Szabi Madaras

  1. Home
  2. Szabi Madaras
By Szabi Madaras
Menstruáció Nő
Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában

Dysmenorrhoea: alatt azt a fájdalmat értjük, amely a havi vérzés első napjaiban jelentkezik, görcsös jellegű és az alhas tájékán érzékelhető. A fájdalom átsugározhat a deréktájra, vagy akár a combok elülső részére is, ilyenkor kísérheti hányinger, hányás, hasmenés és fejfájás.

A dysmenorrhoea két típusát ismerjük:

Elsődleges, primér dysmenor rhoea – amikor semmilyen más kóros állapottal nem azonosítható, ami ezeknek a tüneteknek az okozója lehetne. Ez a tünet együttes 2-3 évvel a menarche (a legelső havi ciklus) megjelenése után lép fel, és egészen 20-22 éves korig egyre súlyosabbá válhat.

Utána – főleg a gyerekszülés után – csökken az intenzitása. Epidemiológiai szempontból megállapítható, hogy az elsődleges dysmenorrhoea a menstruáló korú nők mintegy 50%-ánál jelenik meg, akiknek legalább 10%-a a betegség nagyon súlyos formájában szenved, olyannyira, hogy ilyen napokon a munkabírásuk jelentősen lecsökken.

Másodlagos, szekundér dysmenorrhoea – akkor beszélünk erről, amikor egyéb kóros állapotokkal együtt jelentkezik, amelyek közül gyakoribbak az endometriózis, az alhas gyulladásos betegségei, a méh fibrómái, a steriletek (fogamzásgátló eszközök) használata, a méhnyak szűkülete.

Ezekben az esetekben a tünetek később – 20 éves kor körül – jelentkeznek. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy ezeknek a fájdalmat okozó betegségeknek a diagnózisát minél pontosabban megállapítsák, a valós okot megszüntető kezelés érdekében.

dysmenorrhoea

Fájdalmas görcsök

A primér dysmenorrhoea az F2 α prosztaglandin-szint növekedése miatt alakul ki, mintegy válaszként az ovuláció utáni progeszteron-szint változásaira. Ez a prosztaglandin többlet a méh összehúzódásait erősíti, amelyek idővel fájdalmas görcsökké alakulnak, esetleg másodlagos tünetek is kísérik:

  • hányinger,
  • hányás,
  • hasmenés,
  • fejfájás.

A fájdalmas görcsös méhösszehúzódásokat a vazopresszin – a méh kontraktilitását ingerlő hormon – is előidézheti. A dysmenorrhoea főleg olyanoknál alakul ki, akiknél a menarche nagyon korán jelentkezik, illetve azoknál, akiknek a menstruációs ciklusban a vérzési időszak többet – körülbelül 6-8 napot – tart.

Egy másik nagyon hatásos terápiás módszer a hasi masszázs, melynek során olajat használunk, amelybe 2-3% arányban bármilyen kombinációban adagolunk a következő növényi illóolajokból: levendula, muskotályzsálya (salvia sclarea), muskátli, fahéj, szegfűszeg, rózsa vagy majoránna.

Az elsődleges dysmenorrhoea kezelése

Ezeknek a néha nagyon erős fájdalmaknak a kezelésében két hatékony gyógyszercsoportot állapítottak meg: a nem szteroid gyulladáscsökkentőket és az orális fogamzásgátlókat. Általában javasolják a menstruációs periódus előtt 1-2 nappal elkezdeni a kezelést nem szteroid gyulladáscsökkentővel, amelyet 2-3 napig lehet folytatni, a tünetek súlyosságától függően. Az utasításnak megfelelően, folyamatosan szedett orális fogamzásgátlók teljesen elnyomják a menstruációt és ezáltal megelőzik a dysmenorrhoeát.

E kétféle gyógyszerrel kapcsolatban az a legfontosabb probléma, hogy egy idő után, a hosszas használat következtében kumulálódnak a mellékhatások, amelyek nagyon súlyosak is lehetnek. Ebből a szempontból tanácsos olyan kezelési módszereket találni, amelyek hosszútávon inkább erősítik, mint gyengítik a leendő édesanya egészségét.

dysmenorrhoea

Gyógynövényes kezelés

Számos tanulmány igazolja egyes gyógynövények hatékonyságát, amelyek ugyanolyan mértékben képesek a fájdalmat csökkenteni, mint a nem szteroid csoportba tartozó ibuprofen. Például ilyen növény a gyömbér, aminek a friss gyökerét vagy annak porított változatát használják erre a célra.

Egy kettős vak tanulmányban, amelyben 150 egyetemista lányt vizsgáltak, akik a primér dysmenorrhoea jellegzetes tünet együttesét mutatták, a menstruáció első három napjában, 3 napon keresztül összehasonlították az ibuprofen (4-szer 400 mg naponta), a mefenamin sav (4-szer 250 mg naponta) és a gyömbérpor hatását (250 mg-os kapszula, 4-szer naponta). A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy a gyömbér éppen olyan hatékony a fájdalom csökkentésében, mint az ibuprofen vagy a mefenamin sav 1.

További füvek

Egy másik, kettős-vak randomizált tanulmány a görögszéna (Trigonellafoenum-graecum) porított magvainak a hatását kutatta, naponta 3-szor 900 mg-os kapszula formájában adagolva. Ebben az esetben is a tünet együttes jelentős csökkenését észlelték.

