Szabi Madaras

  1. Home
  2. Szabi Madaras
By Szabi Madaras
Izomzat Lábak Véna
Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Vénák: Az alsó végtagok bőrének, izmainak, csontjainak és ízületeinek táplálását az osztó ereken keresztül a szív felől jövő vér biztosítja. Ennek a vérnek a gyűjtőereken keresztül vissza kell kerülnie a szívbe. Az alsó végtagoknak két vénás érrendszerük van, az egyik a felszíni vénás rendszer, amely az izompólya (fascia) feletti gyűjtőereket foglalja magába.

Gyakorlatilag a bőr alatt van, a másik a mélyvénás rendszer, amit az izompólya alatti erek alkotnak, ezek az izomzatban, a nekik megfelelő osztó erekkel párhuzamosan haladnak. Ez a két vénás rendszer a lábszár és a comb szintjén a perforáló ereken keresztül érintkezik egymással, majd a nagy felső véna (vena saphenamagna) – a legnagyobb felszíni gyűjtőér – egyesül a közös femorális vénával (combvénával), amely gyakorlatilag összegyűjti az alsó végtag összes vénás vérét.

A felszíni és a mélyvénás rendszer érintkező pontjai billentyűkkel vannak ellátva, amelyek a vénás vér egy bizonyos irányba folyását biztosítják a felszínivénás rendszerből a mélyvénás rendszerbe. A billentyűk meghibásodása, mely következtében a vér az ellenkező irányba – vagyis a mélyvénás rendszerből a felszíni rendszer felé folyik vissza, képezi a krónikus mélyvénás elégtelenség egyik fő okát. Mivel ezek a vénák a szív alatt helyezkednek el, a vérnek a gravitáció ellenében kell felfelé haladnia. Ez a lábszár izmai és a vénák belsejében előforduló bikuszpidális, kéthegyű billentyűk segítségével valósul meg. Járás közben a lábszár izmainak az összehúzódása felfelé préseli a véroszlopot a vénákban, míg a kéthegyű billentyűk tökéletes bezáródása megakadályozza a vér visszafolyását.

vénák

Melyek a krónikus vénás elégtelenség kockázati tényezői?

A krónikus vénás elégtelenség akkor kezd kialakulni, amikor megnő a vénás nyomás, valamint nehézkessé válik a vér szívbe való visszatérése. A vénákban a vérnyomás több kockázati tényező következtében is megnőhet:

    • Öröklött kockázat. A páciensek több mint 50%-ának a családi kórtörténetében találkozhatunk krónikus vénás elégtelenséggel. Ez az öröklött tényező nagy valószínűséggel a vénák szerkezetével, illetve a bennük levő billentyűk gyengeségével függ össze. Ezekben az esetekben a vénák nem tartalmaznak elegendő rugalmas rostot, amely fenntarthatná szerkezetüket és működésüket.
    • Elhízás. Főleg a has körfogatában jelentkező plusz kilók gátolják a vér visszatérését a vénákon keresztül, melynek folytán a vénában is megnő a nyomás.
    • Terhesség. Ahogyan a magzat fejlődik, a megnövekedett méh nyomást gyakorol a csípővénákra, így az ebbe ömlő vénákban is megnő a nyomás. A terhes nőknél az alsó végtagok vénás elégtelensége mellett nagyon gyakran kialakulhat aranyér vagy pedig visszér a szeméremajkaknál.
    • Dohányzás. A dohányfüst összetevői az erek falában, illetve a billentyűk szerkezetében elváltozásokat
      okoznak.
    • Mozgáshiány, főleg amikor sok ideig tartó állással vagy üléssel társul. Ebben az esetben nem megy végbe összehúzódás a lábszár izmaiban, amelyeket a vénás keringésben betöltött szerepük miatt még „második szívnek” is neveznek. Egyesek a foglalkozásuk miatt vannak kitéve a betegség kockázatának.
    • Női nem. A férfiakhoz képest a nőknél kétszeres a krónikus vénás elégtelenség kialakulásának kockázata.
    • 50 év feletti életkor. Az idősödés mértékével a vénák falai fokozatosan veszítenek rugalmasságukból és ez elősegíti a vénás pangást.
  • A mélyvénás trombózisos epizódok következményeként a perforáló vénákkal való egyesülés helyein lévő billentyűk működése elégtelen lesz, melynek következtében a vénás vér visszakerül a felszíni vénás rendszerbe, ahol emiatt megnövekedik a vénás nyomás.

Hogyan nyilvánul meg a krónikus vénás elégtelenség?

vénák

A betegség tüneteit a betegség stádiuma, valamint a fentebb felsorolt kockázati tényezők határozzák meg.

Az 1. stádiumban megfigyelhető a vénák csokorszerű tágulata kis, kék csíkok formájában.

A 2. stádiumban észrevehetőek a visszerek, amelyek egyre jobban tágulnak és kacskaringóssá válnak. Már ebben a szakaszban fennáll a felszíni tromboflebitisz (rögképződés miatti gyulladás az ér falaiban) kialakulásának veszélye.

A 3. stádiumban megjelenik az ödéma, főleg a bokák körül, majd ahogyan a betegség egyre jobban súlyosbodik, egyre feljebb terjed. A dagadás főleg estére éri el a csúcspontját, illetve sok ideig tartó ülés vagy állás után, például egy hosszú – autóval vagy repülővel megtett – utazás után. Amikor pihenünk, egy idő után a dagadás látványosan lelohad. Általában ehhez még nehézségérzet is társul a lábakban, ami megszűnik, miután a beteg felemelve pihentette a lábát.

A 4. stádiumban megjelenik a pangási dermatitisz, egy olyan bőrgyulladás, amit lipodermato szklerózis és a bőr hiperpigmentációja kísér.

Az 5. stádium, amikor a páciensnek már volt egy visszeres fekélye, de meggyógyult, a 6. stádiumban pedig a fekély aktív, a seb pedig nyitott.

Hogyan kezeljük a krónikus vénás elégtelenséget?

Ennek a betegségnek a kezelése leginkább a betegség stádiumától függ. Akiknél még nem alakultak ki vénatágulatok, vagy a billentyűk inkompetenciája még nem nyilvánvaló, de családi kórelőzményükben megtalálható a mélyvénás elégtelenség, szükséges a betegség megelőzését elkezdeni, éspedig a befolyásolható kockázati tényezőkre való hatással. Ennek érdekében segíteni kell a vénás visszafolyást a szív irányába, a következő módon:

  • Kerülendő a hosszabb ideig állás, vagy a lógó lábbal ülés. Hosszabb utazáskor nagyon jót tesznek a nyújtó-hajlító talpgyakorlatok, amelyek igénybe veszik a lábszár izmait, és gyakorlatilag ugyanaz történik, mint járáskor. Ha valaki kénytelen hosszabb ideig egy helyben állni, nagyon jó, ha néha sétál vagy pedig leül és a lábát felteszi egy kisebb székre.
  • Megfelelő testsúly.
  • A székrekedés kezelése (amennyiben fennáll).
  • Aktív életmód.
  • Antioxidánsokban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával.

Amikor a krónikus vénás elégtelenség tünetei kezdenek megjelenni, már speciálisabb módszerekre van szükség:

  • Megfelelően rugalmas szorítóharisnya használata az egyik leghatékonyabb módszer, hogy a betegség előrehaladását lassítsuk. Amikor a vénákon már látványos visszeres tágulatok láthatók, fontos hogy a páciens reggel felhúzza a gyógyharisnyát, még mielőtt felkelne az ágyból.
  • A váltakozó lábfürdő elősegíti a vénás visszaáramlást. A páciens 39-40 °C-os vízben tartja a lábait, 3 percig, majd pedig hideg vízben (17-18 °C), 30 másodpercig. Ezt a folyamatot 3-4-szer megismételi úgy, majd a ciklust hideg vízzel fejezi be.
  • Javasolt az enyhe – aszcendensefleuráló típusú – masszázs, a lábak ujjaitól a térd irányába, értágító kenőcsök használatával együtt, amelyek vénaerősítő anyagokat tartalmaznak, mint amilyen a vadgesztenye kivonat, vagy a troxerutin. Javasoljuk ezt a masszázst reggel és este, a váltakozó lábfürdő után alkalmazni.
  • Érerősítő készítmények szedése szájon keresztül, mint például Troxerutin, Detralex, Ginkobiloba és vadgesztenye kivonatok.

