Szabi Madaras

  1. Home
  2. Szabi Madaras
By Szabi Madaras
Nő Receptek Táplálkozás
Receptek a nők egészségéért

Receptek
a nők egészségéért

Alkoholmentes koktél cukorbetegeknek

Turmix (2 adag)

turmix

Hozzávalók

  • 6 szál zöldbab
  • 6 gyermekláncfűlevél (vagy rukkola)
  • 2-3 spenótlevél
  • ½ hámozatlan, friss uborka
  • 400 ml víz
  • 200 ml szójatej

Elkészítés

A zöldbabot, uborkát, gyermekláncfűt és spenótot megmossuk, majd a turmix gépben a 400 ml vízzel simára mixeljük. Leszűrjük, hozzáadjuk a szójatejet és összekavarjuk.

Az így kapott italból egy-egy csészével fogyasztunk, fél órával ebéd és vacsora előtt. Ez a koktél kordában tartja a cukorbetegek vércukorszintjét.

Cékla-borscs

turmix(16 adag)

Hozzávalók

  • 1 kötés friss lestyánlevél
  • 1 kiskanál kukoricaliszt
  • 1 kötés friss petrezselyemzöld
  • 1 kg nyers cékla
  • 1 kötés friss zöld kapor
  • 5-6 cikk zúzott fokhagyma
  • 1 kiskanál friss élesztő
  • 4 l langyos (35ºC) víz

Elkészítés

A céklát megmossuk, majd apró kockákra vágjuk. Megmossuk a lestyán-, kapor- és petrezselyemlevelet, majd apróra vágjuk. Egy 5 literes üvegbe beletesszük az élesztőt és a kukoricalisztet, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a céklát és a zöldfűszereket. Ráöntjük a langyos vizet, gézzel lekötjük és sötét, hideg helyen 3-4 napig tartjuk. Fakanállal naponta megkavarjuk. A megadott idő elteltével leszűrjük, üvegekbe öntjük és elhasználásig hűtőszekrényben tároljuk.

Naponta két pohárral fogyasszunk belőle, fél órával étkezések előtt. Vérszegény és májbeteg (B- és C-hepatitisz) személyek részére rendkívül ajánlott.

Alkoholmentes zöld koktél

(2 adag)

turmix

Hozzávalók

  • 1 ½ csésze almamust
  • 4 spenótlevél
  • 8 rukkolalevél
  • 1 kötés friss petrezselyemzöld
  • 2 zöldhagyma
  • 5-6 cikk fokhagyma
  • 2 vékony szelet gyömbérgyökér

Elkészítés

A rukkolát, spenótot, petrezselyemzöldet, zöldhagymát és fokhagymát alaposan megmossuk. A gyömbért megmossuk és meghámozzuk. Az almamust felét a turmix gépbe öntjük, hozzáadjuk a többi összetevőt és tejföl állagú masszává mixeljük. Majd beleöntjük a megmaradt mustot és újból összekavarjuk. Poharakba öntjük és tálaljuk.

Amennyiben lehetséges, szűretlenül, rostos formában fogyasszuk, de ha ez nem megoldható, akkor leszűrve, fél órával étkezések előtt. A zöld koktél serkenti az immunrendszert, erősíti a szervezetet a külső tényezők, a vírusok és baktériumok elleni harcban.

Megjegyzés: a spenót és a rukkola leveleket csalánlevéllel vagy gyermekláncfű levéllel helyettesíthetjük. A csalánleveleket kevés sóval dörzsöljük össze, így elveszítik csípősségüket.

turmixAlkoholmentes piros koktél

(2 adag)

Hozzávalók

  • 1 érett mangó
  • 4 nagy paradicsom
  • 1 kiskanál reszelt citromhéj
  • 2 narancs
  • 1 banán
  • ½ citrom
  • 1 csésze almamust
  • 1 kiskanál reszelt narancshéj

Elkészítés

A citrusfélék levét elektromos vagy kézi facsaróval kifacsarjuk. Az így nyert lét a turmix gépbe öntjük, hozzáadjuk a meghámozott, nagy szeletekre vágott mangót, a négybe vágott paradicsomokat, a citrom- és narancshéjat. Jól összekavarjuk, majd poharakba öntve tálaljuk.

Magas kálium- és C-vitamin tartalmának köszönhetően ez a koktél akár könnyű vacsorának is megfelel, különösen egészséges a magas vérnyomásban szenvedők számára, de másoknak is.

 

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Receptek a nők egészségéért

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

Receptes linkek

1. Vegetáriánus és vegán receptek #1
2. Receptek a nők egészségéért
3. Vegetáriánus és vegán receptek #3
4. Stresszoldó vegetáriánus receptek #4
5. Vegetáriánus receptek #5

8,661 Views0
By Szabi Madaras
Rehabilitáció Szív
Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

A depresszió tünetegyüttesének összetettségét figyelembe véve többféle hidroterápiás eljárás ajánlott. A nyugtalan betegnél javasolt nyugtató hatású kezelést ismertetünk most.

 

Gőzfürdő: Orosz gőzfürdőnél a testet forró, nagyon nedves levegő veszi körül. Mivel párolgás általi hővesztés nem lép fel, a melegítő hatás erős. A testhőmérséklet emelkedésének mértéke a kezelés időtartamától függ. E módszernél a beteg rendszerint ülő helyzetben van, de fekve is alkalmazható.

Cél és hatás

gőzfürdő

Növeli a testhőmérsékletet, fokozza az anyagcserét, serkenti a bőr vérellátását, verejtékezést vált ki, növeli a pulzust, a vérnyomást, a fehérvérsejt számot a keringő vérben.

Javallatok

Orosz gőzfürdőt a következő esetekben javasolunk:

  • depresszióban (15–20 perc) és reumás poliartritiszben (1–2 órán keresztül) nyugtató hatásért;
  • alacsony vérnyomásnál bizonyos hideg eljárások előkészítőjeként;
  • torokgyulladás vagy influenza esetén (1–1,5 óra),
  • Lyme-kór (borreliózis) esetén (1–2 óra).

Ellenjavallatok

Az orosz gőzfürdő nem ajánlott cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, kimerültség, magas vérnyomás esetén.

Szükséges eszközök

  • régi, fából készült szék;
  • teáskanna és elektromos melegítőlap;
  • műanyag borító (a zuhanyzófüggönyből varrt jól megfelel);
  • 3-4 törülköző, amiket a beteg nyaka köré, a vállaira, illetve a térdeire helyezünk (hogy a műanyag ne érje a bőrt);
  • forró lábfürdőhöz szükséges eszközök;
  • jeges zacskók;
  • jeges vízzel töltött tál és kis törülközők;
  • óra;
  • egy pohár ivóvíz.

Kezelés

  • Töltsük meg a teáskannát vízzel (vagy teával), amit a szék alá helyezett elektromos főzőlapra teszünk, csőrét a szék háta felé irányítva.
  • Takarjuk le a széket egy törülközővel.
  • Helyezzünk el a földön, a szék előtt egy 40 Celsius fokos vízzel megtöltött tálat.
  • Ültessük le a pácienst a székre, lábaival a meleg vízben.
  • A nyaka köré, a vállaira, valamint a térdeire helyezzünk törülközőt, hogy a bőre ne kerüljön érintkezésbe a műanyag borítóval.
  • Takarjuk le a pácienst a borítóval a nyakától egészen a padlóig (sátorszerűen), a forró vizes tál is kerüljön alá.
  • A páciens fejét óvjuk hideg borogatással, és ha a pulzus 120/perc fölé emelkedik, helyezzünk a szívtájékra jéggel töltött műanyag zacskót.
  • Késztessük a beteget vízivásra, ezzel is serkentve az izzadást.

A kezelés időtartama

  • élénkítő hatás: 6 perc;
  • nyugtató hatás (depresszió esetén): 15–20 perc;
  • a test hőmérsékletének jelentős fokozására: 1–2 óra.

A kezelés befejezése

A páciens feküdjön le és takarjuk be, hogy testhőmérséklete legkevesebb 30 percig maradjon magas.

 

Sorin Capră
főápoló

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

2,895 Views0
By Szabi Madaras
B12 Vitamin hiány
B12 hiány: A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis

Honnan tudhatjuk, hogy B12-vitamin-hiányunk van?

Az Élet+Egészség folyóirat egyik előző számában felvetettük a kérdést: Mi az igazság a B12-vitaminról? Megéri vajon vegetáriánusnak lenni; nagyobb-e a jótékony hatás, mint a kockázat; csökkenthetjük-e vagy megszüntethetjük-e teljesen a B12-vitamin-hiányt? Mi a táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja és melyek a válaszok azok jogos kérdéseire, akik jobb egészséget szeretnének anélkül, hogy megtapasztalnák a B12-vitamin-hiány tüneteit?

Szóltunk már a B12-vitamin-hiány veszélyéről vegetáriánusoknál; a szegény lakosság és vegetáriánusok körében fellépő vitaminhiány prevalenciájával kapcsolatos felmérésekről; ismertettük a B12-vitamin felszívódásának élettanát, valamint a B12-vitamin vérbe történő felszívódását befolyásoló megbetegedéseket, kockázati tényezőket, gyógyszereket, kezeléseket, illetve táplálékokat.

B12

A B12-vitaminról szóló cikksorozatot folytatjuk a vitamin anyagcseréjével kapcsolatos jelenlegi ismeretek elemzésével, amelyek segíthetnek bennünket már a szubklinikus, tehát a tünetmentes fázisban is az eddigieknél sokkal pontosabb diagnózist felállítanunk. Remélem, hogy a biokémiai szakkifejezések, amelyeket lehetetlen volt elkerülnünk, nem riasztják el a kedves olvasót. Vegyük figyelembe, hogy a B12-vitamin egy komplex rendszer részeként működik.

A B12-vitamin anyagcseréje és ennek gyakorlati jelentősége a B12-vitamin-hiány diagnózisában

A B12-vitamin életfontosságú a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) szintézisében, valamint a sejtenergia keletkezésében. Mielőtt a megaloblasztos anémia (amelyet egyszerű vérvizsgálattal ki lehet mutatni) felhívná figyelmünket a B12-vitamin-hiányra, gyakran előfordul, hogy ezt megelőzően hosszabb vagy rövidebb ideig az illetőnél a vitaminhiány tünetmentes. Nagyon gyakori, hogy a szubklinikus B12-vitaminhiány tünetei rejtettek és legtöbbször nem gondolunk betegségre.

Még nem teljesen tisztázottak ennek a szubklinikus hiánynak a hosszú távú következményei, azonban terhes nőknél befolyásolhatja a terhesség fejlődését (a neurális cső fejlődési rendellenességét okozhatja), valamint lehetnek neurológiai, érrendszeri, érzékelési, csontrendszeri és szemészeti mellékhatásai.

Főleg vegetáriánusoknál jellemző, hogy az étrendben meglévő elégséges folsavmennyiség elrejtheti a már létező B12-vitamin-hiány jelenlétét, mivel a folsav egy bizonyos ideig megelőzi a megaloblasztos anémia, vérszegénység kialakulását. Azonban a B12-vitamin-hiány következményei még ebben a tünetmentes időszakban is megjelenhetnek, mégpedig a központi idegrendszer érintettségével, miközben a folsav elfedezi vagy kompenzálja a vitaminhiány tüneteit oly módon, hogy besegít a sejtek osztódásába (ezért a vörös vértestek száma nem csökken, a méretük sem nő – e változások jellemeznék a megaloblasztos anémiát).

B12A B12-vitamin-hiány végső következményei a perifériás idegek, a gerincvelő idegeinek, az agyi idegek és az agy neuronjainak, ideg sejtjeinek a demielinizációja (elveszítik a mielin hüvelyüket, amelynek védő és ingerület-továbbító szerepe van) és az ennek következtében fellépő neuropszichiátriai rendellenességek. A hiány gyanúját a következő neurológiai tüneteknek kellene felkelteniük:

  • zsibbadás, valamint égető érzés a karban és lábban,
  • a proprioceptív érzékelés csökkenése,
  • járási nehézség,
  • a húgyhólyag és a végbélnyílás ellenőrzésének képtelensége,
  • memóriavesztés,
  • elmezavarok,
  • depresszió,
  • általános gyengeség
  • és pszichózisok.

 

Ezért hasznos, ha a vegetáriánusok és a harmadik életkorban lévők rendszeresen ellenőrzik B12-vitaminszintjüket, az esetleges kockázatok elkerülése végett.

A B12-vitamin-szint klinikai ellenőrzését tulajdonképpen többféle diagnosztikai módszerrel kellene elvégezni, éspedig az alábbiak segítségével:

A. A klinikai tünetek és jelek felmérése, valamint a B12-vitamin vérben való felszívódásával kölcsönhatásba kerülő megbetegedések, kockázati tényezők, gyógyszerek, kezelések vagy élelmiszerek azonosítása;

B. Az étrend dietetikus által végzett elemzése (táplálkozási anamnézis);

C. Teljes vérkép készítése és B12-vitaminszint mérés;

D. Egy vagy több metabolit (anyagcseretermék) plazmaszintjének a mérése az alábbiak közül: metil malonsav, homocisztein és holotranszkobalamin II.

B12

Hogy megértsük, miért szükséges a B12-vitaminszint mérésen kívül egyéb vizsgálatok elvégzése is, röviden ismertetjük a B12-vitamin anyagcseréjét a sejtekben, majd pedig rátérünk a B12-vitamin-hiány pontos diagnózisának felállítására.

Milyen szerepet tölt be a B12-vitamin a sejtekben?

A bélből való felszívódás után körülbelül 4 órával a B12-vitamin már jelen van a vérkeringésben, a transzkobalaminnak nevezett hordozó fehérjékhez kapcsolódva. A B12-vitamin legnagyobb része (kb. 80%-a) egy inaktív, haptokorinnak nevezett transzkobalaminhoz (TCI) kötve kering a vérben. Ugyanez a haptokorin szállítja a B12-vitamin inaktív analógjait is. E haptokorin szerepe még nem teljesen tisztázott.

A B12-vitamin aktív szállított formája a transzkobalamin II (TCII) – ez a B12-vitaminhoz kötődik és a keringő B12-vitamin 20%-át szállítja. Ez a B12-vitamin-mennyiség vesz részt a sejtek működésében. A B12-vitaminhoz kapcsolt TCII neve holotranszkobalamin. A vér csökkent TCII szintje aktív B12-vitamin-hiányhoz társítható, miközben a B12-vitaminszint, valamint a TCI normális értéket mutathatnak.

Vegán étrend esetén, amikor semmilyen kiegészítőt vagy B12-vitaminnal kiegészített táplálékot nem fogyasztunk, könnyen fel lehet állítani a B12-vitamin-hiány gyanúját.

 

Az aktív B12-vitamin formák, amelyekről beszéltünk, a következők: cián-kobalamin, metil-kobalamin, dezoxi -adenozil-kobalamin és a hidroxikobalamin.

Ezek mindegyike sejtszinten átalakulhat metil-5-dezoxi-adenozil-kobalaminná, ami két nagyon fontos enzim koenzimje (elő enzimje), éspedig a következőké: metionin-szintetáz és az L-metilmalonil-CoA-mutáz. A B12-vitamin-hiány megzavarhatja azokat a folyamatokat, amelyekben ez a két enzim részt vesz, melynek következményeként bizonyos anyagcseretermékek felhalmozódnak a vérben, ezek pedig mérhetőek a vérben és magas értékeik tünetmentes B12-vitamin-hiányra utalva segítenek a diagnózis felállításában.

Soroljuk…

(1) A metionin-szintetáz a purinok és a pirimidinek szintézisének elengedhetetlen alkotóeleme. Ezek az aromás heterociklusos szerves anyagok nagyon fontosak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szintézisében. A B12-vitamin mellett ebben a reakcióban részt vesz még egy koenzim, éspedig a folsav.

Bármelyik hiánya – a B12-vitaminé vagy a folsavé – megaloblasztosanémia kialakulásához vezet (ennek jellemzője, hogy a piros vérsejtek száma és nagysága megváltozik). B12-vitamin-hiány esetén a folsav, vagyis a metil tetrahidrofolát metilcsoportja már nem kapcsolódik a homociszteinhez, így nem jön létre metionin és ennek következtében a vérben felhalmozódik a homocisztein.

Ennek a reakciónak a megszakítása végső soron megaloblasztos vérszegénységhez vezet, de még mielőtt a vörösvértestek térfogata növekedne vagy a számuk csökkenne, ami a tünetmentes fázisra jellemző, megnő a vér homocisztein szintje. Ez társítható a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedéshez, a kísérletek pedig kimutatták, hogy a B12-vitamin pótlása 7%-kal csökkentette a homocisztein szintjét.

(2) A B12-vitamin 5-dezoxiadenozilkobalamin formájában az egyetlen koenzim, amely az L-metilmalonil CoA mutázzal együtt lehetővé teszi a metil-malonil CoA átalakulását szukcinil CoA-vá. A B12-vitamin-hiány következtében felhalmozódik a metilmalonil CoA, egy olyan metabolit, amit a B12-vitamin-hiányban előálló neurológiai hatásokért tesznek felelőssé. A metilmalonil CoA toxikus anyagcseretermék, ezért a szervezet metilmalon savvá (MMA) alakítja, ami felhalmozódik a vérben és a vizeleten keresztül távozik, ezért az MMA szint mérése a vérből vagy a vizeletből teljes információt ad nekünk a B12-vitamin státuszáról és annak tartalékairól.

Az MMA, metilmalonilsav a B12-vitamin anyagcseréjének specifikus indikátoraként ismert, azonban ennek szintje megnövekedhet (főleg) idős korban is, mint a veseelégtelenség egyik következménye. A vérben a homociszteinszint magas lehet B12-vitaminhiány, illetve folsavhiány és B6-vitaminhiány esetén is. A magas homocisztein-szintet összefüggésbe hozták a vesefunkciók zavarával is. Előfordulhat továbbá egy enzim, az úgynevezett metiléntetrahidrofolát működési zavaránál vagy bizonyos gyógyszerek használata esetén.

A B12-vitamin-hiány diagnózisa

Fent felsoroltuk a pontos diagnózishoz szükséges elemeket, amelyeket most sorban tárgyalunk.

