Az együttélés példái
Porc: Az ember létezésének egyik feltétele, hogy ne legyen egyedül. Normális célkitűzés a valahová tartozás, valamilyen komplex rendszerben való részvétel, valamint a társadalmi életben elért siker. Azonban nem egyszerű megszabadulni az egyedülléttől. A másokhoz való kapcsolódás intelligenciát, megvalósításokat, beteljesedést eredményezhet, vagy ellenkezőleg, hegynyi baj okozója is lehet. Az „együttműködés” megkönnyítésének rendkívüli példái a szervezetünkben lévő ízületek, amelyek egymás hatását erősítik.
Három mérnöki remekmű
Geometria, kémia, fizika és mérnöki tudomány hatja át e két vagy több csont összekapcsolására szolgáló szerkezetek anatómiáját. Szögek és körívek; különböző körülmények között meglepő tulajdonságokat mutató anyagok; newtonok és súrlódási együtthatók – mindezek valóságos csodákká varázsolják az ízületeket.
- A szinartrózisoknak is nevezett rostos ízületek minimális mozgást tesznek lehetővé. Első látásra hihetetlennek tűnhet, azonban a koponya csontjai – homlok-, halántéki, fali és nyakszirti csontok – között is vannak ízületek, méghozzá ilyen rostos típusúak. Ezeknek a speciális ízületeknek a rugalmassága a születéskor bizonyul hasznosnak, amikor a koponya csontjai egymás széle mentén elcsúsznak, megkönnyítve a magzatnak a szülőcsatornán való áthaladását. Ezek az ízületek utólag elcsontosodnak.
- Az amfiartrózisok, vagy porcos ízületek mobilitása közepes; ilyenek a csigolyaközi ízületek vagy a szeméremcsonti ízület (szímfizis).
- A szinoviális ízületeket a diartrózisok csoportjába soroljuk; mozgathatóságuk nagy. Ezek a legérdekesebbek és a legbonyolultabbak. A mobilitás a rendkívül intelligens felépítésnek köszönhető.
Intelligens megoldás: az egyszerűtől a bonyolultig
A fentebb felsorolt három ízülettípus biztosítja a csontok közötti teljes kapcsolatrendszert; szerkezeti-működési jellemzőik az emberi testtartásban és helyváltoztatásban betöltött szerepükhöz és elhelyezkedésükhöz idomulnak.
Az emberi testben vajon melyik a legbonyolultabb ízület?
Az alkotóelemek számát tekintve, beszélhetünk egyszerű ízületekről (pl. ujjízületek), összetett ízületekről (könyök), valamint komplex ízületekről (térd). A legkifinomultabb szerkezetű az állkapocsízület, amely lehetővé teszi az evést, a beszédet, sőt azt is, hogy ámulatunkban fütyülhessünk eme ízület összetettségén. Állkapcsunkat fel-le, jobbra-balra, előre-hátra mozgathatjuk, körkörösen forgathatjuk. Nincs még egy ilyen mozgékony ízület a szervezetben.
Az ízületek mozgása különböző szögekben és térsíkokban korlátozott. Például ha kinyújtjuk a térdünket, akkor a coxofemurális (csípő-combcsont) ízület nem tudja 90 foknál magasabbra emelni a has fölé a combot. Megfeszülnek a lábszárat a medencével összekötő izmok és nem tesznek lehetővé nagyobb flexiót (hajlítást). Azonban, ha a térd be van hajlítva, akkor a comb egészen 120 fokig hajlítható.
Az ízületek szerkezete
A diartrózisok a legnagyobb mobilitású ízületek, amelyek magukba foglalják a klasszikus ízületek mindegyik alkotóelemét:
- csont végződések,
- ízületiporc,
- ízületitok.
A szinoviális ízületekben a csontvégződéseket ízületi porc borítja és szinoviális folyadék veszi körül, ami csökkenti a súrlódást, és ellenállást biztosít a gravitáció vagy az izomaktivitás keltette erőkkel szemben.
Az egész ízületet befedi a szinoviális hártya és a vérerekkel és idegekkel behálózott ízületi tok. A csontok ízületi végeit üreges csontok alkotják, ezek az erővonalak mentén megerősítettek és az ízületi porctól egy csontos subchondrális lemez választja el őket.
A porcnak nevezett csoda
Az ízületi porc egy áttetsző, erősen hidratált, nagyon sima, síkos és enyhén kékes színű képlet. A mátrix és a rostos alkotóelemek összetételének ugyanazon porcon belüli változása biztosítja az ízületi porc fizikai tulajdonságait: ellenállóképesség, összenyomhatóság és rugalmasság.
Az ízületi porc háromdimenziós hálószerkezetének köszönhetően, melynek apró szemei között kondromukoprotein nevű nagyméretű molekulákat találhatunk, a porc egyszerre ellenálló és rugalmas. Ezáltal kiváló sokkelnyelő is. A szinoviális folyadék arahidon-savjával a porc kondromukoproteinje egy nagyon hatásos síkosítót képez, melynek folytán az ízületi porcok nagyon kis súrlódású mechanikai szerkezetek. A kondrociták (kondromukoproteint termelő sejtek) öregedése következtében a porc merevvé válik.
Az ízületi porc a funkcióinál fogva, melyek főként a mozgással és feszültséggel járnak együtt, nincs vérér- és ideghálózata. A vérerek hiányát a szinoviális folyadék pótolja, amely biztosítja a kondrociták táplálását és anyagcseréjét. A tápanyagok keringése és eloszlása a porc szerkezetében lévő folyadék folyamatos mozgása által valósul meg. A porcnak szüksége van az ízület mozgásaira, mivel ezek kellenek ahhoz, hogy a folyadék átjárja a megfelelő képleteket.
A hiányos vérellátás korlátozza a porc hegesedési és regenerálódási képességét; azonban, mintegy ezt ellensúlyozva, a különböző agresszív tényezőkkel szembeni ellen álló képessége még a csonténál is nagyobb.
A porc védi a sokkhatásoktól az alatta elhelyezkedő csontot. Ha ezt nem tenné, a csont nagyon hamar károsodna. Bármilyen másfajta védőanyag idővel az alatta lévő csontszerkezet károsodásához vezetne. A porc nagyon nagy nyomást kibír, egészen 350 kg/cm2 nyomásértékig ellenáll. Bizonyos fokú terheléskor a porc összenyomódik, majd a terhelődés megszűntével gyorsan visszanyeri alakját. A terhelés azonban egy határon túl már visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet. Az ízületi porc megakadályozza, hogy a mechanikus feszültség egyetlen pontban összpontosuljon, ez által védi a csontot. A nem folyamatos, váltakozó terhelés biztosítja a porc táplálását.
A porc mint életpélda
Két vagy három kölcsönhatásban levő csont súrlódás közben megsértheti, legyengítheti egymást a mindennapi mozgás következtében, úgy, ahogyan két ember között nézeteltérés, veszekedés léphet fel, ha egy házban laknak. Azonban a csontok végződésein levő finom, rugalmas és erős porcnak köszönhetően a csontok nem szenvednek sérülést.
A porc olyan rendkívül sima felületet biztosít, ami elősegíti a csontok egymáson való könnyű elmozdulását. Ehhez még a szinoviális folyadék síkosító hatása is társul, így a porcnak egy másik porcon való súrlódásakor a súrlódási együttható fiziológiai megterhelés esetén 15-ször kisebb, mint két jégkocka súrlódásakor. Két jégdarab nagyon finoman illeszkedik egymáshoz, ám a porc még a jégnél is 15-ször simább szerkezetű.
Nem marad más hátra, minthogy mi is ugyanilyen tapintattal viselkedjünk embertársainkkal!
dr. Dan Rusu
Csodafűzér
Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az együttélés példái
Kapcsolódó linkek
1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia
A WHO és a Betegségek Megelőzésének és Kezelésének Európai Központja javasolja a 10–14 év közötti lányoknál a HPV elleni oltás beadását. Európában szinte minden országban ingyenes a 11-12 éves lányok beoltása.