 

dr. Sorin Moroș

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

4,276 Views0
By Szabi Madaras
Izomzat Mozgás Rehabilitáció
A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Izommerevség: A görcsös izommerevség a központi idegrendszer különféle neurológiás betegségeit kísérő tünet, amelyet túlságos izomtónus és a nyújtó izom- és ínreflexek fokozódása jellemez.

Kezelés nélkül a spaszticitás az izmok és az inak kontraktúrájához vezet, ami egyes testrészek eltorzulását és rendellenes helyzetét eredményezi, amelyhez fájdalom, működési zavarok vagy az önellátáshoz való nehézség is társulhat. Ilyennel találkozhatunk például:

  • az agyi értörténésekben (stroke),
  • a koponyatraumák után,
  • a szklerózis multiplexben,
  • a csigolya-gerincvelői sérülések során,
  • és sok más neurológiai betegségben.

izommerevségHogy jelenik meg a spaszticitás?

Nem minden agyi sérülés okoz görcsös izommerevséget, csak az, amelyben az agy premotorikus és motorikus kiegészítő területei (a 4. és a 6. terület) érintettek. Főként a 6. terület felel a nyújtó reflexek és az izomtónus ellenőrzéséért az agykéreg szintjén. A reflexizom-összehúzódások tulajdonképpen a szervezet védekező reakciói valamilyen nociceptív, ártalmas inger ellen. Például, ha megérintünk egy forró tárgyat, bizonyos izomcsoportok összehúzódnak, és reflexszerűen elkapjuk a kezünket. Az inger a gerincvelőhöz kerül, amely automatikusan parancsot ad az izom összehúzódására.

Az agyunk a veszély elmúltával pihenésre utasítja a szervezetet. Amikor az agynak azon részei, amelyek a meduláris, gerincvelői reflexek gátlásáért felelnek, sérülnek, akkor hatásos kezelés hiányában az izom fokozott tónusa és összehúzódása meghatározatlan ideig fennmarad. A klinikai spaszticitás valójában gerincvelői eredetű és a perifériától az agy felé haladó érző ingerületekre adott válaszok eltúlzottsága következtében jelenik meg.

Súlyosbító tényezők

Néhány körülmény irritálóan hathat a gerincvelői reflexekre, melynek következtében a spaszticitás súlyosabbá válik. Ezek közé tartoznak a különféle eredetű fájdalmak, a bőrsérülések (például felfekvési sebek), a székrekedés, a húgyúti fertőzések stb. Ezeket minden esetben szükséges kivizsgálni és kezelni, a spaszticitás kezelésének kezdete előtt.

Hogyan mérjük fel az izommerevséget?

izommerevség

A görcsösség különböző fokú lehet, az enyhétől a súlyosig, és felmérését a módosított Ashwort-skála segítségével végezhetjük el (1. táblázat).

Ugyanakkor a spaszticitás lehet általános, amikor a legtöbb izom tónusa fokozott, vagy pedig csupán helyi, amikor csak bizonyos izomcsoportok érintettek.

A nagy incidenciának és prevalenciának köszönhetően a sztrókok a legjelentősebb izommerevséget okozó megbetegedések. A felső végtagnál a leggyakrabban érintettek a váll közelítő izmai (a mellizom), az alkar hajlító izmai (bicepsz, kétfejű felkarizom), az ujjak hajlító izmai stb., amelyek jellegzetes flexiós, hajlító tartást eredményeznek.

Következésképpen, a spaszticitás intenzitásától függően, súlyos nehézségek léphetnek fel, ami az ököl kinyitását, a kar kinyújtását érinti. Az alsó végtagnál a leggyakrabban érintettek a térd nyújtóizmai (quadricepsz, négyfejű combizom), a talp hajlítóizmai (tricepsz, háromfejű lábszárizom), a láb fordítóizma (a hátsó tibiálisizom). Járási nehézség lép fel, a térd hajlítása, valamint a láb felemelése akadályozott. Egyes izmok hipertóniájának következtében az ellentétes hatású (antagonista) izmok működésében is zavar lép fel.

Az izommerevség kezelése

Mint már említettük, először azonosítanunk és kezelnünk kell a súlyosbító tényezőket:

  • a húgyúti fertőzéseket,
  • a bőr sérüléseit,
  • a székrekedést,
  • a fájdalmat.

Léteznek gyógyszeres vagy sebészeti megoldások, a betegség patológiájától, a spaszticitás típusától és súlyosságától függően, ezeket minden esetben kinetoterápia, vagyis mozgásterápia követi. A mozgásterápia előnye, hogy megelőzi a spaszticitás szövődményeit, az izom-ín rövidüléseket, amelyek gyakran nehezen helyrehozható torzulásokat és helytelen testtartást eredményezhetnek.

A gyógyszeres kezelések közül megemlíthetjük az orális készítményeket, mint a Baclofen és a Tizanidin. Leggyakrabban használt a Baclofen, főleg szklerózis multiplex és a csigolya-gerincvelői sérülések esetében kialakult spaszticitás kezelésére, mivel a GABA-ergikus gátló receptorokra hat. Ugyanakkor nem alkalmazható az agyi értörténések során kialakult izommerevség kezelésében, legalábbis az eseményt követő első 3 hónapban, mivel a neuronok plaszticitásának, képlékenységének a gátlásával csökkentheti a rehabilitáció hatékonyságát. Szklerózis multiplex esetén a Baclofen az akut szakaszokban, a fent említett okok miatt mellőzendő.

Ha az izomgörcs nagyon súlyos és jelentős fogyatékosságot okoz, a Baclofen közvetlenül a gerincvelőbe juttatható, egy beültetett pumpa segítségével.

izommerevség

Botulotoxint tartalmazó injekciók

A fokális spaszticitás egyik leghatékonyabb gyógyszeres kezelése és manapság a leginkább javasolt terápia ebben a típusú spaszticitásban. Ajánlatos minél hamarabb elkezdeni, ha az izommerevség miatt fájdalom jelentkezik, amikor higiéniai vagy önellátási nehézségek lépnek fel, amikor a spaszticitás csökkentésével javítani lehet a motoros funkciókon. Ez a módszer abban áll, hogy mindegyik izomcsoportba, melyet a betegség érint, egy bizonyos adag botulotoxint fecskendezünk be, ami az izmok átmeneti bénulását váltja ki, lehetővé téve annak ellazulását. A hatás 24–48 órán belül érezhetővé válik, egy hónapon belül éri el a csúcsértékét és 3-4 hónapig tart, ami után újabb injekció beadása szükséges.

A módszer előnyei a hosszantartó hatás, a szigorúan lokalizált kezelés, a szisztémás kezelések esetében észlelt mellékhatások nélkül, a mozgás javulása, a fájdalmak csökkenése. Ez a módszer lehetővé teheti az antagonista izomcsoportok működését olyan esetekben is, amikor az különben lehetetlen a görcsös izmok ellenállása miatt.

izommerevségA botulin-injekció utáni rehabilitáció

A gyógytornát, valamint egyéb rehabilitációs módszereket közvetlenül az injekció beadása után el lehet kezdeni. Fontosak a hipertóniás részek nyújtást és poszturális gyakorlatai, ugyanígy az antagonista izmok motoros kontrolljának az ösztönzése.