1. A klinikai tünetek, valamint megbetegedések, kockázati tényezők, gyógyszerek, kezelések, valamint élelmiszerek számba vétele, amelyek a B12-vitamin vérből való felszívódásával kölcsönhatásba kerülhetnek.

A nem vegetáriánusok esetében a B12-vitamin-hiány 95%-ban az intrinsic faktor hiánya, atrófiás gasztritisz (elégtelen sósavtermelés) vagy emésztőenzim (proteáz) hiány miatt alakul ki.

A B12-vitamin-hiány végső következményeként a perifériás idegek, gerincvelő idegek, agyidegek és az agy neuronjai elveszítik a mielin hüvelyüket, ami idegszövet pusztuláshoz és neuropszichiátriai rendellenességekhez vezet. A hiány gyanúját a következő neurológiai tüneteknek kellene felkelteniük:

  • zsibbadás, valamint égető érzés a karban és lábban,
  • a proprioceptív érzékelés csökkenése,
  • járási nehézség,
  • a vizelet- és székletürítés kontrolljának romlása,
  • memóriavesztés,
  • elbutulás,
  • depresszió,
  • általános gyengeség,
  • elmebetegségek.

Hogyha nem fedezzük fel idejében a hiányt, ezek az tünetek visszafordíthatatlanokká válnak.

2. Az étrend kiértékelése dietetikus segítségével (táplálkozási anamnézis)

– Különféle tesztelt módszerek léteznek az illető személy étrendjét alkotó tápanyagok felmérésére. Először minél pontosabb összegzést kell készíteni a páciens által fogyasztott táplálékokról, a dietetikusok által használt módszerek által. Vegán étrend esetén, amikor semmilyen kiegészítőt vagy B12-vitaminnal dúsított táplálékot nem fogyasztunk, felmerül a B12-vitaminhiány gyanúja.

3. A vérkép

megaloblasztos vérszegénységre utalhat, ha a vörös vértestek száma alacsony és/vagy térfogatuk nagy. Régen a B12-vitaminszint mérése vérből biztos módszernek számított a vitaminhiány diagnózisához. A Merk Kézikönyv szerint a vér normális B12-vitamin szintje 200–800 ng/L vagy 148–590 pmol/L. A klinikai tapasztalat szerint azonban ez az alsó érték túlságosan alacsony – objektív neurológiai zavarokat mutató pácienseknél a B12-vitamin szint 258 pmol/L (vagyis 350 ng/L) volt, miközben a normálisnak tartott érték a 200 pmol/L ! Ezért azt javasolták, hogy a normális szint 350 pmol/L (480 ng/L) felett legyen.

Sajnos nemzetközi szinten nincs teljes egyetértés a B12-vitamin normális szintjére vonatkozóan. Másfelől viszont a B12-vitamin-felszívódás gátló mechanizmusai arra utalhatnak, hogy a magas B12-vitamin-szint sem feltétlenül egészséges! Ha a B12-vitaminszint a normális tartomány alsó határához közel van, de B12-vitaminhiányra jellemző neurológiai tünetek állnak fenn, felállíthatjuk a vitaminhiány diagnózisát és elkezdhetjük annak kezelését megfelelő B12-vitaminpótlással.

B12 hiány

Az orális fogamzásgátlók szedése, a sokszoros mielóma, a terhesség és a folsavhiány hamis alacsony B12-vitamin-szintjelzést okozhatnak. Hamis normális, B12-vitaminszintjelzés állhat elő májbetegségek, mieloproliferatív (daganatos) megbetegedések vagy vesebetegségek esetén.

4. A B12-vitamin-hiány diagnózisához szükséges utolsó lépés a vér metilmalonsav, homocisztein és szükség esetén holotranszkobalamin II szintjének mérése.

Figyelembe véve a 3. pontnál felsoroltakat, és azt a tényt, hogy a folsav elfedheti a megaloblasztos anémia jelenlétét, javasolt, hogy azokban az esetekben, amikor a B12-vitamin szintje 350 pmol/L (480 ng/L) alatt van, végezzük el az MMA vagy a homocisztein-szint mérését is.

A tanulmányok során egyeseknél azok közül, akiknél az értékek az alsó határhoz közeliek voltak (200 ng/L vagy 147 pmol/L), az MMA szint emelkedett volt, de ahogyan a 350 pmol/L vagy 480 ng/L értékhez közelítettek, az MMA szintjük is normalizálódott. Egyes szakorvosok – például Ralph Carmel doktor – a következőket ajánlják a B12-vitamin-hiány diagnózisának felállításához:

  • 48–258 pmol/L (200–350 ng/L)-nél alacsonyabb B12-vitaminszint,
  • valamint 0,30 mmol/L-nél nagyobb MMAszint vagy nőknél 13 nmol/L-nél,
  • férfiaknál pedig 15 nmol/L-nél nagyobb homociszteinszint.

A B12-vitamin-hiány másik mutatója a holotranszkobalamin II (TCII) szint. A vér-TCII szintje a B12-vitaminhiány egyik legérzékenyebb indikátora, és a hiányt még a vér B12-vitamin szintjének csökkenése előtt kimutathatja. A TCII a B12-vitaminnak csak a 20%-át szállítja, de ez az a mennyiség, ami a sejtekhez kerül, és ami számít. A TCII mérésére többféle eljárás létezik, megfelelő normális értékekkel, azonban ezt most nem áll módunkban részletezni.

B12 hiány

Következtetés

A B12-vitamin-hiány diagnózisát személyre szabottan, esettől függően kell felállítani, a fennálló betegségek, kockázati és környezeti tényezők figyelembevételével, az étrendet is beleértve. Ami a laborvizsgálatot illeti, az első a vérkép, valamint a vér B12-vitamin szintjének a mérése. Ha a B12-vitamin szintje az alsó érték zónájában (150–350 ng/L) van, a vérképet is figyelembe véve tisztázni kell, fogy fennállhat-e rejtett, szubklinikus B12-vitamin-hiány.

Általában úgy tűnik, hogy a 350 ng/L fölötti érték védelmet nyújt a B12-vitamin-hiány tünetei ellen. A laboreredmények értelmezésénél figyelembe kell venni bármilyen neurológiai tünetet, melynek nem egyértelműen más az oka, a kórelőzményt és a B12-vitamin elégtelen felszívódásának kockázati tényezőit.

