Add tovább! – Podisi tapasztalatok

Orvos: Loredana Catrinescu ötödéves orvostanhallgató (szerk. megj.: 2014). Nem is sejtenéd, mennyire ismeretéhes, mennyire szeretne jót tenni, mennyire szeretne bekapcsolódni mások segítésébe, mennyire szeretné továbbadni mindazt, amit kapott és amit megtanult. A Podisi Egészségközpontban eltöltött idő testi felépülést nyújtott számára, ugyanakkor megismerkedett azokkal az egészségelvekkel, amelyeket orvosként jövendőbeli pácienseinek is át szeretne adni. Ez nem csak pillanatnyi vágy, hanem kötelességtudat.

Egy év múlva befejezed orvosi tanulmányaidat.
Mit keres egy fiatal diáklány, jövendőbeli orvos itt Podison?

Egyszer megtetszett nekem egy gondolat: „Egy orvos nem jó szakember, amíg nem éli át ő maga is a páciens helyzetét.” Akaratom ellenére kerültem ebbe a helyzetbe és mondhatom, hogy örülök a podisi tapasztalatnak, nemcsak mert egészségi állapotom helyreállt, hanem azért is, mert olyan gyakorlati dolgokat tanultam, amelyeket az egyetem nem nyújtott számomra.

orvos

Azt gondolom, hogy az itteni környezet, az emberek, az egész folyamat, amit tapasztaltam, hozzásegítettek megértenem, hogyan tudom az egyszerű dolgokat saját magam és pácienseim javára fordítani.

Milyen gyakorlati dolgokat tanultál itt, amelyeket meg szeretnél osztani másokkal is?

Podisi tartózkódásom egyik nagy előnye a vízterápia volt. Ez egy olyan gyógymód, amely rendkívüli módon igénybe vesz, azonban kedvező hatása tagadhatatlan. Sikerült megmozgatnom, rugalmassá tennem ízületeimet, így a merevség megszűnése elősegítette a szervezetben felgyűlt méreganyagok távozását. A paraffin, amellett, hogy hasznos az ízületeknek, selymessé, bársonyossá teszi a bőrt.

Az életmóddal kapcsolatos ismeretek, amelyeket a szemináriumok alkalmával elsajátítottam, érdekesek és hasznosak számomra. Rádöbbentem, hogy mindezt nem nehéz megtenni, minden módszer a kezünk ügyében van, mégsem élünk vele. Ilyen például a pihenés, megfelelő alvás, az étkezések idejének pontos betartása, valamint a mértéktartó táplálkozás.

Eddig soha nem gondolkodtam azon, hogy szervezetemnek testmagasságomhoz viszonyítva mennyi tápértékre van szüksége, soha nem figyeltem, mennyi testmozgást végzek. A szemináriumok témája azonban elgondolkodtatott: annak ellenére, hogy nem vagyok túlsúlyos és nagyobb mennyiségű ételt is elfogyaszthatnék, szervezetemnek nincs szüksége többre. Néhány kihívással is szembenéztünk, és azt gondolom, hogy a Podison eltöltött idő után ez lesz a legnehezebb számomra: be tudom-e tartani mindazt, amit ott tanultam, vagy folytatom azt az életmódot, amelyet eddig is gyakoroltam.

Milyen döntést hoztál ezzel kapcsolatban?

Azt hiszem, több döntésről van szó. Nemcsak le kell mondanom mindarról, aminek gyakorlása eddig káros hatással volt rám, hanem biztos vagyok benne, hogy ezután sokkal szigorúbb elvárásaim lesznek saját magammal szemben egészségügyi szempontból.

Elhatároztam például, hogy nem hanyagolom el a testedzést, többet mozgok. Ez egy egészséges testsúlyú embernek is nagyon fontos. Végezzünk 30 perc rendszeres mozgást, heti 5 alkalommal, amely más, mint a naponkénti háztartásbeli tevékenységeink. Ez legyen kimondott testedzés, torna, olyan szabályozott mozdulatsorok, amelyek végzése sokkal több előnyt tartogat, mint amit valaha elképzeltünk.

orvos

Mit gondolsz, más fitaloknak, egyetemi csoporttársaidnak is meg kellene ismerniük azokat az információkat, amelyeket itt szereztél?

Határozott igennel válaszolok. Mindaz, amit itt hallottam, jót tenne orvostanhallgató társaimnak is. Annak ellenére, hogy rengeteg orvosi ismerettel rendelkezünk és látjuk például az alkoholfogyasztás, a dohányzás káros hatásainak megnyilvánulását, megdöbbenve tapasztaltam, hogy több csoporttársam küzd ezekkel a szenvedélyekkel. Nem is beszélve a hiányos étrendről, a lehetetlen órarendről, a sok stresszről, az álmatlan éjszakákról. Ilyen tekintetben rá kell mutatnunk, hogy ezeknek mind megvan a káros hatása, rövid- és hosszútávon egyaránt.

Ha én mint orvos nem gyakorlom ezeket az elveket, akkor hogyan mutathatnám be pácienseimnek a helyes életmód elveit? Nagyon látványos a különbség, amikor egy olyan ember szólal meg, aki éli, amit mond, vagy egy olyan, aki nem. Aki gyakorlatba ülteti a vallott elveket, hitelessé válik páciensei előtt, ez pedig nagymértékben erősíti az orvos-beteg kapcsolatot és befolyásolja az előírt kezelés hatékonyságát.

Tehát átérzed, hogy orvosként milyen nagy hatással vagy, mekkora befolyást gyakorolsz pácienseid, betegeid életére?

Természetesen. A legfontosabb dolog, amit itt tanultam, az a megelőzés. Nagyon könnyű megelőzni bizonyos, nehezen gyógyítható betegségeket. Szeretném, ha ezeket az információkat minél többen meghallanák és megismernék, mielőtt még a másodlagos vagy harmadlagos megelőzési szakaszba kerülnének.