2 Hasonló hatást figyeltek meg a levendula 3, kakukkfű 4, valériána 5, édes rózsa 6 és édeskömény 7 esetében. A felsorolt növényeknek az egyik nagy előnye, hogy más szervekre is jótékony hatással vannak, például a gyomorra, a belekre, valamint a szív- és érrendszerre, miközben a nem szteroid gyulladásgátlóknak ugyanezekre a szervekre jelentős mellékhatásaik vannak, főleg rendszeres, éveken át tartó használat esetén. Készíthető infúzió levendulából, kakukkfűből, valériánából és az édes rózsa szirmaiból – ebből a keverékből 4 evőkanállal teszünk egy liter forrásban lévő vízbe. 15-20 perc múlva leszűrjük és mindegyik csésze teához fél kiskanál gyömbérport adagolunk. Jó lenne ezt a kúrát a menstruáció előtt 1-2 nappal elkezdeni és közben is még 2-3 napig folytatni.

dysmenorrhoea

Hasi Masszázs

Egy másik nagyon hatásos terápiás módszer a hasi masszázs, melynek során olajat használunk, amelybe 2-3% arányban bármilyen kombinációban adagolunk a következő növényi illóolajokból: levendula, muskotályzsálya (salvia sclarea), muskátli, fahéj, szegfűszeg, rózsa vagy majoránna 8. Ugyancsak hatékonynak bizonyult az idegek bőrön keresztüli elektromos ingerlése a TENS-készülékek segítségével, amelyeknek elektródáit az alhasra helyezik. Szintén hatékony a forró lábfürdő, ami csökkenti az alhasi vérbőséget, vagy akár forró vizes palackok a has alsó tájékára helyezése.

dr. Sorin Moroșan
Életmód-gyógyászat

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
1. Giti Ozgoli, Marjan Goli, Fariborz Moattar, Compa rison of Effects of Ginger, Mefenamic Acid, and Ibuprofen on Pain in Women with Primary Dysme norrhea, The Journal of Alternative and Comple men tary Medicine, February 2009, 15(2): 129-132. doi:10.1089/acm.2008.0311
2. Younesy S., Amiraliakbari S., Esmaeili S., Alavimajd H., Nouraei S., Effects of Fenugreek Seed on the Severity and systemic Symptoms of Dysmenorrhea, J Reprod Infertil, 2014;15(1):41-48
3. Ziba Raisi Dehkordi, Fatemeh Sadat Hosseini Baharanchi, Reza Bekhradi, Effect of lavender inhalation on the symptoms of primary dysmenorrhea and the amount of menstrual bleeding: A randomized clinical trial, Complementary Therapies in Medicine Volume 22, Issue 2, Pages 212-219, April 2,14
4. Salmalian H., Saghebi R., Moghadamnia A. A., et al., Comparative effect of Thymus vulgaris and ibuprofen on primary dysmenorrhea: A triple–bind clinical study, Caspian J Intern Med 2014; 5(2):82-88
5. Mirabi P., Dolatian M., Mojab F., Majd H. A., Effects of valerian on the severity and systemic manifestations of dysmenorrhea, Int J Gynaecol Obstet, 2011 Dec;115(3):285-8
6. Bani S., Hasanpour S., Mousavi Z., Mostafa Garehbaghi P., Gojazadeh M., The Effect of Rosa Damascena Extract on Primary Dysmenorrhea: A Double–blind Cross–over Clinical Trial, Iran Red Crescent Med J. 2014 Jan;16(1):e14643
7. Modaress N. V., Asadipour M., Comparison of the effectiveness of fennel and mefenamic acid on pain intensity in dysmenorrhea, East Mediterr Health J. 2006;12:423-427
8. Tyseer M. F. Marzouk, Amina M. R. El–Nemer, Hany N. Baraka, The Effect of Aromatherapy Abdominal Massage on Alleviating Menstrual Pain in Nursing Students: A Prospective Randomized Cross–Over Study, Evidence – Based Complementary and Alternative Medicine Volume 2013, article ID 742421

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

2,400 Views0
By Szabi Madaras
Alzheimer Az Agy Cukorbetegség Szív Táplálkozás
Az Alzheimer-kór és a roston sült hús

Piros pecsenye és metabolikus szindróma

Sült hús: Avégglikációs termékek (AGE – advanced glycation end products) olyan kémiai vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az ún. nyugati étrendekben. Ebbe az étrendcsoportba sorolható a „fast food” típusú étkezés is, amely nagy arányban tartalmaz (telített, transz-, koleszterin- és omega-) zsírokat, finomított gabonaféléket és cukrot. Ezeket az AGE-vegyületeket összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegség kialakulásával, a korai öregedéssel és az Alzheimer-kórral. A New Yorkban lévő Ichan, Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy az AGE az Alzheimer-kórban és a prediabéteszes állapotban észlelhető sérülésekhez hasonló módon károsíthatja az agy anatómiáját. A mi szervezetünkben elenyésző mennyiségű AGE található, azonban nagyon nagy koncentrációban vannak jelen főleg a magas hőmérsékleten sütött húsokban, mint amilyenek a roston sült és a piros ropogósra sült pecsenye.

A Mount Sinai Egyetem kutatói kísérletek során kimutatták, hogy az egerek AGE-szintje nagyon megemelkedett az ilyen táplálékon (szabad tűzön sült hús és pirosra sütött pecsenye) alapuló étrend következtében, lecsökkent a SIRT1-fehérje szintje, melynek fontos szerepe van az Alzheimer-kór elleni védekezésben, valamint a metabolikus-szindróma, és ezzel együtt a diabétesz megelőzésében.

sült hús

Az Alzheimer-kór új terápiája

A kutatók véleménye szerint egy új terápiás stratégia volna az Alzheimer kór kezelésében, de a diabéteszében is, ha lecsökkentenék az AGE bevitelét. Az erről szóló tanulmányt 2014. január 14-én publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A Mount Sinai Egyetem keretén belül működő Diabétesz és Öregedés Tanulmányi Osztályának a vezetője, illetve a fent idézett tanulmány szerzője, dr. Hellen Vlassara kijelentette: „Jelenlegi társadalmunkban a diabétesz és az Alzheimer-kór járványszerűen van jelen, és e két betegség között nagyon szoros összefüggések vannak.”

Továbbá: „Kísérleteink, amelyeket mind állatokon, mind embereken elvégeztünk, rávilágítottak arra, hogy ezek az AGE-vegyületekben dús élelmiszerek a mai életstílusunk részét alkotják és jelentős hatással vannak egészségi állapotunkra.” E tanulmányok eredményei könnyen megvalósítható feladatokat helyeznek elénk, amelyek segítségével csökkenthetjük e két betegség (Alzheimer-kór és diabétesz) kialakulásának veszélyét.