Azoknál a pácienseknél, akik tünetmentesek, de akiknél nagy a hiány kockázata, és B12-vitamin-szintjük a normális alsó tartományban van (200–350 ng/L), meg kell mérnünk az MMA szintet, vérből vagy vizeletből, ritkábban a vér homocisztein vagy a holotranszkobalamin szintjét. Hogy pontos diagnosztikai kritériumokhoz jussunk, e területen még sok kutatásra van szükség. Addig is kevésbé pontos határokkal kell dolgoznunk, ami újra csak azt bizonyítja, hogy az orvostudomány egyben művészet is – ebben az esetben egyelőre igencsak az.

 

dr. Nicolae Dan, MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A B12-vitamin az emberi táplálkozásban Klinikai és szubklinikai diagnózis
Fiona O’Leary, Samir Samman, Vitamin B12 in Health and Disease Nutrients, 2010 March; 2(3): 299–316 Carmel R., Diagnosis and management of clinical and subclinical cobalamin defi ciencies: why controversies persist in the age of sensitive metabolic testing. Biochimie, 2013 May; 95(5):1047-55


Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

47,128 Views0
By Szabi Madaras
Fertőzés Húgyút
Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?

Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?

Húgyúti fertőzés: A tavaszkezdés mindig derűs gondolatokat, friss lendületet és az élet megújulásának vágyát hozza magával. Az emberek ilyenkor ígéreteket tesznek, terveket szőnek, igyekeznek tévedéseikből okulni és elkerülni a kellemetlen eseményeket. Téli ruháink szorításában mintha lassabban reagáltunk volna az élet kihívásaira. De most minden reggel tavasszal a szívünkben, élénken indulunk útnak szeretteinkkel.

Azonban sétánkat kellemetlenné teheti a hasfájás, a viszketés és főleg az egyre gyakoribbá váló vizelési inger. Mi a megoldás – antibiotikum? Mikor? Milyen feltételekkel? Ebben a számban azokra a nagyon gyakran feltett kérdésekre fogok válaszolni, amiket a visszatérő húgyúti fertőzések miatt aggódó nőpácienseim tesznek fel.

 

A húgyúti fertőzés (ITU) a húgyvezetékek és a vesék gyulladásos megbetegedését jelenti, amelyet főként az E. coli, vagy a ritkábban előforduló Klebsiella vagy Proteus baktériumok okoznak. Rendszerint a húgycsövön át a húgyutakba való feljutásuk által. Nőknél a húgyúti fertőzések leggyakoribb oka a hiányos helyi (nemi tájéki) és általános higiénia, vagyis a vizelés előtti és utáni tisztálkodás elhanyagolása. Ugyanakkor a húgyúti fertőzések kockázatát a fürdőszoba, illetve a lakás tisztasága, higiéniája is befolyásolja. Műtét utáni húgyszonda, húgyhólyag katéterezés, bizonyos veleszületett fejlődési vagy szerzett rendellenességek, vesekövesség vagy vese adenóma ugyancsak elősegítik a húgyúti fertőzések kialakulását.

húgyúti fertőzés

További okok és súlyosbító tényezők lehetnek: fertőzött partnerrel létesített nemi kapcsolat, elégtelen vízbevitel, terhesség, valamint immungyengeséggel együtt járó betegségek, mint amilyen pl. a diabétesz. Csecsemőknél az édesanya terhesség alatti kezeletlen húgyúti fertőzése, valamint bizonyos fejlődési rendellenességek szintén hajlamosítanak e betegségre.

Milyen életkorban alakulhat ki húgyúti fertőzés és melyek a tünetei?

A betegség újszülötteknél, csecsemőknél, valamint a többféle betegségben szenvedő időseknél súlyosabb. A szexuálisan aktív nőknél előfordulhatnak sorozatos, szövődmények nélküli húgyúti fertőzések.

A lánycsecsemőknél sokféle – általános fertőzésekre jellemző – tünet jelentkezhet. A gyermek szenved, sápadt, néha hirtelen felmegy a láza. Mindehhez emésztési zavarok is társulnak, kezdve a táplálék visszautasításától és hányástól a visszatérő hasmenésig, amihez a kiszáradás tünetei is társulhatnak a nagy folyadékvesztés, illetve az elégtelen táplálkozás miatt. Minél fiatalabb korban jelentkezik, annál súlyosabb lehet a betegség, akár a kisgyermek életét is veszélyeztetheti. Bármely életkorban jellemző a bűzös vagy ammóniaszagú vizelet, ugyanakkor nagyobb gyerekeknél a jellegzetes húgyivarszervi tünetek is megfigyelhetők, mint például: gyakori vizelés (polakiuria), enurézis (bevizelés) – ez utóbbi pielonefritisz esetén jellemzően akaratlagos vizelés után, deréktáji fájdalmat követően áll elő.

 

Felnőtt nőknél fennáll a húgyúti fertőzés gyanúja, ha a következő tünetek közül néhányat észlelnek:

  • fájdalom vagy égető érzés vizelés közben (diszuria);
  • gyakori vizelési inger, de minden alkalommal csak kevés vizelet távozik (polakiuria);
  • alhastájéki érzékenység vagy nehézségérzet;
  • zavaros és kellemetlen szagú vizelet;
  • féloldali fájdalom hátul, a mellkas alatt;
  • pielonefritisz esetén hidegrázás, hőemelkedés, amit gyakran hányinger és hányás követ.

Kockázati tényezők kislányoknál elsősorban a következők: kis életkor, vese-reflux (visszafolyás) vagy valamely patogén tényező fennállása, például bizonyos nagyon agresszív, pielonefritiszt előidéző csírák jelenléte a vizeletben, mint a Klebsiella.

Idős nőknél bizonyos általános megbetegedések, például cukorbetegség, nemi szervi megbetegedések, ezek prollapszusa (kitüremkedése), visszatérő húgyúti fertőzésekre, illetve ezek szövődményeire tesz hajlamossá. A tájék szerveinek egyéb megbetegségei is hasonló tünetekkel járhatnak, mint amilyen a fájdalmas vizelés, zavaros és kellemetlen szagú vizelet, gyakori vizelés, ezért a húgyúti fertőzés észrevétlen maradhat.

