March 2021

  1. Home
  2. March 2021
By Szabi Madaras
Propolisz Tüdő
Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Propolisz: A meleg évszakban, a méhekhez hasonlóan, amelyek kirajzanak a kasból, hogy a virágoknak örvendezzenek, mi is kijövünk a szabadba kirándulni, a tengerpartra, a hegyekbe vagy csak sétálni. Amikor a nagy melegben elsétálunk egy fagylaltos bódé mellett, érezzük, hogy ezt a lehetőséget nem lehet kihagyni, vásárolunk egy tele kehely krémes fagylaltot, ami egy kicsit lehűt. Este azonban észrevesszük, hogy nem tudunk lenyelni semmit és… senkit. Mit tegyünk ilyenkor?

Dr. Villanueva francia kutató megállapította, hogy a propoliszban megtalálható egy galangina nevű anyag (más néven: 3-5-7 trihidroxiflavon), amelynek bakteriosztatikus (megállítja a baktériumok szaporodását) és baktericid (elpusztítja a baktériumokat) hatása van.

propoliszMeghatározás

Az aeroszolos inhalálást elektromos aeroszol készülékkel (kapható a kereskedelemben) végezhetjük, vagy egyszerűbb megoldásként papírtölcsért helyezünk egy teafőző tetejére. Az aeroszolos inhalálás hígítása 1:2 vagy 1:3, desztillált vízben vagy illóolaj tartalmú teában (menta, fenyőrügy, citromfű stb.).

Javallatok

A propolisz bakteriosztatikus és baktericid hatásának köszönhetően megszünteti a nyálkahártyák szintjén kialakult gyulladásos folyamatokat. Érszűkítő hatása következtében a nyálkahártyák elzsibbadnak, érzéstelenednek. A következő felső légúti megbetegedések esetén javasolt:

  • rhinitisz (orrdugulás),
  • gégehurut,
  • nyelőcsőhurut,
  • légcsőhurut,
  • bronchitisz,
  • tüdőgyulladás.

propolisz

Ellenjavallatok

A készítmény nem mérgező, de egyes esetekben intoleranciát válthat ki. Továbbá megjelenhet viszketés, gyulladásos bőrkiütés, ilyenkor azonnal félbe kell szakítani a kezelést.

Az oldat előállítása

Az 5%-os alkoholos propoliszoldatot a következőképpen állítjuk elő:

  1. 10 g propoliszt összetörünk, eltávolítjuk a viaszt és a többi szennyeződést.
  2. Zárható flakonba vagy befőttesüvegbe tesszük, alkoholt (96%-os) töltünk rá – 1 rész propoliszhoz 10 rész alkoholt.
  3. Sötétben, szoba hőmérsékleten tároljuk, 3 napon keresztül.
  4. Naponta 30 percig rázzuk az oldatot.
  5. A harmadik nap az oldatot hidegbe tesszük (0-5 °C) és 2 órán keresztül állni hagyjuk.
  6. Szűrőpapíron vagy gézen átszűrjük.
  7. Áttöltjük pipettával ellátott üvegcsékbe vagy más típusú kis zárható üvegekbe.

Kezelés

  • Előkészítjük a fentebb leírt töménységű oldatot, az inhaláló készülék maszkját az orra és a szájra helyezzük, vagy pedig a teafőzőbe helyezett papírtölcsér fölé hajolunk, orrunkat és szánkat a tölcsérbe helyezve.
  • Elindítjuk a gépet.
  • Kényelmes testhelyzetet biztosítunk a betegnek.
  • Utasítjuk a pácienst, hogy lélegezze be a propolisz gőzt az orrán keresztül, majd lélegezze ki a száján keresztül.

A kezelés időtartama

  • Naponta, fokozatosan növeljük az ülések időtartamát 1-3-5-10 percig.
  • Az akut gyulladásos folyamatoknál a hatás már az első ülések után tapasztalható lesz.
  • Gennyező gyulladásos folyamatok esetén naponta vagy kétnaponta végzett, 5-10 kezelési alkalom szükséges.

Nemrég mesélte egy kolléganőm a Ménesi Egészségközpontból, hogy már régóta gennyes, krónikus laringitisszel, légcsőhuruttal küszködött, amit sokáig antibiotikummal kezelt. Olvasott erről a propoliszos inhalálási módszerről és ki is próbálta, 5–10 napon keresztül. Már a 2. és 3. kezelés után javulást tapasztalt, a teljes kezelés végére pedig teljesen megszűnt a kínzó gyulladásos krónikus fertőzés.