Egyes kutatások alapján azok a rehabilitációs eljárások, amelyek a kényszerítés módszerének az indukálásán alapulnak (az egészséges végtagot egy sállal lekötik, így a bénult végtagot a mozgások aktív elvégzésére kényszerítik), heti 6 óra alkalmazás után a hagyományos módszerekhez képest sokkal jobb eredményekhez vezettek. Ugyancsak így, az antagonista izmok funkcióinak elektromos ingerlésével (az elektromos ingerlést összekapcsolták az akaratlagos izom összehúzódással) sokkal nagyobb javulást értek el a klasszikus nyújtó és mozgató gyakorlatokhoz képest.

Sebészeti kezelés

Főként tenotómiáról, vagyis azoknak az inaknak a sebészi elmetszéséről van szó, amelyek túlzott megrövidülése visszafordíthatatlan deformációkat és fájdalmas, kényelmetlen testtartást eredményeznek. Ezt azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akiknél az összes fentebb említett módszer hatástalannak bizonyult.

 

dr. Ionuţ Dobrescu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

9,038 Views0
By Szabi Madaras
Fertőzés Gyermek Vírusok
A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban

A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban

Bronchiolitis: E lapszámunkban egy olyan betegséggel foglalkozunk, amely egyre gyakoribb csecsemő- és kisgyermekkorban, éspedig a bronchiolitisszel, ami néha sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Milyen öröm számunkra, amikor gyermekünk csendesen játszik, a tiszta levegőt belélegezve vidáman ugrándozik, amikor érezheti a virág illatát, szirmai lágy simogatását az arcán. Mit teszünk azonban, amikor nem tud lépést tartani játszótársaival, arca láztól piros és egyre nehezebben lélegzik?

 

A bronchiolitisz egy vírusos fertőzés, melyet legtöbbször a légúti óriássejtes vírus (syncytial respiratory virus) idéz elő, főként a kishörgőknek nevezett alsó légutakat érinti és légzési nehézséggel társul. A fertőzés kiváltó oka lehet még a parainfluenzás vírus, a Mycoplasma, továbbá a következő vírusok:bronchiolitis

  • metapneumovírus,
  • influenza vírus,
  • parainfluenzavírus,
  • koronavírus,
  • adenovírus,
  • rhinovírus.

A betegség főként a két évesnél kisebb gyerekeket támadja, és súlyosabban érinti azokat, akiket nem anyatejjel tápláltak, akik állandóan ki vannak téve a dohányfüstnek, valamint a koraszülötteket. Leginkább télen jellemző, de az év bármely szakában kialakulhat. Közösségben terjed, kisebb járványt előidézve. Ez a betegség fiúknál gyakoribb.

A bronchiolitisz jellemző tünetei:

  • hőemelkedés
  • bőséges, kezdetben híg orrfolyás,
  • sípoló légzés (weezing) és nehézlégzés (főleg kilégzéskor),
  • kínzó köhögés,
  • a bőr szederjessége,
  • étvágytalanság, ami kisgyermeknél dehidratációhoz vezethet.

Hogyan terjed a bronchiolitisz?

Mivel a bronchiolitiszt vírus okozza, könnyen terjed, levegő útján, de váladékkal fertőzött tárgyakkal (ruha, zsebkendő, evőeszköz, játék) való érintkezés által is. Az általános és helyi ellenállóképesség csökkenése jelentősen növeli a fertőzéssel szembeni fogékonyságot. Az immunitás rendszerint nem tartós, újrafertőződéskor viszont a betegség lefolyása kevésbé súlyos. Fontos megjegyeznünk, hogy ha egy gyermeknél ismételten többször előfordult akut bronchiolitisz, és legalább egy esetben kórházi kezelésre volt szükség, fokozottan fennáll a hörgőasztma kialakulásának kockázata.

bronchiolitis

Hogyan nyilvánul meg a betegség?

A betegség általában nátha típusú felső légúti tünetekkel kezdődik, mérsékelt (39 °C alatti) lázzal, orrdugulással. A garatba jutó híg orrváladék köhögést okoz. Idővel a váladék megvastagszik és elszíneződik, így orrcseppre van szükség a felhígításához.
Néhány nap után nehézlégzés léphet fel, ez lehet enyhébb vagy súlyosabb. Előállhat sípoló légzés (weezing), súlyos esetben a gyermek a légzéshez a járulékos légzőizmokat is használja.

Jellemző a gyors légzés: a légzésszám 40-50/perc értékig növekedhet, súlyos esetben a 60-80/perc értéket is elérheti. Különösen a kilégzés válik nehézzé, ezért is nevezik kilégzési diszpnoénak. Az erőlködő légzésnél működésbe lépnek a járulékos légzőizmok, előáll a bordaközi, szegycsont és bordák alatti behúzódás. A köhögés irritáló, kínzó, a következő napokban pedig produktívvá (váladékozóvá) válik.

Meddig tart a betegség?

A betegség átlag 5-7 nap alatt lezajlik, de néha 10-14 napig is elhúzódhat. A legproblematikusabb szakaszt az első 2-3 nap képezi. A többi tünet megszűnése után a köhögés akár 3 hétig is eltarthat.

A sípoló légzés az akut szakasz után enyhülni kezd, de újabb légúti fertőzés esetén akár fel is erősödhet, amit „visszatérő weezing”-nek neveznek. Amennyiben a légutakban váladék termelődik, előfordulhat hányás és nyákos széklet.

bronchiolitis

Mikor forduljunk orvoshoz?

Akárhányszor megbetegszik a gyerek, vigyük orvoshoz és ne adjunk neki gyógyszert jószándékú, de képzetlen emberek tanácsára. Egyedül az orvos hívatott arra, hogy a gyereket megvizsgálja, a tünetek alapján felállítsa a diagnózist, gyógyszeres kezelést írjon elő, súlyos esetben pedig kórházi beutalást javasoljon. A bronchiolitiszre különösen érvényes, hogy a súlyosabb eseteket kórházban kell kezelni. Ha az orvos beutalást javasol, föltétlenül fogadjuk meg, mert bármelyik pillanatban súlyos szövődmények állhatnak elő.

Sürgősen forduljunk orvoshoz ha:

  1. a csecsemő koraszülött;
  2. a csecsemő 3 hónapnál fiatalabb;
  3. immungyengeség áll fenn, vagy egyéb betegség, mint veleszületett szívrendellenesség, krónikus szív- és tüdőbetegségek;
  4. rossz általános állapot, amit a magas láz és az étvágytalanság okoz, valamint aluszékonyság, egykedvűség;
  5. apnoé-rohamok (rövid ideig tartó légzéskimaradás);
  6. közepes/súlyos szederjesség a száj körül vagy a végtagokon;
  7. a gyerek nagyon nehezen lélegzik és a légzés felgyorsult (percenként 60-80-nál több lélegzetszám) és/vagy a kilégzés nehéz.

A bronchiolitis súlyosabb szövődményei:

  • légzési elégtelenség;
  • metabolikus acidózis az oxigénellátás csökkenése (hipoxia) és a széndioxid vérbeni szintjének megemelkedése (hiperkapnia) miatt;
  • akut dehidratáció szindróma;
  • bakteriális felülfertőződés, mely légcső- és tüdőgyulladást eredményez;
  • lázgörcs (hirtelen kialakuló láz esetén)

 

Egyes esetekben a kórházba utalást az indokolja, hogy oxigénre van szükség a légzés megkönnyítésére, valamint felügyelt folyadékpótlásra szájon át vagy infúzió által, a dehidratáció megszüntetéséhez.

Hogyan kezeljük a bronchiolitis-t?

Vírusos fertőzésről lévén szó, nem adunk a betegnek antibiotikumot, mivel sem a fertőzés idejét nem rövidíti le, sem a bakteriális felülfertőződést nem előzi meg. Ha a gyereket azonnal szakorvoshoz visszük, felülfertőződés esetén javasolni fogja a megfelelő antibiotikumot.