A lényeg az, hogy ne tartsuk meg magunknak ismereteinket, hanem adjuk tovább, kicsitől nagyig mindenkinek, orvosoknak, betegeknek, az embereknek.

Anca Porumb
Szanatóriumok oldala

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Add tovább!

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

169 Views0
HPV elleni oltás fiatal nőknél

HPV elleni oltás fiatal nőknél

Megoldás a méhnyakrák megelőzésére

HPV-fertőzés: Az humán papillomavírussal (HPV) történő fertőződés mindennapos és méhnyakrákot okozhat. 2008-as nemzetközi felmérések szerint ebben az évben közel 530.000 új diagnosztizált eset létezett és évente 275.000-en halnak meg a fertőződés következtében.

A méhnyakrák incidenciája és mortalitása jelentősen csökkent azokban a fejlett országokban, ahol screening (szűrő) programokat vezettek be a méhnyakrák megelőzésének érdekében. Az évente diagnosztizált új méhnyakrák esetek 80%-a a fejlődő országokban fordul elő, nagyrészt a citológiás (szövettani) szűrő-programok hiánya miatt. Ugyanakkor ezekben az országokban a nevelés és hozzáállás szintjén létező korlátok is jelentősen befolyásolják a szűrőprogramok iránti alacsony érdeklődést.

Kapcsolatok és kockázati tényezőkHPV-fertőzés

Világviszonylatban az évente felfedezett méhnyakrák esetek 60-70%-áért a HPV-fertőzés tehető felelőssé.

Többféle típusú humán papillomavírus ismert. Ezek közül körülbelül 50-nél áll fenn anális-genitális (végbél-hüvelyi) nyálkahártya kötődés, így érthető, hogy a betegség nemi kontaktussal terjed. Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Szervezet) 12 genotípust azonosított, amelyeknél magas a kockázat és rákot okozhatnak (HPV-16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58 és 59).

A 68-as genotípusnak onkogén kockázatot tulajdonítottak, valamint lehetséges rákkeltő kockázatot a következő típusoknak: HPV-26, 53, 66, 67, 70, 73, 82, 30, 34,69, 85 és 97.

Nagyon sok genotípusnál alacsony a kockázat, amelyek jóindulatú elváltozásokat, valamint bőrszemölcsöket eredményeznek (HPV-6, 11, 28, 32, 40, 42, 43, 44, 54, 55, 57, 61, 62, 71, 72, 74, 81, 83, 84, 86, 87 és 89).

Kockázati tényezők

A HPV-fertőzés számos kockázati tényezője közül megemlítjük a következőket:

  • dohányzás,
  • többszöri szülés,
  • valamint hormonális fogamzásgátlók hosszan tartó szedése.

A nagyon fiatalon történt első nemi kontaktust sokáig magas kockázati tényezőnek tartották, valószínűleg azért, mert kamaszkorban a méhnyak biológiai szempontból még fejletlen, így fogékonyabb a tartós HPV-fertőzésre, és ennek következtében a méhnyakrákra is.

Miután bizonyítást nyert a kölcsönhatás a tartós, onkogén típusú HPV-fertőzések és a méhnyakrák kialakulása között, több kísérleti epidemiológiai kutatás indult a vírus elleni védőoltás kifejlesztésére.

Védőoltások

Eddig két HPV elleni védőoltást szabadalmaztattak:

  • egy bivalens oltást (Cervarix – Glaxo SmithKline Biological SA)
  • és egy tetravalens oltást (Gardasil – Merck&Co).

Mindkét fajta oltás segít megelőzni a prekancerózus elváltozásokat a HPV-16 és HPV-18 vírusokkal való tartós fertőződés esetén. Ráadásul mindkét vakcina hatásos a más típusú, magas kockázatú HPV-fertőzések elleni védekezésben is. A Gardasil védelmet biztosít a nemi tájéki szemölcsök és az alacsony kockázatú HPV-6 és HPV-11 vírusok okozta sérülések ellen.

HPV-fertőzésA WHO és a Betegségek Megelőzésének és Kezelésének Európai Központja javasolja a 10–14 év közötti lányoknál a HPV elleni oltás beadását. Európában szinte minden országban ingyenes a 11-12 éves lányok beoltása.

Az elvégzett kutatások alapján világszinten a HPV-16 és HPV-18 vírus elleni védőoltások évente potenciálisan 44.702 méhnyakrák eset kialakulását előznék meg, ha a teljes lakosságot beoltanák. A védőoltások hatékonyságát más típusú – például a 45-ös, 31-es és a 33-as – papillomavírusok ellen is kimutatták, így évente világszinten további 6.607 esetben megelőzhető lenne a méhnyakrák.

A védőoltásoknak fentebb felsorolt potenciális haszna csak a lakosság 100%-os lefedettsége esetén érvényesülhetne, viszont el kell ismernünk, hogy az oltási lefedettség aránya ennél jóval kisebb, főleg a kevésbé fejlett országokban, ahol e betegség nagy terhet jelent a lakosságra.

A HPV prevalenciája

Az oltási stratégiák kiindulópontját a nemzetközi szinten összegyűjtött járványtani adatok képezik. A megfelelő oltáspolitika létrehozásához elengedhetetlen a különféle HPV-típusok prevalenciájának az ismerete a teljes lakosságnál, és nemcsak a rákos vagy a rák előtti elváltozásokat mutató betegek esetében. Ez valóban szükséges a várható hatás előrejelzéséhez, és a HPV-immunizáció valós hatásának követéséhez. Ennek érdekében nagyon sok – a HPV-ferőzés prevalenciájára vonatkozó – kutatást végeztek.

A kutatások a 18–24 év közötti nők körében a HPV-fertőzések körülbelül 30%-os prevalenciáját mutatták ki, és ha csak a magas kockázatú genotípusokat vesszük figyelembe, a prevalencia akkor is megközelítőleg 20%-os. A tanulmány alanyát képező lakosságba normális citológiát, valamint szövettani sérüléseket mutató nők egyaránt tartoztak.