Sorin Capră
főápoló, Mezőménes

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

2,316 Views0
By Szabi Madaras
Az Agy Korzitol Stressz
A kortizol és a mindennapi stressz

A kortizol és a mindennapi stressz

A stressz – amelynek számos kiváltó oka lehet, hétköznapi, de életünk jelentős eseményeivel kapcsolatos dolgok egyaránt – mint fogalom Selye János endokrinológus révén került be az orvosi terminológiába, körülbelül 50 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a stresszt összefüggésbe hozták már mindegyik modern civilizációs betegséggel, többek között

  • a rákkal,
  • mentális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel,
  • a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel,
  • a diabétesszel,
  • a vérzsírszint zavarokkal,
  • az elhízással.
MELLÉKVESÉK – a vese felső részén elhelyezkedő endokrin mirigyek, amelyek kortizolt, adrenalint és nemi hormonokat termelnek
KORTIKOSZTEROIDOK – a mellékvesekéreg (cortex) által termelt stresszhormonok (pl. kortizol, aldoszteron, androgének, ösztrogének).
GLUKOKORTIKOIDOK – szintetikus biokémiai vegyületek (hidrokortizon, prednizon) vagy a mellékvesék által termelt és kibocsátott termékek (kortizol).
KORTIZOL – a mellékvesék által termelt stresszhormon, amely vészreakciókor segíti a szervezet alkalmazkodását, ugyanakkor többek között serkenti az energiaképzéshez fontos anyagok – glükóz és zsír – felszabadulását a raktárakból. Bármilyen típusú stressz – fizikai, kémiai, pszichológiai, traumás, sebészeti – vagy a hideg, a koplalás, az evés serkenti a kortizol elválasztást.

A szervezetünkben lezajló folyamatok

kortizol szint

Bár a kiváltó tényezők sokfélék lehetnek, a szervezet mindig ugyanúgy, ugyanolyan mechanizmussal válaszol:
stressz hormonokat – katekolaminokat és kortizolt – szabadít fel a mellékvese-mirigyekből. A stresszt kiváltó körülménnyel egy időben a felsőbb idegi központok a hipotalamuszt hipofízis-stimuláló hormon elválasztására utasítják (CRH), aminek eredményeként ACTH (adrenocorticotrop-hormon) jut a véráramba, ez pedig a mellékveséket kortizol termelésre serkenti. Mindez egy sor drámai elváltozást okoz a szervezetben, amelyek a vészreakcióra készítik fel fizikailag és pszichikailag a szervezetet.

Az alkalmazkodási reakció a következőket foglalja magában:

  • a pulzus felgyorsulása (tahikardia),
  • a szívizom-összehúzódás és a szívhozam növekedése,
  • a légzésfrekvencia emelkedése (tahipnoé),
  • a véráram hozamának az izmok irányába való átirányítása a hasi szervek felől, ami fokozott energiafelhasználást és oxigénellátást igényel,
  • a pupillák tágulása (midriázis), az izomtónus emelkedése,
  • erőltetett ébrenléti állapot,
  • az izzadás és a nyálkiválasztás fokozódása,
  • a fájdalom érzékelési szint csökkenése.

Biológiailag az összes biokémiai folyamat célja az egyensúly (homeosztázis) megteremtése, ami egy ideális állapot, amelyet környezeti tényezők, a külső és belső ingerületek gátolhatnak. Mivel a szervezet nem úgy van felépítve, hogy a nap 24 órájában, hetente 7 napon át stresszes körülmények között működjön – és ez nem is szükséges – , az esemény megszűnte után helyreáll az eredeti állapot.
kortizol szint

A cirkadián ritmus és a kortizol hatékonysága stressz esetén

Egyes hormonok a nap folyamán ciklikusan választódnak ki. A kortizol reggel éri el a legmagasabb szintet, majd fokozatosan csökken, a legalacsonyabb szint pedig éjfél körül mutatható ki. Ez a napi ritmus a hipotalamusz magvaiban elhelyezkedő, ún. „biológiai óra” működésének eredményeként jön létre, amely ellenőrzi a kortizol kiválasztásának a pulzusfrekvenciáját és amplitúdóját.

A kortizol – a melatoninnal együtt – az éjjel-nappali ciklus folyamán ellenőrzi a szervezet funkcióit. Erre jó példa az immunrendszer. A reggeli emelkedett kortizol szintnek kulcsszerepe van az éjjeli specifikus (sejtmechanizmuson alapuló) immunitásról a nappali immunitásra való áttérésben, melynek során antitest-felszabadító mechanizmusok dominálnak
(humorális immunitás).

kortizol szintVálaszként a stresszkeltő tényezőkre a szervezet minden felhasználható erőforrását mozgósítja: éhezés
esetén a kortizol biztosítja a vércukor szinten tartását – ezt hipoglikémia ellenes hatásnak nevezzük, melynek során a glukoneogenézis folyamata által a máj az aminosavakból glükózt szintetizál. Az energiaraktárak feltöltése és a glükóz kiválasztása a vérbe az újabb stresszhelyzetre való alkalmazkodást segíti elő. Ugyanakkor a zsírsavak mozgósításával és lebontásával (lipolízis) a kortizol energiát szabadít fel, valamint lehetővé teszi a zsírszövet raktárainak az átköltözését.

