Az együttélés példái

Porc: Az ember létezésének egyik feltétele, hogy ne legyen egyedül. Normális célkitűzés a valahová tartozás, valamilyen komplex rendszerben való részvétel, valamint a társadalmi életben elért siker. Azonban nem egyszerű megszabadulni az egyedülléttől. A másokhoz való kapcsolódás intelligenciát, megvalósításokat, beteljesedést eredményezhet, vagy ellenkezőleg, hegynyi baj okozója is lehet. Az „együttműködés” megkönnyítésének rendkívüli példái a szervezetünkben lévő ízületek, amelyek egymás hatását erősítik.

Három mérnöki remekmű

Geometria, kémia, fizika és mérnöki tudomány hatja át e két vagy több csont összekapcsolására szolgáló szerkezetek anatómiáját. Szögek és körívek; különböző körülmények között meglepő tulajdonságokat mutató anyagok; newtonok és súrlódási együtthatók – mindezek valóságos csodákká varázsolják az ízületeket.

• A szinartrózisoknak is nevezett rostos ízületek minimális mozgást tesznek lehetővé. Első látásra hihetetlennek tűnhet, azonban a koponya csontjai – homlok-, halántéki, fali és nyakszirti csontok – között is vannak ízületek, méghozzá ilyen rostos típusúak. Ezeknek a speciális ízületeknek a rugalmassága a születéskor bizonyul hasznosnak, amikor a koponya csontjai egymás széle mentén elcsúsznak, megkönnyítve a magzatnak a szülőcsatornán való áthaladását. Ezek az ízületek utólag elcsontosodnak.

• Az amfiartrózisok, vagy porcos ízületek mobilitása közepes; ilyenek a csigolyaközi ízületek vagy a szeméremcsonti ízület (szímfizis).
• A szinoviális ízületeket a diartrózisok csoportjába soroljuk; mozgathatóságuk nagy. Ezek a legérdekesebbek és a legbonyolultabbak. A mobilitás a rendkívül intelligens felépítésnek köszönhető.

Intelligens megoldás: az egyszerűtől a bonyolultig

A fentebb felsorolt három ízülettípus biztosítja a csontok közötti teljes kapcsolatrendszert; szerkezeti-működési jellemzőik az emberi testtartásban és helyváltoztatásban betöltött szerepükhöz és elhelyezkedésükhöz idomulnak.

Az emberi testben vajon melyik a legbonyolultabb ízület?

Az alkotóelemek számát tekintve, beszélhetünk egyszerű ízületekről (pl. ujjízületek), összetett ízületekről (könyök), valamint komplex ízületekről (térd). A legkifinomultabb szerkezetű az állkapocsízület, amely lehetővé teszi az evést, a beszédet, sőt azt is, hogy ámulatunkban fütyülhessünk eme ízület összetettségén. Állkapcsunkat fel-le, jobbra-balra, előre-hátra mozgathatjuk, körkörösen forgathatjuk. Nincs még egy ilyen mozgékony ízület a szervezetben.

Az ízületek mozgása különböző szögekben és térsíkokban korlátozott. Például ha kinyújtjuk a térdünket, akkor a coxofemurális (csípő-combcsont) ízület nem tudja 90 foknál magasabbra emelni a has fölé a combot. Megfeszülnek a lábszárat a medencével összekötő izmok és nem tesznek lehetővé nagyobb flexiót (hajlítást). Azonban, ha a térd be van hajlítva, akkor a comb egészen 120 fokig hajlítható.

Az ízületek szerkezete

A diartrózisok a legnagyobb mobilitású ízületek, amelyek magukba foglalják a klasszikus ízületek mindegyik alkotóelemét:

• csont végződések,
• ízületiporc,
• ízületitok.

A szinoviális ízületekben a csontvégződéseket ízületi porc borítja és szinoviális folyadék veszi körül, ami csökkenti a súrlódást, és ellenállást biztosít a gravitáció vagy az izomaktivitás keltette erőkkel szemben.