Csupán a negatív citológiát mutató nőket tekintve a szerzők megközelítőleg 20%-os prevalenciát találtak. Statisztikailag jelentős különbségeket állapítottak meg a HPV-prevalencia mértékében a különböző korosztályoknál, ugyanis nagyon magas előfordulási arányt tapasztaltak a nemi aktivitás megkezdésének első éveiben. A 30 év feletti korosztályban a prevalencia csökkent és állandósult. Ezek az eredmények, amelyeket más adatok is alátámasztanak, arra utalnak, hogy az első HPV-fertőzés nagyon gyakran röviddel az első nemi kontaktus után következik be.

Azt is megállapították, hogy a rákra nem hajlamosító HPV-fertőzések átlagos időtartama 8,2 hónap, a rákra hajlamosító fertőzéseké pedig 13,5 hónap. Sőt, azt is megállapították, hogy a HPV-16-típusos fertőzés tart a leghosszabb ideig (átlagosan 18,3 hónap), míg a legrövidebb idejű a HPV-6 típus (<10 hónap).

HPV-fertőzés

Más kutatások szerint a szexuálisan aktív nők 18,2%-ánál, akiknél a hüvelyi szövettani vizsgálat eredménye normális volt, legkevesebb egy HPV genotípust találtak; ez az eredmény pedig megegyezik más kutatók elváltozás nélküli nőkön végzett vizsgálatainak eredményeivel. Fiatal (25 év alatti) európai nők eredményeinek a vizsgálata során közel 22%-os prevalenciát találtak.

HPV-szűrés – egy kiindulópont

A HPV/DNS genotipizálási tesztek segítségével új adatokkal bővül a HPV-fertőzés története. Sőt, a HPV-fertőzés több típusára kiterjesztett szűrés adatokat nyújt egy adott populáció számára szükséges HPV elleni védőoltásról és elősegíti a HPV-fertőzöttek korai azonosítását, akiknél fennáll a méhnyakrák kockázata.

Romániában a méhnyakrák incidenciája 23,9/100.000, ami egész Európában a legmagasabb. Országunkban nem végeznek rendszeres méhnyakrák-szűrést (például citológiát, vagy HPV/DNS tesztet), csak esetleg szórványosan, egy-egy időszakos egészségügyi kampány keretén belül, bizonyos kórházakban. Sőt, Romániában nagyon kevés adat van a különféle HPV-genotípusok prevalenciájával kapcsolatban. Mégis megemlíthetjük, hogy a legnagyobb prevalenciát a 21–30 éves korosztályban észlelték mindenféle típusú HPV-fertőzés esetében, miközben a 31–40 év közötti nők körében megállapították a magas kockázatú HPV-típusok kal való fertőződés nagy prevalenciáját.

Az összes magas kockázatú HPV-fertőzött nők közül 18,5% számolt be orális fogamzásgátló szedéséről, 29,6% nőgyógyászati megbetegedésről, 28,7% dohányzott és 14,8%-ának háromnál több nemi partnere volt. Az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben HPV elleni oltási kampányt szervezett a Romániában élő fiatal lányok számára, amely azonban megbukott, mivel hiányosak voltak a HPV-fertőzés prevalenciájával kapcsolatos orvosi adatok.

Az évente diagnosztizált új méhnyakrák esetek 80%-a a fejlődő országokban fordul elő, nagyrészt a citológiás (szövettani) szűrőprogramok hiánya miatt. Ugyanakkor ezekben az országokban a nevelés és hozzáállás szintjén létező korlátok is jelentősen befolyásolják a szűrőprogramok iránti alacsony érdeklődést

 

Azonosítottak néhány gátló tényezőt, ami a HPV elleni védőoltás alkalmazásának a csökkenéshez vezetett, amelyek közül megemlíthetjük a következőket:

  • a nők ismerethiánya vagy félretájékoztatása a méhnyakrákról, a HPV-fertőzésről, illetve a HPV elleni védőoltásról;
  • a mindennapi problémákkal küzdő nők gondatlansága (az egészségük háttérbe szorul egyéb kötelezettségeik miatt, mint amilyen a gyerek ellátása, munkahely, iskola stb.);
  • sokan csak akkor mennek orvoshoz, amikor a tünetek elviselhetetlenekké válnak és emiatt nagyon gyakran nincs is lehetőség korai diagnózisra és jó prognózisra;
  • nem megbízható, kétértelmű információk félretájékoztató hatása.

HPV-fertőzés

Nagyon fontos, hogy elbeszélgessünk a családorvosunkkal vagy egy szakorvossal a HPV-fertőzésektől, a fertőződés módjairól, a megelőzés módszereiről, a HPV elleni védőoltásról, az oltás jótékony hatásairól, az oltás alkalmazásának módszereiről és idejéről, a mellékhatásokról, valamint az ellenjavallatokról.

Hollandiában egy országos immunizáló program keretében felvetették a HPV-elleni védőoltás alkalmazását a méhnyakrák megelőzése érdekében. Licitet szerveztek két gyógyszercég által ajánlott védőoltásokra. A jelentős árengedménynek köszönhetően az oltási kampány a lakosság körében költséghatékony volt.