A közepesen súlyos és a súlyos esetekben kórházi beutalás és állandó felügyelet szükséges, gyógyszeres (hörgő tágító) kezeléssel, illetve kortikoterápiával egybekötve. Mindezt szakorvos írja elő, akihez már az első tüneteknél vigyük el a gyermeket.

Mit tegyünk, ha a gyereket nem utalják kórházba?

Általános intézkedésként javasoljuk, hogy a szoba hőmérséklete, ahol a gyermek tartózkodik, legyen 20-22 °C körüli, levegője pedig párás. Erre a célra használhatunk párásító készüléket, vagy vízzel töltött edényt, illetve a fűtőtestre helyezett vizes törülközőt. Ne tegyük ki a gyereket dohányfüstnek, mert ez irritáló hatásával fenntartja a hörgők szűkületét. Gondoskodjunk a megfelelő hidratálásról; gyakran, de egyszerre kevés folyadékkal kínáljuk a gyereket. Ne kényszerítsük ivásra vagy evésre, mert ezzel hányást idézhetünk elő, ami tovább súlyosbítja a kiszáradást.

Mit egyen a gyerek? Kínáljuk tejjel, teával, levessel, gyümölcslével, vízzel, kompóttal, de csak fokozatosan, türelemmel és odafigyeléssel. Megkönnyíthetjük a légzést, ha megemeljük vagy párnával magasítjuk az ágy fejrészét. Használjunk orrszívót a váladék eltávolítására, főleg étkezések és elalvás előtt, hogy a légutak felszabadításával megkönnyítsük az evést és a pihenést.

bronchiolitis

Javallt gyógyszerek

Láz esetén csillapítóként Paracetamolt és Ibuprofent alkalmazzunk váltakozva, de kizárólag a gyermekorvos
által felírt adagban. Vigyázat, ne adjunk aszpirint 12 évesnél kisebb gyereknek! A légzés megkönnyítésére csepegtessünk fiziológiás sóoldatot vagy sterilizált tengervizet az eldugult orrlyukba. Produktív (váladékozó) köhögés esetén az orvos által előírt adagban alkalmazhatunk valamilyen nyákoldó szert, szirupot, vagy – ami még hatásosabb – aeroszolt.

Vigyázat, ne alkalmazzunk köhögéscsillapítót! A hörgő váladékának ki kell ürülnie, mivel a légutakban való felgyűlése bakteriális felülfertőződéshez vezethet.

Hogyan előzzük meg ezt a betegséget?

A betegség megelőzésében fontos betartanunk néhány szabályt a test és a táplálkozás higiéniájára vonatkozóan:

  • 6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálás (fontos tényező a megelőzésben);
  • kerüljük a forgalmas helyeket és a betegekkel való érintkezést;
  • szellőztessük gyakran és óvjuk a penészedéstől a gyerek szobáját;
  • ne dohányozzunk a gyerek szobájában, de lehetőleg a lakásban sem;
  • mossunk kezet gyakran meleg vízzel és szappannal;
  • azok a gyermekek, akiknél nagyobb a megbetegedés kockázata (koraszülöttek, tüdő- vagy szívbetegek, gyenge immunitásúak) kapjanak vírusfertőzés ellen védő kezelést.

Sajnos nem létezik olyan védőoltás, amellyel meg tudnánk előzni ezt a betegséget, ezért fontos erősítenünk a gyerekek immunitását, és alkalmaznunk a fent ismertetett megelőzési módszereket, betegség esetén pedig azonnal forduljunk orvoshoz.

dr. Cristina Anca Dăscălescu

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
Beers, Mark, Manualul Merck de diagnostic și tratament, 13. kiadás, Editura All, Bukarest, 2009.
Braunwald, Fauci, Hauser, Jameson, Kasper, Longo, Harrison’s Principles of Internal Medicine, 16. kiadás, McGraw Hill, 2005.
Mănuilă, Alexandru, Dicţionar medical, 7. kiadás,
Editura Ceres, Bukarest, 1998.
McPhee, Papadakis, Tierney, Current Medical Diagnosis & Treatment, 45. kiadás, McGraw Hill, 2006.

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

10,240 Views0
By Szabi Madaras
Receptek Táplálkozás
Vegetáriánus és vegán receptek #3

Vegetáriánus és vegán receptek #3

Vegetáriánus receptek: nagyon egyszerű ételeket lehet gyorsan elkészíteni. Nem is gondolnánk ezek mennyire egészségesek és mennyire színes a repertoár. Mutatunk pár ötletet 😉

Cukkini krémlevesvegetáriánus

(4 adag)

Hozzávalók

  • 3 fiatal cukkini, héjastól
  • 2 sárgarépa, négybe vágva
  • 1 petrezselyemgyökér, négybe vágva
  • 1 fehérrépa, négybe vágva
  • ¼ zellergumó, felébe vágva
  • 1 hagyma
  • 3 l hideg víz
  • 1 kiskanál Vito-fűszerkeverék
  • ½ csésze vegetáriánus tejföl (lásd: a következő receptet)
  • só, ízlés szerint
  • zöld kapor, apróra vágva

Elkészítés

A vizet fazékba töltjük, beletesszük egészben a cukkiniket, a hagymát, a zöldségeket, majd közepes lángon puhára főzzük. Amikor megfőtt, leszűrjük és egy kis főzőlé hozzáadásával turmixoljuk.

Kitöltjük, hozzáadjuk a Vito-fűszerkeveréket, a sót, a tejfölt és a zöldkaprot, összekeverjük, majd tálaljuk. Teljes kiőrlésű lisztből készült
pirított kenyérkockákkal is fogyaszthatjuk.

 

Vegetáriánus tejföl

vegetáriánus

(8 adag)

Hozzávalók

  • 1 bögre kesudió
  • 1 bögre víz

Elkészítés

A kesudiót folyó víz alatt alaposan megmossuk, majd leszűrjük. Egy bögre víz hozzáadásával krémes állagú masszává turmixoljuk. Tejföl helyettesítésére használjuk. Ez a legegyszerűbb és leghozzáférhetőbb vegetáriánus tejfölrecept.

Olyan ételek esetében, ahol nem számít a szín, a kesudiót mandulával, dióval vagy napraforgómaggal helyettesítehetjük, az így nyert massza azonban sötétebb színű lesz.

Csőben sült gomba zöldségekkelvegetáriánus

(6 adag)

Hozzávalók

  • ½ kg friss gomba, szeletelve
  • 2 padlizsán, nagy kockákra vágva
  • 6 burgonya, nagy kockákra vágva
  • 5-6 cikk fokhagyma, lereszelve
  • 2 kanál apróra vágott friss petrezselyemlevél
  • 1 kiskanál Vito-fűszerkeverék
  • 2 kanál olívaolaj
  • ½ csésze víz
  • 2 babérlevél
  • kevés só

Elkészítés

A gombát, a padlizsánt és a burgonyát egy tálban, a Vito-fűszerkeverékkel összekeverjük, majd egy tepsibe borítjuk.

Külön edényben összekeverjük a fokhagymát, vizet, olajat és sót, majd a tepsiben levő zöldségekre öntjük. Hozzáadjuk a babérleveleket és a sütőbe helyezve közepes lángon sütjük. Időnként megkevergetve kevés vizet adunk hozzá. Amikor a zöldségek megpuhultak, apróra vágott petrezselyemzölddel megszórva tálaljuk.