A krónikus stressz nem specifikus tünetei:

KOGNITÍV – memória- és koncentrálási zavarok
EMOCIONÁLIS – szorongás, ingerlékenység, ingerültség vagy elszigetelődési hajlam, depresszió
FIZIKAI – szédülés, hányinger, mellkasi fájdalom, felgyorsult szívverés, fulladás érzés, hasmenés vagy székrekedés
MAGATARTÁSBELI – álmatlanság, fokozott étvággyal járó táplálkozási zavarok, drogfogyasztás

A krónikus hiperkorticizmus „dominóhatása”

Az idegrendszer és az endokrin rendszer minden válasza, amelynek során stressz hormonokat szabadít fel, a fiziológiás cirkadián ritmus felborulásához vezet. E válaszok felszaporodása állandó kiegyensúlyozatlansághoz vezet (kéreghormon túltengés, krónikus hiperkorticizmus), ami negatívan hat az egészségi állapotra. Az agyban és a hipofízisben levő receptorok mérik a keringő kortizol szintjét, és a kortizolémia csökkentéséért felelnek napközben. Az ismételt kortizol kiválasztás következtében e receptorok érzéketlenekké válnak, ami a cirkadián ritmust befolyásolja.

 

A krónikus stressz miatt kialakult hiperkorticizmus kihat az egészségi állapotra. A növekvő étvágy és a zsírszövetek átrendezése túlsúlyhoz vezet. Akiknek öröklött hajlamuk van a diabéteszre vagy a családi kórtörténetükben diabétesz szerepel, a hiperglikémizáló hatás oly módon érvényesül, hogy a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulin fiziológiás hatására, így csökkent glükóztoleracia alakul ki. Ugyanakkor a vérnyomás ellenőrzése egyre nehezebbé válik, a pajzsmirigy működése enyhén romlik, ami fáradtsághoz és depresszióhoz vezet.

Csökkennek..vagy negatív esetben növekednek

A fehérjeszintézis csökkenése miatt az izomtömeg is csökken, ami a végtagoknál proximális izomgyengeséget eredményez, károsítva az ízületek mechanikáját. Hasonló módon, a csont felszívódási folyamatok erősödése következtében, romlik a csont képződés, ami csontritkuláshoz vezethet. Az immunitás krónikus elnyomása kedvez a fertőzések kialakulásának. A bőr és a kötőszövetek regenerálódása romlik – főleg éjszaka – az éjjeli hiperkorticizmus hatására.

kortizol szint

A túlzott kortizol-elválasztás enyhén elnyomja a nemi mirigyeket ellenőrző hipofízis-hormonokat, aminek a hatása a menstruációs ciklus, a termékenység, a libidó és a nemi dinamika módosulásához vezet. Úgyszintén akadályozza a növekedési hormon (GH) termelését, éspedig úgy, hogy az éjszakai kortizol többlet-termelődés aránytalanul erős GH-gátlást eredményez. Ez a folyamat gyerekeknél alacsony növést, felnőtteknél korai öregedést eredményez, mert tudvalevő, hogy a GH öregedést késleltető hatással bír.

A kortizol enyhe szint növekedés serkenti a memóriát és a tanulási folyamatot, azonban a krónikus kitettség gátolja a figyelmet, a gondolkodást, a térlátást és a beszéd folyamatosságát. Az érzelmi egyensúly felborulása pánikrohamokhoz és depresszióhoz vezet. Az alvás REM-fázisának (gyors szemmozgásos szakasz, a leghatékonyabb regenerálódás ilyenkor történik) a megzavarása

  • reggeli fejfájással,
  • krónikus fáradtságérzettel,
  • a kognitív funkciók enyhe zavarával,
  • a figyelem lankadásával jár.

Krónikus fáradtság-szindróma

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának, melynek tünetei: fáradtság, szédülés, alacsony vércukor szintre való hajlam. A mellékvesék csökkent működése autoimmun betegségekre hajlamosít, és erősíti a menopauza tüneteit.

 

Az alváshiány majdnem 45%-kal növeli a kortizol szintjét. A hideg évszak kissé felborítja a napi ritmust, amivel részben meg lehet magyarázni a szezonális hangulat- és viselkedésváltozásokat. Ugyanígy hat az alkoholfogyasztás és a depresszió is, több kortizol kiválasztását előidézve a hipotalamusz-hipofízis tengely ingerlésével, mint amennyit önmagában a stresszhelyzet okozna.

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának.

 

Mit tegyünk?

A stressz hatás mérése a személyiségbeli különbségek miatt nem mindig egyszerű. A kortizol biológiai stresszmarként való alkalmazását a nap folyamán való specifikus szintváltozásai korlátozzák.