A fejlődő országokban – tehát Romániában is – a HPV-tesztet elsősorban a méhnyakrák elsődleges szűrésére kellene felhasználni. Ez elsősorban azoknál a nőknél lenne hatékony, akik ily módon elkerülnék a felesleges kolposzkópiás szakorvosi vizsgálatokat. A közeljövőben a HPV/DNS szűrőtesztek és az országos oltási kampányok a méhnyakrákot megelőző stratégiák legfőbb mérföldkövei kell, hogy legyenek.

dr. Septimiu Voidăzan
egyetemi tanársegéd, járványtani szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: HPV elleni oltás fiatal nőknél
1. Ferlay J., Shin H. R., Bray F., Forman D., Mathers C., Parkin D.M., GLOBOCAN 2008, Cancer Incidence and Mortality Worldwide: IARC Cancer Base. 2010, http://globocan.iarc.fr
2. http://www.ms.ro
3. IARC monographs on the evaluation of carcinogenic isks to humans: A review of human carcinogens: part B. Biological agents, 100th edition, Lyon, France: International Agency for Research on Cancer; 2011:261-319
4. Munoz N., Bosch F. X., de Sanjose S., Herrero R., Castellsague X., et al. Epidemiologic classifi cation of human papillomavirus types associated with cervical cancer, N. Engl. J. Med., 2003, 348: 518–527
5. Ramona Gabriela Ursu, Mircea Onofriescu, Dragoș Nemescu, Luminiţa-Smaranda Iancu, HPV prevalence and type distribution in women with or without cervical lesions in the Northeast region of Romania, Ursu et al. Virology Journal, 2011,8:558, http://www.virologyj.com/content/8/1/558
6. Scarinci I. C., Garcia F. A., Kobetz E., Partridge E. E., Brandt H. M., Bell M. C., Dignan M., Ma G. X., Daye J. L., Castle P.E.: Cervical cancer prevention: new tools and old barriers, Cancer 2010, 116 (11):2531–2542
7. Schiller J. T., Castellsagué X., Garland S. M.: A review of clinical trials of human papillomavirus prophylactic vaccine, Vaccine 2012, 30 (Suppl. 5):F123-F138
8. Tachezy R., Smahelova J., Kaspirkova J., Salakova M., Human Papillomavirus Type-Specifi c Prevalence in the Cervical Cancer Screening Population of Czech Women PLoS ONE (2013) 8(11): e79156. doi:10.1371/journal.pone.0079156

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

173 Views0
A makula-degeneráció építőkövei

A makula-degeneráció

Makula-degeneráció: egyike a leggyakoribb látási zavaroknak, az összes szembetegségek körülbelül egyharmadát jelenti. Egy sor szemészeti megbetegedést foglal magába, amelyek egyik közös jellemzője, hogy a központi látást, pontosan a kép közepén levő pontot érintik, miközben a periférikus látás érintetlen marad. Az érintettek általában 50 év feletti személyek, ezért ezt a betegséget korhoz kötött makula-degenerációnak is nevezik.

Életünk első pillanataitól arra törekszünk, hogy minél több minket átalakító, boldogító vagy elszomorító dolgokat lássunk. Akár beismerjük, akár nem, minden, amit nézünk, jó vagy rossz értelemben változtat rajtunk, attól függően, hogy minél időzünk tekintetünkkel. Építünk vagy rombolunk, szeretünk vagy közömbösek vagyunk, a legtöbb információt a látás által kapjuk. Ezért bír olyan nagy jelentőséggel, hogy szemünk egészségét minél hosszabb ideig megőrizzük.

Az időskor felé haladva romlik a látási képességünk és kialakulhatnak látásunkat érintő betegségek. Ezek közül a makula (sárgafolt) degeneráció a leggyorsabb és a legnagyobb fogyatékosságot okozó megváltozás.

 

A betegség kialakulásának mechanizmusa

makula-degeneráció

A szem hátulsó részén helyezkedik el az ideghártya vagy retina, amely a szem belsejét bélelő fényérzékeny sejtekből áll. A szem optikai rendszere a képet a külvilágból a retinára vetíti. A makula vagy sárgafolt a retina közepén helyezkedik el, és ide fókuszálódnak a külvilágból érkező fénysugarak. A retinát alkotó 10 sejtréteg közül csak kettő fényérzékeny. Ezek a rétegek a csapok és pálcikák rétegei. A csapok a nappali és a színes látásért felelnek, miközben a pálcikák a sötétben és krepuszkuláris fényben való, illetve fekete-fehér látásért.

A makula-degenerációban ez az erősen specializálódott terület betegszik meg. A látásvesztés a makula-degeneráció következtében, a makula szerkezetében található és az éjszakai látásért felelős csapok elpusztulása miatt alakul ki.

Mivel a makula-degeneráció korfüggő folyamat, mindkét szem érintetté válik, sőt ezek akár egy időben is megbetegedhetnek. A legtöbb személy esetében ezek a látásért felelős sejtek egész egyszerűen megszűnnek működni, emiatt rossz minőségű képeket alkotnak, mint amilyen egy régi, az időtől megsárgult fénykép.

A makula-degeneráció nem jár fájdalommal. A 60 év feletti személyek gyenge látásának ez a leggyakoribb oka, de soha nem vezet teljes vaksághoz, mivel csak a központi látás érintett. A makula-degeneráció nem befolyásolja a periférikus látást. Ezért majdnem mindenkinél, aki makula-degenerációban szenved, megmarad a normális társadalmi élethez majdhogynem elégséges látási képesség, amely fontos információkat juttat a környező világból és biztosítja az illető személy önállóságát.

makula-degeneráció

A makula-degeneráció okai

Jelenleg még nem teljesen ismertek a makula-degeneráció megjelenését kiváltó okok. Szakorvosok szerint a betegség kialakulásában többféle tényező is szerepet játszik, genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A makula-degeneráció gyakran családi vonás és átöröklődik. Az alább felsorolt kockázati tényezők közül nagyon sokat összefüggésbe hoztak a makula-degeneráció kialakulásával:

  • Életkor: a paraklinikai vizsgálatokra jelentkező 66–74 éves páciensek körülbelül 10%-ánál fennálltak a makula-degeneráció tünetei. Az elváltozások prevalenciája 30%-ra nőtt a 75–85 év közötti kor csoportban;
  • Faj: a makula-degeneráció a kaukázusi fajhoz tartozó pácienseknél a leggyakoribb;
  • Dohányzás: jelentős kockázati tényező, mivel a makula-degeneráció gyakoriságát két-háromszorosára is növelheti, azokhoz a betegekhez viszonyítva, akik sohasem dohányoztak;
  • Magas vérnyomás és egyéb tényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri kockázatot: elhízás, cukorbetegség, érbetegségek valamint a diabéteszes retinopátia;
  • Magas vérkoleszterin-szint: a telített zsírokban és a koleszterinben dús étrendek összefüggésbe hozhatók a makula-degeneráció kockázatának növekedésével férfiaknál és nőknél egyaránt;
  • Rövidlátás (hipermetrópia);
  • Az erős napsütésnek (különösen a kék fénynek) való kitettség;
  • Makula-degeneráció a családi kórelőzményben vagy szürke hályog (katarakta) műtétek.