 

Ki hogyan kezelje a húgyúti fertőzést?

Nagyon fontos már az első tüneteknél orvoshoz fordulni bizonyos specifikus vizsgálatok és a megfelelő kezelés megállapítása végett, a kórokozó, a páciens életkora, a betegség szakaszának figyelembe vételével és az újabb fertőzések megakadályozása érdekében.

A diagnózis megerősítéséhez vizelet- és vérvizsgálat, esetleg képalkotó vizsgálatok is szükségessé válhatnak. Ezek után javasoljuk gyógyszeres kezelés megkezdését, amit szigorúan követni kell, akár otthon, akár kórházban, a páciens életkorától, egészségi állapotától és a várható szövődményektől függően. Az akut húgyúti fertőzések prognózisa általában nagyon jó, ha időben és helyesen kezelik, a pielonefritisz, valamint a veseelégtelenség kialakulása ezekben az esetekben nagyon ritka.

A kezelés hatásosságát uro kultúra (vizelet tenyésztés) elvégzésével ellenőrizhetjük, a kezelés befejezése után 48-72 órával és a fenntartó kezelés befejezése után 15-30 nappal. A szükséges gyógyszerek mellett nagyon fontos a megfelelő, bőséges diurézis (vizelet kiválasztás) fenntartása a páciens életkorának megfelelő vízbevitellel. Valamint a lúgos vizelet savasításával, természetes forrásból – például homoktövis, csipkebogyó, narancs, citrom, kiwi, grépfrút – származó C-vitamin-bevitel segítségével.

Hogyan segíthet a fitoterápia?

Húgyúti fertőzés esetén a fitoterápia kiegészítő kezelésként már nagyobb gyermekeknél alkalmazható, a diuretikus (vizelethajtó) és antiszeptikus (fertőtlenítő) hatású anyagokat tartalmazó gyógynövényeket gyulladáscsökkentő hatású növényekkel társítva. Hatásos a kakukkfű tea, cseresznyeszár tea, kukoricabajusz tea, a húgyutak fertőtlenítésére pedig az áfonya, ribiszke, hagyma és petrezselyemzöld.húgyúti fertőzés

 

Hogyan előzzük meg a szövődményeket?

A betegség szövődményekhez vezet, ha nem ismerjük fel idejében vagy nem kezeljük ki teljesen. Ezek közül a legfenyegetőbb a krónikus pielonefritisz, amely idővel krónikus veseelégtelenséghez vezet.

Jó tudni, hogy gyerekeket és az egyidejűleg több betegségben szenvedő, lázas, vagy legyengült és hiányos immunitású időseket a húgyúti fertőzés diagnózisának első ízben való felállítása után az újrafertőződés lehetősége miatt monitorizálni kell, hogy a szövődményeket elkerüljük. Ezért nagyon fontos fenntartani a kapcsolatot és együttműködni a szakorvossal. Család orvosi praxisomban a gyerekeknél vezetem a fejlődési görbét, ami főleg csecsemőknél és kisgyerekeknél fontos. A gyerek elégtelen súlygyarapodásának egyik lehetséges oka a húgyúti fertőzés, amit már az első tüneteknél szükséges diagnosztizálni és megfelelően, hatásosan kezelni.

 

dr. Cristina Anca Dăscălescu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
Bojor, Ovidiu, Fitoterapie tradiţională și modernă, [Hagyományos és korszerű fitoterápia], Editura Fiat lux, Bukarest, 2001.
Ciofu, Eugen, Esenţialul în pediatrie, [A legfontosabb tudnivalók a gyerekgyógyászatban], Editura Medicală Amaltea, Bukarest, 1998.
Harrison, Principii de medicină internă, [Alapelvek a belgyógyászatban], Editura Lider, Ed. 14, Bukarest, 2002.
Restian, Adrian, Bazele medicinei de familie, [A családorvoslás alapjai], Editura Medicală, Bukarest, 2001.


Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

68,719 Views0
By Szabi Madaras
Alvás Mozgás Szív Táplálkozás
Egészségügyi kaleidoszkóp #2

 A melatonin csökkentheti a prosztatarák kockázatát – alváshiány

Alváshiány: A melatonin (az alvás-ébrenlét ciklusért felelős hormon) emelkedett szintje csökkenti az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulásának kockázatát – ezt igazolják a 2014. január 18–21 között lezajlott AACR – Prostate Cancer Foundation Conference on Advances in Prostate Cancer Research konferencia keretén belül bemutatott adatok. Melatonint a szervezet csak éjjel, a sötétben termel, és a cirkadián ritmus egyik legfontosabb terméke. A cirkadián ritmus nagyon sok biológiai folyamatunkat szabályozza, többek között az alvás-ébrenlét ciklusát is.alváshiány

Kimutatták, hogy a melatoninnak szerepe van más hormonok termelődésében is, amelyek erősítik a szervezet küzdelmét bizonyos ráktípusok ellen, mint amilyen például az emlőrák és a prosztatarák. A rendszertelen alvás és más tényezők befolyásolhatják vagy leállíthatják a melatonintermelődést. A kutatások szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magasabb a melatonin szintje, 75%-kal kisebb a prosztatarák kialakulásának kockázata, mint akiknél a melatoninszint nagyon alacsony (alváshiány).

 

A Brit Gyógyszerszabályozási Hatóság nem javasolja diclofenac alkalmazását szív-érrendszeri betegeknél

A Brit Gyógyszerszabályozási és Egészségvédelmi Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos szív és érrendszeri betegeknek nem lenne szabad diclofenacot felírni. Mivel e gyógyszer szedése esetükben az infarktus és agyi értörténések minor kockázati tényezőjét képezi. Ezt a javaslatot egy, a közelmúltban elvégzett metaanalízis nyomán tették közzé, amely kimutatta, hogy a diclofenac-kal társuló artériás trombózis kockázata hasonló a szelektív ciklo-oxigenáz inhibitorokkal (COX-2) társuló artériás trombóziséhoz.

A kutatás során az is kiderült, hogy a placebo csoporthoz viszonyítva a major értörténések gyakoriságának kockázata körülbelül egyharmadával nőtt azokban az esetekben, ahol COX-2 inhibitorokkal vagy diclofenac-kal végezték a kezelést. Jelenleg a diclofenac alkalmazása ellenjavallt a következő esetekben:

  • iszkémiás szívbetegség,
  • perifériás érbetegség,
  • agyi érbetegségek,
  • kongesztív szívelégtelenség.

Ezt a gyógyszert olyan betegeknek, akiknél a szív és érrendszeri betegségek jelentős kockázatai előfordulhatnak (magas vérnyomás, hiperlipidémia – magas vérzsírszint, cukorbetegség vagy a dohányosok), csak előzetes és körültekintő orvosi kivizsgálás után lehetne felírni. Ezek a javaslatok csak a gyógyszertárakban található és receptre vagy anélkül kapható gyógyszerformákra vonatkoznak. Tabletta, kapszula, kúpok és az injektálható kiszerelések, azonban nem vonatkoznak a helyileg alkalmazható szerekre, a krémekre.

A Gyógyszerek Kockázati Felmérésének Európai Képviselete és a Gyógyszervigilencia Tanács elemzése alapján a diclofenac jótékony hatása felülmúlja az alkalmazásával együtt járó kockázatokat, viszont az olyan betegeknél, akik rendszeresen, főleg nagy adagokban (naponta 150 mg) és hosszú ideig szedik, fennáll a kisebb infarktus vagy agyi értörténés kockázata.

 

Ha többet rágsz, kevesebbet eszel?

Az AEÁ-beli Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiai Folyóirat nemrég közölt egy tanulmányt, mely szerint azok, akik alaposan megrágják az ételt, mielőtt lenyelnék, kevesebbet esznek. Ráadásul akik lassabban esznek, soványabbak is. A kutatók azt is megállapították, hogy az elfogyasztott táplálékmennyiség is csökken, ha lenyelés előtt többet rágjuk az ételt. Függetlenül attól, hogy a szóban forgó személy normális súlyú, túlsúlyos vagy elhízott volt.

A tanulmányban részt vevő személyeket heti rendszerességgel, ebédidőben arra kérték, hogy annyi adag pizzát egyenek meg, amennyi után jóllakottaknak érzik magukat. Alkalomtól függően a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy annyiszor rágjanak meg minden falatot, ahányszor megrágták az első látogatási teszt alkalmával. A résztvevők felétől pedig azt kérték, hogy többször vagy duplán annyiszor rágják meg a falatokat. Minden alkalommal ki kellett tölteniük egy kérdőívet, a szerint, hogy mennyire érezték magukat jóllakottaknak ebéd előtt, közben és a legvégén.

A kutatók összegzéseiből kiderült, hogy azok a résztvevők, akik a rágások számát 50%-kal megnövelték, 10%-kal kevesebb táplálékot fogyasztottak el, vagyis 70 kalóriával kevesebbet. Amikor azonban megduplázták a rágások számát, 15%-kal kevesebb ételt fogyasztottak, ami 112 kalóriával kevesebbet jelentett.

A mozgással összefüggő szív-érrendszeri történések megelőzése: fizikai aktivitás vagy inkább inaktivitás esetén sürgősebb az orvosi vizsgálat?

A mozgáshiány világszinten súlyos egészségügyi probléma, amely az elhízás, a cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek gyors kialakulásához vezet. Tulajdonképpen a mozgásszegény életmód a szívbetegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője, csakúgy, mint az egészségtelen táplálkozási szokások és a dohányzás.

A közegészségügyi stratégiák fontos része a testgyakorlásra való ösztönzés a fejlődő országokban. Ennek következtében a fitnesztermek számának növekedése várható, ami maga után vonja e szolgáltatás iránti érdeklődés fokozódását az elkövetkező tíz évben. Jelenlegi felmérések szerint a 35 és 54 év közötti korosztály a legérdeklődőbb a fitnesztermek nyújtotta lehetőségek iránt. De az 55 év felettiek körében is nyitottság tapasztalható. Ezek az adatok, valamint egy nemrégi felfedezés, mely szerint a rendszeres testmozgás késlelteti a sejtek öregedését, tevékenyebb életvitelre ösztönzi a (látható vagy rejtett krónikus betegségben szenvedő) felnőttek korosztályát. Az utóbbi 30 évben például a maratonfutás nagyon népszerűvé vált; míg 1976-ban 25.000-en vettek részt ilyen sporteseményeken, 2010-ben a résztvevők száma már majdnem 2 millióra nőtt.

Megállapíthatjuk, hogy kétféle, különböző irányú tendencia figyelhető meg a mozgást illetően:

  • egyre több ember folytat mozgásszegény életmódot,
  • ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, egyre többen vannak azok is, aki napi rendszerességgel, több órán át intenzív testmozgást végeznek.

 

A szerkesztőség

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-01/aafc-mml011314.php
http://www.bmj.ro/articles/2014/01/20/
Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, online November 11, 2013
http://circ.ahajournals.org/content/early/2014/01/13/CIRCULATIONAHA.114.007641.abstract

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

alváshiány

5,006 Views0
By Szabi Madaras
Nő Szív
A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában

A vas szerepe nőknél
a koszorúér betegségek kialakulásában

Koszorúér betegség: A legtöbb halálesetet két nagy szív-érrendszeri megbetegedés okozza: az iszkémiás koszorúér- betegség (IKB) és az agyi értörténés. Mindkét betegség a vérerek degenerálódása – a szívet, illetve az agyat ellátó erek elmeszesedése – miatt alakul ki.

A koszorúerek iszkémiás betegsége természetesen a nőket is érinti. Érdekes, hogy a betegség menopauza előtt sokkal ritkább, mint utána. Úgy tűnik, az érelmeszesedés kialakulása sokkal lassúbb a termékeny életkorban lévő nőknél, mint a férfiaknál, még azonos életkor és azonos rizikófaktorok esetén is. Az IKB nagy jelentősége miatt e jelenség okát is sokat vizsgálták.

koszorúér betegség

Hogy is gondolkodtak eddig róla?

Nagyon sok ideig úgy tartották, hogy a fiatal nők szervezetében kialakuló relatív védettség a női hormonoknak, pontosabban az ösztrogéneknek köszönhető, mivel e hormonok szintje a vérben a menopauza kialakulása után erősen lecsökken. Ezért úgy gondolták, hogy ha a menopauza kialakulása után a nőknek ösztrogén tartalmú pirulákat (szubsztitúciós hormonkezelés) adnak, csökkenni fog a szív-érrendszeri betegségek incidenciája. Sőt, mi több, az ösztrogén tartalmú szubsztitúciós terápiát szívbeteg férfi pácienseknél is kipróbálták.

Az eredmények azonban lehangolóak voltak. A beadott gyógyszerek növelték az IKB incidenciáját és más komoly betegségek kialakulásának kockázatát (mélyvénás trombózis, emlőrák) egyaránt növelték. Jelenleg a HST nagyon ritkán alkalmazott módszer.

Akkor hol van az igazság?

Ha nem a hormonok felelősek azért, hogy a menopauza előtti nőknél kisebb az IKB kockázata, akkor mivel magyarázható ez a jelenség? Erre még nincs pontos válaszunk, azonban történt egy érdekes megfigyelés: 1992-ben skandináv kutatók felfedezték, hogy akinek a szervezetében nagyok a vaskészletek, azoknál nagyobb a szívbetegségek kockázata. Ennek a jelenségnek a magyarázata nem teljesen világos. Valószínű, hogy a vas, amikor nagy mennyiségben van jelen a szervezetben, elősegíti a koleszterin különféle oxidációs végtermékké történő átalakulását. Majd ezek a végtermékek megbetegíthetik az erek belső falát bélelő sejteket (az erek endotéliumát) és érelmeszesedéshez vezethetnek.

A menstruáció miatti vérveszteség következtében a nők szervezetében sokkal kevesebb a vas, mint a férfiakéban. A menopauza után ez a vasszintkülönbség kiegyenlítődik, nőknél és férfiaknál nagyjából azonos, ami összefüggésben áll azzal, hogy a szívérrendszeri megbetegedések gyakorisága is hasonló lesz mindkét nemnél. A feltevést, hogy a magas vasszint előidézi az érbetegségek kockázatának növekedését, egy másik – a Harvard Egyetemen végzett – kísérlet is igazolja. Körülbelül 45.000 férfi étkezési szokásait elemezték, majd követték őket négy éven keresztül.

Észrevették, hogy azoknál a férfiaknál, akik nagy mennyiségű vasat tartalmazó állati eredetű táplálékot (hem-típusú vas) fogyasztottak, nagyobb volt a szívinfarktus incidenciája. A megbetegedési arány növekedését nem lehetett az általuk elfogyasztott zsír- vagy koleszterinmennyiséggel magyarázni. Azoknak a férfiaknak, akik bőven fogyasztottak nagy mennyiségű vasat állati forrásból, a ferritin szintjük is nagyon magas volt, ami arra utal, hogy szervezetükben nagy mennyiségű vas volt elraktározva.

Mi legyen a vassal? Kell vagy nem?

Természetesen szükségünk van vasra, mivel ha nagyon kevés van belőle, hajlamosak leszünk különféle betegségekre, mint amilyen például a vészes vérszegénység is. Azonban a szervezetben lévő túl sok vas szintén nagy problémát okoz férfiaknál és nőknél egyaránt. Ahhoz, hogy a vasat megfelelő szinten tartsuk, a többlet kockázatának elkerülésével, két megoldás lehetséges:

Átállás vegetáriánus étrendre. A növényi táplálékban található vas, még ha elegendő mennyiségben is van, nehezebben szívódik fel, ami csökkenti a többlethalmozódás veszélyét.

koszorúér betegség

Véradás. A véradók életeket menthetnek. Ugyanakkor vasat is veszítenek, megelőzve a vas felhalmozódását a szervezetben, így saját egészségük is javul.

Évente több nő hal meg IKB következtében, mint bármilyen más betegségben. Mégis a nők jobban félnek a rákos megbetegedésektől, mint a szívbetegségektől. A helyzetet tovább bonyolítja a nőknél, hogy náluk az IKB gyakran atipikus formában jelentkezik, ami megtévesztheti az orvosokat a helyes diagnózis felállításában. Ehhez még hozzáadódik, hogy a nők sokszor más beteg személyeket (szülő, férj, stb.) is ápolnak, ami saját egészségük elhanyagolásához vezethet.

Kedves női olvasónk, döntse el, hogy több figyelmet szentel a szívének. Kérjen orvosi segítséget és tartsa szem előtt a kockázati tényezőket: mérje rendszeresen vérnyomását, koleszterinszintjét és vércukorszintjét. Gondolja át életstílusát és üzenjen hadat egészségtelen szokásainak. Ahhoz, hogy másokon segíteni tudjon, fontos, hogy mindenekelőtt ön is egészséges legyen.

 

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A vas szerepe nőknél a koszorúér-betegségek kialakulásában
Douglas P. Zipes [et al.], Braunwald’s Heart Disease: A Textbook of Cardiovascular Medicine, Ed. VII, 2005; Ed. Elsevier Sounders
Neil Nedley, Proof positive, Cap.3, (Ardmore, OK: Nedley Publishing, 1999)

Kapcsolódó linkek

1. Gyermekkor: Egy nő naplójából
2. A királynő
3. A vas szerepe nőknél a koszorúér betegség kialakulásában
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #2 – alváshiány
5. Mit tudsz a húgyúti fertőzésekről?
6. A B12-vitamin az emberi táplálkozásban – Klinikai és szubklinikai diagnózis
7. Orosz gőzfürdő – kiegészítő gyógymód depresszió esetén
8. Receptek a nők egészségéért
9. Alzheimer – a rettegett kór!
10. Testgyakorlás torna várandósság idején (terhes torna)
11. A spenót – a tavasz ajándéka
12. A makula-degeneráció
13. HPV elleni oltás fiatal nőknél
14. Add tovább! – Podisi tapasztalatok
15. Nőnap – Miért szeretjük őket?
16. Gyereksarok: A szándék a fontos

2,995 Views0

© Copyright 2025 Mezőménesi Életmódközpont - Minden jog fenntartva.