A kortizolszint csökkentésére a testgyakorlás és a relaxációs technikák jelentik a megoldást. A sportolás növeli az endorfin- és a szerotoninszintet, ami csökkenti a szimpatikus tónust és ingerli a hipofízis-mellékvese tengelyt. A legjobb módszer stressz oldására, ha különféle viselkedésterápiákkal, masszázzsal, mély légzési technikákkal, a természetre figyeléssel eltereljük a figyelmünket a nyugtalanító tényezőkről. Finomítatlan élelmiszerek fogyasztása és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet. A mellékveséket az életmódra negatívan ható körülmények – mérgező környezet, toxikus élelmiszerek, ártalmas gondolatok és akár kapcsolatok – mellőzésével „pihentethetjük”. Ezen kívül próbáljunk változtatni a stresszhez – mint mindannyiunk által megtapasztalt mindennapi jelenséghez – való egyéni szemléletünkön.

Nem maradt más hátra, minthogy kellemes és pihentető időtöltést kívánjak a természetben, ahol a cikkben javasolt módszereket is könnyen ki lehet próbálni.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A kortizol és a mindennapi stressz
Leigh Erin Connealy, Stress and your hormones, Coast Magazine 2004
Jones and Bartlett Publishers, Physiology of stress Winn Chatam, Glucocorticoid effects on the immune system, UpToDate, 2014


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

63,918 Views0
By Szabi Madaras
Alkohol Baktérium Dohányzás Menopauza Mozgás Nő Szív
Egészségügyi kaleidoszkóp #4

Egészségügyi kaleidoszkóp #4

Alkoholfogyasztás, bél védelem, E-cigaretta, baktériumok, …

👉🏼 A „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás új lehetséges hatásai
👉🏼 Multirezisztens baktériumok – az emberek és a házi kedvencek közös problémája
👉🏼 A mentális problémákkal küzdők hajlamosabbak az elektronikus cigarettát választani
👉🏼 Korai menopauza után nő a szívelégtelenség kockázata

alkoholfogyasztásA „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás új lehetséges hatásai

A PLOS One folyóiratban nemrég publikált, az USA országos egészségügyi intézményei által támogatott egyik tanulmány szerint akár egyetlen alkalommal történő, „binge drinking ” típusú alkoholfogyasztás károsíthatja a bél védő szerepét, így nagyszámú bél baktérium kerül a vérbe. A baktérium-toxinok koncentrációja megnő a vérben, ami az egész immunrendszernek árt.

A kutatók többek között megfigyelték, hogy a lázzal, gyulladással és szövetpusztulással kapcsolatos folyamatokban szerepet játszó immunrendszeri sejtek osztódása felgyorsul. „Binge drinking ” típusú alkoholfogyasztásról beszélünk, amikor valaki egy alkalommal 4 egységnél több alkoholt fogyaszt; egyébként világviszonylatban az alkohol fogyasztásnak ez a leggyakoribb formája. (1 egység = 10 g abszolút alkohol.)

A túlzott alkohol fogyasztás az Európai Unióban is valós közegészségügyi problémának számít. Az Európai Bizottság szakértők által összeállított jelentése szerint a túlzott alkoholfogyasztás az Európai Unión belül a korai elhalálozások mintegy 7,4%-ért tehető felelőssé. Különösen a fiatalok – a 15–29 év közöttiek – érintettek. A statisztikák alapján a lányok körében az elhalálozások 10%-a a túlzott alkoholfogyasztásnak köszönhető, míg fiúknál ez az arány 25%-ra emelkedik. A „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás egyre inkább terjed az Európai Unió tagállamaiban. Ehhez a jelenséghez társul a közúti balesetekben alkoholfogyasztás miatt történő évente mintegy 10.000 elhalálozás.

PLOS One, 2014. IV. 14. és Európai stratégia az alkoholfogyasztásból származó károk csökkentésére, www.europa.eu, megtekintve 2014. V. 16-án.

Multirezisztens baktériumok – az emberek és a házi kedvencek közös problémája

alkoholfogyasztás

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság mBio című lapjában nemrég közölt tanulmány szerint a házban tartott állatok – mint a macska vagy a kutya – antibiotikumra szuper rezisztens mikróbák egészséges hordozóivá válhatnak. Szakemberek egyöntetűen elismerik, hogy a multirezisztens stafilococcus aureus (MRSA) jelentős problémát jelent a humán orvoslásban, a tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a háziállatok is hozzájárulnak ehhez az aggasztó jelenséghez.

A tanulmány során bizonyítást nyert, hogy az MRSA világszerte elterjedt törzsei közül néhány fertőzésveszélyt jelenthet emberre és háziállatokra egyaránt. A tudósok fontosnak tartják összehangolt intézkedésekkel felvenni a harcot az antibiotikum rezisztens mikroorganizmusok terjedésével szemben. Szerintük az antibiotikum-kezelésre vonatkozó szabályozásokat nagyon szigorúan be kellene tartani, a humán- és az állatorvoslásban egyaránt.

Az MRSA különböző fajok között is terjedhet. Világszerte ismert volt az az eset, amikor egy újszülött elefánt az állatkerti gondozótól fertőződött meg szuperellenálló baktériummal, melynek következtében elpusztult. Viszont nem minden szuperellenálló csíra képes állatról emberre vagy emberről állatra átterjedni. A tanulmány alapján a háziállatok nagyobb veszélyt jelentenek az emberre, mint az emberek a háziállatokra, és a szakemberek felhívják azok figyelmét, akik háziállatokat tartanak, hogy az érintkezés során a legszigorúbban tartsák be a higiéniai előírásokat.

mBio, American Society for Microbiology, 2014. május 13.

A mentális problémákkal küzdők hajlamosabbak az elektronikus cigarettát választani

alkoholfogyasztásA Tobacco Control folyóiratban publikált egyik tanulmány szerint az elektronikus cigarettát nagyobb valószínűséggel választják a mentális zavarokkal küzdő (pl. szorongásos vagy depressziós) személyek. A termékfelhasználók alcsoportjainak összehasonlításából kiderült, hogy a depressziós, szorongásos vagy egyéb pszichikai zavarokkal küzdőknél kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy kipróbálják az elektronikus cigarettát, és háromszor nagyobb, hogy folyamatos felhasználók maradnak, azokhoz képest, akiknek nincsenek ilyen zavaraik.

Az ok, amiért a mentális zavarokkal küzdők az elektronikus cigarettát választják, úgy tűnik, ugyanaz, mint a többi dohányzóknál: így próbálnak leszokni a hagyományos dohányzásról. A tanulmány szerzői szerint ezt a dohányzói réteget gyakran figyelmen kívül hagyják, ezért lehetséges, hogy az elektronikus cigaretta-jelenség által ez a leginkább érintett csoport. A statisztikák alapján az USA-ban forgalmazott cigarettamennyiség mintegy 30-50%-át mentális zavarokkal küzdő egyének használják el. Állítólag az elektronikus cigaretta segít leszokni a hagyományos cigarettáról, ezt viszont eddig még nem sikerült elegendő bizonyítékkal alátámasztani.

Tobacco Control, 2014. május 12.

Korai menopauza után nő a szívelégtelenség kockázata

Svédországban 22.000 nő bevonásával készült tanulmány során megállapították, hogy a menopauza korai beállta utáni években növekedhet a szívelégtelenség kockázata. A kockázat különösen nagynak bizonyult a dohányzó nőknél. Szívelégtelenségen értjük azt, amikor a szív képtelen betölteni pumpa-szerepét, nem tudja fogadni és továbbküldeni a szervek és szövetek működéséhez szükséges vérmennyiséget. A szívelégtelenség kezdeti tünetei a gyengeség, gyakori és egyre erősebb fáradtságérzet, valamint légszomj (dispnoé).

Korai menopauzán azt értjük, amikor a klimax tünetei 40 és 45 éves kor között jelentkeztek. A tanulmány megállapította, hogy ezeknél a nőknél 40%-kal nagyobb volt a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknél a menopauza megfelelő korban – vagyis 50 és 54 év között – állt be. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a szívelégtelenség kockázata a menopauza megjelenésének idejéhez képest arányosan csökkenő, azaz 1 év „késés” a menopauza beállásában a szívelégtelenség kockázatának 2%-os csökkenését jelentette.

A leginkább figyelemre méltó megállapítás a Karolinska Intézet (Stockholm) kutatói részéről a menopauzában levő dohányzó nők szívelégtelenségre való hajlamával kapcsolatos. A szívbetegség kockázata a dohányzó és a múltban dohányzó nőknél volt a legnagyobb. Bár a tanulmány metodológiája nem tudta bizonyossággal megállapítani az ok-okozati viszonyt, csak egyszerűen észlelte a kapcsolatot a korai menopauza és a szívelégtelenség között, a szakemberek véleménye az, hogy a menopauza életszakaszában a nőknek javasolt kiegyensúlyozottabb táplálkozással, több mozgással, testsúlykontrollal és a dohányzás elhagyásával csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Menopause, 2014. május 12.

dr. Valentin Nădășan

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

12,312 Views0
By Szabi Madaras
Kivizsgálás Orvosoknak
A betegvizsgálat elfelejtett művészete

A betegvizsgálat elfelejtett művészete

Vizsgálat: „Megírta a receptet anélkül, hogy megvizsgált volna”

Az emberek szájából nagyon gyakran hallom ezeket a szavakat. Úgy látszik, hogy az utóbbi időben drámaian átalakult az orvosi vizsgálat klasszikus formája. Az anamnézis (a pácienssel való beszélgetés) helyét egy rövid, gyors vallatás vette át, standard kérdésekkel. A második klasszikus szakasznál – a beteg fizikális vizsgálatánál – szintén változások történtek. Néha teljesen átugranak rajta, máskor viszont sietősen végzik, „a nagykönyvben” megírt részletek tiszteletben tartása nélkül.