A legfontosabb az volna, ha nem AGE-ban dús, hanem ezekben szegény élelmeket fogyasztanánk, vagyis olyanokat, amelyeket alacsony hőfokon és víz segítségével állítanak elő – évszázadok óta alkalmazott módszerekkel.

Ne kössük össze a kikapcsolódást a roston sütéssel

Lejárt az ideje annak, hogy össze kössük a kirándulást, az erdőt, a nyugalmat és a pihenést a roston sütéssel. Gondoljunk arra, hogy ez nekünk és barátainknak sem tesz jót. Vajon normális dolog, hogy kimegyünk pihenni, kikapcsolódni a természetbe, és közben olyasmit eszünk, aminek a hatása szándékunkkal ellentétesen hat ránk, vagyis betegségre, többek között cukorbetegségre és Alzheimer-kórra hajlamosít?
Vajon megéri annyira ragaszkodni a roston sütéshez, amikor tisztában vagyunk az ártalmaival? Illetve amikor sokkal egészségesebb és finomabb ételeket is fogyaszthatnánk?

Az is fontos, HOGYAN készítjük el, amit megeszünk

sült hús

A kutatások alapján nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, HOGYAN készítjük el az ételt, amit elfogyasztunk. Az AGE-vegyületek bevitelének csökkentésével saját szervezetünk védekező rendszerét támogatjuk az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében.

Az említett tanulmányban dr. Vlassara az egerek és az emberek kognitív egészségét követte figyelemmel a nyugati táplálkozáséhoz hasonló mennyiségű AGE-bevitelével, hogy kimutassa:

  • tud-e az AGE a SIRT1-fehérje lebontása által neuro degeneratív elváltozásokat okozni.

(A SIRT1-fehérje a deacetiláz nevű enzimekhez tartozik, és különféle neuronális, immun és endokrin funkciókat szabályoz.) A neuro degeneratív és metabolikus elváltozások (ami a diabéteszben is megtalálható), vagy az előrehaladott kor miatt az egyéneknél a SIRT1-fehérje mennyisége nagyon alacsony volt.

A következőt fedezték fel

A Mount Sinai Egyetem kutatói felfedezték, hogy azoknak az egereknek az eredményei, amelyek AGE-vegyületekben dús táplálékot fogyasztottak, összehasonlítva az AGE-szegény diétában részesült egerekével, az agyban magas AGE-szintet, a vérben és az agyban viszont alacsony SIRT1-szintet mutattak.

  • Az első csoportban a kognitív és a motorikus képességek bizonyos hanyatlását, valamint a β-amiloid (az Alzheimer-kórra jellemző plakkocskák egyik alkotó része) készletek csökkenését észlelték.
  • Ugyanakkor kialakult náluk a metabolikus-szindróma 1, olyan orvosi körülmények kombinációja, amely növeli a cukorbetegség, a koszorúér betegség és az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát.

Dr. Vlassara 9 hónapon keresztül figyelemmel követett egy csoportot, amelyhez 60 év feletti személyek tartoztak. Náluk az AGE-szint a vérben magas volt és nagy mennyiségű AGE-vegyület tartalmú étrend szerint étkeztek. Az egyének tünetei még ebben a rövid időszakban is kognitív romlásról, inzulinrezisztenciáról és SIRT1-fehérje veszteségről tanúskodtak. Eközben egy másik csoport tagjai, akiknek a vérében az AGE-vegyületek szintje alacsony volt, 9 hónapon át tartós egészségnek örvendtek.

Végkövetkeztetés

Tehát az emberre is vonatkozik, hogy az AGE-ben dús étrend miatt ezek a vegyületek nagy mennyiségben vannak jelen a vérben. Eközben a SIRT1-fehérje aktivitása csökken, ami idővel cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és demenciához vezethet.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az Alzheimer-kór és a roston sült hús
1. Metabolikus szindróma – egy csoport kockázati tényező, amelyek jelentősen emelik a cukorbetegség. Az iszkémiás szívbetegség. Valamint az agyi értörténések kialakulásának a kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következőek: alacsony HDL-koleszterin, magas vértriglicerid szint, magas vércukorszint, magas vérnyomás, hastájéki elhízás. A metabolikus szindróma akkor is jelen van, ha a páciens gyógyszeres kezelést folytat a fentebb említett első négy tényező normalizálásának érdekében.

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0
By Szabi Madaras
Propolisz Tüdő
Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Propolisz: A meleg évszakban, a méhekhez hasonlóan, amelyek kirajzanak a kasból, hogy a virágoknak örvendezzenek, mi is kijövünk a szabadba kirándulni, a tengerpartra, a hegyekbe vagy csak sétálni. Amikor a nagy melegben elsétálunk egy fagylaltos bódé mellett, érezzük, hogy ezt a lehetőséget nem lehet kihagyni, vásárolunk egy tele kehely krémes fagylaltot, ami egy kicsit lehűt. Este azonban észrevesszük, hogy nem tudunk lenyelni semmit és… senkit. Mit tegyünk ilyenkor?

Dr. Villanueva francia kutató megállapította, hogy a propoliszban megtalálható egy galangina nevű anyag (más néven: 3-5-7 trihidroxiflavon), amelynek bakteriosztatikus (megállítja a baktériumok szaporodását) és baktericid (elpusztítja a baktériumokat) hatása van.

propoliszMeghatározás

Az aeroszolos inhalálást elektromos aeroszol készülékkel (kapható a kereskedelemben) végezhetjük, vagy egyszerűbb megoldásként papírtölcsért helyezünk egy teafőző tetejére. Az aeroszolos inhalálás hígítása 1:2 vagy 1:3, desztillált vízben vagy illóolaj tartalmú teában (menta, fenyőrügy, citromfű stb.).