Vizsgálatok

Egy szokványos szemészeti ellenőrzésen az orvos könnyen észreveheti a makula-degenerációt. Az orvos érdeklődni fog a tünetekről, más szemészeti problémák vagy egyéb betegségek meglétéről a jelenben vagy a múltban, felvázolva a kórtörténeti előzményt.

A következő lépés a központi látás, valamint a látásélesség ellenőrzése lesz. A vizsgálat alatt az egyik szemet letakarjuk, a másikkal pedig leolvassuk a sorokat látásvizsgáló tábláról (Kettesy-tábla) a standard távolságról. A központi látás idővel fokozatosan gyengül. A makula-degenerációban szenvedő betegeknél a látásélesség-vizsgálat azért szükséges, hogy meg tudják állapítani a látászavarok súlyosbodásának mértékét a legutolsó vizsgálat óta. A központi és a periférikus látótér vizsgálatát egyaránt elvégzik.

makula-degeneráció

A fényforrásból és lencsékből álló oftalmoszkóp segítségével a szemorvos megvizsgálja a szemgolyó belsejét, a retinát és a makulát és észreveheti a makula-degenerációra jellemző elváltozásokat.

Ha az orvos exudatív makula-degenerációra gyanakszik, elvégezhet még egy speciális vizsgálatot, éspedig a szemangiográfiát, ami által észrevehetők a makula alatti esetleges érelváltozások, elfajulások. Ezzel a vizsgálattal ugyanakkor ki lehet mutatni a makula alatti esetleges bevérzéseket, ami segíthet az orvosnak a megfelelő kezelés felállításában.

Ha makula-degeneráció és bizonyos fokú látásvesztés áll fenn, megoldást kell keresni a megmaradt éleslátás megőrzésére, illetve ennek érdekében a minél egészségesebb életmód megvalósítására.

Kezelés

Sajnos a korhoz kötött makula-degenerációt nem lehet teljesen meggyógyítani, nincs semmilyen végleges hatású, teljes kezelése. Hogyha rohamos látásvesztést vagy torz látást tapasztal, minél hamarabb forduljon szakorvoshoz kivizsgálás végett. Fontos a betegség korai elfedezése; az idő értékes tényező, mivel a megfelelő kezelés megállíthatja vagy legalábbis lelassíthatja a betegség előrehaladását. További lehetőség a lézeres kezelés.

makula-degeneráció

Tünetek

A kezdeti szakaszban a központi látás homályos vagy torz, a beteg a tárgyakat szokatlan alakúnak és nagyságúnak látja. A makula-degenerációra jellemző leggyakoribb és legmarkánsabb tünetek:

  • Ködös központi látás távolra és közelre egyaránt;
  • Fekete pontok a látómezőben;
  • Egyenes vonalak a látómezőben, a tárgyak színe és formája módosul;
  • Elszíneződött képek;
  • Atrófiás területek (klinikai tünetei a fekete pontocskák), ugyanakkor a központi szkotómák (látótér-hiányok, „vakfoltok”) megjelenése;
  • A beteg nehezen különbözteti meg a színeket, különösen a nagyon világosakat a nagyon sötétektől, vagy a látási kontraszt elveszítése.

A betegség exudatív formájában a páciensek lépcsőzetes, fájdalom nélküli romlásról számolnak be, mely folyamat a központi látás teljes elvesztésével végződik.

Amikor azonban bevérzések jelennek meg a retina alatt, a betegség akut módon, hirtelen jelentkezik és azonnali beavatkozás szükséges; olyankor javasolt sürgősen szemész szakorvoshoz fordulni. Ez a fejlemény előállhat hirtelen vagy néhány hónap leforgása alatt. Az érintett személy nagyon érzékennyé válhat a fényre vagy fényt láthat ott, ahol valójában nincs. Ez alkalmanként kényelmetlenséget okozhat. Az olvasás, írás vagy a kisebb tárgyak felismerése viszont erőfeszítést igényel.

dr. Cristina Anca Dăscălescu
A családorvosnál

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A makula-degeneráció
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16 kiadás, McGraw Hill, 2005.
Mănuilă Alexandru, Dicţionar medical, 7. kiadás, Editura Ceres, Bukarest, 1998.
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis&Treatment, 45. kiadás, McGraw Hill, 2006.

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

663 Views0
A spenót – a tavasz ajándéka

A spenót nemcsak erőt biztosít az izmoknak, de védelmezi a szem ideghártyáját, a retinát is.

Popeye, a tengerész rajzfilmhős, a spenótból nyerte rendkívüli erejét. Ma, számtalan klinikai és laboratóriumi kísérletezés után egyet érthetünk Popeye-jel abban, hogy aki erős akar lenni, egyen sok spenótot. Sőt, felfedezték, hogy ez a rendkívüli zöld levelű növény retina- és látásvédő anyagokat tartalmaz, ami növeli felhasználhatóságát a diétaterápiában.