Zellerpörköltvegetáriánus

(3 adag)

Hozzávalók

  • 1 nagy zeller, felszeletelve
  • 2 sárgarépa, felkarikázva
  • 2 hagyma, apróra vágva
  • 5-6 paradicsom, kockákra vágva
  • 1 kiskanál Vito-fűszerkeverék
  • 1 kanál apróra vágott zöld kapor
  • 2 kanál olívaolaj
  • 2 ½ bögre víz
  • só, ízlés szerint

Elkészítés

A vizet lábosba töltjük, hozzáadjuk a hagymát, a zellert és a sárgarépát. 20 percig főzzük, majd a zöld kapor kivételével a többi hozzávalót is beletéve további 10 percig főzzük. Végül a zöld kaprot is hozzáadjuk és még egyszer felforraljuk.

 

 

Valentina Dan, MPH

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Vegetáriánus receptek


Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

Receptes linkek

1. Vegetáriánus és vegán receptek #1
2. Receptek a nők egészségéért
3. Vegetáriánus és vegán receptek #3
4. Stresszoldó vegetáriánus receptek #4
5. Vegetáriánus receptek #5

8,796 Views0
By Szabi Madaras
B12
Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében

Van-e ok aggodalomra?

Előző cikkeinkben abból a megállapításból indultunk ki, hogy bár a kiegyensúlyozott és jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesebb a húst is bőségesen tartalmazó mindenevő étrendnél, egy rosszul megtervezett étrend olyan kockázatokkal járhat, mint amilyen a B12-vitamin-hiány is. Ez különösen igaz a vegán étrendre, melynek követői semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak.

B12-vitamin-hiány

Az első cikkünkben számba vettünk néhány adatot a B12-vitaminhiány prevalenciájáról (előfordulási gyakoriság) a vegetáriánusok körében, a másodikban pedig a B12-vitamin felszívódásának fiziológiájáról ejtettünk szót, valamint azokról a tényezőkről, amelyek gátolhatják a B12-vitamin felszívódását.

A harmadik cikkben a B12-vitamin anyagcseréjéről írtunk, és a B12-vitamin-hiány diagnózisa felállításának módszereiről. Elmondtuk, hogy ha a B12-vitamin vérben kimutatott szintje a normálisnak tartott alsó határérték fölött van, ez nem föltétlenül jelenti, hogy nincs B12-vitamin-hiányunk. Megjegyeztük, hogy a jelenlegi ajánlás szerint, ha a B12 vérben kimutatott szintje 350 pmol/L (480 ng/L) alatti, ajánlott megvizsgálni a homocisztein vagy a metil malonsav értékeit is, főleg ha a klinikai jelek B12-hiány gyanúját keltik.

Gyakran előfordul, hogy a hiány még a hematológiai tünetet – megaloblasztos vérszegénység – megelőzően neurológiai tüneteket idéz elő. Jó, ha komolyan vesszük ezeket az eseteket, főleg hogy jelenleg elég tudás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy aki vegán étrenden él, teljes mértékben élvezni tudja ennek a táplálkozásformának az előnyeit, a B12-vitamin-hiány kockázata nélkül.

Sorozatunk utolsó cikkében a B12-vitamin-hiány megelőzéséről és kezeléséről fogunk szót ejteni, majd levonunk néhány általános következtetést.

B12-vitamin-hiány

A B12-vitamin-hiány megelőzése

A napi B12-vitamin szükséglet az Európában elfogadott szabvány szerint 1,4 µg, míg az USA-ban 2,4 µg. A mellékelt táblázatban feltüntettük az ovo-lakto vegetáriánusok, illetve a mindenevők számára a B12 állati eredetű forrásait.

Miért szükséges nagy adagban pótolni a B12-vitamint, ha szájon keresztül vesszük?

A felszívódó teljes B12-vitamin mennyiség a beszedett dózissal arányosan növekszik, viszont amennyivel növekszik a szájon át bevett vitamin mennyisége, annyival csökken a felszívódás mértéke is.

Egy laboratóriumi tanulmány bebizonyította, hogy 1 µg mennyiség esetén a felszívódási arány 50%-os, míg 5 µg-nál 20%-os, 25 µg esetén pedig csak 5%-os – mindebből a felszívódási mechanizmusnak egy bizonyos gátoltságára következtethetünk. Általános szabály, hogy 1000 µg vagy annál is több kristályos formában bevett B12-vitamin mennyiség felszívódási aránya körülbelül az adott mennyiség 1%-ának felel meg, egy passzív diffúziós mechanizmusnak köszönhetően, akár az intrinsec faktor hiányában is.

Úgy tűnik, a táplálékkiegészítőkben található kristályos B12-vitamin felszívódását más mechanizmusok szabályozzák, mint a természetes B12-vitaminét. Következésként a szájon átvett B12-vitamin javasolt mennyisége azért 1000 µg vagy még több, hogy elkerüljük a különböző – diagnosztikált vagy nem ismert – bélproblémáknak a B12-vitamin felszívódását befolyásoló hatásait.

Kinek ajánlott B12-vitamin szedése megelőzés céljából?

Az idősek számára – akár vegetáriánusok, akár nem – ajánlott B12-vitamin szedése orálisan. A legtöbb idős embernél kisebb-nagyobb mértékben elégtelen a belek táplálékfelszívó képessége, ezért szükség van kiegészítésre. Amint azt az előző cikkeinkben is hangsúlyoztuk, az időseken kívül még a következő csoportoknak is javasolt a B12-vitamin napi pótlása:

  • vegánok (kortól függetlenül),
  • vegán vagy ovo-lakto vegetáriánus nők terhesség és szoptatás idején,
  • vegán vagy olyan ovolakto vegetáriánus gyerekek és serdülők, akiknek az anyja vegetáriánus, megaloblasztos vérszegénységgel küzd, vagy kialakultak nála a B12-vitamin-hiány szubklinikai tünetei.

Szintén megfontolhatják kiegészítő szedését azok, akiknél a B12-vitamin alacsony/normális szinten van. A B12-vitamin olcsó, és ami nem szívódik fel, viszonylag könnyen távozik a szervezetből, lévén, hogy vízben oldódó vitaminról van szó. A fent említett kategóriákba tartozó személyek 1000-2000 μg adagban szedhetnek B12-vitamint, orálisan. Az injekciós kezelés szintén javasolt, viszont a tablettákhoz képest semmilyen plusz előnye nincs.

 

A napi B12-vitamin-veszteség (a máj-vékonybél-máj körforgás következtében) körülbelül 0,1%. Amikor a keringésben túlságosan megnő a B12-vitamin mennyisége – például egy B12-vitamin injekció beadása következtében – ennek a mennyiségnek a jó része nem képes a transzkobalaminhoz kapcsolódni, mert az már B12-vel telített, a fel nem használt fölösleg pedig vizelettel távozik.

Nem juthatunk B12-vitaminhoz a dúsított élelmiszerekből?

Léteznek B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek. Javasolt, hogy a vegetáriánusok olyan élelmiszerek közül válasszanak – amennyiben hozzá tudnak jutni ilyenekhez –, amelyek B12-vitaminnal dúsítottak: szójatej, feldolgozott gabonafélék, szójatermékek stb.

B12-vitamin-hiányA B12-vitamin jól – 50–100% közötti arányban – felszívódik ezekből a termékekből. Romániában a törvény nem írja elő az illető élelmiszerek B12-vitaminnal való dúsítását, ezért egy vegán számára nem megvalósítható a napi szükséglet csupán ilyen termékekből való fedezése.

Jelenleg nincsen tudomásunk megbízható növényi B12-vitamin forrásról, kivéve azokat, melyek B12-vitaminnal dúsítottak.

A B12-vitamin-hiány kezelése

A súlyosan B12-vitamin-hiányos pácienseknek napi vagy hetente néhány alkalommal legkevesebb 1000 µg dózisú B12-vitamint kellene kapniuk izomba adható injekciók (hidroxi-kobalamin) formájában, két hétig, majd hetente egy injekciót, míg látható javulás észlelhető.