Javallatok

A propolisz bakteriosztatikus és baktericid hatásának köszönhetően megszünteti a nyálkahártyák szintjén kialakult gyulladásos folyamatokat. Érszűkítő hatása következtében a nyálkahártyák elzsibbadnak, érzéstelenednek. A következő felső légúti megbetegedések esetén javasolt:

  • rhinitisz (orrdugulás),
  • gégehurut,
  • nyelőcsőhurut,
  • légcsőhurut,
  • bronchitisz,
  • tüdőgyulladás.

propolisz

Ellenjavallatok

A készítmény nem mérgező, de egyes esetekben intoleranciát válthat ki. Továbbá megjelenhet viszketés, gyulladásos bőrkiütés, ilyenkor azonnal félbe kell szakítani a kezelést.

Az oldat előállítása

Az 5%-os alkoholos propoliszoldatot a következőképpen állítjuk elő:

  1. 10 g propoliszt összetörünk, eltávolítjuk a viaszt és a többi szennyeződést.
  2. Zárható flakonba vagy befőttesüvegbe tesszük, alkoholt (96%-os) töltünk rá – 1 rész propoliszhoz 10 rész alkoholt.
  3. Sötétben, szoba hőmérsékleten tároljuk, 3 napon keresztül.
  4. Naponta 30 percig rázzuk az oldatot.
  5. A harmadik nap az oldatot hidegbe tesszük (0-5 °C) és 2 órán keresztül állni hagyjuk.
  6. Szűrőpapíron vagy gézen átszűrjük.
  7. Áttöltjük pipettával ellátott üvegcsékbe vagy más típusú kis zárható üvegekbe.

Kezelés

  • Előkészítjük a fentebb leírt töménységű oldatot, az inhaláló készülék maszkját az orra és a szájra helyezzük, vagy pedig a teafőzőbe helyezett papírtölcsér fölé hajolunk, orrunkat és szánkat a tölcsérbe helyezve.
  • Elindítjuk a gépet.
  • Kényelmes testhelyzetet biztosítunk a betegnek.
  • Utasítjuk a pácienst, hogy lélegezze be a propolisz gőzt az orrán keresztül, majd lélegezze ki a száján keresztül.

A kezelés időtartama

  • Naponta, fokozatosan növeljük az ülések időtartamát 1-3-5-10 percig.
  • Az akut gyulladásos folyamatoknál a hatás már az első ülések után tapasztalható lesz.
  • Gennyező gyulladásos folyamatok esetén naponta vagy kétnaponta végzett, 5-10 kezelési alkalom szükséges.

Nemrég mesélte egy kolléganőm a Ménesi Egészségközpontból, hogy már régóta gennyes, krónikus laringitisszel, légcsőhuruttal küszködött, amit sokáig antibiotikummal kezelt. Olvasott erről a propoliszos inhalálási módszerről és ki is próbálta, 5–10 napon keresztül. Már a 2. és 3. kezelés után javulást tapasztalt, a teljes kezelés végére pedig teljesen megszűnt a kínzó gyulladásos krónikus fertőzés.

Sorin Capră
főápoló, Mezőménes

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

2,315 Views0
By Szabi Madaras
Az Agy Korzitol Stressz
A kortizol és a mindennapi stressz

A kortizol és a mindennapi stressz

A stressz – amelynek számos kiváltó oka lehet, hétköznapi, de életünk jelentős eseményeivel kapcsolatos dolgok egyaránt – mint fogalom Selye János endokrinológus révén került be az orvosi terminológiába, körülbelül 50 évvel ezelőtt. Ettől kezdve a stresszt összefüggésbe hozták már mindegyik modern civilizációs betegséggel, többek között

  • a rákkal,
  • mentális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel,
  • a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel,
  • a diabétesszel,
  • a vérzsírszint zavarokkal,
  • az elhízással.
MELLÉKVESÉK – a vese felső részén elhelyezkedő endokrin mirigyek, amelyek kortizolt, adrenalint és nemi hormonokat termelnek
KORTIKOSZTEROIDOK – a mellékvesekéreg (cortex) által termelt stresszhormonok (pl. kortizol, aldoszteron, androgének, ösztrogének).
GLUKOKORTIKOIDOK – szintetikus biokémiai vegyületek (hidrokortizon, prednizon) vagy a mellékvesék által termelt és kibocsátott termékek (kortizol).
KORTIZOL – a mellékvesék által termelt stresszhormon, amely vészreakciókor segíti a szervezet alkalmazkodását, ugyanakkor többek között serkenti az energiaképzéshez fontos anyagok – glükóz és zsír – felszabadulását a raktárakból. Bármilyen típusú stressz – fizikai, kémiai, pszichológiai, traumás, sebészeti – vagy a hideg, a koplalás, az evés serkenti a kortizol elválasztást.

A szervezetünkben lezajló folyamatok

kortizol szint

Bár a kiváltó tényezők sokfélék lehetnek, a szervezet mindig ugyanúgy, ugyanolyan mechanizmussal válaszol:
stressz hormonokat – katekolaminokat és kortizolt – szabadít fel a mellékvese-mirigyekből. A stresszt kiváltó körülménnyel egy időben a felsőbb idegi központok a hipotalamuszt hipofízis-stimuláló hormon elválasztására utasítják (CRH), aminek eredményeként ACTH (adrenocorticotrop-hormon) jut a véráramba, ez pedig a mellékveséket kortizol termelésre serkenti. Mindez egy sor drámai elváltozást okoz a szervezetben, amelyek a vészreakcióra készítik fel fizikailag és pszichikailag a szervezetet.

Az alkalmazkodási reakció a következőket foglalja magában:

  • a pulzus felgyorsulása (tahikardia),
  • a szívizom-összehúzódás és a szívhozam növekedése,
  • a légzésfrekvencia emelkedése (tahipnoé),
  • a véráram hozamának az izmok irányába való átirányítása a hasi szervek felől, ami fokozott energiafelhasználást és oxigénellátást igényel,
  • a pupillák tágulása (midriázis), az izomtónus emelkedése,
  • erőltetett ébrenléti állapot,
  • az izzadás és a nyálkiválasztás fokozódása,
  • a fájdalom érzékelési szint csökkenése.

