A stroke utáni
Rehabilitáció
Apró fontos dolgok, mielőtt sorra vesszük a rehabilitációs lehetőségeket
Rehabilitáció: Az agyi értörténések a világon a harmadik fő halálozási okot képezik. Illetve az ipari országokban az első helyen szerepelnek a hosszútávú rokkantság kialakulásához vezető oki tényezők között. Bizonyos érkockázati tényezők hosszas hatása végzetes következményekkel lehet az agy vérkeringésére. Okozhat érelzáródást (trombózis vagy embólia, vérrög útján) vagy érszakadás általi agyvérzést.
Az agyi értörténések kockázati tényezői közül megemlítjük a következőket: dohányzás, cukorbetegség, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás, szívritmuszavarok, mozgásszegény életmód – szedentarizmus, előrehaladott életkor, agyi értörténési előzmények. A megfelelő egészséges életmód kialakításával a fentebb említett tényezők legnagyobb része megváltoztatható.
Egy elsődleges agyi értörténés túlélőinek (75%) körülbelül egyharmada lesz teljesen önálló, egynegyede enyhébb fogyatékossággal, 40%-a pedig közepes vagy súlyos fogyatékossággal
marad a történtek után. Az összes túlélő aránya, valamint az elfogadható életmódot folytatni képes betegek aránya nagyban függ a történés utáni periódusban alkalmazott orvosi kezeléstől és gondozástól.
A szélütés következményei
Az agyi értörténések (agyvérzés vagy stroke) egyik súlyos következménye a hemiplégia, vagyis a test egyik felének a lebénulása. Gyakran kíséri azonos oldali érzékelési zavar, beszédprobléma, nyelési nehézség, vizeletürítési zavarok, a látás elveszítése a bénulás oldalán, ugyancsak az érintett oldalon a tárgyak mellőzése (nem veszi észre az illető oldalon a tárgyakat, pl. asztal, szék, ajtófélfa stb., emiatt beléjük ütközik), kognitív (gondolkodási) zavarok vagy akár depresszió.
Az agy bizonyos funkciói jól elhatárolt részeken találhatók, azonban sok összetett funkció az agykérgi és kéreg alatti területek közötti többszörös kapcsolódások segítségével valósul meg. Egy szélütés alkalmával bizonyos funkciók elvesztése összefügg az agy területe e funkciókért felelős részeinek a sérülésével. A frontális (homlok-) lebeny motorikus területeinek sérülése féloldali bénulással jár; a parietális (fali) lebeny érzékelő zónáinak sérülései érzékelési zavarokhoz vezetnek, a temporális (halánték-) lebeny érintettsége beszédzavarokat okoz, az occipitális (nyakszirti) lebeny sérülései pedig vakságot eredményezhetnek. Ha az agytörzs sérül, nyelési problémák lépnek fel (diszfágia). Ha pedig a kisagy szintjén történt a baj, mozgáskoordinációs zavarok (ataxia) jelennek meg. A frontális lebeny egyes területeinek érintettsége viselkedési, személyiségbeli és kognitív zavarokkal járhat. Azok az agyi értörténések, amelyek a jobb agyféltekében zajlanak le, a baloldali testrész elgyengülésével járnak, ugyanakkor a páciens a bal oldalán lévő tárgyakat szintén egyáltalán nem veszi észre.
Az agy állandóan változó szerv
Az emberi agy csodálatos szerkezeti változásokra képes olyankor, amikor egy új dolog tanulására kap jelzést, vagy amikor egy része megsérül vagy tönkremegy. Ebben az esetben a sérült rész környékén levő területek igyekeznek átvenni annak elveszített funkcióit. A képalkotó eljárásokkal végzett kutatások arra az eredményre vezettek, hogy amikor egy elveszített funkciót ingerlünk, a környező területeken magasabb energiafelhasználást érzékelhetünk.
Egy bizonyos célú mozgás egy tanult készség. Egy cselekedet végrehajtása (mint például egy pohár felemelése és szájhoz közelítése) annak köszönhető, hogy az agy mozgató központjai már rendelkeznek egy térképpel és egy végrehajtó programmal. Az egyszerű szándék, hogy bármilyen mozgást elvégezzünk, aktiválja a programot, amelynek segítségével végrehajtható a mozdulatsor, és amely folytonosan javítani próbál azon.A tárgy súlyáról, helyzetéről, távolságáról, alakjáról, nagyságáról, hőmérsékletéről és anyagáról az agy folyamatosan ingerületeket kap az izmokban, ízületekben, bőrben, szemben lévő receptoroktól. A mozgási séma egyfolytában ezeknek a paramétereknek a függvényében értékelődik és állítódik be újra és újra, az agy pedig parancsot küld a szükséges izmoknak megfeszülésük megfelelő mértékéről. Ezt a programot viszont évekkel ezelőtt tanultuk meg, rengeteg hiba és ismételt javítások által. Bizonyára sokszor kiöntöttük a tejet gyermekkorunkban, mielőtt megtanultuk helyesen a szánkhoz vinni a csészét.