A dózis ezután havi egy injekcióra csökkenthető. A befecskendezett teljes mennyiség (1000 µg) 10%-a (azaz kb. 100 µg) nem hasznosul a szervezetben. A hematológiai válasz gyors, és már egy hét alatt nő a retikulociták száma, a megaloblasztos vérszegénység pedig 6–8 hónap alatt javul. A neurológiai tünetek átmenetileg súlyosabbá válhatnak, de néhány hét vagy hónap múltán megszűnnek. A gyógyulás mértékét befolyásolja, hogy a kezelés előtt milyen súlyosak voltak a neurológiai tünetek, illetve mennyi ideig álltak fenn. A megaloblasztos vérszegénység kezelése egész életen át tart. Azoknál a pácienseknél, akik a jobbulás után abbahagyták a B12-vitaminos kezelést, a neurológiai tünetek rövid időn belül újból megjelennek, gyakran 6 hónap után, a megaloblasztos anémia pedig néhány éven belül.

B12-vitamin-kezelés orálisan, nagy dózisban

Hatékony és egyre népszerűbb. Ha például beveszünk – akár étkezés közben is – egy 1000 µg-os tablettát, 5 és 40 µg mennyiségű B12-vitamin szívódhat fel. Amint más említettük, még az intrinsec faktor hiányában is felszívódhat 10 µg az 1000-ből, passzív diffúzió következtében.

Egy randomizált tanulmány során összehasonlítottak egy csoportot, amelynek tagjai naponta 2000 µg adagban szedtek orálisan B12-vitamint, egy másik csoporttal, mely tagjainak egy hónapon át 7-szer adtak be 1000 µg B12-vitamint tartalmazó injekciót, majd havonta egy injekciót. Mindegyik páciens kórtörténetében megaloblasztos vérszegénység, atrófiás gasztritisz vagy ileusrezekció volt jelen. Négy hónap után mindkét csoportnál az eritrociták és a hematokrit ugyanolyan mértékű növekedését tapasztalták.

Mindegyik résztvevőnél javulás történt vagy teljesen megszűnt az érzékelési- és mozgászavar, vagy a memóriavesztés. Érdekes, hogy azoknál, akik orális kezelést kaptak, a metilmalonsav a kezelés után jelentősen csökkent, a B12-vitamin-szintje a vérben pedig lényegesen nagyobb volt azokénál, akiknek injekciós kezelést adtak. Egy másik randomizált tanulmány során az injekcióval kezelt csoportnak 1000 µg B12-vitamint adtak, 10 napig, majd hetente egyszer, 4 héten át, végül havonta egyszer.

Akik csak hallomás útján válnak vegetáriánusokká, vagy mert ez divatban van, és nem tájékozódnak kellőképpen, egészségükkel fizethetnek. A megtervezett étrend azonban megtermi jó gyümölcsét.

Ebben az esetben azt állapították meg, hogy 9 hónap után az eredmények azonosak voltak az orális és a parenterális kezelést kapott csoportokban. Sajnos még nem végeztek olyan hosszú távú tanulmányokat, amelyek kimutatták volna a ritkábban, mint naponta alkalmazott orális kezelés hatásait.

Egyesek az injekciós kezelés melletti érvként említik a jobb követhetőséget, mivel a páciensek gyakrabban kerülnek kapcsolatba egészségügyi személyzettel. Másfelől az orális terápia kézenfekvőbbnek, kényelmesebbnek és olcsóbbnak tűnik. Bármelyikről is lenne szó a két lehetőség közül, a pácienseket tájékoztatni kell mindkettő előnyeiről és hátrányairól.

Jegyezzük meg jól, hogy azokat a pácienseket, akik B12-vitamin-hiány miatt vérszegények, vagy elégtelen felszívódással küzdenek, szükséges figyelmeztetnünk, hogy a B12-vitamin terápiát életük végéig folytatniuk kell.

A gyógyszerek és a B12-vitamin-kiegészítők kölcsönhatásai

Úgy tűnik, hogy néhány gyógyszer gátolja a B12-vitamin felszívódását vagy anyagcseréjét. Fontos, hogy az orvosok és a páciensek megfelelő tájékoztatást kapjanak ezekről a kölcsönhatásokról, hogy helyes döntést hozzanak az alapproblémára vonatkozó kezeléssel kapcsolatban.

A következő gyógyszerfajtákról van szó: protonpumpa-gátlók – omeprazol, esomeprazol, pantoprazol (Losec, Nexium, Controloc), metformin (Glucophage), nitrogén protoxid, amit műtéti altatásnál használnak, egyes epilepszia-ellenes szerek és a kolchicin.

Következtetések

1. A B12-vitamin-hiány kockázata valós, és elővigyázatosságra kellene serkentenie főként azokat…

..akik teljes vegetáriánus (vegán) étrendet követnek. A vegetáriánus táplálkozásnak a szívérrendszer és az anyagcsere szempontjából számos előnye van, viszont a B12-vita min-hiány kialakulásának kockázata is nagyobb, ha nem szedünk B12-vitamin kiegészítőket.

2. Jelenleg nincsen tudomásunk megbízható növényi B12-vitaminforrásról…

..kivéve azokat, melyek B12-vitaminnal dúsítottak. Biztos forrásnak az állati eredetű táplálékok – a tejet és a tojást is beleértve –, a B12-vitaminnal dúsított élelmiszerek és természetesen az orális, valamint az injekciós kiegészítők tekinthetők.

3. Megéri hát vegetáriánusnak lenni és felvállalni a kiegészítéssel járó „stresszt”, vagy jobb, ha állati forrásból nyerjük a B12-vitamint?

IGEN, megéri, mert olyan döntésről van szó, melynek során mérlegeltük a vitamin-pótlás mellett és ellene szóló érveket. Nem csupán a vegánok használnak B12-kiegészítőket, hanem az idősek is, vagy akiknél elégtelen a felszívódás atrófiás gasztritisz, gyomor- vagy ileusrezekció miatt, megaloblasztos vérszegénységben vagy egyéb betegségekben szenvednek. A jól megtervezett vegetáriánus étrend egészségesnek bizonyult és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség vagy a rák kockázatát, amelyek ma már elterjedt betegségeknek számítanak. Ugyanakkor a vegán étrendnek egyértelműen igazolt gyógyhatása van. Ezt bizonyítja a Mezőménesi Egészségközpont elmúlt 17 éve is, mely idő alatt ez a fajta táplálkozás több ezer beteg helyzetén könnyített. A titok a jó tervezésben van. Akik csak hallomás útján válnak vegetáriánusokká, vagy mert ez divatban van, és nem tájékozódnak kellőképpen, egészségükkel fizethetnek. A megtervezett étrend azonban megtermi jó gyümölcsét.

4. A vegánok, a vegetáriánus vagy nem-vegetáriánus terhes vagy szoptató nők…

..azok, akiknek alacsony a B12-vitamin-szintjük, a vegetáriánus gyermekek vagy vegetáriánus anyák gyermekei, valamint az idősek tegyék napi rutinná a B12-vitamin orális szedését.

Végül, a B12-vitamin-hiány nem tartozik azon bántalmak közé, amelyek esetében nem tudjuk, mit kell tennünk a gyógyulás érdekében, hiszen ismerjük a megelőzés módját, és nem bánja meg, aki gyakorlatba is ülteti. Abban a reményben, hogy a B12-vitamin-hiányról szóló cikkeink felvilágosítást nyújtottak, és sokak számára segítséget jelentenek a vegetáriánus étrend előnyeinek megtapasztalásában, tartós egészséget és boldogságot kívánunk olvasóinknak.

dr. Nicolae Dan MPH, PhD
dietetikatanár, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében

Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

1 View0
By Szabi Madaras
Kortizol Stressz
Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?

Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?