Biológiailag az összes biokémiai folyamat célja az egyensúly (homeosztázis) megteremtése, ami egy ideális állapot, amelyet környezeti tényezők, a külső és belső ingerületek gátolhatnak. Mivel a szervezet nem úgy van felépítve, hogy a nap 24 órájában, hetente 7 napon át stresszes körülmények között működjön – és ez nem is szükséges – , az esemény megszűnte után helyreáll az eredeti állapot.
kortizol szint

A cirkadián ritmus és a kortizol hatékonysága stressz esetén

Egyes hormonok a nap folyamán ciklikusan választódnak ki. A kortizol reggel éri el a legmagasabb szintet, majd fokozatosan csökken, a legalacsonyabb szint pedig éjfél körül mutatható ki. Ez a napi ritmus a hipotalamusz magvaiban elhelyezkedő, ún. „biológiai óra” működésének eredményeként jön létre, amely ellenőrzi a kortizol kiválasztásának a pulzusfrekvenciáját és amplitúdóját.

A kortizol – a melatoninnal együtt – az éjjel-nappali ciklus folyamán ellenőrzi a szervezet funkcióit. Erre jó példa az immunrendszer. A reggeli emelkedett kortizol szintnek kulcsszerepe van az éjjeli specifikus (sejtmechanizmuson alapuló) immunitásról a nappali immunitásra való áttérésben, melynek során antitest-felszabadító mechanizmusok dominálnak
(humorális immunitás).

kortizol szintVálaszként a stresszkeltő tényezőkre a szervezet minden felhasználható erőforrását mozgósítja: éhezés
esetén a kortizol biztosítja a vércukor szinten tartását – ezt hipoglikémia ellenes hatásnak nevezzük, melynek során a glukoneogenézis folyamata által a máj az aminosavakból glükózt szintetizál. Az energiaraktárak feltöltése és a glükóz kiválasztása a vérbe az újabb stresszhelyzetre való alkalmazkodást segíti elő. Ugyanakkor a zsírsavak mozgósításával és lebontásával (lipolízis) a kortizol energiát szabadít fel, valamint lehetővé teszi a zsírszövet raktárainak az átköltözését.

A krónikus stressz nem specifikus tünetei:

KOGNITÍV – memória- és koncentrálási zavarok
EMOCIONÁLIS – szorongás, ingerlékenység, ingerültség vagy elszigetelődési hajlam, depresszió
FIZIKAI – szédülés, hányinger, mellkasi fájdalom, felgyorsult szívverés, fulladás érzés, hasmenés vagy székrekedés
MAGATARTÁSBELI – álmatlanság, fokozott étvággyal járó táplálkozási zavarok, drogfogyasztás

A krónikus hiperkorticizmus „dominóhatása”

Az idegrendszer és az endokrin rendszer minden válasza, amelynek során stressz hormonokat szabadít fel, a fiziológiás cirkadián ritmus felborulásához vezet. E válaszok felszaporodása állandó kiegyensúlyozatlansághoz vezet (kéreghormon túltengés, krónikus hiperkorticizmus), ami negatívan hat az egészségi állapotra. Az agyban és a hipofízisben levő receptorok mérik a keringő kortizol szintjét, és a kortizolémia csökkentéséért felelnek napközben. Az ismételt kortizol kiválasztás következtében e receptorok érzéketlenekké válnak, ami a cirkadián ritmust befolyásolja.

 

A krónikus stressz miatt kialakult hiperkorticizmus kihat az egészségi állapotra. A növekvő étvágy és a zsírszövetek átrendezése túlsúlyhoz vezet. Akiknek öröklött hajlamuk van a diabéteszre vagy a családi kórtörténetükben diabétesz szerepel, a hiperglikémizáló hatás oly módon érvényesül, hogy a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulin fiziológiás hatására, így csökkent glükóztoleracia alakul ki. Ugyanakkor a vérnyomás ellenőrzése egyre nehezebbé válik, a pajzsmirigy működése enyhén romlik, ami fáradtsághoz és depresszióhoz vezet.

Csökkennek..vagy negatív esetben növekednek

A fehérjeszintézis csökkenése miatt az izomtömeg is csökken, ami a végtagoknál proximális izomgyengeséget eredményez, károsítva az ízületek mechanikáját. Hasonló módon, a csont felszívódási folyamatok erősödése következtében, romlik a csont képződés, ami csontritkuláshoz vezethet. Az immunitás krónikus elnyomása kedvez a fertőzések kialakulásának. A bőr és a kötőszövetek regenerálódása romlik – főleg éjszaka – az éjjeli hiperkorticizmus hatására.

kortizol szint

A túlzott kortizol-elválasztás enyhén elnyomja a nemi mirigyeket ellenőrző hipofízis-hormonokat, aminek a hatása a menstruációs ciklus, a termékenység, a libidó és a nemi dinamika módosulásához vezet. Úgyszintén akadályozza a növekedési hormon (GH) termelését, éspedig úgy, hogy az éjszakai kortizol többlet-termelődés aránytalanul erős GH-gátlást eredményez. Ez a folyamat gyerekeknél alacsony növést, felnőtteknél korai öregedést eredményez, mert tudvalevő, hogy a GH öregedést késleltető hatással bír.

A kortizol enyhe szint növekedés serkenti a memóriát és a tanulási folyamatot, azonban a krónikus kitettség gátolja a figyelmet, a gondolkodást, a térlátást és a beszéd folyamatosságát. Az érzelmi egyensúly felborulása pánikrohamokhoz és depresszióhoz vezet. Az alvás REM-fázisának (gyors szemmozgásos szakasz, a leghatékonyabb regenerálódás ilyenkor történik) a megzavarása

  • reggeli fejfájással,
  • krónikus fáradtságérzettel,
  • a kognitív funkciók enyhe zavarával,
  • a figyelem lankadásával jár.

Krónikus fáradtság-szindróma

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának, melynek tünetei: fáradtság, szédülés, alacsony vércukor szintre való hajlam. A mellékvesék csökkent működése autoimmun betegségekre hajlamosít, és erősíti a menopauza tüneteit.