Javallatok

A spenót fogyasztása hasznos lehet az alábbi esetekben:spenót

  • A retinát érintő rendelleneségek – A Massachusetts állambeli Szem- és Fülgyógyászati Kórházban, valamint a Harvard Egyetemen (AEÁ) végzett nagyon pontos vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál az 55 és 80 év közötti személyeknél, akik rendszeresen fogyasztottak spenótot, sokkal kisebb volt a látás elveszítésének kockázata a makuladegeneráció következtében. A spenót rendszeres fogyasztását mindenkinek ajánljuk, aki meg akarja őrizni a jó látását, főként pedig az 50 évnél idősebbeknek.
  • Vérszegénység: 100 g spenót 2,71 mg vasat tartalmaz, ami sokkal több a húsban található mennyiségnél. Bár a növényi eredetű vas nehezebben szívódik fel, mint az állati eredetű, a spenótban, valamint más táplálékokban található C-vitamin nagy mértékben javítja ennek az ásványi anyagnak a hasznosulását.
A spenót sok luteint és zeaxantint tartalmaz; ez a két karotinoid védelmet nyújt a látásvesztéssel szemben, amit a makula (sárgafolt, az ideg hártya legérzékenyebb területe) degenerációja okoz. Ez a betegség leggyakrabban az idősek körében fordul elő, és vakságot okozhat. A spenót akár a sárgarépánál is hatékonyabb az időskori makuladegeneráció megelőzésében.

 

A vérszegénység leküzdésében a friss spenótlé fogyasztása nagyon hatásos módszer.

  • Magas koleszterinszint: állatkísérletekkel bizonyították, hogy a spenótban található fehérjék gátolják a koleszterin és az epesavak felszívódását. Rendszeres spenótfogyasztással csökkenthető a vérben levő koleszterin szintje.
  • Terhesség: Magas folsav- vagy foláttartalmának (194 μg/100g) köszönhetően a spenót megelőzi a magzatnál bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulását, és vérszegénység-megelőző hatásán kívül ideális zöldségféle a terhes kismamák táplálkozásában.
  • Testgyakorlás és növekedés: A spenót – magas vitamin- és ásványi anyag tartalmáért – nagyon ajánlott azoknak, akik naponta végeznek megerőltető fizikai mozgást (például az atléták) és a serdülőkorúaknak, főleg a gyors növekedési időszakban.

spenótElkészítés és felhasználás

Nyers formában: A fiatal spenótlevelek salátaként fogyaszthatóak.

Fagyasztva: A fagyasztás során a spenót veszít valamennyit C-vitamin tartalmából, viszont előny, hogy így egész évben hozzáférhető.

Főve: Legjobb elkészítési módszer a gőzben főzés, melynek során a vitaminok és ásványi anyagok jelentős része megmarad.

Frissen facsart spenótlé: A napi ajánlott adag fél pohár spenótlé, amit ebéd vagy vacsora előtt kortyolgatva megiszunk.

A spenót tulajdonságai

Az ismert zöldlevelűek közül talán a spenót az egyik legtáplálóbb, annak ellenére, hogy energiatartalma csak 22 kcal/100 g. Tápértékét gazdag vitamin- és ásványi anyag tartalmának köszönheti.

100 g spenótlevél tartalma:

  • a naponta szükséges A-vitamin (1000 μg RE) 2/3-a, vagyis 672 μg RE (Retinol Ekvivalens);
  • gyakorlatilag a teljes (194 μg) folsav- vagy folátmennyiség, amiből a napi szükséglet 200 μg;
  • a napi C-vitamin mennyiség fele (28,1 mg), a szükséges adag 60 mg;
  • a szükséges Mg (350 mg) mennyiség megközelítőleg egynegyede (79 mg);
  • a napi vasszükséglet (10 mg) több mint egynegyede (2,71 mg).

 

 

dr. George D. Pamploma – Roger
Egészséges táplálékok

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A spenót – a tavasz ajándéka

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

384 Views0
Testgyakorlás várandósság idején

Aktív életmód vagy nyugalom a várandós nőknek?

Terhes torna: Hosszú ideig úgy tartották, hogy testi erőkifejtés terhesség idején csak mértékkel végezhető, és az erre vonatkozó orvosi ajánlások is korlátozó jellegűek voltak. Ma viszont az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a kismamáknak inkább a mozgáshiánytól kell tartaniuk, mint a testgyakorlástól.

Az Amerikai Nőgyógyászok és Szülészek Kamarájának javaslatai egészséges terheseknél támogatják az aktív életmódot. Klinikai tanulmányok szerint a terhesség idején végzett testgyakorlás hatására:

  • csökken a terhességi görcs (preeklampszia),terhes torna
  • a terhességi diabétesz,
  • a deréktáji fájdalom,
  • a szorongás, a hányinger,
  • az álmatlanság,
  • az alsó végtagokat érintő görcsök,
  • a túlságos testsúly gyarapodás kockázata,
  • sőt mi több, a testgyakorlás erősíti a mentális jólétet is.

A fizikai gyakorlatok tulajdonképpen részét képezik a terhesség alatti diabétesz kezelésének, függetlenül attól, hogy már a terhesség előtt, vagy csak azután alakult ki a betegség. Ugyanakkor csökkenti a műtéti szülések (császármetszések) gyakoriságát is, a vajúdás időtartamát, újszülötteknél csökkenti a vajúdási idő alatt a légzési distressz szindróma (szülés utáni légzési elégtelenség) kialakulásának lehetőségét. Ugyanakkor a fizikailag aktív, de dohányzó kismamák könnyebben le tudnak szokni erről a káros szenvedélyről, mint mozgásszegény életmódot folytató társaik.

Bizonyos határokat azonban mégsem szabad túllépni. Egy nemrég elvégzett felmérés szerint a terhesség első harmadában nem volna szabad 270 percnél több ideig aktív mozgást végezni, mivel nagyon megnövelheti a preeklampszia kockázatát.

És szülés utáni terhes torna?

