – ez többé-kevésbé normális érzelem, amely a betegnél, valamint a közeli hozzátartozóinál egyaránt jelentkezhet. Egy szakorvos segíthet helyes mederbe terelni a dühöt és megoldani a helyzetet.

6. Kognitív hiányosság – a gondolkodás folyamatainak megváltozását, a problémamegoldás terén jelentkező nehézséget, végső esetben demenciát, elmezavart vagy a memória és a kommunikáció zavarait jelenti.

A kommunikáció érintettsége megnehezíti a helyzetet

A stroke túlélőinél azonkívül, hogy megváltozik a gondolkodás, az érzelmek és az önazonosság, nehézségek alakulhatnak ki a kommunikáció területén is. Általánosságban véve két nagy kategóriáról beszélhetünk:

1. Afáziák (beszédzavarok). Egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a bal oldali agykéreg azon területén történik a sérülés, ahol a beszédközpont van, ennek következtében alakul ki beszédzavar. A beszédzavar érintheti a szóbeli kifejezést, mások szavainak a megértését, befolyásolhatja az olvasás- és íráskészséget vagy a matematikai teljesítményt.

2. A beszéd motorikus zavarai – egyes betegeknek a stroke után megváltozik a beszéde – a szájizmok gyengesége vagy koordinációjának hiánya miatt a beszéd dadogós, lassú, elfojtott, érthetetlen, kusza (ez az úgynevezett dysarthria) lesz. Ugyanez történhet a beszédben résztvevő szájizmok motorikus szabályozási nehézsége miatt (apraxia).

Ezekben az esetekben szükség van logopédus segítségére, aki megállapítja a kommunikáció elakadási szintjét és megbeszélheti a családdal azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével javíthatják a kommunikációt a stroke-ot túlélt beteggel.

Hasznos tippek a pszicho-emocionális rehabilitációhoz

1. Kérjenek segítséget stroke utáni rehabilitációban kompetens és tapasztalt személyektől: pszichiátertől, pszichológustól, logopédustól, mozgásterapeutától, szociális munkástól, stb.

2. A szenvedő beteget kezeljék tisztelettel és hallgassák meg panaszait. Teljesen normális, hogy a betegek és azok családtagjai átéljék a fent leírt érzelmeket. Ne érezzük magunkat hibásnak vagy ne szégyelljük, hogy ilyen érzéseink vannak. Ezek tudatosítása már egy lépést jelent a gyógyulás felé.

3. Bátorítsuk a stroke-on átesett beteget, amikor nyugodt állapotban van: „Örülök, hogy ilyen okosan döntöttél, autóbusszal mentél és nem a saját autóddal…”

4. Engedjük meg a betegnek, hogy legyen lehetősége választani a biztonságos és kivitelezhető változatok közül: „Akarod, hogy én vigyelek haza vagy mész taxival?”

5. Legyünk határozottak, amikor a szenvedő betegnek elmondjuk a szabályokat és a határokat. Aggódásunkat pozitív megközelítéssel fejezzük ki: „Tudom, hogy nagyon szeretsz az esztergán dolgozni, de jobban féltelek, minthogy hagyjalak rajta dolgozni.”

pszicho-emocionális

Stroke utáni pszicho-emocionális zavarok kezelése

1. Az alkalmazott pszichológiai kezelések közé tartoznak a problémamegoldó gyakorlatok vagy a kognitív magatartás terápia. Alapjában véve a terápia lényege az, hogy megváltoztassa a beteg gondolkodásmintáit, mivel amit gondolunk, meghatározza azt, amit érzünk. Az irreális gondolkodásminták negatív érzést keltenek, amelyek patológiásakká is válhatnak.

2. Ugyanakkor a szakpszichológus a magatartásterápia menedzsmentjét is meghatározhatja, mint amilyen például a düh kezelésének a tréningje.

3. Bizonyos esetekben, utolsó megoldásként, igénybe lehet venni a gyógyszeres kezelést is azokra a problémákra, amelyek a pszicho-emocionális rehabilitációt akadályozzák (nagyfokú depresszió).

4. Felvilágosítás: a szakembereknek fel kellene világosítaniuk mind a beteget, mind a családtagokat. A közömbösség csak konfliktushoz vezet és ezzel a stroke utáni rehabilitáció folyamatát is megakadályozhatja.

Végkövetkeztetés

A stroke-ot rendszerint pszicho-emocionális zavarok követik és ezek általában megváltoztatják a balesetet elszenvedő beteg személyiségét, ugyanakkor megváltozik a közeli hozzátartozókkal való kommunikáció dinamizmusa is. A stroke utáni rehabilitációval foglalkozó szakemberek segítsége, valamint a család és a beteg tájékoztatása és nevelése elősegíti, hogy mindenki helyt álljon a rehabilitáció sikere érdekében.

 

dr. Adrian Ioan Horvath

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Viszonyuljunk megértően a stroke után fellépő pszicho-emocionális zavarokhoz

Kapcsolódó linkek

1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!

325 Views0