 

Az alváshiány majdnem 45%-kal növeli a kortizol szintjét. A hideg évszak kissé felborítja a napi ritmust, amivel részben meg lehet magyarázni a szezonális hangulat- és viselkedésváltozásokat. Ugyanígy hat az alkoholfogyasztás és a depresszió is, több kortizol kiválasztását előidézve a hipotalamusz-hipofízis tengely ingerlésével, mint amennyit önmagában a stresszhelyzet okozna.

A túl sok stressz – amiről egyesek beszámoltak – „kimeríti” a mellékveséket. E kimerülés, a hormontermelési képtelenség lehet a magyarázata az oly gyakran emlegetett krónikus fáradtság-szindrómának.

 

Mit tegyünk?

A stressz hatás mérése a személyiségbeli különbségek miatt nem mindig egyszerű. A kortizol biológiai stresszmarként való alkalmazását a nap folyamán való specifikus szintváltozásai korlátozzák.

A kortizolszint csökkentésére a testgyakorlás és a relaxációs technikák jelentik a megoldást. A sportolás növeli az endorfin- és a szerotoninszintet, ami csökkenti a szimpatikus tónust és ingerli a hipofízis-mellékvese tengelyt. A legjobb módszer stressz oldására, ha különféle viselkedésterápiákkal, masszázzsal, mély légzési technikákkal, a természetre figyeléssel eltereljük a figyelmünket a nyugtalanító tényezőkről. Finomítatlan élelmiszerek fogyasztása és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet. A mellékveséket az életmódra negatívan ható körülmények – mérgező környezet, toxikus élelmiszerek, ártalmas gondolatok és akár kapcsolatok – mellőzésével „pihentethetjük”. Ezen kívül próbáljunk változtatni a stresszhez – mint mindannyiunk által megtapasztalt mindennapi jelenséghez – való egyéni szemléletünkön.

Nem maradt más hátra, minthogy kellemes és pihentető időtöltést kívánjak a természetben, ahol a cikkben javasolt módszereket is könnyen ki lehet próbálni.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A kortizol és a mindennapi stressz
Leigh Erin Connealy, Stress and your hormones, Coast Magazine 2004
Jones and Bartlett Publishers, Physiology of stress Winn Chatam, Glucocorticoid effects on the immune system, UpToDate, 2014


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

63,917 Views0
By Szabi Madaras
Alkohol Baktérium Dohányzás Menopauza Mozgás Nő Szív
Egészségügyi kaleidoszkóp #4

Egészségügyi kaleidoszkóp #4

Alkoholfogyasztás, bél védelem, E-cigaretta, baktériumok, …

👉🏼 A „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás új lehetséges hatásai
👉🏼 Multirezisztens baktériumok – az emberek és a házi kedvencek közös problémája
👉🏼 A mentális problémákkal küzdők hajlamosabbak az elektronikus cigarettát választani
👉🏼 Korai menopauza után nő a szívelégtelenség kockázata

alkoholfogyasztásA „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás új lehetséges hatásai

A PLOS One folyóiratban nemrég publikált, az USA országos egészségügyi intézményei által támogatott egyik tanulmány szerint akár egyetlen alkalommal történő, „binge drinking ” típusú alkoholfogyasztás károsíthatja a bél védő szerepét, így nagyszámú bél baktérium kerül a vérbe. A baktérium-toxinok koncentrációja megnő a vérben, ami az egész immunrendszernek árt.

A kutatók többek között megfigyelték, hogy a lázzal, gyulladással és szövetpusztulással kapcsolatos folyamatokban szerepet játszó immunrendszeri sejtek osztódása felgyorsul. „Binge drinking ” típusú alkoholfogyasztásról beszélünk, amikor valaki egy alkalommal 4 egységnél több alkoholt fogyaszt; egyébként világviszonylatban az alkohol fogyasztásnak ez a leggyakoribb formája. (1 egység = 10 g abszolút alkohol.)

A túlzott alkohol fogyasztás az Európai Unióban is valós közegészségügyi problémának számít. Az Európai Bizottság szakértők által összeállított jelentése szerint a túlzott alkoholfogyasztás az Európai Unión belül a korai elhalálozások mintegy 7,4%-ért tehető felelőssé. Különösen a fiatalok – a 15–29 év közöttiek – érintettek. A statisztikák alapján a lányok körében az elhalálozások 10%-a a túlzott alkoholfogyasztásnak köszönhető, míg fiúknál ez az arány 25%-ra emelkedik. A „binge drinking” típusú alkoholfogyasztás egyre inkább terjed az Európai Unió tagállamaiban. Ehhez a jelenséghez társul a közúti balesetekben alkoholfogyasztás miatt történő évente mintegy 10.000 elhalálozás.

PLOS One, 2014. IV. 14. és Európai stratégia az alkoholfogyasztásból származó károk csökkentésére, www.europa.eu, megtekintve 2014. V. 16-án.

Multirezisztens baktériumok – az emberek és a házi kedvencek közös problémája

alkoholfogyasztás

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság mBio című lapjában nemrég közölt tanulmány szerint a házban tartott állatok – mint a macska vagy a kutya – antibiotikumra szuper rezisztens mikróbák egészséges hordozóivá válhatnak. Szakemberek egyöntetűen elismerik, hogy a multirezisztens stafilococcus aureus (MRSA) jelentős problémát jelent a humán orvoslásban, a tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a háziállatok is hozzájárulnak ehhez az aggasztó jelenséghez.

A tanulmány során bizonyítást nyert, hogy az MRSA világszerte elterjedt törzsei közül néhány fertőzésveszélyt jelenthet emberre és háziállatokra egyaránt. A tudósok fontosnak tartják összehangolt intézkedésekkel felvenni a harcot az antibiotikum rezisztens mikroorganizmusok terjedésével szemben. Szerintük az antibiotikum-kezelésre vonatkozó szabályozásokat nagyon szigorúan be kellene tartani, a humán- és az állatorvoslásban egyaránt.