A Kanadai Szülész-Nőgyógyász Társaság szerint a szülés után elkezdett gáttájéki torna csökkenti a vizeletinkontinencia kialakulásának kockázatát a jövőben. A szoptatás időszakában végzett enyhe intenzitású torna nem befolyásolja az anyatej minőségét vagy összetételét, valamint a gyerek fejlődését sem.

A testgyakorlás csökkenti az alváshiány, a gyerek ellátása, valamint más háztartási munka okozta fáradtságérzetet. Ha aktívak maradunk, az énképünk is javul, így kevés az esélye a „szülés utáni depresszió ” kialakulásának.

 

Másfelől, a terhességi szakaszra jellemző anatómiai és élettani változások a vázizomrendszerre is hatással vannak, amelyek főleg mozgás közben érvényesülnek. A testsúly megnövekedése nagyobb terheléssel járó mozgásnál, mint amilyen például a futás, kétszeresen megterheli főleg a térd- és csípőízületeket. Ezért ha a térdízületek már terhesség előtt instabilak vagy krónikus gyulladásban vannak, egy ilyen fizikai mozgás következményeként könnyen sérülhetnek. A terhességért felelős ösztrogénhormonok emelkedett szintje miatt csökken az ínszalagok rugalmassága és megnő a ficamok kockázata.

Ezen korlátozások figyelembe vételével bátorítsuk testgyakorlásra a várandós nőket. A mozgásszegény életmód kockázatai (1-es táblázat) jelentősek, de ugyanúgy a mozgás jótékony hatásai is!

terhes torna

Javaslatok egészséges várandós nőknek

Azoknak a nőknek, akiknél a terhesség normálisan fejlődik, a szakorvosok közepes intenzitású testgyakorlást ajánlanak. Teljes körű orvosi kivizsgálás szükséges mindazon betegségek, szövődmények kiszűrésére, amelyeknél a testgyakorlás veszélyt okozhat (lásd a 2. táblázatot). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy relatív ellenjavallat esetén (szerk.megj.: bizonyos feltételek esetében ellenjavallt) nem feltétlenül kell a várandós nőnek megtiltani a mozgást, javasolni lehet a kismama egészségi helyzetének megfelelő gyakorlatokat. Ha a kismamának nincsenek egészségügyi problémái, elsősorban azok a gyakorlatok ajánlottak, amelyek növelik a szív- és légző rendszer kapacitását, vagyis az aerob testgyakorlás (3. táblázat).

A 4-es táblázatban feltüntetett gyakorlattípusok ellenjavalltak a terhesség alatt, mivel erőteljes sokkal, az esés vagy más balesetek kockázatával járnak.

Ajánlottak a hátizom, hasizom, gátizom, farizom és a karizom tónusát növelő tornagyakorlatok, amelyek gátolják a deréktáji fájdalom és a vizeletinkontinencia kialakulását, ugyanakkor szülés után segítenek újra könnyen megszokni a mindennapi rutinmozgásokat. A negyedik hónaptól a háton fekvésből végzett gyakorlatok ellenjavalltak, mivel ezek során nő a méhlepényre gyakorolt nyomás.

terhes torna

Hogyha a terhesség előtt aktív volt és rendszeresen edzett, akkor minden probléma nélkül folytathatja a megszokott ritmust. Viszont ha ülő életmódot folytatott, akkor a terhesség első harmadában végezzen kis intenzitású gyakorlatokat, melyek intenzitását a második harmadban folyamatosan növelheti.

Hetente 1-4 alkalommal javasolt aerob edzést folytatni, ezt váltakoztathatjuk 1-3 alkalommal izomtónus-növelő és stretch gyakorlatokkal, alkalmanként 30 percet, összesen heti 2,5 órát. A terhesség harmadik szakaszában az anya állapotától függően fenntartható vagy csökkenthető az edzések intenzitása.

Egy életre szóló ajándék a gyerek számára

A közelmúltban egy amerikai és németországi egyetemeken végzett tanulmány igazolta a terhesség alatti testgyakorlásnak az utód egészségére gyakorolt pozitív hatását. A tanulmány célja az volt, hogy tesztelje azt az állítást, miszerint a terhesség alatti torna javítja az utódok endoteliális funkcióját. Az endotélium (érbelhártya) a szervezet összes vérerét bélelő legbelső réteg, amelynek a jó működése biztosítja a szív- és érrendszer egészségét. Az endotélium sérülése érelmeszesedést idéz elő, amely szívkoszorúér-betegségekhez, szívinfarktushoz, stroke-hoz vagy érgyulladáshoz vezet.

terhes torna

Kísérletet végeztek

Vemhes sertésekkel végzett kísérletek során figyelték meg, hogy az utódoknál az érelmeszesedésre való hajlamot mennyire befolyásolja a terhesség alatti tevékenység. A kísérleti állatokkal elvégeztették az Amerikai Szülészszövetség által a terhesség idejére javasolt edzéseket: naponta 35-45 percig tartó közepes intenzitású testgyakorlás heti 3-5 alkalommal, a vemhesség egész ideje alatt, az utolsó hét kivételével. A testgyakorlás futószalagon való sétálást jelentett, 5 km/óra sebességgel.

A hatásokat az utódok születése után 3, 5 és 9 hónap elteltével mérték. Mit állapítottak meg? Először is a szívfrekvencia jelentős csökkenését (89 ütés/perc értékről 102 ütés/perc), ugyanakkor az érellazulás jelentős javulását, ezzel egy időben pedig a kísérleti csoportból született kismalacoknál az érfali izmok reakcióképességének a csökkenését. Ez a pozitív szív- és érrendszeri hatás mindegyik tanulmányozott korcsoportnál jelen volt. Ezeket a hatásokat az érfalak egészségéért felelős génekben megfigyelt jótékony változásokkal magyarázták.

Összefoglalva

A várandósság egész tartama alatt végzett testgyakorlás – terhes torna tehát erőteljesen befolyásolja az utódok felnőttkori szív- és érrendszeri működését. Jó hír, hogy a szív-érrendszer reakciója a testgyakorlásra az embereknél ugyanaz, mint a sertéseknél. Tehát az egyik legnagyobb ajándék a gyerekünk számára, ha a várandósság alatt végig aktívak maradunk.