Létfontosságú hormon

Kortizol: Bár nem az az egyetlen ok, amiért a vérbe kerül, a kortizolt a „stressz hormonjá”-nak is nevezik, mivel „harci” helyzetekben, a stresszre és mindenféle negatív ingerre válaszként szervezetünk nagy mennyiségben állítja elő. Mondhatni, hogy kritikus helyzetekben ez a hormon mozgósítja az energiaraktárakat. Az ilyen helyzeteken kívül, napközben a reggeli órákban éri el a maximum, éjfél körül pedig a minimum szintet.

Nem elhanyagolandó fontosságú a mellékvese kéregben termelődő köztes termékek szintézise (pl. glükokortikoidok), valamint a kortizol számos tulajdonsága, amelyek közül megemlítjük az alábbiakat:

kortizol

  • a vércukorszint fenntartása éhezéskor,
  • a vércukorszint növelése stressz hatására,
  • a vérnyomás megfelelő szinten tartása,
  • válasz a gyulladásra és immunfunkciók,
  • a kognitív funkciók (mint amilyen a figyelem, a memória)
  • és az érzelmi egyensúly fenntartása,
  • valamint az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása.

 

Kortikoterápiás készítmények

A múlt század közepén, amikor azonosították a mellékvesekéreg hormonjait, valamint a kortizol gyulladás elleni hatását, ezt a felfedezést nagyon rövid időn belül orvosi Nobel-díjjal jutalmazták, és többféle szintetikus kortikoszteroidot kezdtek kifejleszteni gyógyászati célból.

Kortizol: A kortikoterápiás készítmények tulajdonképpen több, különféle alkalmazású szteroid hormontartalmú gyógyszercsoportot foglalnak magukba. Már az elején fontos hangsúlyoznunk, hogy nem a sportolók által, az izomtömeg növelés céljából gyakran helytelenül alkalmazott szteroid hormonokra gondolunk.

A létfontosságú kortizol – amely a mellékvesekéreg által természetes körülmények között termelt hormon – kémiai szerkezetével megegyező szintetikus hatóanyagokat az orvosi szakirodalomban glükokortikoidoknak nevezzük. Ezek biokémiai szerkezetét megváltoztatva biológiailag sokkal aktívabb és hosszabb hatásidejű szereket kapunk. Mint minden, a szervezet egyensúlyát veszélyeztető túladagolásnál, az érem másik oldalát itt is az esetenként maradandó károsodásokat okozó mellékhatások képezik.

Hasznosság és hatásmechanizmusok

A gyakorlatban az endokrinológus a glükokortikoidokat kis adagokban alkalmazza kortizol-hiányos betegségekben (Addison-kór, a mellékvesék műtéti eltávolítása után) vagy pedig a Cushing-kór diagnózisában és okának megállapításában.

A gyógyszertani adagok különböző betegségekben a gyulladás csökkentését vagy ellenőrzését célozzák (például ekcéma, asztma, allergiák, akut hepatitisz, fertőző betegségek, agyödéma esetében), autoimmun betegségekben, amikor az immunrendszer megtámadja az egészséges sejteket (mint pl. lupusz, reumatoid poliartritisz, multiplex szklerózis, szervátültetések, stb.), csökkentik az immunválaszt, valamint kölcsönhatásba lépnek a malignus (rosszindulatú) sejtekben zajló abnormális folyamatokkal, amikor a rákos megbetegedések, főként a limfoproliferatív betegségek kezelésénél nagy adagokban alkalmazzák (pl. leukémia, limfómák esetén).

kortizol

Mikor van szükségünk glükokortikoidokra?

Többféle kortikoterápia létezik, melynek típusát, a gyógyszer adagolással és a kezelés időtartamával együtt az orvos határozza meg, a mellékhatások elkerülését vagy csökkentését tartva szem előtt. Hosszas kezelés folyamán rendszeres ellenőrző vizsgálatokra van szükség a mellékhatások felismerésére és kezelésére.

Kezelést csak abban az esetben kezdünk el alkalmazni, ha az orvosi irodalom igazolja a terápia objektív hasznát, és csak miután bebizonyosodott, hogy más speciális kezelési módszer nem hatásos. A monitorizálás bizonyos objektív hatások követését jelenti. A jól ismert, bármilyen kezelésnél előálló placebo hatáson kívül a glükokortikoidok a páciensek nagy hányadánál közérzetjavulást idéznek elő, különösen a betegség akut fázisában. Emiatt az általános állapot szubjektív javulását nem kellene terápiás válasznak minősíteni.

Olyan mérhető célokat kell választani, amelyek az alapbetegséget jellemzik és a kezelés hatékonyságára utalhatnak (mint például az asztmában a légzési térfogat javulása, vagy májgyulladás, hepatitisz esetén a transzaminázok csökkenése). A kezelés megszakítását az eredmény hiánya vagy pedig a nagyon súlyos mellékhatások indokolhatják.

A kortikoterápia szempontjai és elvei:

  • közzétett bizonyítékok
  • a specifi kus terápia kudarca
  • speciális kezelési cél
  • objektív válaszreakciók
  • elegendő mennyiség, elég idő a várt eredmények eléréséig,
    de nem több annál
  • kezelési kudarc, súlyos szövődmények, illetve maximális
    hatékonyság esetén félbeszakítás

Alkalmazási mód

  • Orális kortikoterápia a krónikus megbetegedésekben alkalmazható. Általában a gyógyszeradagot reggel kell bevenni, amikor a felszívódás szinte 100%-os, így a természetes kortizol-termelés élettani ritmusát követik és ezzel együtt az álmatlanságot is megszüntetik.
  • A parenterális, intravénás kortikoterápiát leginkább a sebészeti sürgősségi ellátásban, valamint a nagy mennyiségű glükokortikoid pulzusterápiában alkalmazzák.
  • A helyi (intraartikuláris, inhalációs, topikus) kortikoterápia helyileg szükséges gyógyszer koncentrációkat biztosít, ezáltal a szisztémás mellékhatások minimálisak lesznek.

Mellékhatások

A mellékhatások gyakoriságban és intenzitásban különböznek az alkalmazási módtól, az adagtól, valamint a kezelési sémától. Két fő kategóriát különböztethetünk meg, amelyeket úgy a páciensnek, mint az orvosnak szem előtt kell tartania.

Mellékvesekéreg elégtelenség – ezt a hipofízis mellékvese kéregre kifejtett stimuláló hatásának a hosszabb idejű gátlása okozza, amely a mirigyek visszafejlődését eredményezi. Exogén (kívülről származó) glükokortikoidok alkalmazása következtében alakul ki. A hormontermelés csak néhány hónappal a kezelés befejezése után áll vissza. Ez alatt az idő alatt a beteg nagyon sérülékeny, főleg stresszhelyzetekben – hosszabb ideig tartó fizikai megerőltetés, szokványos fertőzések, sérülések esetén.

Hogy elkerüljük ezt a potenciálisan életveszélyes állapotot, melyet

  • hirtelen vérnyomás csökkenés,
  • erőteljes fizikai gyengeség
  • émelygés,
  • hasi fájdalmak,
  • hányás,
  • ízületi fájdalmak jellemeznek,

nem javasolt a glükokortikoid kezelés hirtelen abbahagyása. A gyógyszert több hónapig kell szedni, 2-4 hetente fokozatosan csökkentve az adagot.

kortizol

A második csoportba tartozó mellékhatások…

..az iatrogén (gyógyszer indukált) Cushing-szindrómát idézik elő.

Akár minimális adag esetén is, közvetlenül a kortikoterápia megkezdése után, jelentkezhet:

  • testsúlynövekedés,
  • a zsírszövet átrendeződése, főleg hasi tájékon és az arcon – „telihold-arc”
  • ezzel egy időben pedig a glükokortikoidok fehérjéinek katabolikus hatása következtében a bőr elvékonyodik és a végtagok izomzata mintegy elsorvad.