Az MRSA különböző fajok között is terjedhet. Világszerte ismert volt az az eset, amikor egy újszülött elefánt az állatkerti gondozótól fertőződött meg szuperellenálló baktériummal, melynek következtében elpusztult. Viszont nem minden szuperellenálló csíra képes állatról emberre vagy emberről állatra átterjedni. A tanulmány alapján a háziállatok nagyobb veszélyt jelentenek az emberre, mint az emberek a háziállatokra, és a szakemberek felhívják azok figyelmét, akik háziállatokat tartanak, hogy az érintkezés során a legszigorúbban tartsák be a higiéniai előírásokat.

mBio, American Society for Microbiology, 2014. május 13.

A mentális problémákkal küzdők hajlamosabbak az elektronikus cigarettát választani

alkoholfogyasztásA Tobacco Control folyóiratban publikált egyik tanulmány szerint az elektronikus cigarettát nagyobb valószínűséggel választják a mentális zavarokkal küzdő (pl. szorongásos vagy depressziós) személyek. A termékfelhasználók alcsoportjainak összehasonlításából kiderült, hogy a depressziós, szorongásos vagy egyéb pszichikai zavarokkal küzdőknél kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy kipróbálják az elektronikus cigarettát, és háromszor nagyobb, hogy folyamatos felhasználók maradnak, azokhoz képest, akiknek nincsenek ilyen zavaraik.

Az ok, amiért a mentális zavarokkal küzdők az elektronikus cigarettát választják, úgy tűnik, ugyanaz, mint a többi dohányzóknál: így próbálnak leszokni a hagyományos dohányzásról. A tanulmány szerzői szerint ezt a dohányzói réteget gyakran figyelmen kívül hagyják, ezért lehetséges, hogy az elektronikus cigaretta-jelenség által ez a leginkább érintett csoport. A statisztikák alapján az USA-ban forgalmazott cigarettamennyiség mintegy 30-50%-át mentális zavarokkal küzdő egyének használják el. Állítólag az elektronikus cigaretta segít leszokni a hagyományos cigarettáról, ezt viszont eddig még nem sikerült elegendő bizonyítékkal alátámasztani.

Tobacco Control, 2014. május 12.

Korai menopauza után nő a szívelégtelenség kockázata

Svédországban 22.000 nő bevonásával készült tanulmány során megállapították, hogy a menopauza korai beállta utáni években növekedhet a szívelégtelenség kockázata. A kockázat különösen nagynak bizonyult a dohányzó nőknél. Szívelégtelenségen értjük azt, amikor a szív képtelen betölteni pumpa-szerepét, nem tudja fogadni és továbbküldeni a szervek és szövetek működéséhez szükséges vérmennyiséget. A szívelégtelenség kezdeti tünetei a gyengeség, gyakori és egyre erősebb fáradtságérzet, valamint légszomj (dispnoé).

Korai menopauzán azt értjük, amikor a klimax tünetei 40 és 45 éves kor között jelentkeztek. A tanulmány megállapította, hogy ezeknél a nőknél 40%-kal nagyobb volt a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknél a menopauza megfelelő korban – vagyis 50 és 54 év között – állt be. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a szívelégtelenség kockázata a menopauza megjelenésének idejéhez képest arányosan csökkenő, azaz 1 év „késés” a menopauza beállásában a szívelégtelenség kockázatának 2%-os csökkenését jelentette.

A leginkább figyelemre méltó megállapítás a Karolinska Intézet (Stockholm) kutatói részéről a menopauzában levő dohányzó nők szívelégtelenségre való hajlamával kapcsolatos. A szívbetegség kockázata a dohányzó és a múltban dohányzó nőknél volt a legnagyobb. Bár a tanulmány metodológiája nem tudta bizonyossággal megállapítani az ok-okozati viszonyt, csak egyszerűen észlelte a kapcsolatot a korai menopauza és a szívelégtelenség között, a szakemberek véleménye az, hogy a menopauza életszakaszában a nőknek javasolt kiegyensúlyozottabb táplálkozással, több mozgással, testsúlykontrollal és a dohányzás elhagyásával csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Menopause, 2014. május 12.

dr. Valentin Nădășan

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Egészségügyi kaleidoszkóp


Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

12,310 Views0
By Szabi Madaras
Kivizsgálás Orvosoknak
A betegvizsgálat elfelejtett művészete

A betegvizsgálat elfelejtett művészete

Vizsgálat: „Megírta a receptet anélkül, hogy megvizsgált volna”

Az emberek szájából nagyon gyakran hallom ezeket a szavakat. Úgy látszik, hogy az utóbbi időben drámaian átalakult az orvosi vizsgálat klasszikus formája. Az anamnézis (a pácienssel való beszélgetés) helyét egy rövid, gyors vallatás vette át, standard kérdésekkel. A második klasszikus szakasznál – a beteg fizikális vizsgálatánál – szintén változások történtek. Néha teljesen átugranak rajta, máskor viszont sietősen végzik, „a nagykönyvben” megírt részletek tiszteletben tartása nélkül.

Valamikor a diagnózis egyik központi eleme volt a fizikális vizsgálat. Általában már a páciens beszámolója és figyelmes vizsgálat alapján sejteni lehetett a diagnózist, amit a további vizsgálatok alátámasztottak. Ám úgy tűnik, hogy a fizikális vizsgálat ideje már lejárt. Amikor ezt mondom, nem csak Romániára gondolok. Tulajdonképpen Lisa Sanders doktornőt idézem, aki a Yale Egyetem lektora és a rezidensképző program professzora.