Rehabilitáció: Neuroplaszticitás és stroke
Nagyon sok agyi értörténés következtében az agy területeinek sérüléseikor tönkremennek azok a programok is, amelyek ezeket a mozgásokat meghatározták. A neuroplaszticitás (a neuronok alakíthatósága, képlékenysége) jelenségének köszönhetően újra megtanulható az a mozgás, amelyet a betegség következtében elveszítettünk. Ahhoz, hogy ez a neuroplaszticitás hatékonyan működjön, szükséges a minél helyesebb ingerlés, a beteg részéről pedig a jó együttműködés.
Nagyon fontos azoknak az érzéseknek az észlelése, amelyek az illető mozgást kísérik. A mozgást nem lehet megtanulni, hogyha az egyén nem érzékeli az a bőrről, izmokból, ízületekből vagy a szemből érkező információkat. Egy másik fontos feltétele a rehabilitációnak: a beteg képes legyen megkülönböztetni a különféle érzéseket, hogy a saját javulására koncentráljon és aktívan vegyen részt abban.
Az életminőség minél jobb helyreállítása érdekében szükség van a különféle jártasságok újratanulására, mint például: hogy ülés és állás közben megőrizze egyensúlyát; hogy le tudjon szállni az ágyról; hogy leüljön egy fotelbe; helyes és kiegyensúlyozott járás; kéz és a kar használata, úgy az erőt igénylő mozgásoknál, mint a finom mozgásoknál; jó beszéd- és íráskészség, stb.
Ezeknek a jártasságoknak az újratanulása a rehabilitációs munkacsoport szakosított tagjainak a segítségével valósulhat meg:
- kinetoterapeuta (gyógytornász),
- mozgásterapeuta,
- logopédus,
- rehabilitációs orvos,
- neuro-pszichológus.
Néhány rehabilitációs módszer
A „kényszerítés” rehabilitációs módszerével a pácienst arra késztetjük, hogy testének kizárólag csak a bénult felét használja, miután valamennyire újból megjelentek az akaratlagos mozgások. Naponta több órát (átlagban ötöt) vesz igénybe ez a rehabilitációs módszer, több héten át tart, de az eredmények nagyon ígéretesek.
A tükrök segítségével történő rehabilitációs módszer abban áll, hogy a páciens megpróbálja egyszerre és szimmetrikusan mozgatni egészséges végtagját a bénult oldallal. A beteg a tükörben követi az egészséges testrész mozgásának a képét, miközben a sérült oldala a tükör háta mögött van elrejtve. Ez nagyon egyszerű és hozzáférhető módszer. A többi klasszikus módszerrel együtt felgyorsíthatja a motoros rehabilitációt, valamint egyes kognitív funkciókét. Ezenkívül térlátási problémák és a mozgással együtt járó fájdalmak eltűnését is eredményezheti.
A Perfetti-féle szenzitív-kognitív módszer azon alapszik, hogy egy mozgás újratanulása felgyorsítható, hogyha ingereljük azokat az érzéseket, amelyek az illető mozgást kísérik. Az ingerlést a kéznél kezdjük, mivel ez a legérzékenyebb és ennek van a legkiterjedtebb agykérgi hálózata. A páciens szemét lekötjük, hogy a figyelmét ne terelje el semmi és jobban tudjon koncentrálni. Majd megkérjük, hogy különböztessen meg különféle közeli ingereket, mozgásokat, anyagokat, nyomási ingereket stb. Ezután fokozatosan haladunk tovább a törzsre és az alsó végtagokra. Hogyha az érzékelési és a kognitív funkciók nincsenek megzavarva, a rehabilitáció nagyon eredményes.
Összegzés
Jegyezzük meg, hogy az agyi értörténések esetében rendkívül fontos a rehabilitáció minél előbbi megkezdése. A neuroplaszticitás ellenkező irányban is működhet. A használatlanság, lustaság is tanulható és második természetté válhat, amin az esetek többségében már egyáltalán nem lehet változtatni.
dr. Ionuţ Dobrescu
Rehabilitációs és fizioterápiás szakorvos
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az agyi érinzultus utáni rehabilitáció
Kapcsolódó linkek
1. Kétarcú villámcsapás – az agyvérzés
2. Az agyi vérkeringés felépítése
3. Stroke – tünetek és kockázatok
4. Stroke jelei és megelőzése
5. 8 táplálkozási stratégia – egyél jót a stroke után
6. Agyvérzés tünetei és jelei
7. Cukorbetegség, mint a stroke rizikója
8. Egészségügyi kaleidoszkóp
9. Vegetáriánus és vegán receptek #1
10. Rehabilitáció a stroke után
11. Sztrók a gyerekeknél
12. A stroke és a rák közötti kapcsolatok
13. Mezőménes – mágnes, ami vonz
14. Hidroterápia a stroke utáni rehabilitációban
15. Pszicho-emocionális zavarok: viszonyuljunk megértően a stroke után az érintettekhez
17. Érelmeszesedés: Az agyi értörténés csapatmunkában való kezelése
18. Gyereksarok: A három kismalac: Figyelem, az élet fontos!
(20 adag)
(12 adag)
A májnak ez a zsírosodási folyamata elsősorban annak az életstílusnak köszönhető, melyet a nagy mennyiségű finomított, feldolgozott táplálék fogyasztása jellemez. Ezek állati zsírban, cukorban, fruktózban, keményítőben gazdagok, viszont rostokban, omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és ásványi sókban szegények.