Valamikor a diagnózis egyik központi eleme volt a fizikális vizsgálat. Általában már a páciens beszámolója és figyelmes vizsgálat alapján sejteni lehetett a diagnózist, amit a további vizsgálatok alátámasztottak. Ám úgy tűnik, hogy a fizikális vizsgálat ideje már lejárt. Amikor ezt mondom, nem csak Romániára gondolok. Tulajdonképpen Lisa Sanders doktornőt idézem, aki a Yale Egyetem lektora és a rezidensképző program professzora.

A fizikális vizsgálat elhagyásának okai

Számtalan ok van, azonban az első helyen áll a magas technológiájú vizsgálatokba vetett túlzott bizalom, ami az orvosok és a páciensek hozzáállását egyaránt megváltoztatta. Mi értelme van még a páciens szívét meghallgatni, amikor el lehet küldeni szív-ultrahang vizsgálatra? Minek „vesztegessük az időt” a tüdők meghallgatásával, amikor egy röntgenfelvétel mindent megmutat, ami csak érdekelhet minket?

vizsgálat

A második ok, úgy tűnik, az idő. Egyre hosszabbak az ajtó előtti sorok és a várakozási listák egy egyre betegebb világban. Az emberekkel való foglalkozás közben nyomás alatt vagyunk, hogy minél hamarabb befejezzük a rendelést az éppen előttünk álló pácienssel. Természetesen, pénzügyi nyomásnak is ki vagyunk téve. Minél több beteget vizsgálsz meg egy óra alatt, annál nagyobb lesz annak az intézménynek a nyeresége, amelyiknek dolgozol.

A fizikális vizsgálat elhanyagolásával pedig, ördögi kört kialakítva, előáll a harmadik ok is: az orvosok ezen a területen elveszítik képességeiket. A Stanfordi Egyetemen (USA) 2006-ban elvégzett egyik tanulmány szerint az orvosi egyetemi évek során minden diák betegvizsgáló képessége fokozatosan 60%-ig nőtt. Ám sajnos az egyetem elvégzése után ez a képesség már nem fejlődött. A rezidens orvosok, a környékbeli szakorvosok, sőt még az egyetemi professzorok sem (!) teljesítettek jobban a végzős egyetemistáknál.

vizsgálatA fizikális vizsgálat elhagyásának következményei

Van-e azonban értelme sajnálkozni a fizikális vizsgálat megszűnése miatt? Szükség van egyáltalán erre modern világunkban? Amikor a rendelőink tele vannak mindenféle készülékekkel, kell-e ezt a divatjamúlt, régi módszert alkalmazni? Bár rendkívül kevés kutatás folyik ezen a területen, a tények mégis teljesen világosak: a beteg gyógyítását jelentős mértékben elősegíti a pácienseknél végzett alapos fizikális vizsgálat.

A kutatások szerint az esetek 70%-ában a diagnózis felállítását a páciens anamnézise biztosította. „Hallgasd meg a beteget, mert tőle fogod megtudni, hogy mi baja van” – íme, egy ősrégi, bölcs tanács. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy azon betegek 50%-ánál, akiknél az anamnézis nem adott választ a kérdéseinkre, az alapos fizikális vizsgálattal felállítható volt a pontos diagnózis. A fennmaradó esetekben a vizsgálatok szolgáltak útmutatásként.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, hogy a figyelmes fizikális vizsgálat milyen mértékben játszott szerepet a döntéshozatalban. Az eredmény elképesztő volt: ez az „ősrégi” módszer 100 esetből 26-ban megváltoztatta a diagnózist és a betegek kezelését.

Mi több, az esetek felénél a diagnózist nem lehetett volna megszokott módszerekkel megállapítani. Másképp szólva, hogyha ezeket a pácienseket nem vizsgálták volna meg figyelmesen, a helyes diagnózist csak akkor lehetett volna megállapítani, ha a betegség már előrehaladott stádiumba kerül és a beteg állapota jelentősen romlik.

Végkövetkeztetés helyett…

…hadd szóljak a saját tapasztalatomról. Egy adott pillanatban rádöbbentem, hogy engem is „elkapott az ár” és nagyon felületesen vizsgálom a betegeimet. Elhatároztam, hogy lelkiismeretesebb leszek, és ennek eredményeként minden páciensemnek, aki a rendelőmbe bejött, „meghallgattam” a nyaki ütőereit.