A fizikális vizsgálat elhagyásának okai

Számtalan ok van, azonban az első helyen áll a magas technológiájú vizsgálatokba vetett túlzott bizalom, ami az orvosok és a páciensek hozzáállását egyaránt megváltoztatta. Mi értelme van még a páciens szívét meghallgatni, amikor el lehet küldeni szív-ultrahang vizsgálatra? Minek „vesztegessük az időt” a tüdők meghallgatásával, amikor egy röntgenfelvétel mindent megmutat, ami csak érdekelhet minket?

vizsgálat

A második ok, úgy tűnik, az idő. Egyre hosszabbak az ajtó előtti sorok és a várakozási listák egy egyre betegebb világban. Az emberekkel való foglalkozás közben nyomás alatt vagyunk, hogy minél hamarabb befejezzük a rendelést az éppen előttünk álló pácienssel. Természetesen, pénzügyi nyomásnak is ki vagyunk téve. Minél több beteget vizsgálsz meg egy óra alatt, annál nagyobb lesz annak az intézménynek a nyeresége, amelyiknek dolgozol.

A fizikális vizsgálat elhanyagolásával pedig, ördögi kört kialakítva, előáll a harmadik ok is: az orvosok ezen a területen elveszítik képességeiket. A Stanfordi Egyetemen (USA) 2006-ban elvégzett egyik tanulmány szerint az orvosi egyetemi évek során minden diák betegvizsgáló képessége fokozatosan 60%-ig nőtt. Ám sajnos az egyetem elvégzése után ez a képesség már nem fejlődött. A rezidens orvosok, a környékbeli szakorvosok, sőt még az egyetemi professzorok sem (!) teljesítettek jobban a végzős egyetemistáknál.

vizsgálatA fizikális vizsgálat elhagyásának következményei

Van-e azonban értelme sajnálkozni a fizikális vizsgálat megszűnése miatt? Szükség van egyáltalán erre modern világunkban? Amikor a rendelőink tele vannak mindenféle készülékekkel, kell-e ezt a divatjamúlt, régi módszert alkalmazni? Bár rendkívül kevés kutatás folyik ezen a területen, a tények mégis teljesen világosak: a beteg gyógyítását jelentős mértékben elősegíti a pácienseknél végzett alapos fizikális vizsgálat.

A kutatások szerint az esetek 70%-ában a diagnózis felállítását a páciens anamnézise biztosította. „Hallgasd meg a beteget, mert tőle fogod megtudni, hogy mi baja van” – íme, egy ősrégi, bölcs tanács. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy azon betegek 50%-ánál, akiknél az anamnézis nem adott választ a kérdéseinkre, az alapos fizikális vizsgálattal felállítható volt a pontos diagnózis. A fennmaradó esetekben a vizsgálatok szolgáltak útmutatásként.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, hogy a figyelmes fizikális vizsgálat milyen mértékben játszott szerepet a döntéshozatalban. Az eredmény elképesztő volt: ez az „ősrégi” módszer 100 esetből 26-ban megváltoztatta a diagnózist és a betegek kezelését.

Mi több, az esetek felénél a diagnózist nem lehetett volna megszokott módszerekkel megállapítani. Másképp szólva, hogyha ezeket a pácienseket nem vizsgálták volna meg figyelmesen, a helyes diagnózist csak akkor lehetett volna megállapítani, ha a betegség már előrehaladott stádiumba kerül és a beteg állapota jelentősen romlik.

Végkövetkeztetés helyett…

…hadd szóljak a saját tapasztalatomról. Egy adott pillanatban rádöbbentem, hogy engem is „elkapott az ár” és nagyon felületesen vizsgálom a betegeimet. Elhatároztam, hogy lelkiismeretesebb leszek, és ennek eredményeként minden páciensemnek, aki a rendelőmbe bejött, „meghallgattam” a nyaki ütőereit.

Néhány hét múlva megvizsgáltam az egyik betegemet, akiről már tudtam, hogy magas vérnyomása volt, és oda kellett figyelni a koleszterinszintjére. Ez a 60 éveiben járó férfi gondosan vigyázott az egészségére, így sok orvosnál megfordult. Ez alkalommal nem volt különösebb panasza, csak ellenőrző vizsgálatra jelentkezett be hozzám.

Úgy tűnt, minden rendben van. Nem voltak aggasztó tünetei, a vérnyomását gyógyszeres kezeléssel és gondosan betartott étrenddel tartotta kordában, koleszterinszintje is normális volt. Ám amikor sztetoszkópomat ráhelyeztem a páciens nyakára, a hallott zörej elárulta, hogy nyaki ütőereinek szűkülete áll fenn.

vizsgálat

Ebből kiindulva a további lépések már automatikusan következtek. A betegnél elvégeztek egy érrendszeri ultrahang-vizsgálatot, amely érelmeszesedéses eredetű szűkületet mutatott ki a nyaki ütőerekben, majd szakintézménybe irányították, ahol műtétileg megszüntették a sztenózisokat. Egy egyszerű gesztus, az erek meghallgatása drámát előzött meg. Hogyha ezeket a szűkületeket senki nem észleli időben, a betegnél kialakulhatott volna egy stroke, ami rokkantsághoz, vagy akár halálhoz is vezethetett volna.

Ezek szerint a fizikális vizsgálat még életet is menthet!

dr. Ionel Bratu
kardiológus

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A betegvizsgálat elfelejtett művészete
Sanders Lisa, Fiecare pacient spune o poveste [Minden páciens elmeséli a történetét], Bucuresti, Ed. Trei, 2010

Kapcsolódó linkek

1. Zenés vakáció – zene hatásai
2. Légzésünk titkai
3. A betegvizsgálat elfelejtett művészete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #4
5. A kortizol és a mindennapi stressz
6. Propolisz tartalmú aeroszolos inhalálás
7. Az Alzheimer-kór és a sült hús (roston)
8. Természetes gyógymódok a dysmenorrhoeában
9. Stresszoldó vegetáriánus receptek
10. Kezdő futók programja
11. Régi-új gyógymódok – a gyömbér jótékony hatása
12. Ménesi tapasztalat – a legjobb dolog, ami az életemben történt
13. Rákszűrés a nőknél
14. Bosszú – Nem tárgyalok! – Páros bonyodalmak
15. Embertelen – Mi teszi emberré/embertelenné az embert?
16. Gyereksarok: Álomvakáció – tanuljunk mások kárából

1 View0

© Copyright 2025 Mezőménesi Életmódközpont - Minden jog fenntartva.