 

dr. Ionuţ Dobrescu
A rehabilitáció titkaiból

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Testgyakorlás várandósság idején

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

858 Views0
Alzheimer – a rettegett kór!

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent:

  • A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
  • Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
  • A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
  • A beszédképesség érintettsége.

Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.

A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:

1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.

2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.

3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.

Alzheimer

Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.

4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.

5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.

6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.

Statisztikák és kilátások

Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.

Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák. A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.

Másfelől viszont, sok embernél 80-85 éves kor után sem fordulnak elő az erre a betegségre jellemző tünetek, sőt, a boncolás sem mutatja ki a jellegzetes neuro-degeneratív szerkezeti eltéréseket az agyban. Éppen ezért nem mondhatjuk, hogy a demencia az öregedés „természetes” velejárója.

Igen aggasztó tény, hogy a WHO nemzetközi statisztikái alapján az Alzheimer-betegség incidenciája 2050-ig legkevesebb 400%-os növekedést vetít előre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az életminőség növekedése folytán egyre több és több ember fogja elérni és meghaladni a 80-85 éves kort, azonban sajnos legtöbbjük agyát érinteni fogják az elbutulás tüneteitől kísért neuro-degeneratív elváltozások. Ez a betegek életminőségének katasztrofális mértékű romlását jelenti, annak minden rossz kihatásával a családi és társadalmi életre.

Az Alzheimer-kór kifejlődése

A betegségre jellemző a lappangó kezdet, az első neuro-degeneratív elváltozások sok évvel a klinikailag észlelhető tünetek előtt már megjelenhetnek. A betegség első szakaszában az agy tanulásért, memorizálásért, a gondolkodásért és tervezésért felelős részei válnak érintetté. A köztes szakaszban ezek a kórfolyamatok kiterjednek az agykéregnek a beszédért és a térbeli tájékozódásért felelős területeire is. Ez már érinteni fogja a szakmai és társadalmi életet, a pénz kezelésének a képességét,valamint az érzelmek kifejezését is.

A betegség előrehaladott szakaszaiban az agykéreg nagy része már érintett, az agysorvadás jelentős mértékű, és a páciens gyakorlatilag elveszíti a kommunikációs, beilleszkedési és önellátó képességét. Ebből a szempontból nézve nagyon fontos idejében felfedeznünk a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezőket, valamint azokat a korai tüneteket, amelyek az agyban lezajló neuro-degeneratív folyamatok végzetes fejlődésére utalnak.

Alzheimer

Tünetek, amelyek segítenek a betegség korai felismerésében

Az AEÁ-beli Alzheimer Szövetség közzé tett egy tüneteket tartalmazó listát, amely segít a betegség korai felismerésében. A tünetek a következők:

1. Memóriavesztés, ami nagy mértékben befolyásolja a mindennapi életet. Ez a tünet már a betegség korai szakaszaiban jelentkezik, és az újonnan szerzett információkat érinti. Egyes szakorvosok ide sorolják a fontosabb dátumok és események elfelejtését is, egy kérdést többször megismétel, egyre gyakrabban kénytelen a jegyzeteire vagy a hozzátartozói segítségére támaszkodni. Néha az egészséges emberek is felejthetnek el neveket vagy eseményeket, de később ezek mind eszükbe jutnak.

2. Nehézség a feladatok szervezésében és megoldásában. Az Alzheimer betegeknek nehézséget jelent egy megszokott étel elkészítése, egy bizonyos dologra koncentrálniuk, és a megszokottnál sokkal több időre van szükségük egy feladat elvégzéséhez.

3. Nehézség a sajátságos munkahelyi vagy otthoni feladatok elvégzésében.

4. A hely és idő érzékelésében fellépő zavarok. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek elveszíthetik a napok, évszakok érzékelésének képességét, és nem érzik az idő múlását. Nehezen érthetnek meg bizonyos eseményeket, amelyek nem a múltban történtek. Néha elfelejthetik, hogy hol vannak és hogyan kerültek oda.

5. Nehézség a képek és a térbeli viszonyok megértésében. Ez az olvasási nehézségben, a távolság, a színek vagy a kontraszt megítélésében jelentkezik. Megtörténhet, hogy amikor a páciens elhalad a tükör mellett, azt hiszi, valaki más van a szobában.

6. Újonnan előálló problémák a beszéd- és az íráskészségben. A betegnek nehezére esik párbeszédet folytatni valakivel és a megfelelő szavakat használni, vagy bizonyos tárgyakat tévesen nevez meg.

alzheimer

..és még 4

7. Mindig keresik a dolgaikat, mivel nem teszik őket megszokott helyükre, sőt, teljesen szokatlan helyet találnak nekik. Nem emlékeznek, hol keressék, amit ők maguk raktak el. Gyakran gyanúsítanak másokat, hogy ellopják tőlük a dolgaikat.

8. Döntési nehézségek a józan ítélőképesség és ésszerű gondolkodás elvesztése miatt. Rengeteg pénzt költhetnek el teljesen értéktelen dolgokra. Gondjaik vannak a személyes higiénia és testápolás terén.

9. Lemondanak a munkahelyükről és kivonják magukat a társadalmi tevékenységek alól. Megszakítják kedvenc sportolási szokásaikat és tevékenységeiket, amelyekben addig örömet leltek.

10. A lelkiállapot és a személyiség megváltozása. Akik Alzheimer-betegségben szenvednek, odáig juthatnak, hogy elveszítik bizalmukat a közeli ismerősökben, családtagokban és ok nélkül dühösekké vagy ingerültekké válhatnak.

A jellegzetes tünetek észlelése esetén indokolt neurológushoz folyamodni a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében.

 

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Alzheimer – a rettegett kór!

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

771 Views0