Néhány hét múlva megvizsgáltam az egyik betegemet, akiről már tudtam, hogy magas vérnyomása volt, és oda kellett figyelni a koleszterinszintjére. Ez a 60 éveiben járó férfi gondosan vigyázott az egészségére, így sok orvosnál megfordult. Ez alkalommal nem volt különösebb panasza, csak ellenőrző vizsgálatra jelentkezett be hozzám.

Úgy tűnt, minden rendben van. Nem voltak aggasztó tünetei, a vérnyomását gyógyszeres kezeléssel és gondosan betartott étrenddel tartotta kordában, koleszterinszintje is normális volt. Ám amikor sztetoszkópomat ráhelyeztem a páciens nyakára, a hallott zörej elárulta, hogy nyaki ütőereinek szűkülete áll fenn.

vizsgálat

Ebből kiindulva a további lépések már automatikusan következtek. A betegnél elvégeztek egy érrendszeri ultrahang-vizsgálatot, amely érelmeszesedéses eredetű szűkületet mutatott ki a nyaki ütőerekben, majd szakintézménybe irányították, ahol műtétileg megszüntették a sztenózisokat. Egy egyszerű gesztus, az erek meghallgatása drámát előzött meg. Hogyha ezeket a szűkületeket senki nem észleli időben, a betegnél kialakulhatott volna egy stroke, ami rokkantsághoz, vagy akár halálhoz is vezethetett volna.

Ezek szerint a fizikális vizsgálat még életet is menthet!

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A betegvizsgálat elfelejtett művészete
Sanders Lisa, Fiecare pacient spune o poveste [Minden páciens elmeséli a történetét], Bucuresti, Ed. Trei, 2010

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0
By Szabi Madaras
Légzés
Tüdő – légzésünk titkai

Légzésünk titkai

Tüdő: A köznapi nyelvben meghonosodott kifejezés – „Mély levegőt vett és nekiállt…” – egy rendkívüli cselekményt megelőző és előkészítő momentum, a „bátorság összegyűjtésének”, a figyelem fókuszálásának és az utolsó pszichikai akadályok legyőzésének a pillanata.

A látszat

tüdőBár nekünk úgy tűnik, hogy belégzéskor levegőt „szívunk” a tüdőnkbe, a valóságban nem ez történik. A belégzés időtartama alatt, a légzőizmok működése következtében megnő a mellkas térfogata. Ahogy nő a térfogat, csökken a nyomás. Abban a pillanatban, amikor a mellkas belsejében lévő nyomás alacsonyabb lesz a légköri nyomásnál, a levegő egész egyszerűen, minden segítség nélkül kívülről „beáramlik” a mellkasba, a nyomás kiegyenlítése végett. Tehát nem szívunk a tüdőnkbe levegőt, csak megteremtjük a szükséges előfeltételt ahhoz, hogy a levegő a tüdőnkbe áramolhasson.

A bordák felfelé irányuló mozgását a bordaközi izmok biztosítják, a rekeszizom pedig a mellkas függőleges átmérőjét növeli, miközben lefelé hatolva nyomást gyakorol a hasi szervekre. Normális légzéskor a rekeszizom szintje mintegy másfél centiméternyit változik, ám erőltetett légzéskor a szintkülönbség akár 10 cm is lehet. Ha a belégzés ideje alatt a teljes rekeszizom 1 cm-nyit süllyedne, a mellkas befogadóképessége 270 cm3-rel nőne, ami ennek megfelelő mennyiségű levegőtömeg áramlását eredményezné a tüdőbe.

A belégzéssel (ami tulajdonképpen aktív módon történik a belégző izmok szükségszerű részvételével) ellentétben a kilégzés első fázisa passzív módon zajlik, amit ezután követ az utolsó, aktív szakasz, ami már igénybe veszi a kilégző izmok munkáját.

Kilégzés

A légző izmok ingerlésének megszűntével a tüdő és a mellkas minden rugalmas eleme visszanyeri eredeti, nyugalmi méretét. A belégzéskor megnyúlt rugalmas képletek visszakerülnek eredeti állapotukba, és ekkor a mellkas belsejében lévő nyomás nagyobb lesz a légköri nyomásnál, melynek következtében a levegő kipréselődik a tüdőből.

Amikor belégzéskor a légző izmok mozgásából úgy tűnik, mintha mi szívnánk be akaratlagosan a levegőt, az magától áramlik befelé, amikor pedig a rugalmas szerkezetek passzív módon visszakerülnek eredeti állapotukba, és úgy tűnik, hogy nekünk már nincs feladatunk, ekkor tulajdonképpen kipréseljük magunkból a levegőt! Amikor az az érzésünk, hogy mindent mi végzünk, a levegő erőfeszítés nélkül áramlik befelé, amikor pedig hagyjuk, hogy a passzív kilégzés végezze munkáját, a levegő elveszíti „kezdeményező készségét” és „kényszerrel” távozik.

Óriási harc

Azonban a passzív kilégzésre is rá lehet segíteni különleges helyzetekben, az izmok összehúzódásával. Eszembe jut Calistrat Hogaș írásából a „nagy és csillogó zöld óriási légy” és a kanca közötti „óriási harc” kibontakozása. A légy, érezve az eső közeledtét, Hogaş kancájának az egyik orrlyukában próbált meg elbújni, amit „tökéletes ballisztikai pontossággal célzott meg”. De „a ló horkantani kezdett és hatalmas tüdejét a föld légkörének felével megtöltötte; és amikor a beszívott levegő a harci trombita harsogásával visszazúdult a térbe, a légy a kanca orrából süvítve katapultált és jó időnek kellett eltelnie, hogy magához térjen.” Jó példa ez az erőltetett be- és kilégzésre.

Az erőltetett légvétel a normális légzéshez viszonyítva egy sor változást feltételez. Mély belégzéskor a gerincoszlop már nem képez fix pontot, mivel megnyúlik, a mellkas fokozottabb kitágulását eredményezve, ami értelemszerűen több levegő behatolását jelenti. Másfelől, a bordaközi izmok és a rekeszizmon kívül egyéb izmok is részt vesznek a légzésben. Például a nagy mellizmok nem csak a testépítők büszkeségére szolgálnak. Ezek a fejbiccentő izmok, a trapéz, stb. izmok mellett részt vesznek az erőltetett belégzésben. Az erőltetett kilégzést elősegítik a hasizmok is.

A tüdő – mint a mellkas üregében elhelyezkedő táguló, rugalmas-rostos szerv – igazodik a mellkas mozgásaihoz, azzal megegyező nyomás- és térfogat változásokat mutatva. A tüdőszövet tágulásával egyidejűleg megnyúlik a hörgőrendszer is, de – bármilyen hihetetlen – még a vérerek is, ehhez a rugalmas rendszerhez kapcsolódva, a rendszer bármelyik pontján kialakuló feszültséget az összes alkotóelemhez továbbítják.

tüdőHengerek és dugattyúk

A mellkason belül a savós mellhártya biztosítja a tüdő mozgásait. Ez két lemezből áll, az egyik a mellkas belső oldalát fedi, a másik szorosan rátapad a tüdő felületére. E két hártya között vékony folyadékréteg található, ami biztosítja a két hártya egymáson való elmozdulását a tüdők mozgásai közben. Hasonló folyamatok zajlanak egy belső égésű motor belsejében is. A hengerben csúszó dugattyút kenőanyaggal síkosítják a kopás megakadályozása végett.

A mellkas esetében ez a kenőanyag a mellhártyaközi folyadék, 3–15 ml mennyiségben. Érdekes tény, hogy ez a folyadék nagyon hamar cserélődik; 24 óra alatt folyamatosan körülbelül 600–700 ml termelődik és szívódik fel belőle, olyan ütemben, hogy a mellkasban a folyadék mennyisége egyetlen pillanatig se haladja meg a 15 millilitert.

Légmell

A mellhártya lemezei közé csak balesetszerűen kerül levegő. Ezt nevezzük légmellnek (pneumothorax). A levegő behatolhat kívülről, a mellkas falának sérülésén át, vagy pedig származhat belülről, a tüdő „kilyukadásakor”, bizonyos tüdőbetegségek, sebészi beavatkozások stb. esetén.

A levegő bekerülése a mellhártya két lemeze közé enyhe vagy súlyosabb tüneteket okozhat, a mennyiségtől függően. Az egyik különleges klinikai forma a szelepes légmell, ami akkor áll elő, ha a sérülés belégzéskor megengedi a levegő két lemez közé jutását, kilégzéskor azonban nem teszi lehetővé annak távozását onnan. Ilyen esetben sürgős beavatkozás szükséges, különben a beteg megfullad. A fulladás megakadályozható, ha beszúrunk egy tűt, amin keresztül a beszorult levegőt kiszívjuk.

Összegzés

Légzésünk egyszerű folyamatnak tűnhet – hiszen életünk minden pillanatában ezt tesszük, minden percben legalább 12-16 alkalommal. Ám még a legbonyolultabb dugattyús motor működése sem vetekedhet azzal, ami a mellkasunkban történik!

Ajánlott, hogy energiánkat időnként felfrissítsük erőteljes ki- és belégzéssel, akár a tengerparton, akár
az ózon dús levegőjű hegyvidéken! Bármelyiket választjuk, egyaránt jó!

 

dr. Dan Rusu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Zenés vakáció


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

25,195 Views0

© Copyright 2025 Mezőménesi Életmódközpont - Minden jog fenntartva.