Nagy a glaukóma megjelenésének kockázata azoknál, akiknél a családi kórtörténetben ez a betegség előfordul. A főleg gyerekeknél gyakoribb kétoldali szubkapszuláris katarakta lassan fejlődik ki. Gyermekeknél jellegzetes növekedés lassulás és a pubertás késése áll elő általában a Cushing-szindróma további tüneteinek kifejlődése előtt.

A cukoranyagcsere zavarainak széles a skálája, a glükóz érzékenységtől kezdve az inzulinrezisztencián és hyperinsulinismuson keresztül egészen a már létező cukorbetegség súlyosbodásáig, és – ritka esetben – egy újonnan felfedezett diabétesz típusig. A glükokortikoidok a központi idegrendszerre élénkítően hatnak, jó közérzetet, álmatlanságot, koncentrálási nehézséget, kognitív diszfunkciót, eufóriát okoznak, egészen az akut pszichózisig, sőt depresszióig – az ilyen súlyos mellékhatások a terápia félbeszakítását indokolják.

Oda kell figyelnünk

A kezelés időtartama alatt figyelemzavar, illetve memóriazavar jelentkezik, ami kisebb mértékben a kezelés után is fennállhat. Sokkal ritkábbak a női menstruációs zavarok (amenorrhoea, anovulációs ciklusok – nem érik meg a tüsző és emiatt nem kerül ki a petefészekből), egy már létező szívbetegségre tevődő kardiovaszkuláris szövődmények (magas vérnyomás betegség, szívritmus-zavarok, angina pectoralis – a koszorúérszűkület tüneti megnyilvánulása, agyi érinzultus, múló agyi történés, szívinfarktus, hirtelen halál) vagy pedig a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek nagy dózisú terápiája következtében fellépő elektrolitzavarok (mint például a hipokaliémia, csökkent káliumszint). A hematológiai vizsgálatok általában fehér vérsejt szám növekedést, a limfociták és az eozinofilek számcsökkenését mutatják ki.

Kortikoterápia utáni Cushing-szindróma:kortizol

  • központi lokalizációjú elhízás (arc-törzs)
  • katarakta, glaukóma
  • csontritkulás, törések, a végtagizmok proximális gyengesége
  • megkésett növekedés a gyerekeknél, kései pubertás
  • bőrelváltozások (pletóriás arc, pirosas-lilás vonalak, véraláfutások)
  • szénhidrát-anyagcsere zavarok
  • fokozott érzékenység a fertőzésekre
  • pszicho-kognitiv zavarok és viselkedési rendellenességek

A klinikai gyakorlatban változatos terápiás válaszokkal és mellékhatásokkal találkozunk, amit a hormonreceptorok szintjén ellenálló egyéni különbségekkel magyaráztak. Így válik érthetővé, hogy például az asztma egyeseknél miért reagál olyan gyengén a kortikoterápiára, ami ugyanennél a személynél ráadásul nagyon súlyos mellékhatásokkal – elhízással, depresszióval, csontritkulással – jár.

A glükokortikoidok okozta csontritkulás

A csonttömeg elvesztése az egyik leggyakoribb szövődménye a krónikus glükokortikoid terápiának. Mivel ezek a szerek felgyorsítják a csont reszorpciót, ugyanakkor megakadályozzák az új csont termelését, használatuk korai csontszövetvesztéshez vezet. Az első mechanizmust az osteoklasztok számának és tevékenységének a növekedése magyarázza – ezek a sejtek a régi sejtek elpusztításával frissítik fel a csontszövetet.

Hosszútávon folytatódik a csontszövet szintézisének a csökkenése, mivel csökken a felhasználható kalcium mennyisége és megszűnik az oszteoblasztok, csontképző sejtek aktivitása. Ehhez hozzájárul még a kalcium bélből való felszívódásának csökkenése és vesén keresztüli kiürítésének fokozódása, emiatt a csontokban lévő kalcium kiépül, hogy szinten tartsa a vérkoncentrációt.

Általában, ameddig nem áll elő törés, nincsenek klinikai tünetek (gyakori a tünetmentes csak röntgenfelvételen látható csigolyatörés). Férfiaknál is gyakori az osteopenia, csontritkulás, illetve a combcsont fejének ischaemiás csontnekrózisa. Ezért félévente megismételendő a csontsűrűség mérés (DXA). A helyzetet súlyosbítja maga a gyulladásos alapbetegség, amelyre a beteg a kortikoterápiát kapta, és a magas glükokortikoid-szint kiváltotta (comb) izom gyengülés, ami miatt nő az elesés kockázata. A csigolyatörés általában nagyobb csontsűrűség esetén következik be, a menopauza utáni csontritkulásnál tapasztalt törésekhez képest.

Mint általában, a megelőzés a legjobb kezelés, szem előtt tartva a kortikoterápia általános alapelveit. A csontképződés csökkenése és az izomerő gyengülése elleni harcban nagyon fontos eszköz a rendszeres testgyakorlás. Javasolt a dohányzástól és alkoholtól való tartózkodás. Bár a kalcium és a D-vitamin pótlása szükséges, ez önmagában nem elég a csontszövet csökkenésének és a törések megelőzésére. A csontsűrűség mérés eredményeinek és a klinikai kockázati tényezőknek a figyelembe vételével az orvos csontritkulás elleni gyógyszereket írhat fel, amelyek megállíthatják vagy lassíthatják a csontsűrűség csökkenést, ezzel a törés veszélyét is.

Következtetés

A kortikoterápia mellékhatásainak csökkentésére a következőket ajánljuk: csak konkrétan megjelölt esetekben használjunk glükokortikoidokat; kerüljük a hosszú hatású készítményeket; rövid ideig tartó kezeléseket alkalmazzunk – az 5-7 napos terápia nem okoz mellékhatásokat és nem lép kölcsönhatásba a hipofízis-mellékvesekéreg tengellyel; válasszuk a helyi kezelést a szisztémás kezelés helyett és használjuk ki a gyulladáscsökkentők és az immunszupressziv szerek kombinációjának szinergikus hatását.

Ne feledjük, hogy a kortikoterápia a Cushing-szindróma elsődleges oka. Sokszor csak palliatív hatású, a gyulladás okát nem küszöböli ki. A háttérben megbúvó alapbetegség tovább fejlődik, miközben a tünetek elmosódnak. Mindazonáltal, hogy a nem-endokrin betegségekben szinte empirikusan alkalmazzák, sokszor életmentő lehet, így a kortikoterápiát a leírtak ellenére sem kell hazárdjátéknak tekintenünk.

dr. Daniel Mihai
endokrinológus szakorvos

Forrás: Élet és Egészség folyóirat: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
KD Tripathi, Essentials of Medical Pharmacology, 2003:254-265
Harold N. Rosen, Clifford J. Rosen, Jean E. Mulder, Pathogenesis, clinical features and evaluation of glucococorticoid-induced osteoporosis, UpToDate, 2014
Carlos Alberto Longui, Glucocorticoid therapy: mini mizing side effects, Journal of Pediatry, 2007,83, S163-171


Kapcsolódó linkek

1. Hegymászás örömei: Gyerünk a szabadba!
2. Az együttélés példái
3. A romániai lakosság kardiológia helyzete
4. Egészségügyi kaleidoszkóp #3
5. Kortizol: Kortikoterápia – hazárdjáték vagy segítség?
6. Az étrend és táplálékkiegészítők szerepe a B12-vitamin-hiány kezelésében
7. Vegetáriánus és vegán receptek #3
8. A bronchiolitis csecsemő- és kisgyermekkorban
9. A görcsös izommerevség (spaszticitás) és kezelése
10. Az alsó végtagok krónikus vénás elégtelensége
11. Non-Hodgkin limfóma
12. Gyanakvó vádló – a vádlott dossziéja
13. Gyereksarok: A vendég, aki elfelejt távozni – pollenallergia

11,344 Views0

© Copyright 2025 Mezőménesi Életmódközpont - Minden jog fenntartva.