Az egész ízületet befedi a szinoviális hártya és a vérerekkel és idegekkel behálózott ízületi tok. A csontok ízületi végeit üreges csontok alkotják, ezek az erővonalak mentén megerősítettek és az ízületi porctól egy csontos subchondrális lemez választja el őket.

A porcnak nevezett csoda

Az ízületi porc egy áttetsző, erősen hidratált, nagyon sima, síkos és enyhén kékes színű képlet. A mátrix és a rostos alkotóelemek összetételének ugyanazon porcon belüli változása biztosítja az ízületi porc fizikai tulajdonságait: ellenállóképesség, összenyomhatóság és rugalmasság.

Az ízületi porc háromdimenziós hálószerkezetének köszönhetően, melynek apró szemei között kondromukoprotein nevű nagyméretű molekulákat találhatunk, a porc egyszerre ellenálló és rugalmas. Ezáltal kiváló sokkelnyelő is. A szinoviális folyadék arahidon-savjával a porc kondromukoproteinje egy nagyon hatásos síkosítót képez, melynek folytán az ízületi porcok nagyon kis súrlódású mechanikai szerkezetek. A kondrociták (kondromukoproteint termelő sejtek) öregedése következtében a porc merevvé válik.

Az ízületi porc a funkcióinál fogva, melyek főként a mozgással és feszültséggel járnak együtt, nincs vérér- és ideghálózata. A vérerek hiányát a szinoviális folyadék pótolja, amely biztosítja a kondrociták táplálását és anyagcseréjét. A tápanyagok keringése és eloszlása a porc szerkezetében lévő folyadék folyamatos mozgása által valósul meg. A porcnak szüksége van az ízület mozgásaira, mivel ezek kellenek ahhoz, hogy a folyadék átjárja a megfelelő képleteket.

A hiányos vérellátás korlátozza a porc hegesedési és regenerálódási képességét; azonban, mintegy ezt ellensúlyozva, a különböző agresszív tényezőkkel szembeni ellen álló képessége még a csonténál is nagyobb.

A porc védi a sokkhatásoktól az alatta elhelyezkedő csontot. Ha ezt nem tenné, a csont nagyon hamar károsodna. Bármilyen másfajta védőanyag idővel az alatta lévő csontszerkezet károsodásához vezetne. A porc nagyon nagy nyomást kibír, egészen 350 kg/cm2 nyomásértékig ellenáll. Bizonyos fokú terheléskor a porc összenyomódik, majd a terhelődés megszűntével gyorsan visszanyeri alakját. A terhelés azonban egy határon túl már visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet. Az ízületi porc megakadályozza, hogy a mechanikus feszültség egyetlen pontban összpontosuljon, ez által védi a csontot. A nem folyamatos, váltakozó terhelés biztosítja a porc táplálását.

A porc mint életpélda

Két vagy három kölcsönhatásban levő csont súrlódás közben megsértheti, legyengítheti egymást a mindennapi mozgás következtében, úgy, ahogyan két ember között nézeteltérés, veszekedés léphet fel, ha egy házban laknak. Azonban a csontok végződésein levő finom, rugalmas és erős porcnak köszönhetően a csontok nem szenvednek sérülést.

A porc olyan rendkívül sima felületet biztosít, ami elősegíti a csontok egymáson való könnyű elmozdulását. Ehhez még a szinoviális folyadék síkosító hatása is társul, így a porcnak egy másik porcon való súrlódásakor a súrlódási együttható fiziológiai megterhelés esetén 15-ször kisebb, mint két jégkocka súrlódásakor. Két jégdarab nagyon finoman illeszkedik egymáshoz, ám a porc még a jégnél is 15-ször simább szerkezetű.

Nem marad más hátra, minthogy mi is ugyanilyen tapintattal viselkedjünk embertársainkkal!

dr. Dan Rusu
Csodafűzér

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az együttélés példái

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia